Szamos, 1904. augusztus (36. évfolyam, 62-69. szám)
1904-08-18 / 66. szám
Szatw, 1904. csütörtök augusztus hd 18. 66-lk szám. SZAMOS % 's» «*tf*' . 'JKü »fejii#«»«"" POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP.f MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor — Negyedévre 2 kor Egyes szám éra 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű díjak S/.atmaron, a iap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Á vízvezeték és csatornázás kérdése. A vízvezeték és csatornázás szükségére talán egy esztendő sem irányította jobban a közszükség érzését, mint a mostani. Előbb a járványos kórok fellépésével s később a tikkasztó hőség következményeivel. Mind a két jelenség sokkal közelebbre hozta a vízvezeték és csatornázás megoldásának kérdését, semhogy arról, mint a jövő zenéjéről beszélhetnénk. Ha már most tekintetbe vesz- szük azt, hogy a terv előkészítése, költségeinek financzirozása és a vizmü építése egy pár esztendőt amúgy is igénybe vesz, eljöttnek látjuk az időt arra, hogy e kérdésnek komoly tárgyalása napirendre kerüljön. A vízvezeték és csatornázás köztisztasági s ezzel kapcsolatosan közegészsógi hasznáról, áldásairól már nem kell vitatkozni. A közvélemény, sajnos, a lakosság érzékeny megpróbáltatásai árán ma már teljesen megérett arra a tudatra, hogy az ez irányban hozandó áldozatok a legértékesebb befektetések lesznek, mert mindnyájunknak közjavára, a közegészségre kamatoznak. A vízvezeték és csatornázás ma már úgyszólván elsőrendű fokmérője egy város haladásának, a lakosság intelligencziá- jának. Egyértelmű a köztisztasággal, ez pedig olyan kivánalom, sőt követelmény, mely az értelmi és erkölcsi törekvésekből nem hiá- nyozhatik. A kérdés mielőbbi megoldásának szükségét e mellett még a pénzügyi szempontok is sürgetik. Az a pénz, amit egyes utczák feltöltésére, itt-ott némi részleges csatornázásra fordítunk, mind kárba veszett összeg, ha már a részletmunkálatok maguk is nem illeszkedhetnek bele az általános csatornázás és vízvezeték tervébe. Olyan régi állapotot toldozunk-fol- dozunk, amelyről meg vagyunk győződve, hogy tarthatatlan s a melyet előbb-utóbb egészben meg kell változtatnunk. A részleges és esetről-esetre kigondolt belvizszabályozás ezenkívül csak látszólag ér valamit. Ha megszabadul is esetleg egy- egy utcza valamennyire a víztől, emiatt kétannyi jut belőle más utczáknak. Olyanforma munkát végezünk, mint az az ember, aki mindennap betölt ugyan egy gödröt, de a helyett, mit az előző napon betöltött, másnap ismét újat ás. Az ilyen munkálatok czélta- ansága is sürgeti, hogy az álta- 'ános csatornázás és vízvezeték kérdése mielőbb megoldassák vá- :osunkban. A terv keresztülvitelének nehézségét s igy késedelmének indokát még sokan abban látják, hogy a vízvezeték és csatornázás nagy összegbe kerül s nem volna tanácsos ez idő szerint a közterheket szaporítani. Ami a közterhek növekedését illeti, azt talán soha senki sem ítélte jó dolognak s ennek daczára is folyvást szaporodtak. Ezeknek ellenértéke meg van ugyan városunk forgalmának s fejlődésének emelkedésében, de nem találjuk meg az ellenértéket épen a legdrágább érdekünknek, a köztisztaságnak s az ettől elválaszthatlan közegészségünknek megfelelő védelmében. Közterheink az utóbbi évek szerencsésebb és körültekintőbb városi pénzügyi politikánk következtében némi részben apadtak s kilátásunk lehet reá, hogy a tett befektetések jövedelmezősége idővel folyvást emelkedvén, ezután még inkább apadni fognak. Ennélfogvacsatornázás és vízvezeték kiépítésére /jpfeendő kölcsön nem fenye^rhet olyan következményekkel, melyek városunk fináncziális helyzetét megzavarnák, vagy fellorgatnák. Egyébképen is tudomásunk van róla, hogy a belügyminiszter ajánlatokat tesz egy városok viz- müépitésére alakult társaság közvetítésével a magyarországi városoknak arra, hogy e czélra 50 éves amortizáczionális olcsó kölcsönt vehessenek fel. A vizmü- épitő társaság aztán a szükséges vízmüveket állami ellenőrzés mellett épitené. A kérdésnek még egy kiváló