Szamos, 1904. szeptember (36. évfolyam, 70-78. szám)
1904-09-22 / 76. szám
2-ik »Idal SZAMOS 76. szám meg a meghatározott időközökben községében, hogy az esetleg észlelt íertőzött beteg szállítását megtiltsa, avagy ellenőriztesse, hogy ilyen házaktól élelmi czikkek ne kerüljenek be más községekbe. A mostani tifusz-betegedési esetek is olyan tiluszos beteg asz- szonytól származtak, ki a tejet maga fejte és maga hozta be a városba. Ily módon városunk teljesen exponálva van mindenféle fertőző betegség behurczolására s a mi óvórendszabályaink eredménye, még ha a legszigorúbban betartatnak is azok, a fenti okok miatt mindig csak illuzoriusnak tekinthető. Felhívjuk e körülményre az illetékes hatóságok figyelmét s reméljük, hogy az ügy nagy fontosságára tekintettel, minden módjukban álló eszközzel oda lógnak hatni, hogy az emberi egészség jogosan megkövetelhető védelme a vidékek felől szármtzó ragályozás veszedelmével szemben is a legszigorúbban ellenőriztessék. A vilamvilágitás. A „Szamos“ hírrovatában olyan alakban teszi szóvá a közgyűlésen leszavazott villamtelep bérbeadási javaslatot a lap egyik szerkesztője, a melyből könnyen hihetne a kevésbé informált közönség, hogy a villám- bizottság ajánlatára a város egy virágzó üzletét akarta csak úgy hübele Balázs módjára egy gyáros javára kidobni. Magam is tagja vagyok annak a bizottságnak, a mely a város tagjaival együtt, a város érdekére nézve valóságos megváltásnak fogadtuk annak a gyárosnak a bérbevételi ajánlatát. De nem azt mondjuk mi, oda adjuk a mint kéri, hanem a közgyűléstől elvi határozatot kérünk arra, hogy a bérbeadás alapján tárgyalhassunk az ajánlkozóval és ha a vá ros érdekét, nemcsak rentabilitás, hanem garantiák tekintetében is biztosíthatjuk, akkor a közös megállapodás tervét a közgyűlésnek megbi- rálás esetleges elfogadás végett beterjesztjük. Szerintem egy elvi határozat arra, hogy tárgyalhat a tanácsosai együtt a bizottság az ajánlattevővel a bérbeadás kérdésében, nem azt je lenti, hogy majdan a végdöntésnél, a mikor a részletes megegyezési terv a közgyűlés határozata elébe kerül már meg volna kötve a város keze ; a józan logika i zt mendja nekem, hogy csak akkor, a mikor részleteiben is ki lesz dolgozva az egyezmény tervezete, döntődik el a kérdés. Vagy azt mondja majd a közgyűlés határozata, elfogadjuk a megegyezést, mert megfelel a város érdekének, vagy elutasítja, mert nem felel meg a város érdekének Szerintem tehát nem volt helyén az a nagy felháborodás, a mellyel az előterjesztést fogadták, még azok részéről sem, a kik rózsás szemüvegeu nézik ezt a mi szerencsétlen vállalatunkat. Toldás—foldássU oda jutottunk, hogy majdnem 800,000 korona adós ságot csináltunk ezen vállalat terhére, és hiába fizet a városi pénztár a közvilágításért 44000 koronát évenként, hiába viseli a polgárság az áram fogyasztásért évek óta 25 százalékkal magassabb terhét, mint más városokban, mind ezek az áldozatok nem elegek arra, hogy veszteség nélkül záruljon e vállalat mérlege, daczára annak is, hogy a gépek kopásaiért az egész 12 éven át összesen csak 10,000 korona tartalékot mutathatunk fel. Úgy jártunk a telep már több- szöröss