Szamos, 1904. augusztus (36. évfolyam, 62-69. szám)
1904-08-14 / 65. szám
2-ik oldal SZÁMOS 66 szám alapján az igazán rászorult emberek kenyerére pályázzanak. Szegényebb osztályaink szerezzék meg a magasabb inlelli- gencziát megmaradván eddigi szó- cziális helyükön. így a társadalom intelligencziája jótékonyan emelkednék anélkül, hogy a kultúra ránehezednék a dolgos szegénységre. Ebből a szempont bői károsnak, sőt veszedelmesnek tartjuk azt az egyoldalú, sót elfogult rin- gatást, mely a középiskoláktól való tartózkodásra inti az ifjakat és szülőket. Ha nem csalódunk, ez az álláspont is az osztálygondolkodásban találja magyarázatát azzal a leplezett törekvéssel, hogy a középosztályból szépszerével mennél többen kizárassanak. Városaink szépítése. Sehol sem aktuálisabb felidézni a múlt század nagy hatású emberének, Ruskínnak, az „örök szép“ hirdetőjének szellemét, mint nálunk. Mennyire alkalmazható ma is elítélő véleménye arról a közönyösségről, melyet az emberek hajlandók tanusi tani az épületeknek, mindennapi környezetünknek Ízléses, szép megalkotása iránt. Az a sok tettetés, erőszakos tetszelgés, melyet a legna gyobb Ízléstelenséggel követnek el az utczasorok házainak külső képén, valósággal ellene tör a finomodott Ízlés minden értékes követelményének, a természetes nyíltságnak, a kedély melegségének. Mennyire hiányzik ma egy olyan Ruskin, aki hatással hirdetné tovább a lefedésbe merülő eszméket. A ki a vidéki városokat közelebbről ismeri, bizonyságot tehet arról, hogy csak a legutolsó években tapasztalhatjuk egyik másik jelentékenyebb városban az érettebb, kiforrott ízlésnek nyomát, szétszórt példáit a városépítés és az annak alkatrészét képező egyes építkezéseknél ; de még mindig csak ritka példáit a művészi építkezésnek. Nem is azokról a nagyszabású, rendkívüli és egy vidéki város anyagi viszonyait messze felülmúló városrendezési és ujjáalkotással összefüggő munkálatokra czélzok, melyek százezreket, sőt milliókat nyelnek el, aminö átalakulások csakis egy fejlett, nagykiterjedósü és forgalmú, jelentékeny városnál lehetségesek és szükségesek, hanem csakis azon művészi követelményekre kívánok utalni, melyek egy kisebb város, sőt község szerényebb keretében is könnyen érvényesülhetnek, sőt kell, hogy helyet találjanak. Ahhoz, hogy mindeu város a természetes és folytonos növekedéssel együtt egyszersmind az ästhetikai követelményeket is kielégítve fejlődjék, ehhez első sorban oly városrendezési s szabályozási tervnek kell rendelkezésre állni mely, anélkül, hogy századokra írja elő a fejlődést az építkezésben, helyes programmot nyújt a városok közegószségi, forgalmi, közgazdasági és művészi igényeik kielégítésére, a melyben a legközelebbi 25—60 évi fejlődése az építkezésnek minden tekintetben helyesen és czélszerüen beilleszthető legyen, így vethetünk véget ama ötletszerű, máról holnapra szóló, egyes házhelyekre vonatkozó szabályozásnak, mely mellett a mai megállapodásunkhoz a másnap szükséges szomszédos telek czélszerti hozzáillesztése és szabályozása a lehetetlenséggel határos. Azt hiszem minden olvasó a saját városából vagy községéből több erre illő példával illustrálhatná eme állításomat a melynél jobbat, dicsé retreméltóbbat fővárosunkról és annak egyik legutóbbi szabályozási részletéről — értem a közismert Eskíité- ri-hid környékét, a Kossuth-Lajos utczával — sem