Szamos, 1904. július (36. évfolyam, 53-61. szám)
1904-07-10 / 55. szám
4-ik oldal SZAMOS 55. szám. Örömhír tüdőbajosoknak. Sok fáradság után a vegyi iparnak sikerült oly gyógyhatású szert találni, melyet méltán nevezhetünk a tüdőbajok gyógyszerének. A „Sirolin“ kellemes szagu és izü syrup, mely teljes ártalmatlansága mellett kiváló gyógyha- tással bir. A szernek már rövid használata után szűnik a köhögés kevés bedik a köpet, múlik az ójeli izadás és mellfájás, javul az étvág, és a testsúly gyarapodása észlelhető. Hollósi -féle fényképészeti mü-1 termében készülnek a legsikerültebb gyermek felvételek, melyek naponta d. e. 10 órától délután 4 óráig esz- közölhetők földszinten. Deák-tér 9 szám alatt. A szegedi kenderfonó gyárban készült legjobbnak elismert kötéláruk, valamint ipari és házi-ozélokra használható zsinegek és zsineghevederek szabott ár mellett szerezhetők be Drágos Béla kereskedőnél Szatmáron, Kossuth-La- jos-utcza 23. (ezelőtt hid utcza.) Ugyanott kitűnő minőségű gazdasági kókkenőcs, gépolaj, debreczeni meszelő- és kefeáru raktár. * Ingük József elsőrangú polgári, papi és egyenruházati üzlete Szatmár, Városház-épület. E megbízható czéget ajánljuk a nagyérdemű közönség becses pártfogásába, hol mindennemű polgári öltönyök, papi reverendák s teljes katonai felszerelések a legelegánsabb kivitelben beszerezhetők, bármely csapattesthez tartozó egy- éves Önkéntesek jutányos árban fölszereltetnek. Nyilttér. E rovat alatt közlöttekért nem felelős a SzerkNehány szó a nagyközönséghez. A szatmárnémeti ipari hitelszövetkezet „árucsarnok csoportja", mely városunkban a kormány szubvenczióná- lása mellett működik, — arra volna hivatva, hogy a helyi ipar előmozdítása mellett lehetővé tegye azt, miszerint az iparos tért és alkalmat nyerjen ipari termékeinek úgy közszemlére kiállítása, valamint azoknak czélszerü módon való értékesítésére. Fenti „árucsarnok csoport", mely kebelében 12 egyént számlál tagjaiul, ezt egyáltalán nem tartja szem előtt. Hja! ami üzlet, az üzlet, még ha egészségtelen is, csak hasznot hajtó legyen! Nem tartja pedig szem előtt azért, mert a helyett, hogy árukészleteit a helybeli iparosoktól szerezné be, azok készítményeit árusítaná, — idegenben, másutt készült, silány gyári portékákat kinál a vevő közönségnek. Hogy pedig az ily olcsó portékák mellett nyert haszon nem ér fel azzal az anyagi és erkölcsi veszteséggel, amely sújtja a helybeli iparost, — azt mondanunk is felesleges. A helybeli készítmény czégére alatt eladott bútorokat a vevő közönség silányaknak s meg nem felelőknek találván, — elveszti bizalmát a helybeli iparosok megbízhatóságában és kellő szakértelmében. Elidegenedik tehát a helyi piacztól s kezdi idegenből, drága pénzen hozatni a bútorokat és onnan elégiti ki a szükségleteit. Hogy pedig ezen állításaink nem koholtak, igazolja azon eset, amikor is a közelmúltban felhívtuk városunk egyik előkelő közigazgatási tisztviselőjének figyelmét arra, hogy éppen most érkezett 2 kocsi rakomány bútor készlet, egész szoba berendezések, melyek mind idegen gyáripar termékei, — a megemlített tisztviselő ur be is ment az árucsarnoknak nevezett helyiségébe, s miután hatáskörébe is tartozik az ilyen dolgok iránt érdeklődés, megkérdezte az üzletvezetői ségtől ennek az okát, — erre azt a választ nyerte, hogy ezek ipari czélokra használandó minták, ha nem is éppen papirosból, de eleven