Szamos, 1904. július (36. évfolyam, 53-61. szám)
1904-07-07 / 54. szám
2ik oldal SZAMOS 54 szám Néhány szó a gór. kath. lelkész választáshoz. (Kz.) A Papp Lajos fegyelmi elmozdittatása folytán megüresedett szatmári gör. kath. egyház lelkészi állásának betöltése a közel jövőben aktuálissá lesz. Ez alkalomból szükségesnek tartunk egy néhány általános és közérdekű megjegyzést tenni, hogy okulva a múltak tapasztalatain, a törvényhatóság közgyűlése, mint az egyház patronusa, olyan lelkészt állítson e tekintélyes egyház élére, ki azt a szép és magasztos hivatást minden tekintetben képes lesz betölteni. Távol áll tőlünk, hogy sorainkkal bárki mellett is állást foglaljunk, mert ott, ahol közérdekről vau szó, megengedhetetlennek tartanók a magánérdekekből folyó korteskedést s szándékunkat e nehány sor megirá sánál egyedül és kizárólag a helybeli gör. kath. egyház, városunk, társadalmunk s a nemzeti érdekek vezetik. Egy lelkészi állás betöltésénél mindenekelőtt a vallás-erkölcsi szempontok a döntök s nevezetesen az, vájjon azon egyén, ki a lelkészi állást elnyerni óhajtja, bir-e azon vallás-erkölcsi kvalifikáczió val, melyet tőle az egyház s a társadalom méltán elvár. Első perezre talán különösen hangzik, hogy ezt a követelményt különösebben is hangsúlyozzuk, holott már eleve is fel kell tennünk, hogy egy papi állású egyén eo ipso vallás-erkölcsi tekintetben kifogástalan. Ám a közel múlt talán igazat fog nekünk e tekintetben adui s a közelmúlt és a helybeli gör. kath. parochus ellen folytatott fegyelmi vizsgálat indokolttá teszi, hogy a vallás-erkölcsi követelményeket most erősebben hangsúlyozzuk. Legyen a választandó parochus „integer vitiae selerisque purus.“ Ez a kellék biztosíthatja a legjobban a hívek, az egyházhoz tartozók vallásosságát, mert a példa hóditó hatását talán seholsem lehet annyira észlelni, mint épen a vallási, az egyházi téren s viszont a rossz példának romboló működése seholsem hoz olyan bő aratást, mint épen a vallási téren. Minden bizonnyal megnyugodhatunk abban, hogy a püspök, kinek jogköréhez a candidatio tartozik, olyan egyéneket jelölt ki, kiknek eddigi élete, egyházi működése ga ranczia arra, hogy helyüket egy ily tekintélyes egyház élén is, mint a szatmári, meg fogják állani. Mindenesetre nagyon fontos lesz a választásnál maguknak a helybeli egyház híveinek nyilatkozata, óhaja is. És erre a szempoutra nagyon is felhívjuk Szatmár város törvá&y- hatósági bizottsági tagjainak figyelmét. A lelkészszel állandó, folytonos s legközvetlenebb összeköttetésben a hívei vannak. Ha a lelkész állását, hivatását nemesen betölti, annak jótékony hatását elsősorban a hívei érzik, valamint a hívek érzik meg azt is elsősorban, ha a lelkésznek bármily irányú működése árnyat vet lelkészi állásának fényére Viszont a híveknek bizalma, a l iveknek ragaszkodása és szeretető, egyszóval egy erős kapocs a lelkész és a hívek között, biztosíték arra, hogy együttesen sikeresen működni fognak az egyház felvirágoztatása érdekében. Mi természetesebb mint az, hogy az az erős kötelék a lelkész és a hívek között ott, annál az egyháznál ver leggyorsabban és legerősebb gyökeret, a mely