Szamos, 1904. október (36. évfolyam, 79-87. szám)

1904-10-02 / 79. szám

2-ik oldal SZAMOS 79. Mám Szervezkedés az ínség ellen vármegyénkben. Kristóffy József, vármegyénk főispánja a fóldmivelésügyi miniszte rium leiratához képest a fenyegető inségviszonyok enyhítése s az ezzel kapcsolatos intézkedés czéljából meg­alakította saját elnöklete alatt a vármegye területén működő központi bizottságot. E bizottság mintegy 60 tagból áll. Alelnökei : Nagy László alispán, Domahidy Sándor a Gazda­sági Egylet elnöke. Előadó jegyzője: Kerekes Zsigmond. Helyettese : Ma- darassy István. Az inségakczió tekintetében ki adott s a főszolgabirákhoz valamint a polgármesterekhez megküldött ren­deletből közöljük azon részleteket, melyek a hivatalos apparátuson kívül a humanizmus szempontjából minden embert egyaránt kell, hogy érdekel­jenek. A folyó évi huzamos ideig tartó nagymérvű szárazság következtében mutatkozó hiányos termés folytán, a szegénysorsu néposztálynak táplálá­sára szolgáló és az élet fentartásához elkerülhetetlenül szükséges minden­napi élelmiczikkekben, főleg tengeri és burgonyából valószínűleg hiány mutatkozik. Másrészt pedig, ugyancsak a nagymérvű szárazság következtében beállott takarmányhiány folytán a vármegye állatállomány jelentékeny részét is veszély fenyegeti. Úgy a szegénysorsu nóposztály jelenlegi és főleg a rossz termés következtében nyomasztó anyagi helyzetének javí­tása, valamint a takarmányhiány folytán a megye állatállományát fe­nyegető veszélynek elhárítása, vagy legalább enyhítése, az emberszeretet, a nemzeti vagyonosodás és szép fej­lődésnek indult mezőgazdaságnak ér­dekében, egyike a legfontosabb fela­datoknak A m. királyi kormány felhívása folytán a központban saját elnökletem alatt, a vármegyei mezőgazdasági bi­zottság, a gazdasági egyesület, a köz- gazdasági előadó, a főszolgabirák, polgármesterek és más hivatott té­nyezők bevonásával, központi bizott­ságot alakítottam, melynek alelnökei: az alispán és a gazdasági egyesület elnöke, kik esetleges akadályoztatásom esetén intézkednek és sürgős esetek­ben a magyar királyi fóldmivelésügyi nemcsak a változatosság miatt, de szivünk őszinte örömével kívántunk i ünnepelni. A külön lenyomatban is kiadott ünnepi programm a követ­kező rendben volt összeállítva : „Sla­vonia. Hajófedélzet. Kapitány James C. Barr. Csütörtök, 1904. aug. hó 18. Délelőtt 10 órakor szentmise, tartja főt. Komlóssy Ferencz apátkanonok ur. Este 7 órakor diszebéd. A ki­rályra felköszöntöt mond Mohay Sán­dor államtitkár ur, ennek végeztével „Isten áldd meg a magyart“ Yáradi zeneművész ur zongorakisérete mel­lett éneklik a magyar utasok. Felkö- köszöntö az angol királyra, mondja öyörgy Endre ur. „God save the King“ éneklik az összes utasok, Vá- rady ur zenekisérete mellett Este 9 órakor hangverseny. Műsor : Yárady zongora-művész ur klasszikus zenét ad elő. Kállay Lipót ur magyar nép­dalokat. Főt. Hook János ur felolva­sása. Csató Aurél ur dalokat énekel Várady zongora-művész ur kísérete mellett.