Szamos, 1904. szeptember (36. évfolyam, 70-78. szám)
1904-09-04 / 71. szám
XXXVI. évfolyam. Szatmár, 1904. vasárnap szeptember hó 4. 71-ik szám. SZAMOS. IKAJ, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési árt Égisz évre 8 kor. — Félévre 4 kor, — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon : 107. Mindennemű dijak Síatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árbari közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A tanév elején. Városunk életébe uj lüktető erő költözött. A tanuló sereg nagy sokasága a kéthónapi pihenés után ismét kezébe veszi könyvét, hogy az életre készülés hosszú utján egy évig ismét szívjon fel belőle tudományt, mit az év végén ismét elraktározzon. Tanítók és tanárok megtanítják őket, mikép kell az ismereteket gyűjtögetni, elrendezni, hogy aztán ezen az alapon tájékozást nyerhessenek emberről, természetről egyaránt. Alig fér a kis diákok hóna alá az a sok könyv, amit magukkal czipelnek; még súlyban is milyen számottevő az a tudomány! Hogyan fogja annak a sok könyvnek a tartalmát megismerni, megemészteni ?! — kiált fel a laikus szemlélő, összeméregetve a kis fiú, vagy kis leány termetét, nagyságát azzal a halom könyvvel, amit átkarol. A hozzáértő azonban csakhamar megnyugtatja a laikus szemlélőt, hogy aggódása felesleges, mert azok a könyvek a tankönyviek hasznáért vásárolandók és hurczolandók s az, amit azokból megtanulni kell, úgy aránylik a könyvek terjedelméhez, mint a búzamennyiség ahhoz a szekér szalmás-búzához, amiből cséplés után kikerül. — A tankönyvirók, kik rendszerint oktatók is, mindezt nagyon jól tudják, dohát messze vagyunk mi még attól, hogy a közvetlen tapasztalás eredményeit a gyakorlatban is értékesítsük, jóllehet a terjedelmes tankönyvek szertelenségei ellen a pedagógusok körében is egyre hangosabb az elitélő vélemény. Hozzáértő oktatók, kik a gyermeki agyvelő képességeit ismerik s tudják, hogy mennyit bir meg az veszély nélkül, a maguk módja szerint segitnek a terjedelmes tankönyvek ballasztján, hanem ott támad ennek nagy veszedelme, ahol a tankönyvet még mindig szóról-szóra tanítják s ezzel rendszeresen fokozzák korunknak két legnagyobb betegségét: az idegességet és vérszegénységet. De nem erről akarunk most szólni; ez csak úgy eszünkbe ötlött, mikor a mindkét nembeli tanulósereg kedves, tarka képét szemléljük s látjuk, mint viszi hóna alatt a sok könyvet, akárcsak a hangya czipeli a nálánál nagyobb fadarabot. A tanulósereg beköltözése, városunk forgalmában is élénk átalakulást jelent. Bizony, a nyári pangás után szüksége van a kereskedővilágnak is arra, hogy több pénzt lásson, bár az idei rossz gazdasági év miatt a reménylettnél erre nem nagyon erős kilátásai lehetnek, mert az idén drága lesz az élet mindenfelé. Tanintézeteink egyre íokozódó száma mutatja, hogy hazánk északkeletén városunk elhelyezése kulturális góczpontnak kiválóan alkalmas, de épen ilyenkor tűnik leginkább szembe annak a szüksége is, hogy a gimnáziumok mellett egy felsőbb kereskedelmi iskola állíttassák. Ez az eszme már elég népszerűvé is vált, szükségét érzi a városi és vidéki közönség egyaránt, csak nincs, aki az ügynek komolyan az élére álljon s a szervezés nagy munkáját elvállalja. Tanintézeteink száma az elmúlt évben két fontos intézménynyel szaporodott. Életrevalóságáról mindakettő kétségtelen bizonyítékot nyújtott: a ref. nőképzö és a zeneiskola. Bizonyosra lehet venni, hogy egy felállítandó kereskedelmi iskolába is megfelelő számú növendék jelentkeznék. Ezt teémészetesen egészítené ki a tervbe vett ipari szakiskola. Ilyen irányú iskolák felállitása ma időszerűbb volna, mint valaha, mikor a kereskedelmi és ipari képzés szélesítésével kellene öntudatosan előkészülni az önálló vámterületre. Ezekbe az iskolákba természetesen válnának ki a középiskolából azok az elemek, kik tehetségüknél s hajlamuknál lógva idevalók s nem szaporitnák a szellemi proletárságot. Az idő ujjal mutat e szükségletre s azt hisszük, létesülésük már csak rövid idő kérdése. Buzgó imádsággal kezd munkájához most már a nagyszámú tanulósereg. Ilyenkor még a renyhe tanuló is fölteszi magában, hogy igyekezni fog. — Támogassa erős akarat és kitartás szándékukat s óvja meg Isten tanintézeteinket minden olyan káros befolyástól, mely a tanulósereg nemes munkáját szellemileg vagy egészségileg akadályozná ! Gazdáink figyelmébe. A „Szatmári