egyházban a megválasztott lelkész mellett a hívek jó akarata, a hívek kívánsága már előzőleg megnyilvánult. Azért ismételten hangsúlyozzuk, hogy a czól érdekében, melyet a város a lelkészi állás betöltésével kétségtelenül elérni akar, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a helybeli gör. kath. híveknek hangulata a komolyabb, a számbavehetö jelöltekre nézve megkérdeztessék. Végül harmadik szempont, melyet a választásnál kiváló figyelembe kell részesíteni az, hogy a megválasztandó lelkész tetőtől talpig magyar hazafi legyen A helybeli gör. kath. egyház, már csak elhelyezésénél fogva is, mindig kivált a magyar hazafiságban, ebben az egyházban a nemzetiségi aspiráczió nem birt gyökeret verni, nem talált talajra. Ezt a tradicziót továbbra is fenn kell tartani s a IeL- készi állásra föltétlenül olyan egyént választani, ki jó magyar hazafiságá- nak mindig tanujelét adta, nehogy egy ellenkező érzésű lelkész hazafiat- lan vezetése alatt az egyház belbékéje, nyugalma felzavartassék, nehogy ennek az egyháznak magyar hazafias voltára a legcsekélyebb árny is boruljon. S ezek után beszámolunk a pályázat eredményéről. Beérkezett 15 pályázat. Ezek közül a püspök hármat candidált. Első helyen Papp Endre lápos- bányai lelkészt, második helyen Da- rabant Gusztáv tisza-fehéregyházi lelkészt és harmadik helyen Hubán Gyula szurdoki lelkészt. Mindhármójukról az a hir, hogy méltók a szatmári lelkészi állásra Papp Endre megyei ember, innét az ajánlólevele, Darabant Gusztáv pedig régi ismerőse a helj'beli egyháznak, ismerőse a helybeli híveknek, mert mint adminisztrátor 1887-ben a parochia élén állott. Mindannyian erkölcsileg kifogástalan, elsőrangú tudásu jó magyar hazafiak. A törvényhatósági bizottság mindenesetre meg fogja közülök azt találni, ki a helyi kivánalmaknak a legjobban megfelelni fog. hírrovat. Salamoni ítélet. Biró: Ismeri-e a vádat? Vádlott: nem. Biró : Az a vád ön ellen, hogy' daczára a hatóság szigorú parancsá nak kertjének fáiról nem pusztította a hernyókat. Vádlott: Nem érzem magam bűnösnek, mert a legjobb akaratom mellett sem tehettem eleget a hatóság kívánságának, azon egyszerű okból, mivel csodálatosképpen, az én fáimon egyetlen hernyó sem volt. A tanuhallgatás elrendeltetvén, a szomszédok tényleg igazolják, hogy a vádlott védekezése alapos, mert csodálatosképpen kertjének fáit tényleg megkímélte a hernyó a pusztítástól. A bíróság ennek daczára kimondja a salamoni itéletett : Vádlott a terhére rótt kihágásban bűnösnek kiraoudatik s 10 korona pénzbüntetésre Ítéltetik, mert ha nincs is hernyó, azért azt pusztítani kell. A vádlott fellebbezéssel élt az Ítélet ellen azon indokolás kíséretében, hogy fából vaskarikát nem lehet csinálni. így járta ez minden este. Anyácskájukat hiába várták, hogy bejöjjön hozzájuk, hogy csókkal, szép mesével altassa el őket .. . Egyik este történt Bözsike már aludt. A kis öreg felült ágyában, halgatódzott, mert a másik szobában neszt hallott. Édes anyja beszélgetett. Kivel ? A halottal, az urával. Suttogva, de lázas szenvedólylyel. A kis öreg reszketett egész testében, de azért odasettenkedett a félignyitva felejtett ajtóhoz és