rekonstructiójával, mint ama mulató közönség, mely az ivást csak azért nem tudta abba hagyni, mert hol a maradó borhoz bikszádit, hol a maradó bikszádihoz bort kellett rendelni. Mi is hol a dynamót, hol az accumulatort, hol a motort rendeltük egyiket a másik kedvéért, mig végre a villamos mérnök igazgató eléggé nem dicsérhető őszinteséggel feltárta a szomorú valót a bizottság előtt, nevezetesen, hogy a telep összes gépei egynek a kivételével hasznavehetetlenek, azok helyett egy nagyobb lóerejü gépet kell beszerezni, és hogy a 228 ezer kor. értékben szereplő vezeték-hálózat annyira elavult és gyenge, hogy rajta az áram nagy része veszendőbe megy. Tehát nem úgy áll a dolog ám, hogy a telep meglevő gépei és vezeték-hálózat a megnövesztett áram- fogyasztást nem képesek szolgálni, tehát ezek javítására kell az uj befektetés, hanem úgy, hogy ezen gépek és hálózat végelgyengülésben kimúltak ; ezek helyébe 400,000 korona áru ily berendezést kell szerezni, amely berendezés majd 5-10 év múlva fog a természet törvénye szerint'uiból végelgyengülésbe kimúlni. — Ez kü- lömben rendes sorsa a gyáriparnak, ámde a gyáros tudva ezt, az évi üzem költséghez eleve hozzá számítja a gép kopásának a veszteségét is, és igy soha sem jut azon helyzetbe, hogy midőn évek múltán a gépek kiszolgáltak, azok az eredeti értékben vagy csekély leírással szerepeljenek a vagyon mérlegbe. Ilyen számítás szerint a mi vil- lam-telelepünknél nemcsak a kimutatott összes 160,000 kor. üzemveszteség jöhet kérdésbe, hanem az a sokkal nagyobb veszteség, a mennyivel ma az összes szerkezetkopis, elavulás czimen kevesebbet ér mint a minő értékben vagyonleltárunkban vau felvéve. Ilyen alakban ismerte meg a helyzetet a bizottság a mikor tárgyalta a gyáros bérbeadási ajánlatát. Ezen ajánlat sarkpontjai : 1 szőr. Úgy rekonstruálja a villám telepet, hogy a jövőben a fokozott igényeknek nemcsak a világítás tekintetében, hanem az ipariüzem, erő, áram, igényeinek megfeleljen. 2- szor. Kötelezően leszállítja a magánfogyasztók áram árát az eddi ginéi 25 százalékkal, és ezenfelül még értékesebb concessiókra hajlandó nagy fogyasztókkal és iparüzemekkel szemben. 3- szor. A város ezután is 44000 korona évi világítási dijat kór a közterek, városház, színház, stb. kiszolgálásáért, ugyanannyit, a mennyit a város saját vállalatának fizetett, daczára annak, hogy az újabban előirt közterek megvilágítása sokkal több áramot fog igénybe venni mint eddig, a város által ezután is fizetendő közvilágítási óVi bérből 16000 koronát enged a város községi kötvény alapján tőkésíteni a többi 28000 koronát évenkint megpótolja a bérlő annyival,hogy a város belőle a villám telep mintegy 800000 korona összes adósságát amortizálja, tehát nemcsak az évenkénti kamatát, de a töke tartozást is teljesen visszafizesse. Ezek ellenében fizet bérlő a városnak a magán fogyasztásból, vagy is a nyers bevételből kezdetben 5 százalékot, évenkint szaporodó 1 százalék perczenttel mig 6 év múlva állandó évi 10 százalék lesz a város évi járandósága, vagy is ez az első években 5—10 ezer koronát jelent, mig később évi 20—25 ezer koronát fog tenni A visszaváltás kérdését magasra taksálja, de úgy