lehet mondani, a melyben úgy az előlre nem látás, mint a takarékosság parancsoló kényszere s a szükkeblüség megakadályozta, hogy páratlan szépségű fővárosunk egyik legmouumentálisabb és világhírű alkotása, az Eskütóri-hid, egész környezetével úgy érvényesül hessen, amint lehetett volna. A min pedig már többé nem segíthetni. A részletekre nem terjeszkedem ki, mert. azok közismeretesek. Egy város, városrész, vagy utcza szabályozása távolról sem igényli azt, hogy mindenáron egyenes vonalba rendeztessék. Mert ez épen olyan unalmas, mint egy hosszú utcza, melynél az összes épütetek omeletso- rai, főpárkányai mind egy magasságúak és egy nagy kaszárnya képét nyújtják. A poligODalaku körutaknak épen az az előnyük, hogy folyton változó képet adnak, mivel mindég az útnak egy-ögy újabb szakasza látható, melyen a szem kellemesen pihenhet meg, másrészt közforgalmi szempontból ama előnye is van, hogy miután távolabbi városrészeket köt össze, egyszersmind a főforgaloin gyors és akadálytalan lebonyolítása nak leghatékonyabb eszköze. És ha az ästhetikai szempont a beépitet városrészeken nem követeli az utak egyenes vonalozását, még kevésbbé kell erre törekedni parkok és ligeteknél, melyeknél a természet által nyújtott szépet, kellemest és változatost igy mesterségesen unalmassá tennénk, sőt meglevő ligetek ily alapon való modernizálása, meglevő, szokszor százados fák pusztításával kapcsolatos, s ennek erőszakos keresztűlvir.ele valóságos vandalizmusnak nevezhető. A sok tekervényes u,t még a legkisebb parkot is mintegy mesterségesen megnagyobbítja különösen ha az ut. két oldalán fák, sűrűbb bokrok vannak, a mely optikai csalódásra — a nagyításra — amúgy is a legtöbb városi park nagyon is rászorul. A művészi szempontnak az egész városrendezési terven teljesen érvényesülnie kell, annak mindeu részletén az utczákon, közterek középületek, parkok, szobrok, hidak, nyilvános kutak, közvilágositási berendezésnél, a város jövö fejlődését, terjeszkedését figyelembe véve, úgy hogy mindeu meglepetés ki legyen zárva. A hatóság különösen figyelmébe ajánható a régi — és a hozzá nem értő laikus szemében oly kopott, régi emlékek, épületek gondos és kegye- letes megőrzése. Mily jól esik az utasnak, ha a sok modern város után végre újat, t. i. egy régi várost láthat, például a sok német város közt a hírneves Nürnberget, helyben minden régiségét, emléket oly becsben tartanak, oly kegyelettel őriznek, melyet évenként az éhes szeműek százezrei keresnek fel, hogy az újban is a régit utánozzák. Németország több városában szabályrendelet védi a régi emlékek fenntartását. (Vég. köv ) HÍRROVAT* A püspök hazaérkezése. Meszlényi Gyula v. b. t. t. szatmári megyés püspök, ki több hetet töltött a „Pável“ sósfürdöben, e hó 11-én reggel érkezett vissza Szatmárra A hazaindulás alkalmával a vasúti indó- | háznál ifj. báró Perényi Zsigmond főispán is jelen volt, valamint a lelkészeken kívül Szabó Sándor alispán, Schmidt László föbányatanácsos. Az alispán Husztig elkísérte afőpászlort, ki kifejezte teljes megelégedését a máramarosi időzósóvel. „Jól éreztem magamat s felüdülve térek vissza otthonomba, áldó kezemet nyújtva Máramaros felé,“ szólt a főpap és igen szívélyesen búcsúzott el az alispántól. * Gyászhir. Alig egy pár éve távozott ei városunkból az általánosan tisztelt és kedvelt Augusztiny János posta- és távirdai