ott meglapult. Hallotta édes anyja szavait : — Ne nézz reám oly mereven ! Adj inkább tanácsot, hisz látod, vergődöm, gyötrődöm ! Hogy vágjam hát ketté a szivemet, szólj ! Hisz a holtak is tudnak beszólni, ha akarnak ! A napok múlnak és én tanácstalanul, határozatlanul állok. Segíts ! Aztán végigdölt a kereveten és beletemette arczát a bolyhos szőnyegbe. Egyszerre ráhajolt valaki. Az asszony' felriadt — Te vagy ? Miért nem feküdtél le ? Mit akarsz ? — Semmit, anyácska, csak sírni hallottalak . . . igen . . Beteg vagy ? De hogy vagyok! Menj alud ni ! No menj szépen fiacskám.. . . — Igen mama, megyek, de . . . de feküdj le te is . . . ne sírj . . . hiszen . . . majd eljön a Károly bácsi, holnap biztosan eljön ... és majd . .. Mit beszólsz? — kiáltott a fiúcskára a nő. — — Csacsi vagy ? No menj aludni! A fiúcska szelíden, alázatosan kezet csókolt és megindult az ajtó felé. Ott megállt. Anyácska . . . ma sem csókoltál meg . . . tegnap se, a Bözsikót se .. . Miért nem szeretsz már minket ? . . . Valami rosszat tettünk? Bocsáss meg ! Majd Károly bácsitól is bocsánatot kérünk . . . igen ... csak szeress minket ... Mi szeretni fogjuk Károly bácsit... ha ö... ig9n ... ha ő haragszik is reánk .. . Az anya felsikoltott, s úgy rohant oda fiacskájához leroskad hozzá és magához lánczolta. — Én nem szeretlek titeket ? Én ? Oh Istenem ! Szeretlek, aranyom, kis csibém, egyetlenem ! És Károly ur is szeret, kis bolondom . . . — Oh nem, — mondta halkan a kis öreg. — O nem szeret. Apuska sohasem ütött meg, Károly bácsi megütött, meglökött . . . pedig nem voltam rossz ... de nem baj .. . már nem fáj . . . — Megütött ! ? . . . téged ? mikor ?Jédes, kis jószágom, hol ? Mondd, mondd, hamar . . Az asszony felkapta kicsiny fiát és csókolta testecskéjét, ahol csak érte. Mikor ón nem láttam .. . Persze. Szegény piczikém, édes jó kis öregem . . . Aztán miért nem szóltál ? .. . A kétszínű .. . Tehát sejtelmem nem csal. Én szegény kis báránykám . . . El nem fogyott csókja, ki nem fogyott beczézgető, dédelgető szava A másik szobából panaszos suttogás hallatszott . . . — Miklóska ... mi az ? . . . hol vagy ? Félek .. . Az özvegy asszony berohant leánykájához és össze-vissza csókolta azt is. Aztán lefektette Miklóskát is, odaült az ágyukra, mesélt, dalolgatott nekik, míg egymást átkarolva, moso- lyogva el nem aludtak. Aztán megcsókolta őket és kirohant a szobából Lángoló arcczal, könnyes de ra- gyogó pillantással állt meg az ura arczképe előtt. — Megszólaltál ! Önző, kópmu tató szivébe most már belátok ! Határoztam ! Köszönöm . . . A jókedv költözött megint a házba. És Károly ur nem jött többé ... A dologba® pedig- az a legérdekesebb-, hogy ez az itc'det tényleg világot látott. „Gazság“ ás „kónnyelniQsfg* A grófnak azt jelentette« a titkárja : — Egyszerre két kellemetlenségről kell hírrel lennem ! — Beszéljen ? felelte a nagyur. — A legfiatalabbik bóresg&zda nem tud elszámolni valami két forintról . . . A gróf kiabálni kezdett : — Az a kutya paraszt elitta .. . Azonnal jelentse tel, irgalmatlanul le kell csukatni a bitangot . .. Aztán mit akar még ? — Egy levél érkezett a méltóságos ur ügyvédjétől . . — Mi ? Megint pénzt akar ? — Arról van a levélben szó — folytatta amaz mind félónkebben : — hogy a gróf ur nevére váltót hami sitottak. Csak úgy rengett a ház a kiabálástól : — Tolvajbanda ! Csupa zsivány- nyal vag}«ok körülvéve, mindenki a pénzemet akarja. Táviratozzon azonnal az ügyvédnek, hogy tartóztassa le a gazt . .. A titkár folyton szólt : — Bizouy a Lili valami tízezer forinttal károsította meg a gróf urat. A nagy ur ebben a pil !anatbr- n csak arra gondolt, hogy tulajdonképp szemtelenül bizalmaskodó ez a titkár : egyszerűen „Lilia-nek meri hivni azt, aki Baltoy Lili kisasszony és színésznő. Megrótta magában a konfi- dencziát és csak úgy odavetette : — Ne távirozzan az ügyvédnek semmit . . . Majd magam beszélek azzal a könnyelmű leánnyal. * Személyi hir. Meszlényi Gyula püspök, e hó 4-én egészségének helyre állítása végett a Pável gyógyfürdőbe utazott, hol pár hetet fog tölteni. Diszoklevélátadás. A Kölcsey- kör nevében julius 2-án adta át a közgyűlés küldöttsége Meszlényi Gyula püspök ur ő méltóságának a díszoklevelét, melyet Scherling Antal festett csinos szimbolikus alakokkal. A díszoklevél szövege a következő : A Szatmári Kölcsey-kör 1904. junius 29-én tartott közgyűlésén Nagymél- tóságu és Főtisztelendő meszléni Meszlényi Gyula megyés püspök, valóságos belső titkos tanácsos ur, ő Exce- lentiáját, mint a nemzeti közművelődés ügyének fenkölt lelkű és bőkezű pártfogóját diszelnökkó választotta, és erről jelen díszoklevelet kiadtuk. Dátum. Aláírás. A küldöttséget melynek vezetője és szónoka dr. Fechtel János alelnök, tagjai Kölcsey János, Bakcsy Gergely, szakosztályi elnökök, és dr. Fodor Gyula titkár voltak, a kegyelmes ur lekötelező nyájassággal fogadta, a diszelnökséget és az erről szóló oklevelet örömmel vette, a küldöttséget biztosította a kör iránti jóindulatáról és megígérte a muzeum további támogatását, végül körülvezette a tisztelgőket termein és nagybecsű gazdag gyűjteményei helyiségén, szeretettel mutogatva, magyarázva a remek tárgyak műórtékót és jelentőségét. A küldöttség a szives fogadtatás hatása alatt hagyta el a palotát. * Tíz éves találkozó. A szatmárnémeti ev. ref. főgimnáziumban 1893—4 isk. évben érettségizett ifjak vasárnap tartották meg tiz éves találkozójukat Szatmáron. Az együtt éret- ségizett s tiz éves találkozásra önma gát kötelezett 12 ifjú közül megjelent hat, u. m. Császár Gábor földbirtokos Hidalmásról, Kertész (előbb Keiner) Endre vasúti mérnök Verseczről, Dr. Glatz József ügyvédjelölt Szatmáron, Értesítjük Szatmár és vidéke n. é. közönségét, hogy a leggyorsabban bonyolítunk le házak eladását és megvételét Jelenleg Szatmár város majdnem minden utczájában van megbizásunk kisebb és nagyobb házak eladására. Továbbá ajánlhatunk kisebb és nagyobb földbirtokokat bérbe, vagy megvételre. Megvételre keresünk készpénz fizetés mellett, egy 2—300 és egy 5—800 holdas birtokot azonnali átvételre. B. pártfogást kér Kálmán Ign&tZ ÓS fia hat. eng. közvetítési irodájuk, Attila-u. 5. és Rákóczi-u 19. sz. Telefon 77 sz. Vidéki levelekre azonnal válaszolunk. Közhenjárási díj tetszés szerint. 1 1 " ..... ...... ■ 1 ~ Ká zaK eladása is Vitele.