ez, valamint a 16000 kor. tőkésített összeg mikóp való fel- használásának kérdése meg a cautió kérdése tartozott a részlet tárgyalásra, a melyben tekintettel, hogy komoly vállalkozóval állunk szemben, könnyű lett volna megegyezni. De a kik mélyebben gondolkozni nem akarnak, azt szokták kérdezni, ha ez a vállalkozónak ennyit ér, hát miért nem érne a városnak saját házi kezelésre ugyan annyit. Erre a feleletet megkapják Bu dapest fővárosától, amely a gáztársulattel tárgyal a visszaváltás iránt a vállalatnak lejárta előtt 8 évvel, de nyomban hangsúlyozza, hogy házi kezelésben nem kívánja tartani, hanem bérleti vállalatba adja. Én a Schukert és Siemens ezóg helyébe ilyen formán indokoltam volnar meg vállalati ajánlatomat. Én gyáros vagyok és igy jobban ismerem a villamvilágitás complikált vállalatának minden csinyját-binyját mint a város, ón ugyan annyi fűtéssel sokkal több áramot tudok produkálni mint a város, mert mig a városnak egyetlen egy elektro-tochni- kus mérnöke van, addig az én alkal- mazottaim sokasága mindegyik a maga szakában működik a vállalat sikerén, de a mi fő, én ebbe a vállalatba kereskedelmi szellemet viszek bele a mit a városi hatóság kezelésében nem is lehet kívánni, — azzal, hogy olcsóbban fogom adui az áramot a fogyasztók szaporodását kívánom elérni, a megszaporodással pedig a telep kibővítését, vagyis a forgalom növekedésében 'átom a most hozandó áldozatok jövőbeni megtérülését, és ennek sikerültével vállalatom hasznát. Ha ezt sem értette volna meg a közgyűlés többsége és mégis megszavazza a házi kezelést és az evvel járó 400,000 korona újabb kölcsön felvételt, akkor joggal lehetett volna azt az intést alkalmazni, a mit egyszer az osztrák császárnak egy hü alattvalója mondott : „Felséges uram ! Vigyázzunk, mert már ott tartunk, hogy csakugyan nem szabad több bolondságot elkövetni“. Teitelbaum Herman. HÍRROVAT. * A Szatmárvármegyei szabadelvű pártnak Szatmáron 1904. évi szept. hó 28-án d. e. 11 órakor, a Vigadó helyiségében tartandó közgyűlésén a tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó és a párt tisztikarának lemondása s a tisztikar megválasztása.. 2. A végrehajtó bizottság újjáalakítása. 3. Indítványok. — A gyűlés után társebéd a Pannónia szállodában, délután 1 órakor, egy teríték ára 4 korona, jelentkezhetni folyó hó 26-ig Csaba Adorján urnái Szatmár. * Lelkész választás. Berky Sándor matolcsi ev. ref. lelkészt, városun szülöttét, e hó 18-án megtartott lelkészválasztáson, 17 pályázó közzül nagy töbséggel Hajdu-Bagoson lelkészül választották meg az ottani hívők. 6 Uj szentszéki ülnök. Mesz- lónyi Gyula megyés püspök fólszáza- dos jubileuma alkalmából Tóth József s-lelkészt szentszéki ülnökké nevezte ki. * Gyógyszerészi vizsga. Madarassy János városunk fia a gyógyszerészeti mesteri vizsgát fényes sikerrel tette le a napokban a budapesti tudom, egyetemen. Gratulálunk ! * Államsegély. A vallás- és közokt. ügyi miniszter, mint magánúton értesülünk, a Dalegyesület zeneiskolájának a folyó évre 1000 kor. államsegélyt engedélyezett. * Jubileumi ünnep. Meszlényi Gyula megyés püspök aranymiséje alkalmából az irgalmas nővérek zárdájában, az ott levő összes iskolák által f. hó. 18-án délelőtt 11 ó. szép számú közönség előtt nagy tetszés közt folyt le a következe műsorral : 1. Wéber C. M. Sonata, zongorán előadta Eckerd Hona és Sr. Adrienne. 