Szamos, 1904. szeptember (36. évfolyam, 70-78. szám)

1904-09-04 / 71. szám

XXXVI. évfolyam. Szatmár, 1904. vasárnap szeptember hó 4. 71-ik szám. SZAMOS. IKAJ, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési árt Égisz évre 8 kor. — Félévre 4 kor, — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon : 107. Mindennemű dijak Síatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árbari közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A tanév elején. Városunk életébe uj lüktető erő költözött. A tanuló sereg nagy sokasága a kéthónapi pihenés után ismét kezébe veszi könyvét, hogy az életre készülés hosszú utján egy évig ismét szívjon fel belőle tudományt, mit az év végén is­mét elraktározzon. Tanítók és ta­nárok megtanítják őket, mikép kell az ismereteket gyűjtögetni, elren­dezni, hogy aztán ezen az alapon tájékozást nyerhessenek emberről, természetről egyaránt. Alig fér a kis diákok hóna alá az a sok könyv, amit maguk­kal czipelnek; még súlyban is mi­lyen számottevő az a tudomány! Hogyan fogja annak a sok könyv­nek a tartalmát megismerni, meg­emészteni ?! — kiált fel a laikus szemlélő, összeméregetve a kis fiú, vagy kis leány termetét, nagysá­gát azzal a halom könyvvel, amit átkarol. A hozzáértő azonban csak­hamar megnyugtatja a laikus szem­lélőt, hogy aggódása felesleges, mert azok a könyvek a tankönyv­iek hasznáért vásárolandók és hurczolandók s az, amit azokból megtanulni kell, úgy aránylik a könyvek terjedelméhez, mint a búzamennyiség ahhoz a szekér szalmás-búzához, amiből cséplés után kikerül. — A tankönyvirók, kik rendszerint oktatók is, mindezt nagyon jól tudják, dohát messze vagyunk mi még attól, hogy a közvetlen tapasztalás eredményeit a gyakorlatban is értékesítsük, jóllehet a terjedelmes tankönyvek szertelenségei ellen a pedagógusok körében is egyre hangosabb az elitélő vélemény. Hozzáértő oktatók, kik a gyer­meki agyvelő képességeit ismerik s tudják, hogy mennyit bir meg az veszély nélkül, a maguk módja szerint segitnek a terjedelmes tan­könyvek ballasztján, hanem ott támad ennek nagy veszedelme, ahol a tankönyvet még mindig szóról-szóra tanítják s ezzel rend­szeresen fokozzák korunknak két legnagyobb betegségét: az ideges­séget és vérszegénységet. De nem erről akarunk most szólni; ez csak úgy eszünkbe öt­lött, mikor a mindkét nembeli tanulósereg kedves, tarka képét szemléljük s látjuk, mint viszi hóna alatt a sok könyvet, akárcsak a hangya czipeli a nálánál nagyobb fadarabot. A tanulósereg beköltözése, városunk forgalmában is élénk át­alakulást jelent. Bizony, a nyári pangás után szüksége van a ke­reskedővilágnak is arra, hogy több pénzt lásson, bár az idei rossz gazdasági év miatt a reménylett­nél erre nem nagyon erős kilátá­sai lehetnek, mert az idén drága lesz az élet mindenfelé. Tanintézeteink egyre íokozódó száma mutatja, hogy hazánk észak­keletén városunk elhelyezése kul­turális góczpontnak kiválóan alkal­mas, de épen ilyenkor tűnik leg­inkább szembe annak a szüksége is, hogy a gimnáziumok mellett egy felsőbb kereskedelmi iskola állíttassák. Ez az eszme már elég népszerűvé is vált, szükségét érzi a városi és vidéki közönség egya­ránt, csak nincs, aki az ügynek komolyan az élére álljon s a szer­vezés nagy munkáját elvállalja. Tanintézeteink száma az el­múlt évben két fontos intézmény­nyel szaporodott. Életrevalóságáról mindakettő kétségtelen bizonyíté­kot nyújtott: a ref. nőképzö és a zeneiskola. Bizonyosra lehet venni, hogy egy felállítandó kereskedelmi isko­lába is megfelelő számú növendék jelentkeznék. Ezt teémészetesen egészítené ki a tervbe vett ipari szakiskola. Ilyen irányú iskolák felállitása ma időszerűbb volna, mint valaha, mikor a kereskedelmi és ipari kép­zés szélesítésével kellene öntuda­tosan előkészülni az önálló vám­területre. Ezekbe az iskolákba ter­mészetesen válnának ki a közép­iskolából azok az elemek, kik te­hetségüknél s hajlamuknál lógva idevalók s nem szaporitnák a szel­lemi proletárságot. Az idő ujjal mutat e szükségletre s azt hisszük, létesülésük már csak rövid idő kérdése. Buzgó imádsággal kezd mun­kájához most már a nagyszámú tanulósereg. Ilyenkor még a renyhe tanuló is fölteszi magában, hogy igyekezni fog. — Támogassa erős akarat és kitartás szándékukat s óvja meg Isten tanintézeteinket minden olyan káros befolyástól, mely a tanulósereg nemes mun­káját szellemileg vagy egészségileg akadályozná ! Gazdáink figyelmébe. A „Szatmári gőzmalom-társulat“ a malom telepén levő vámőrlőben az üzemet megszüntette és ennek helyén' rozsőrlő malmot rendezett be, melyet a modern malom-technika révén a legújabb vívmányok gyanánt szereplő kitűnő gépekkel szerelt fel. Ennek, az első pillanatra talán jelentéktelennek tetsző ténynek vi­dékünk gazdaközönségóre nézve nagy fontossága van. A rozstermelós ugya­nis a gazdának jóval nagyobb hoza­mot biztosit, mint a búza. Bár gaz­Szepességi fürdő-idillek. Irta : Ániáne. Ne szeressetek jó előre kedves olvasóim ! Inkább utoljára édes jutal­mamul hagyjátok derűs mosolyotok, édesen felhangzó kaozagástok. A fürdő nyílt verendájain, hol pozsgás tót leányok szolgálnak föl frissítőket, a tót, német szepességi publikumnak — irhatok mesélhetek nektek. Kedélyes mesteremberek azért vihognak szemembe gúnyolva, amiért a plajbászt kezelem a helyett, hogy a sert kávéval egyetemben, veres­hagymával, retekkel s vajaskenyérrel fogyasztanám. Négy szál görbe czigány húz keservesen vig csárdásokat s vidáman bus hallgatókat. Vígan össze-vissza hallik kaczagás, pohárcsengós, kanál- csörömpölés, zeneczinczogás s mind­jobban szaporodunk kérem. Széppé fürdött, frizurájukról, szabóknak, borbélyoknak látszó urak tömörülnek körülöttem, de dicsére­tükre legyen mondva nem bántanak. Ebben külömbek a pesti uraknál is. — Pedig magánosán ülök itt s csinos, elegáns, fiatal nő s szép is vagyok. Verendánk sarkán, melyre kérem nem mondhatjuk, hogy nem futtatták be zölddel, mert szemembe lógnak csomóstul szőlő gályák, égőn tűz hom­lokomra az izzó napsugár. Ősz fejű, igazi urak kár­tyáznak közbe-közbe serecskót hör- pingetve. Szemlátomást pirosodik ki pufók arczuk. Mind hevesebben csap­kodják a kártyákat s duhajkodó moz­dulatokkal intik magukhoz a tót pinczórlányt, egyet-egyet csípve álián. Jókedvű, derűs hangon kiáltják : „prinyess dinvu ! (hozzál bort !) (Ma­gyar ember nem iszik bort sör után.) S lopva-lopva mindig figyelme­sebbek irántam Hiába ! Már olyan szerencsém van öreg uraknál — De nagyon is értem az uras, a tolakodó, az érzósi pillantásokat s hurczolkodom közelükből czók-mókommal. Kinn a sétányok mentén, elvo­nult helyen feszítem ki vásznam, iv- papirom s előveszem ecsetem, piczi plajbászom, hogy pingáljak nektek édes, elkapatott, kényes ízlésű, szép, hires fürdőkben nyaralt kedves, drága publikumox ! Pezseg ám itt is az élet ! Fess, fele polgár, fele úri hölgyek, kugli­zással űznek sportot. S a legkedvesebb, legbájosabb helyen, ahol én egészen elandalgok, udvarol hevesen az egyet­len szál rut hadnagyocska, a nálánál még rútabb, pirosképü, rómkövór, élemedett asszonyságnak. Nagy hangosság minden felé e bécsi fürdőben, hol minden oly han­gulatos s mégis csupa diszharmónia. Talán azért oly kedves, bájos, oly „drollig“ mint a fáradt szimbolizáló, pirosán csattanós, élénk képű, villogó fogú, fehér nyakú „sprop“ pinczér- leány. — Csendben, elvonulva élvezem a kirándulás, a szemlélés, a szepességi fürdőzés szerény, egészséges, csömört nem okozó gyönyörét. Esznek itt serényen, isznak itt a nők is Mintha nem volna elég keserűség az életben sör nélkül is. A sétányon rágicsálva jár az egyet­len szép asszony, ki nehezen várja párját, — úgy látom. — Irigyellek, te német vórü, pöszi hajú, savószemü, közömbös arczu, nyugodt pillantásu, kövér asszony, kit sok gyermek any­jának néznék, ha várakozásteljesen nem függesztenéd az országúira ku­tató szemeid ! Nem kerüli ki figyel­memet a rőtképü vörös orrú, parvenü ur szerelmes pillantása, bókoló haj- longása, amint asszonya (nem a fele­sége) felé igyekszik, hogy aztán szo­kott kettesben sietve elvonuljanak szerelmüket élvezendő, az elhagyott fürdőlakások felé, hol nyugodtan csattanhatnak el czuppanós csókok. Nem zavarja modern, civilizált úri nép. E polgárokat itt, valamint en­gem, — untat érzéki szerelmeske- dóstek, pedig magam is csupa han­gulat vagyok. Ez élet, e hangosság, e földi élvezetek, e falatozás, e bus dalok szomorú czinczogása fájdalma» húrokat pendítenek meg szivemben. S lelkem mélyén megremeg a vágy. Könyes szemmel nyújtom ki karom ölelésre. Kéjesen mozgatom osókra vágyó ajkam s hallom, csendesen Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Figyelmeztetés TIT Az előrehaladt nyári idény miatt a még raktáron lerő színe* nyári áruk gyári áron alul is beszerezhetők. .......... ....—.....—................... -.........— .........- ............. ................----------------■■■=

Next

/
Thumbnails
Contents