kész áruczikkekből. Hogy ilyen sok mintára volna szüksége a helybeli bútor asztalos iparnak, azt tagadjuk. Isten őrizzen, hogy nekünk minden széklábat eleven minta után kellene megcsinálnunk. Tagadjuk különösen azt, hogy naponta 3—4 kocsi rakomány bútor áru mintára lenne szükségünk. Igenis, az állam által szubvenczio- nált 12 tagú „árucsarnok csoport" nem annyira a helybeli iparosok, mint inkább a saját privát hasznát tekinti, melyek szerint tehát nyilvánvaló, hogy fenti árucsarnok nem felel meg kitűzött czéljának, s ilyen üzletvezetés mellett káros is. Máskülönben, miután ez utón a nagyközönség figyelmét felhívni bátorkodtunk, — nem mulasztottuk el ezeket a dolgokat illetékes köröknek is tudomására hozni. Több helybeli asztalos iparos. Gyógy-cogcac. Kezesjíg mellett, tiszta borból párolt. Állandó vegyi ellen őrzés alatt. CAMIS és STOCK pároló telepe, Triest-Ba rc o la Vi palack 5 kor,, '/2 palack 2.60 kor. Kapható minden jobb izr~ Üzletben.---Te rményárak. Termény neme. K f. K f. Tiszta búza . . 17 60 17 80 Kétszeres . . . 15 60 15 80 Rozs...................... 11 80 12 — Árpa..................... 10 8 0 11 20 Zab...................... 10 80 11 20 I-sö rendű tengeri 12 12 20 Il-od rendű tengeri 10 80 11 JO Kása ..................... 19 6 0 20 Paszuly tarka 13 — 13 40 Paszuly fehér . . 16 — 16 40 Szilva...................... 32 — 36 — Krumpli 2 40 3 Szalonna . 140 — 160 Kiadta 1904. julius hó 6 Tankóczi Gyula főkapitány. Szatmár-Németi sz. kir. város hivatalos közleményei. Hirdetmény. Másolat 101.453 V. 4.—1903. szám m. kir. földmivelésügyi miniszter. A viz mosások megkötésére vonatkozó eljárás egyszerűsítése czéljából elrendelem, hogy jövőben a megkötési munkálatok végrehajtásának biztosítása iránt az eljárás minden esetben a mező- gazdaságokról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. töv. ez. és az annak végrehajtása tárgyában 1894. évi 48.000 sz. alatt kiadott földmivelésügyi miniszteri rendelet alapján indítandó meg. Oly esetekben midőn a viz lefolyás nagyobb mérvű rendezést igényel, vagy a rendezés idegen érdeket is érint, az 1894. évi XII t. ez. alapján tartandó eljárás lebonyolítása után a vízjogi engedélyezési eljárás is foganatosítandó. A vízmosásos helyek felett a járási főszolgabíró köteles a község bejelentésére, vagy felsőbb utasításra az idézett 48.000—904 számú rendelet 13 §-a értelmében helyszíni szemlét tartani, melyhez az illetékes kir. erdőfelügyelőség mindenesetben meghívandó. A költségek lehető kimélése czéljából a főszolgabíró az illetékes kultulmérnöki hivatal lépjen előzetes érintkezésre vájjon e hivatal magát a tárgyaláson képviseltette-e I Ha a nevezett hivatal a helyszíni viszonyok ismerete alapján megjelenését mellőzendőnek tartja is, köteles a megkötéshez netán szükséges mérnöki munkálatok tervezését foganatosítani s a hatóságnak szakértői előterjesztést tenni. A községi határokban lévő vízmosások felvétele községi határonkint a járási főszolgabiró, a kir. erdőfelügyelőség s esetleg a kultúrmérnöki hivatal kiküldöttjéből álló bizottság által az illető községi elöljáróság közreműködésével eszközlendő. A helyszínén eljáró bizottság a vízmosásos helyek felvételénél megfelelő méretű térkép vázlatokon állapítja meg a vízmosásos területeket a tulajdonos nevének és kataszteri számoknak feltüntetésével, az erdőfelügyelőség küldöttje tüntesse fel a helyszinrajzon