“ Az istenitiszteleten velünk s a kivándorló magyarokkal együtt részt vettek a hajó összes utasai és áhí­tattal hallgatták a szentmisét, melyen miniszter úrhoz is előterjesztéseket tehetnek. Ennek a bizottságnak feladatát fogja képezni, hogy az alább jelzett bizottságoktól beérkező jelentéseket felülbírálja, a segélyezést legfelsőbb fokban ellenőrizze és a szükséghez képest intézkedjék az iráut, miszerint a mutatkozó hiányok, az önsegélyezés elvének előtérbe helyezésével, első­sorban a községek a törvényhatósá­gok és az itteni társadalmi tényezők segélyével pótoltassanak ; mert a kor­mány nincs és nem is lehet abban a helyzetben, hogy az országszerte fel­merülő összes kivánalmaknak eleget tehessen. Elsősorban is a községek fela­data a segélyezés kérdésének mikénti megoldása. Minthogy azonban az a segélyezésre jelentősebb mérvben rá­szorult egyes helyeken, a gyakorlat ban nem mindig vihető keresztül, s már az idézett törvényczikk maga is elrendeli, hogy a község kivételesen a törvényhatóságnak, s ha ez nem bírná, az államnak veheti igénybe segélyét, ennélfogva a fent érintett törvényhatósági és járási bizottságok szervezése válik szükségessé. A vármegyének azon járásaiban, a hol a nagyobb mérvű segélyezés indokolt és a hol élelmi czikk vagy takarmány hiány mutatkozik, a járási segítő bizottság az illető főszolgabíró elnöklete alatt szervezendő. Mig azon­ban a járásokban, amelyekbeu csak 1—2 segélyezésre szoruló község ta­lálható, a járási segítő bizottság ala­kítása mellőzhető A járási bizottságok feladatát képezi, a községek közállapotáról biz­tos tudomást szerezni és ennek alap ján megbízható tájékozást nyújtani, hogy ez által a helyzet nyugodt és tárgyilagos mérlegelésével a valódi szükségletek megállapíthatók legye­nek és az elkerülhetetlen szükséges segélyezés mérvére concrét javaslatot tenni lehessen. Ezekbe a bizottságokba bevo­nandók az összes gazdasági tényezők? különös tekintettel a vármegyei gaz­dasági egyesület tagjaira, a gazdakö­rökre és a működő szövetkezetek ve- zórembereire és a lelkészekre, mint a kik leginkább hivatva vannak a bi­zottság tárgyalásain részt venni és tájékozottságuknál fogva a szükség­hez képest teendő intézkedések ke­resztülvitelénél a közigazgatási ható­ságoknak segítségére lenni. A vármegyének azon községei­orgnna helyett a tenger zugó hullá­mai szolgáltatták a zenét. A királyra mondott felköszöntő után következett „Isten áldd meg a magyart.“ Ilyen megilletődéssel még sohasem énekeltükk. Láthatólag meg voltók hatva az idegen utasok is s ezen mélabus hangok behatottak a e kiváltságos helyzet álta. fogékonnyá vált utitársak szivébe. Ezen érzelmek hatása alatt adtunk aztán mi is vissz, hangot a „God save the King“ angol hymnuszra. Ezt az ihletet hangu­latot csak a Kállay és Csató utitár- sunk által énekelt népdalok frissítet­ték fel, melynek akkordjai a prog­ramm befejezése után a késő éjjeli órákban is hangzottak. Aug. 20. Változó levegőáramok után kisebb-nagyobb hányattatás mel­lett, elég jó kondiczióban kikötöt­tünk Gibráltárban. A regényes An­dalúziának magas hegyfokán épült erősség és város megtekintésére né­hány órát szenteltünk. Megnéztük azon útvonalat, mely a Földközi ten­gert az Atlantival összeköti. Ezen sziklaerődön épült városban ismét egy uj világ tárult elénk. A sziklá n levő angol erőditvények gránit-falai alag­ben, a hol a szükség nagyobb mérv­ben mutatkozik, külön helyi bizott­ságok is alakítandók, melyeknek el­nöke a községi biró, lelkész vagy más hivatott egyén is lehet. A járási főszolgabirák ezeknek a helyi bizottságoknak