felügyelő. Eltávozása utáu egészsége rövid időn belül rohamosan hanyatlani kezdett és mint részvéttel értesültünk f hó 10-én a halál diadalmaskodott derék munkás élete felett. Városunk társadalmát bizonyára mélyen fogja sújtani ezen szomorú hir, hiszen annyi sok jó barátot és őszinte tisztelőt hagyott hátra. Azonban nemcsak baráti körben örvendett a közkedveltségnek, hanem tisztviselőtársai és alantosai is a legnagyobb tisztelettel és bizalommal verték körül. Nehezen is vált meg városunktól, mintha csak érezte volna, hogy ide többé nem fog visszatérni. Nyugodjék békében, legyen neki könnyű a sir. A mélyen sújtott család a következő értesítést adta ki : „Özv. Augusztiny Jánosné szül. Toldi Róza, úgy a saját, mint gyermekei Cornelia, Oszkár, Béla, Ákos, Zoltán és Etelka, valamint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti a felejthetetlen jó férj, drága jó atya és rokon Augusztiny János posta és távirda felügyelő folyó évi augusztus hó 10 én d. e. 9 órakor rövid, de súlyos betegség után életóuek 56 -ik évében történt gyászos elhunytát. A drága halott hült tetemei f. évi augusztus hó 11-ón d. u. 6 órakor tétetett (Rákospalota, Árpád-utcza 1 sz. a.) gyász- háztól a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise-áldozat f. évi augusztus hó 12-én reggel fél 8 órakor a Magyarok Nagyasszonyának templomában mutattatott be a Mindenhatónak Rákospalota, 1904. aug. hó 10-én Áldás és béke porai felett! * Eljegyzés. Kanovich László, a Szat.raár Németi Népbank könyvelője f. hó 14-ón tartotta eljegyzését Major Mariska kisasszonnyal, Major József sarkadkereszturi földbirtokos bájos leányával. * A Dalegyesület választmánya augusztus 12-ón a zeneiskola helyiségében dr. Vajay Imre elnöklete alatt ülést tartott, melyen jelenvoltak Márton Lázár pénztárnok, Markos Imre ellenőr, Veress Lajos másod karnagy, dr. Tanódi Márton igazgatótanácsi tag, Balogh József, dr. Fejes István, Lipeczky Elek és Ferenoy János választmányi tagok, ezen utóbbi úgyis, mint a távollevő titkár helyettessé A választmány a következő ügyeket intézte el : I. Tudomásul vette az ellenőrnek a múlt évi pénztári számadásról összeállított jelentént,, mely szerint a bevétel 12836 K 78 fillért, a kiadás 12780 K 67 fillért, a maradvány tehát 56 K 11 fillért tesz. II. Megbízta Perency János választmány tagot, hogy a városi Tanácshoz dolgozzon ki jelentését a zeneiskola múlt évi történetéből, melyre az igazgatótanács városi közgyűlési határozattal évenkint kötelezve van. III- Utasitotta a pénztárnokot és ellenőrt, hogy a jövő évi költségvetést készítsék ei. IV. Tudomásul vette, hogy a Kölcsey-kör irodalmi szakosztálya a Dalegyesület utóbbi két föllépéséért Írásbeli köszönetét mondott. V. A lugosi magyar dal- és zeneegyesület által küldött zászlószeget' átadta a helybeli iparos énekegyesületnek, hogy azt az augusztus 20-án tartandó cászlószentelési ünnepen a Dalegyesület nevében a rudba illessze be. VI. A zeneiskola tanárikarát véglegesítette, és pedig Pataki Lajos igazgatót 600 korona évi fizetéssel és természetben állandó lakással ; Füredi Sándort 1600 K és Benkő Miksát 1200 korona évi fizetéssel; mig Sző- uyi Margit és Báron Margit tanárnők javadalmát az általok állandó órák után befolyó tandijak teljes összege képezi. Mindenik tanerőnek az igazgatótanács szabja meg a teendőit. VII. Tárgyalván a választmány a