a fá- sitandó helyeket s határozza meg a csemete szükségletet s a fásítási munkater- vet, ha pedig kultúrmérnök is van jelen, az tüntesse fel a szükséges gátlások számát s azok szerkezeteiről mellékeljen a jegyzőkönyvhöz vázlatot költség- vetést és anyagkimutatást. A jegyzőkönyvbe az érdekeltségnek esetleges állami segély iránti kérelme is fölveendő, a kérelem azonban csak a határozat jogerőre emelkedése után terjesztendő elém, a határozatban tehát a munkák költségei az államsegély iránti kérelemre való tekintet nélkül teljes összegükben veten- dők ki. A határozatban a főszolgabiró legeltetési tüalomra nézve is intézkedik, mellőzi azonban a vízmosások képződésének megelőzésére illetve azok tovább terjedésének meggátlására nem feltétlenül szükséges munkák elrendelését, amilyenek pl. az egyes vízmosások közötti területek befásitása. Az 1894. évi XII. t. ez. 102-ik §-a értelmében a főszolgabiró által hozandó határozatban ugyancsak megállapítandó, hogy mely munkák foganatositandók azonnal s melyek tartoznak további vízjogi vagy erdészeti eljárás alá. A határozat felebbvitele iránt az 1901 évi XX. t. ez. 2. és következő szakaszainak rendelkezései érvényesek A munka főlügyeletére a főszolgabiró a községi elöljáróság tagjai közül jelöl ki megoizható munkafelügyelőt, kinek részére megfelelő tiszteletdij állapítandó meg. A munkaiéi ügy élőt teendőire nézve a hatósági szakértő oktatja ki. Törvény- hatósági joggal biró és rendezett tanácsú városok a 48.000—1894 számú rendelet 13 §-ának utolsó pontja értemében továbbra is saját hatáskörükben kötelesek gondoskodni az iránt, hogy az idézett törvényszóban forgó rendelkezésének érvény szereztessék. Korlátolt forgalmi birtokokon lévő kopárok befásittsának elrendelésére a többször idézett rendelet 14 §-a alapján a közigazgatási bizottság illetékes az ily területeken lévő vízmosások megkötését is azonban a főszolgabiró foganatosítja. A vízjogi törvény végrehajtási rendeletének 86 §-a értelmében olyan vízmosásokra nézve, melyek feltétlen erdőtalajt képeznek, az 1879 XXXI. t. ez. 165 és következő §§-ai irányadók. Ily esetben az erdőfelügyelőség a határozat meghozatala előtt köteles a további eljárásnak a most idézett erdő törvény alapján leendő foganatosítására nézve előterjesztést tenni. Ez utóbbi eljárás is csak a mezőrendőri törvény alapján tartandó eljárás lebonyolítása után foganatosítandó. Ezen rendeletem a törvény- hatóság területén szabályszerűen közzéteendő. Budapesten 1904. évi január hó 15-én Tallián s. k. 1076 — 1904. gtsz. Hirdetmény Szatmár-Nómeti szab. kir. város közönsége a tulajdonát képező, Med des patak melletti 13 kát. hold területű kaszálót 1905 évi január 1-t,öl 1907. évi deczember 31-ig terjedő három évi bérleti időre nyilvános árve rés utján haszonbérbe adja. Mely árverésnek a városi gazdasági tanácsosi hivatalban leendő megtartására 1904 évi julius 21- ik napjának d. e. 10 óráját kitűzöm s arra az érdeklődőket oly értesítés sei hívom meg, hogy a bérleti feltételek hivatalos helyiségemben megtekinthetők s hogy minden ajánlattevő köteles leend bánatpénzül 20 koronát készpénzben letenni. Szatmár-Nómeti, 1904. julius 5. Bartha Kálmán gazd. tanácsos. 