2. Stehle G. Ave Mária, az el. isk. tan. képző intézet énekkara által. 3. Előkép : Az egyházmegye hajója, a képhez a bevezetőt mondta Kovács Mária. 4. Danela C. Air Varié, hegedűn előadta Czukor Francziska, zongorán kisérte Kalocsai Margit. 5. ÜdIlyen őrülten, néma kínlódásban telt drága időnk, mig azon a nevezetes napon, melynek emlékén élősködőm, toppant be barátom, lelkem párom. Órákig halkan, mozdulatlanul állva hallgatá szenvedélyes játékom, minden józanságot nélkülöző, szerelmes, ábrándos énekem s végül éneklésemből sírásba átcsapó hangos, fé- kezhetetlen, indulatos, szilaj zokogásom. — Vad fájdalmamból forró, néma kézcsókok térítettek magamhoz. Felocsúdtam, hogy pillanatok múlva fájdalmas boldogságban újra elbóduljak. Hogy újra elmerengjek mámoros érzésben, hő szenvedélyben, tartóztatlan, ömlengő, igaz szerelemben. Hogy melyikünk volt serényebb az ölelésben, ki tudná? Túltettünk egymáson szerelmünk e néma kifejezésében. Forró volt a lelkünk. Égő szenvedélytől vibráló a testünk. Mámorosán hangulatos a kedélyünk s odaadó, néma, de minden beszédnél ékes szólóbb a csókuuk ! Azt hittük, sohasem bírnánk elválni, elszakadni egymás válláról. Azt hittük, mindenáron letépjük a reánk rótt rabbilincseket, hogy egymásnak élhessünk. Azt hittük, ez izzó hangulatnak örökké kell tartani. Le nem hütheti idő, alkalom, szerelmünk ébredése sem. Égni, lobogni fog örökké lelkűnkben. S mégis, amint látogatásának ideje letelt, (rövid idő a boldogságból) karjaimból kiszakitá magát leküzdhetetlen faj dalommal, hogy ujból-ujból magához szorítson, szivére tapaszszon, mintha a sorssal daczolva engem magának kierőszakolni akarna. De egyszerre, mintha emberi tehetetlenségének tudata hirtelen ki- világosodott, volna agyában, leereszté bátortalanul karjait s kezem néma imádattal csókolva rohant el. Egy szó nélkül, sápadtan remegve. Másnap egy óriási fehér virágcsokorban ügyesen belecsomagolt, drágakövekkel kirakott arany meda- illont küldött. Talizmánom ez nekem. Belevésett szavait ime, olvassa: „Elmegyek, sohasem látlak. Csókoddal ajkamon akarok meghalni. Van reá reménységem a japán ütközetben. Lelkemben élsz, nem feledlek, de te felejts el!* Azóta itt hordom szivemen. Úgy érzem, meghalt. Neje nem tud hol létéről. Én gyászolom. Nem felejtem soha. Lássa, az is megnyugtat, hogy senkié. Enyém volt egészen. Nagy lelki áldozatra kész, szépséges szerelmét bírtam. Ne sajnáljon, fiatal barátom ! Könyeim nem fájnak. Emléke oly frissen él szivemben. Szerelmem üde marad utolsó lehelletemig. S a tudat mindvégig megvigasztal, hogy oly kimondhatatlanul „boldog voltam egyszer“ . . . polgári-, egyenruha- és katonaruha szabók.---- Felszerelési üzlet. ---Szatmár, H ám János-utcza (Bardóly-féle ház.) Tisztelettel értesítjük a n é. közönséget, hogy =====^ férfi szabó üzletünket -------------eg yenruha készítéssel és felszerelési czikkek árusításával kibővítettük, oooo ooooooo 3V" Egyéves önkéntesek előírásos (elszerelését jutányos árban elvállaljuk,