legutóbbi közgyűlés által hozzá áttett ügyeket, kimondotta, hogy az 1—6 pont alattiak, melyek a tagok névsorának hiteles összeállítására, a nem fizető tagok törlésére, az egyesület alapvagyonának elkölthetlensé- góre, a pénzkezelés módozatra, az aláírási ivek összeszedósóre s az újabb taggyüjtésre vonatkoznak, nagyban és egészben végre vannak hajtva, ellenben a 7-ik pont alatt érintett kirándulásokat és utazásokat mindaddig nem javasolja, mig a működő tagok jelenlegi közönye meg nem törik s az egyesület régi művészi színvonalára vissza nem emelkedik. VIII. Az igazgatótanácsnak a zeneiskolai épület átalakítására utólagos elszámolás kötelezettsége alatt 2400 K erejéig felhatalmazást adott. IX. Ferency János vál. tag indítványára kimond otta végül, bogy a dalegyesület összes diadalmi jelvényeit és emléktárgyait megőrzés végett a Köícsey-kör múzeumának leltár mellett átadja, úgy azonban, hogy azok felett a rendelkezési és talajdonjogot magának fen- tartja. * A túl magas húsárak. (A városi tanácshoz benyújtott indítvány.) Köztudomású azon szomorú állapot, hogy a jelen évi szárazság miatt bekövetkezett takarmány- hiány folytán a szarvasmarha árak tetemesen csökkentek, ugyannyira, hogy a mostani árak a tavaszi áraknál mintegy 40 százalékkal alacsonyabbak. Daczára ezen állapotnak, a helybeli mészáros iparosok a hús árakat a beszerzési alacsonyabb árak szerint ahhoz arányosan nem mérsékelték, hanem a húst ép oly árban mérik ki, mint azt a tavaszi 40 százalékkal magasabb árak mellett is kimérték. Nem veszik figyelembe sem a hatóság figyelmeztetését, sem pedig a magánfelek jogos felháborodását. E körülmények folytán szükségét látom fenforogni annak, hogy a tek. II fokú iparhatóság beavatkozzék, hogy a marhahusmérós sza- bad-gy akolása az ipartörvény 53. §-a b. pontja alapján hatóságilag szabályoztassék s a felcsigázott húsárak a mészárosok túlkapásai megrendszabályozásával a 14047— 1887. sz min. rendeletben lefektetett elvek szerint szabályoztassanak. E őzéiből azon előterjesztést teszem, hogy méltóztassék az ipar- törvény 53 §-a alapján az I. fokú iparhatóság és a kereskedelmi és iparkamara sürgős véleménye be- kivánása utána 14047—87. sz. kér. min. rendelet alapján a marhahús átlagos ára kipuhatolása czóljából a próba vétel és vágás megtételét elrendelni s ennek eszközlésére a tek. polgármester ur elnöklete mellett egy a gazd. tanácsos, a városi és a m. kir. állatorvosok, valamint dr. Vajay Imre és dr. Tanódy Márton biz. tagokból álló bizottságot kiküldeni s e bizottság beérkezendő jelentése után a kipuhatolt s a mészárosok által szedhető húsárakat a f. évi szeptember és október hónapok 15. napjáig terjedő évnegyedre hatóságilag megállapítani. Egyidejűleg kérem a hozandó határozatban kimondani, hogy az ,;ÄÄVÄf9«: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál ^úgymint idült bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknál in- v ......... ........------------- fluenza után ajánl tátik. ■ ^E meli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést ég a köpetet és megszünteti az éjjeli izadást Kellemes szaga és jó ize miatt á* gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban flvegenkint 4 k.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üreg alanti ezéggel legyen L ellátva: F. Hoffman-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel Svájca.