a működését is figyelemmel kísérjék, mert a beér­kező jelentésék megbízhatósága te­kintetében a felelősség első sorban a főszolgabirákat terheli s ez okból szigorúan utasítom a főszolgabirákat, hogy a helyi viszonyokat pártatlanul elbírálva, mindenkor a valóságnak megfelelően tegyék meg vonatkozó jelentésűket és az állapotoknak, ha­bár jó indulatból is, de indokolatla­nul tulsötét színekben való feltünteté­sétől tartózkodjanak. Erre való tekintettel figyelmez­tetem Czimedet, — nehogy ebben az irányban vérmes remények tápláltas sanak és később csalódásokat okoz­zanak, — hogy a több helyen mu­tatkozó bajjal szemben, minden ren­delkezésre álló eszköz igénybevételé­vel segélyeztessenek a helyben igény­be vehető eszközökkel a kisemberek ; s csak, ha már ezek a helyi segély- források elegendőknek nem látszanak, tegyenek hozzám előterjesztést az elkerülhetetlenné vált kormánysegit- ség mérvére nézve. A segélyezés leghelyesebb módja : a szükséget szenvedő népet munká­hoz és keresethez juttatni. E czélból a kormány elhatározta, hogy az 1894 évi XIV. beruházási törvényben fel­sorolt munkákat, indokolt esetekben, az eredetileg tervezett sorrendtől el­térően soronkivül is kész engedélyezni és még a folyó év őszéu, vagy a jövő óv tavaszán megindítani, ha a mun­kák a szükséget szenvedő körzetekbe esnek. Ott, a hol az élet fentartásához szükséges élelmiszerek hiánya a tá­mogatást feltétlenül megkívánja és indokolttá teszi, a jelentések beérke­zése után közérdekű munka engedé­lyezésével lesz a szükségen segítve. Tájékozásul közlöm, hogy a kormánynak szándékában van a tör­vényhozástól felhatalmazást kérni rendkívül hitelre oly módon, hogy az ebből engedélyezendő kölcsönök, illetve tartozások kőzadók módjára közigazgatási utón legyenek behaj- tandók Az eljárás egyszerűsítése végett, valamint időnyerés szempontjából is, czólszerünek tartom, hogy a várme­gyei közgyűlés már előre hatalmazza fel az alispánt, mint az már a múlt­ban is történt, hogy a közegek ily irányú határozatait jóváhagyhatja. Felkérem továbbá Czimet, — szíveskedjék odahatni, hogy a szük­ségletek megállapításánál különös fi­gyelem fordittassék arra is, hogy az egyes segélyben részesülők, nem nyer- tek-e már más oldalról — nevezete­sen a hitelszövetkezet részéről — megfelelő támogatást. Figyelmébe ajánlom a bizottsá­goknak a tenyészállatoknak oly mó­don leendő átteleltetését, hogy azok takarmány szükségben szenvedő vi­dékekről oly helyre hajtassanak, a hol megfelelő mennyiségű takarmány áll rendelkezésre, s hogy elsősorban az értékesebb állatállomány megmen­tését tartsák szem előtt. Felkérem Czimedet, hogy ezeket a munkálatokat, tekintettel a helyzet fontosságára, sürgősségére s a szóban forgó nagy érdekekre, tanulmány tárgyává tenni szíveskedjék és az özszes szükséges intézkedéseket tegye meg, a beérkező és felülvizsgált jelen­téseket pedig mindenkor saját véle­ményével is ellátva mielőbb, de leg­később október hó 4-ig terjessze hoz­zám fel. Kívánatosnak jelzem továbbá, hogy a vonatkozó összes ügyiratok és egyéb levelezések az ügy fontos­ságára és közérdekű voltára való te­kintettel soron kívül intéztessenek el. A felmerülő súlyos helyzet elhá­rítása végett megindult mozgalomnak sikere csak akkor lesz, ha az egész társadalom karöltve részt vesz a