Szamos, 1904. július (36. évfolyam, 53-61. szám)

1904-07-21 / 58. szám

Szatmár, 1904. esQtflrtdk július fad 21.

58-ik szám.

SZAMOS.

\

i *yv)

: x\\

POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP.' •

MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

Előfizetési ár:

Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor

Egyes szám ára 10 fillér.

SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107.

Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalaban fizetendők

HIRDETÉSEK:

Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér.

Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér.

Tanügyi szemle az év végén városunkban.

ii.

Az állami elemi iskola.

Hivatkoznak a ruthén vidékre Bereg vármegyében, azt mondják, hogy állami iskolák tették őket jó hazaíiakká. Hát mikor volt a ruthén ellenségünk ? Mikor volt az ungvári rezidenczia üldözője a magyar nyelvnek ? Ilyen módon azt is mondhatnék 20—30 év múlva, hogy Szatmárt és Nagyecsedet az állami iskolák tették jó magyarokká.

Az eddig mondottakban inten- czióm nem az volt, hogy az állami iskolák tanügyi értékét kisebbítsem, sőt szívesen elismerem, hogy az állam által gazdagon berendezett iskolákban nagyobb tanügyi sikert lehet elérni, mint egy szegénységgel küzdő felekezeti iskolájában. A tanító is szívesebben teljesiti kötelességét ott, ahol havi biztos fizetése van, mint ott, hol bizonytalan értékű terményekkel s pontatlanul fizetik. — Csak azt akartam

A vén kaszás.

A vén kaszás ledől a földre, Vászon tarisznyát vesz elő, Melyben ott hever már egy éve : Aczél, kalapács s az ülő.

S amint ezekkel rendbe hozza Elkopott régi kaszáját,

Úgy látszik, mintha eltitkoltan Meg-megmozgatja a száját.

Segitségre hivja az Urat,

Áldja titkon őt érte,

Hogy a várt aratási munkát íme ő is, hogy elérte.

Hozzá fog tehát beretválni, Elnémul ajkán a fohász.

S oly szépen hull a föld üstöké Az öreg előtt: a kalász.

Amint estvére a fényes nap Szokott módon leáldozik,

Az öreg ajka ismét mozog; Bizonyosan imádkozik.

Hajh, de nem igy a kévekötő,

A pelyhes állu rossz kölök,

A ki csak azt a kátét vallja : Hogy az üdvözit, ha ölök.

Ő is az Istennel kezdte meg, Nem titkosan, de hangosan Káromolván, mi oka annak,

Mag a kalászban alig van . ? !

Az öreg hiába feddi őt:

Nem kell zúgolódni fiam,

Az Isten erős, véghetetlen,

S elveheti ezt is, mi van.

eddig bizonyítani, hogy a magyar nemzeti állam kiépítése szempontjából oly annyira hangoztatott állami népnevelésnek 36 év óta annyi eredményét konstatálhatjuk, hogy a nemzetiségek terjeszkednek, a magyarság pedig gyöngül. Távol ról sem irom ezt az állami iskolák rovására, csak azt nem engedhetem meg, hogy az áll. iskolákat valami nagy tényezőknek tekintsük magyar nemzeti szempontból.

Mindig csodálkozom a fölött, mikor képviselők, államférfiak az állami iskolákba helyezik a magyarság jövőjét. Azaz, hogy nem csodálkazom, mert nem vizsgálódnak mélyebben, a tanítók által akarják kiépíteni a nemzeti államot, csakhogy a munka terhét magukról elhárítsák. Igazán mondá egy tanférfiu a minapában: „Mutassatok egy erdélyi oláh, vagy egy fiumei olasz gyereket, akit az állami iskola magyarosított szive érzelmében, és én elevenen megeszem.“

Nem annyira az iskola, mint sovinista kormány és okos közgazdasági politika fogja ujjáterem- teni Magyarországot.

Iskoláink azelőtt is voltak, ma is vannak a felekezetek kezében, amelyek magyar nemzeti szempontból kiállják a versenyt az állam iskoláival. A mai közélet emberei, a haza nagy fiai nem állami iskolákban tanultak. Kossuth, Széchenyi, Deák, Arany, Petőfi, Tompa, Jókai s annyi más jeleseink felekezeti iskolákban tanulták, amit tudtak. Hát ne beszéljünk magyar városban, magyar vidéken arról, hogy az állami iskolák képviselni fogják a magyar nemzeti eszmét.

Ami még illeti szatmári elemi állami iskoláinkat, kifogásoljuk a következőket:

1. Nincs kellő gond lorditva a vallástanitásra. Szükségtelen itt fejtegetnem, hogy vallás nélkül gyermeket nevelni nem lehet. Az állami iskolákban a felekezetek lel- ké^i/ tanítják a vallást. A közönség azt hiszi, és méltán, hogy jó kezekben van a vallásos nevelés. Én pedig azt állítom, hogy paro- khus lelkészek nem felelhetnek

meg kellőleg e feladatnak már fizikai idő hiánya miaJT^seog. A szatmári oldalon e!h,ejyez^ Osztályokban például a wofhrátiferSfik vendékeknek tanterv szerint adni kell 44 órát hetenként. Ezenkívül a különböző intézetekbe járó ref. növendékek számára heti 26 órát, ez 70 órát tesz s van hozzá 2 rendes és egy segédlelkész. Egy állami tanító az alsó osztályokban lanit hetenként 18 órát, egy gimnáziumi tanár nem kötelezhető többre 20 óránál. Egy lelkész, akinek külön fontos teendői vannak, hogy tanítson 23 órát hetenként? Hát ez egyszerűen képtelen állapot. Két év óta sJ'rgeti a gondnokság s a kir. taníelügyelőség a külön hitoktatói állások szervezését s a kormány nem intézkedik. Szerintem a városnak, mint egyik szerződő félnek, volna joga és kötelessége közbeszólani s a vallás- tanitást biztosítani az elemi iskolákban. Mindenre jut pénz bőven, csak erre nem. És ez a hiány szervi baja az állami iskoláknak, a mi nagyon meg lógja magát boszulni a jövőben.

Hátha vajon ép az az oka A rossz időjárásoknak,

Hogy látod ma imádság helyett A káromlás tetszik soknak .. .

És talán igazat is mondott A vén kaszás, a jó öreg ;

Épen azért, tehát sokaknak Kell a szavát fogadni meg.

Lénárd Ede.

üti emlékeimből.

(Szent-Pétervár nyáron.)

Irta Buday Sándorné.

Nagy rokonszenvvel mentem a Néva-városba, mert régen hallottam, hogy bizonyos tekintetben a világ legszebb városa. S csakugyan az is, ha egy székváros nagyszerű alaptervót és épületeit vesszük tekintetbe. Európa összes fővárosai közt ez a legifjabb, mert 1703-ban, tehát kétszáz évvel ezelőtt alapította Nagy Péter czár, ki az orosz birodalom uj fővárosává emelte Moszkva helyett. A többi európai nagyvárosok emelkedése Szent-Pétervár fejlődéséhez képest csak foltozásnak nevezhető, pedig éghajlatát tekintve, ez a város sem fekszik kedvzően, mert a keleti tengernek osaknem tőszomszédsága daczára, félévig tartó zord tele van, mig a vele ugyanazon szélességi fok alatt fekvő norvég főváros tele már

sokkal enyhébb. De annál előnyösebb helyzete van az orosz fővárosnak a terepet és vidéket illetőleg.

A százharminczegy négyszög mértföldnyi területű Ladoga (jég) tó lefolyását a kristálytiszta vizű Néva képezi, mely a tengerbe omlósé előtt négy fő- és több mellékágra szakad. E szigetképződós valami másfél mértfölddel történik a Néva torkolata fölött és Nagy Péter czár erre a szigetcsoportra épitte föl nagy, pompás fővárosát.

Menjünk föl a temérdek szentpétervári torony bármelyikébe, meglátjuk, hogy mennyire emeli a táj szépségét, hogy a nyugatnak a beláthatatlan finn-tengeröblöt, északkelet nek a Ladoga tó roppant területű víztükrét pillantjuk meg.

A Néva pedig mindene az orosz fővárosnak. Ez nyújtja számára az ivó-, főző- és mosóvizet, mivel a kutak, a még el nem enyészett növény maradványoktól megromlott talaj miatt ihatatlan vizet adnak. A Neva még egy nagy, olcsó szállító ut is, amelyen a belőle s a Ladoga tóból elágazó csatornák segélyével, a vidék olcsón szállíthatja mindennemű nyers terményeit.

E viz hátán jelennek meg a város falai közt a tengeri kereskedők mindenféle hajói is, továbbá a Néva képesíti az orosz metropo! lakosságát a rövid, de forró nyarak hősége elől

élelmi szereinek nagy részét biztosítani, mert az ottani húsz ezer jég- pincze űrjét ama jégkoczbák töltik meg, melyeket a Néva másfél méter vastag jegéből vágnak ki. A halgazdag Neva látja el részben a fővárosiak böjti asztalait is friss hallal és ennek vize öblíti ki az óriási város nagy kiterjedésű csatornahálózatát.

Hálás is mindezekért a szentpétervári az ő kedves Né vajához, melynek tavaszi jégzajlását mindig szertartással ünnepük meg és ebben az uralkodó is részt vesz, még pedig hivatalosan.

A vár parancsnoka ekkor egy nagy öblös serlegben kristálytiszta Néva vizet nyújt a czárnak, aki azután a főváros jólétére kiürített serleget aranynyal tetósen megrakva, adja vissza hű várparancsnokának, a főváros szegényeinek számára.

Szent-Pétervár roppant nagy kiterjedésű helyet foglal el, mert a már bár beépített részek valami öt- venhót négyszög versztnyi térséget vesznek igénybe. Tehát az orosz főváros lakossága, mely jelenleg egy millióra megy, legkevésbbé sincsen összeszoritva.

Valódi hazája is e város a nagy térfogatú és a nagy arányú állam- épületeknek, laktanyáknak s magánpalotáknak. A legnagyobb épületek közé tartoznak a hajóhadi palota, a czári várkastély és az első hadapródi

Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárat

ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást.

Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.

Figyelmeztetés ITT Az előrehaladt nyári idény miatt a még raktáron levő szines nyári áruk gyári áron alul Is beszerezhetők. ----------- ------ ■■ . ... ■.....-------------- ----