gőzmalom-társulat“ a malom telepén levő vámőrlőben az üzemet megszüntette és ennek helyén' rozsőrlő malmot rendezett be, melyet a modern malom-technika révén a legújabb vívmányok gyanánt szereplő kitűnő gépekkel szerelt fel. Ennek, az első pillanatra talán jelentéktelennek tetsző ténynek vidékünk gazdaközönségóre nézve nagy fontossága van. A rozstermelós ugyanis a gazdának jóval nagyobb hozamot biztosit, mint a búza. Bár gazSzepességi fürdő-idillek. Irta : Ániáne. Ne szeressetek jó előre kedves olvasóim ! Inkább utoljára édes jutalmamul hagyjátok derűs mosolyotok, édesen felhangzó kaozagástok. A fürdő nyílt verendájain, hol pozsgás tót leányok szolgálnak föl frissítőket, a tót, német szepességi publikumnak — irhatok mesélhetek nektek. Kedélyes mesteremberek azért vihognak szemembe gúnyolva, amiért a plajbászt kezelem a helyett, hogy a sert kávéval egyetemben, vereshagymával, retekkel s vajaskenyérrel fogyasztanám. Négy szál görbe czigány húz keservesen vig csárdásokat s vidáman bus hallgatókat. Vígan össze-vissza hallik kaczagás, pohárcsengós, kanál- csörömpölés, zeneczinczogás s mindjobban szaporodunk kérem. Széppé fürdött, frizurájukról, szabóknak, borbélyoknak látszó urak tömörülnek körülöttem, de dicséretükre legyen mondva nem bántanak. Ebben külömbek a pesti uraknál is. — Pedig magánosán ülök itt s csinos, elegáns, fiatal nő s szép is vagyok. Verendánk sarkán, melyre kérem nem mondhatjuk, hogy nem futtatták be zölddel, mert szemembe lógnak csomóstul szőlő gályák, égőn tűz homlokomra az izzó napsugár. Ősz fejű, igazi urak kártyáznak közbe-közbe serecskót hör- pingetve. Szemlátomást pirosodik ki pufók arczuk. Mind hevesebben csapkodják a kártyákat s duhajkodó mozdulatokkal intik magukhoz a tót pinczórlányt, egyet-egyet csípve álián. Jókedvű, derűs hangon kiáltják : „prinyess dinvu ! (hozzál bort !) (Magyar ember nem iszik bort sör után.) S lopva-lopva mindig figyelmesebbek irántam Hiába ! Már olyan szerencsém van öreg uraknál — De nagyon is értem az uras, a tolakodó, az érzósi pillantásokat s hurczolkodom közelükből czók-mókommal. Kinn a sétányok mentén, elvonult helyen feszítem ki vásznam, iv- papirom s előveszem ecsetem, piczi plajbászom, hogy pingáljak nektek édes, elkapatott, kényes ízlésű, szép, hires fürdőkben nyaralt kedves, drága publikumox ! Pezseg ám itt is az élet ! Fess, fele polgár, fele úri hölgyek, kuglizással űznek sportot. S a legkedvesebb, legbájosabb helyen, ahol én egészen elandalgok, udvarol hevesen az egyetlen szál rut hadnagyocska, a nálánál még rútabb, pirosképü, rómkövór, élemedett asszonyságnak. Nagy hangosság minden felé e bécsi fürdőben, hol minden oly hangulatos s mégis csupa diszharmónia. Talán azért oly kedves, bájos, oly „drollig“ mint a fáradt szimbolizáló, pirosán csattanós, élénk képű, villogó fogú, fehér nyakú „sprop“ pinczér- leány. — Csendben, elvonulva élvezem a kirándulás, a szemlélés, a szepességi fürdőzés szerény, egészséges, csömört nem okozó gyönyörét. Esznek itt serényen, isznak itt a nők is Mintha nem volna elég keserűség az életben sör nélkül is. A sétányon rágicsálva jár az egyetlen szép asszony, ki nehezen várja párját, — úgy látom. — Irigyellek, te német vórü, pöszi hajú, savószemü, közömbös arczu, nyugodt pillantásu, kövér asszony, kit sok gyermek anyjának néznék, ha várakozásteljesen nem függesztenéd az országúira kutató szemeid ! Nem kerüli ki figyelmemet a rőtképü vörös orrú, parvenü ur szerelmes pillantása, bókoló haj- longása, amint asszonya (nem a felesége) felé igyekszik, hogy aztán szokott kettesben sietve elvonuljanak szerelmüket élvezendő, az elhagyott fürdőlakások felé, hol nyugodtan csattanhatnak el czuppanós csókok. Nem zavarja modern, civilizált úri nép. E polgárokat itt, valamint engem, — untat érzéki szerelmeske- dóstek, pedig magam is csupa hangulat vagyok. Ez élet, e hangosság, e földi élvezetek, e falatozás, e bus dalok szomorú czinczogása fájdalma» húrokat pendítenek meg szivemben. S lelkem mélyén megremeg a vágy. Könyes szemmel nyújtom ki karom ölelésre. Kéjesen mozgatom osókra vágyó ajkam s hallom, csendesen Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Figyelmeztetés TIT Az előrehaladt nyári idény miatt a még raktáron lerő színe* nyári áruk gyári áron alul is beszerezhetők. .......... ....—.....—................... -.........— .........- ............. ................----------------■■■=