fontosságú oldalát kell megvitatni, ami az ivóvízvezetékre vonatkozik. Lehetséges-e és kötelező legyen-e a város számbavehetöleg jelentékeny utczáiban a vízvezeték használata a lakosságra nézve, vagy az az egyesek tetszésére bízassák ? Ez a kérdés a tervezet lényegébe vág, de ezzel más alkalommal foglalkozunk, akkor, amikor a tervezet és költségvetés, valamint Utolsó dal. Gizuskának. — íme, ez lesz az utolsó dal, A melyet még hozzád írok; Csak emléked viszem magammal S szenvedek tovább, mig bírok ! Hiú álom volt bát reményem, Nem értettél meg engemet; Más lesz, a kit boldogitni fogsz, Visszadobtad szerelmemet! Hasztalan volt minden, de minden, A mit érted megtettem ón; Mikor magam boldognak hittem, íme, most csalt meg a remény ! Talán nem is te vagy az oka, Csak én ámítottam magam; Hiszen te úgy se hitted el, »Hazugság volt minden szavam I“ Legyen áldott azért az a perez, A melyben megismertelek; Végső szavam is im, ez hozzád : Élj boldogul — Isten veled! Baka Elek. (Gizuskától — Szerénához.) Visszavonom a dalokat, Miket hozzád írtam, Hiszen-hiszen én tudom csak Értök mennyit sírtam . . . Más leány volt az eszembe, Mikor írogattam, A tehozzád irt dalokkal Csak őt hívogattam ! Tudd meg Gizus! — az érzelmek Igazak nem voltak, A dalaim nem tehozzád, Más leánynak szóltak! A ki eddig meg se látott, Féltékennyé tettem! — Szép Szerénám I czélnál vagyunk, A kegyenczed lettem ! Baka Elek. Tied a dal... Szerénának. Tied a dal, mely olykor-olykor Ez ábrándos szívben fakad. Van közte bus és van enyelgő S talán egy-egy rig is akad I De bárminő is a hangulat, Tehozzád szól, — téged dicsér Igaz és nem hazug szavakkal, Mint olyan sok csalfa, ledér! S a szavaknak minden betűje Igaz szerelmem hirdeti . . . Lehet, hogy a világ rámondja : „Ez is csalfa, ne higyj neki!“ De hisz, te ismered legjobban, Hogy e szív csak érted dobog, Te hallgatád fölé hajolva . . . — Más előtt az rejtett dolog ! Hazudtold meg hát a világot, Ha áskálódik ellenem; Add válaszul, nem hallgatsz rája : Te azért csak hiszesz — nekem I Baka Elek. Budapesti levél. Budapest, ah, édes Budapest. Ismét itt vagyok, újra hallom sike- titö lármádat, ismét belekerültem a vidék egj'hanguságából a te őrületes mozgalmadba. — Mennyi budapesti nyaraló. Szédülök ebbe a forgatagba, mindenki siet a fullasztó hőségből ki a szabad levegőre. Velők tartok én is, bámulni a nyári nevezetességeket, melyeknek első startja a Feld papa színháza. Hej, ez a bódé! . . de sok szivet dobogtatott meg, de sokat izzadtunk a titokzatos kis udvarban, melynek V' in den rejtett zuga mesélhetne édes szerelmi idyllek boldog történeteiről. De ne kalandozzunk a múltba, nézzük meg a nyári sláger darabot, a direktor ur legifjabb unokáját. Hót Schlesinger a czime, de azért szemünk inkább a hót Schlesingernén tapad, helyesebben ezeknek feszes trikóján. Kettő, a legfesebb, nagyon érdekel bennünket, szatmáriakat. — Mintha lámpával kutatta volna őket Krómer, a mi kedves direktorunk s neki is gratulálnunk kell a szerencsés választásáért. De, hogy ne burkolód- zunk a sötétség fátyla alá, nem bánom, ha indiserét leszek is s hogy a kiváncsiakat kielégítsem, elárulom, hogy ez a két hóditó, aki annyira elragadtatta Budapest közönségét s akik sok-sok álmatlan éjszakát fognak szerezni városunk aranyifjuságá- nak, nem más, mint Pataki Róza, a fess drámai hősnő és Révész Ilonka, a bájos szubrett primadonna. De ne feledkezzünk meg Szentes Jankóról sem, aki Pesten is a mindenki „tatája“ s a hölgyek kedvencze. O egyik főfaktora, aki hosszú életet biztosított a hét Schlesingernek. Innen persze ősbudába, a — szalmaözvegyek tanyájára indulunk. Egész utón dudorásszuk Révész Ilonba Róth Fülöp kár ls bádi ezipő rak tárat ajánljuk a t. vevőközönségiiek mint legolcsóbb bevásáplási forrást. ^ Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. ^3 Figyelmeztetés I í I Az előrehaladt nyári idény miatt a még raktáron levő szines nyári áruk gyári áron alul is beszerezhetők. -— -—■— ■ .................- ........................ ■ ■ - -... . =