mun­kában és a veszély meggátolására minden czélravezető eszközt meg­ragad. A közigazgatás hivatva van, hogy a vármegye kormányzatát irá­nyítsa és vezesse, hogy a segélyre szorulók érdekében kifejtendő tevé­kenységben teljes odaadással közre­működjék, mert csak az összes hiva­tott tényezők összhangu működése vezetheti a tervezett akcziót teljes sikerre. Ennek elvárása mellett felhívom Czimedet, hogy a járási (városi) bi­zottságot a szükséghez képest hala­déktalanul alakítsa meg s a továb­biak iránt a fentebbiek szerint jár­jon el. Nagykároly, 1904. szept. 21. Kristóffy, főispán. utakkal vannak összefurkálva, me­lyeknek nyílásain egy-egy óriási ágyú szájtátva bámul a 2 km. hoszzu neut­rális tengerszorosra, figyelmeztetve a hajókat a nemzetközi jogok és egyezmények szigorú betartására. A hegyoldalon épült városlakói az angol és andaluziai népek vegyü léke. Az angol misszek és a bájos andaluziai leányok kíváncsian vizs­gálják az idegeneket és osztályozzák öltözeteik szerint. — Az ón ízlésem szerint a creol spanyol nők nemzeti ruhájukban felette állanak a szőke s egyszerűen öltözött angol dámáknak. Úgy látszik, hogy ezen szépen épült várost a turisták ezrei tartják fenn. Aug. 29. Gibráltárt elhagyva, kaptuk az utolsó marconi-telegram- mot és azóta összeköttetést nem le­hetett a szárazfölddel lésesiteni s igy a világról mit sem tudunk. A Golf áramba jutva is olyan hűvös időnk van, kogy a fedélzeten csak mele­gebb ruhában lehet tartózkodni. Gibraltárt elhagyva, kilencznapi változatos, kedélyes és tanulságos ut után, közeledtünk az Újvilág partjai felé. Hajónk körül ismét gágog a sirályok serege, jelezve hogy a par tok már nem messze vannak. Örül­tünk, hogy ismét szárazföldre léphe­tünk, de másrészt még most is saj­náljuk megszakítani a femjthetetle n emlékű és vidám társas életet. Hajónk társadalmi tekintetben igazán hason­lított egy nagy városhoz, melyben rang, vallás és mód szerint lehetett csoportosulni. Az az 1500 ember kor­látlan s fesztelen életet folytatott; fel­találta kiki a maga társaságát. Szóval, egy 3 hétre terjedő békés köztársa­ságot alkottunk, melynek elnöke volt a hajóskapitány korlátlan hatalom­mal, de szives jóindulattal. Most New-Yorktól mintegy két órányira a jövő-menő vitorlás gőzö­sök mind türübben mutatkoznak, me­lyeknek egyike minket is be fog vontatni a kikötőbe. Már látjuk is a csekély emelkedésű partokat villáik­kal, kertekkel és a világitó tornyok kai. A, hajón mindenki mozgásban van, pakolunk, búcsúzunk az utitár- saktól, a pinczérek udvarias szolgá­latát honoráljuk, a fő stewart száma­dásait kielégítjük és hálát adunk Is­tennek. hogy szerencsésen idevezérelt. Dr. Domahidy Pál. A legkiválóbb tao/rok ie or­vosoktól mint hv'hatoa szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek úgymint idült bronchitis, szamár-hurut és különösen , , --------­--........ fluenza után ajánl tátik. = hu rutos bajainál^ lábbadozóknál in­4 Emeli gyermekek köhögést és • köp etet és megszünteti az éjjeli izadást. Kellemes szaga és jé ize miatt kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti ezéggel legyen ellátva: F. Hoffman-La Roohe é Co vegyészeti gyér Basel Svájca. étvágyat és a testsnlyt, eltávolítja a kék u lat 'ídk. A gyógyscertárakban nvegenkint 4 L-ért

Next

/
Thumbnails
Contents