1075-1904. gtsz. Versenytárgyalási hirdetmény. Szatmár-Nómeti szab. kir. város által a „Zöldfa-szálloda“ épületen ló tesiteni elhatározott javítási és átalakítási munkálatok vállalatba adása tárgyában, melyek összesen 5611 K 13 fillérre irányoztattak elő, nyilvános árlejtés hirdettetik. Az összes építési munkálatok egjültesen az elfogadott terv és költségvetés alapján, százalékban kifejezett ajánlattétel szerint adatnak ki, melyekhez a terv, a költségvetés és a vállalati feltételek a városi gazdasági tanácsosi hivatalban a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az építkezés elvállalására a kellően bélyegzett zárt ajánlatok 1904. évi jul. hó 13-án d. e. 10 óráig a városi gazdasági tanácsosi hivatalban nyújtandók be s ugyanaz nap d. e. 11 órakor nyilvánosan fognak felbontatni . Vállalkozni szándékozók ajánlataikban kifejezni tartoznak, hogy az összes feltételeket minden rászükbeu megértették s azokat változatlanul elfogadják. Bánatpénzül az ajánlati ossz g 5 százalék (öt százaléka) készpénzben, vagy a rn. kir. kormány, vágj' hatósági szabályaink által elfogadhatónak megjelölt értékpapírokban a városi pénztárnál teendő le s az erről szóló nyugía az ajánlathoz csatolandó. Az ajánlati összeg illetve százalék tisztán és olvashatóan kiírandó. Elkésetten érkezett, vagy utó ajánlatok nem fognak figyelembe vétetni. A versenytárgyalás eredményéről az ajánlattevők értesittetui fognak. Szatmár-Németi 1904. julius 5. Bartha Kálmán gazd. tanácsos. 1077 - 1904 gtsz. Hirdetmény. Szatmár-Németi szab kir. város közönsége a tulajdonát képező lsülvá- sártéri korcsma épületet 1905. évi január hó 1 napjától három évre tehát 1907. évi deczember hó 31 napjáig terjedő bérleti időre, nyilvános szóbeli árv rés utján haszonbérbe adja. Mely árveré nek a városi gazdasági tanácsosi hivatalban leendő megtartására 1904. évi julius hó 21 napjának d. e. 8 óraját kitűzöm s arra az érdeklődőket azon értesítéssel hívom meg, hogy a bérleti feltételek hivatalos helyiségemben megtekinthetők s hogy minden ajánlattevő köteles leend bánatpénzül 60 koronát készpénzben, vagy helyhatósági szabályaink által elfogadhatónak kijelölt értékpapírokban letenni. Szatmár-Németi 1904. julius 5 Bartha Kálmán gazd. tanácsos. 1078— 1904 gtsz. Hirdetmény. Szatmár-Nómeti szab. kir. város közönsége a tulajdonát képező katonai fegyvertár épület alatti pincze helyiséget 1905. évi január 1-től 1907. évi deczember 31-ig terjedő 3 évi bérleti időre njdlvános szóbeli árverés utján haszonbérbe adja. Mely árverésnek a városi gazdasági tanácsosi hivatalban leendő megtartására 1904. évi julius hó 21- ik napjának d. e. 9 óráját kitűzöm s arra az érdeklődőket oly értesítéssel hívom meg, hogy a bérleti feltételek hivatalos helyiségemben megtekinthetők s hogy minden ajánlattevő köteles leend bánatpénzül 10 koronát készpénzben letenni. Szatmár-Nómeti, 1904. julius 5. Bartha Kálmán gazd, tanácsos, 1079- 1904. gtsz. Hirdetmény. Szatmár-Németi szab. kir, város közönsége a tulajdonát képező u. n. Dohányraktár melletti 403 négyszög öl területű ingatlant 1905. évi január 1 - tői 1907. évi deczember 31-ig terjedő 3 évi időre nyilvános árverés utján haszonbérbe adja. Mely árverésnek a városi gazdasági tanácsosi hivatalban leendő megtartására 1904. évi julius hó 22. napjának d. e. 8 óráját kitűzöm s arra az érdeklődőket oly értesítéssel hívom meg, hogy a bérleti feltételek hivatalos helyiségemben megtekinthetők s hogy minden ajánlattevő köteles kettő korona bánatpénzt kószr pénzben .letenni Szatmár-Németi, 1904, julius 5. Bartha Kálmán gazd. tanácsos.
