Szamos, 1904. június (36. évfolyam, 44-52. szám)

1904-06-26 / 51. szám

Szatmár, 1904, vasárnap június hó 26. 51-ik szán. XXXVI, évfolyam.. «**#■ Lé POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ars Égés« évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Micdencemü dijaik S;,Mtmaron, a lap kiadóhivatalaban fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Á háború újkori romantikája. A szép, a sziveket elérzéke- nyitő, lelkeket hevítő romantikus hőskor mintha íöltámadt volna. Valami különös, az emberi magas­rendűséget fenségesen példázó bi­zonyítéka ennek az a messze nap­keleten dúló háború, melyben a szív heve, a lélek lángja csodála­tos diadalmat vesz a túltengő erő felett. Az oroszokat egyre verik a japánok. Az abszolutizmus fene­vadja rémségesen üvölt ketreezé- ben, amelyet önnönmaga keresett ki magának. Szinte áthallik hoz­zánk a jajgatása. így még csuílá nem tettek kényurat, zsarnokhatalmat. A nagy kancsukás orosz birodalom, amely­ben intézmény a jogtiprás, a szol­gaságba verés, az emberi szabad­ságnak, íüggetlenségnek czinikus, kegyetlen tagadása, — elkénysze- redetten vonaglik a csapások alatt, amelyeket eddig csak maga osz­togatott. Az orosz medve, ha sza­bad ezt a már lehetetlenül baná­lis hasonlatot használnunk, zene- ezóra tánczol. Az orrába karikát vertek és tánczoltatják. A káröröm nem szép dolog s igazságérzésü ember nem szo­kott ujjongani a mások szerencsét­lenségén. De mikor ez a szeren­csétlenség igazságszolgáltatás. A szent, az egyedülvaló, a világfen- tartó erkölcsi igazság diadalmas­kodása az igazságtalanságon. Az a különös, bizarr népfaj, amely sok ezer mértföldnyire tő­lünk a maga csodaszerü harczát vivja, idegen nekünk. Senkink és semmink. Az erkölcsi életrendje, gondolkodása, szokásai, kultúrája mind-mind merőben idegenek ne­künk. És mégis rokonszenvezünk vele mi, rokonszenvez vele a messze földkerekség, a zsarnoki hatalom kivételével. Mert itt nem a japán nép győzelméről, nemzeti önállóságáról van csupán szó. Itt egy morális gondolat diadalmas szárnycsattogása hallik ki az ágyuk dörrenéséből, íegyverek ropogásá­ból, aknák robbanásából. Ez a gondolat az emberi szabadság omnipotencziája, amelyen nem ve­het diadalt a poklok ereje, a czár hatalma, szóval semmi ezen a ke­rek világon. Ez az erkölcsi tétel, amely az orosz-japán háború rohamos kifejlődéséből kijegeezül, örökbecsű tanulság, amelynek jó volt bekö­vetkeznie. Az emberek úgyis ha­mar elfelejtik a tanulságot. Hát figyelmezteti őket rá a sors, az az élet. Éljen az élet ! És ha eltekintünk a napkeleti háború ily irányú erkölcsi vonatko­zásaitól. van egy másik szempont is, amely fölmagasztositja előttünk az orosz-japán harezot. Ez a szempont a japán nemzet felsőbbrendü hő­siessége. Minden hadmozdulat, ma­nőver és nyilt harcz, melyet eddig a japánok kezdtek, vagy folytat­tak, a szép, romantikus hőskor csodálatos emlékeit elevenítik fel előttünk. A modern stratégia ha­lomra omlik ez előtt a hősiesség eiőtt, a kolosszus erő agyagszobor­ként dől össze. A csodatételek lánczolata ez a harcz. Togo, Kuroki és a név­telenek ezrei, mint héroszok küz- cb •’ok, vissza nem rettenti őket sem lángok örvénye, sem robogó ágyuk fergetege. A koszakai gyá­vák, azok a férfiak, akiket egy régi japán közmondás gyávaság­gal bélyegez meg, beveszik a Nauszao-magaslatokat, a földkerek­ség leglehetetlenebb erődjét, amely előtt az egész modern hadi tu­domány megszégyenülten vallott volna kudarezot. Es igy megy ez folytonosan. A szép, romantikus kor föltámadt és szemébe kaczag a reális uj, mo­dern világnak, ahol a pénz küzd a pénz ellen, szám a szám ellen. Keleten folyik a harcz. Csend le­gyen ! Ez a szivek harcza . . . Az iparfejlesztés. Az elmélet néha a gyorsvonat sebességével törtet előre, ám a gya­korlat rendszerint csak a tehervonat lassúságával követi, sőt néha meg- megáll és hosszabb ideig vesztegel. A képviselöház pénzügyi bizottságá­nak csak imént bemutatott emlékirat, amely az iparfejlesztés elméletét tár- gyazza, ma már átment az Országos ipartanács rostáján. E tanácskozáson az ipar kiváló képviselői, az iparpo­litika többó-kevésbó hivatott intézői, a kereskedelmi és iparkamarák tit­kárai sokat és okosan beszéltek, de végre is az, amit elmondtak, az amit javaslatba hoztak, sokszor el volt már mondva anélkül, hogy a hazai ipar fejlődése terén valami lényeges eredményekre hivatkozhatnánk. Jeremiás ur keserve. Bettiik Jeremiás, miniszteri fo­galmazó, a hivatalos pályán való gyors előhaladását nem annyira egyéni tehetségének, mint inkább annak a szerencsés körülménynek köszönhette, hogy anyai nagybátyja ugyanannál a minisztériumnál állam­titkár volt. Régi nemesi földbirtokos családból származott ugyan, de ő már apjától a néven kívül mit sem örökölt. Aféle gentry volt, kit a csa­ládi tradicziók költekezésre kénysze­rítenek, jóllehet nélkülözni kellett az ehhez szükséges apanaget. Természe­tesen fő a szépen vasalt nadrág és elegáns modor! A régi név fénye s a nevezett külső előnyök megnyitották előtte a gomblyuklázban szenvedő gazdag em­berek szalonjait. Otthonos volt nagy- kereskedők, bankárok, tőzsérek, tőke­pénzes magánzók házában. Égyik- másik családnál férjhez adandó lány is akadt. Jeremiás barátunk pedig életre-halálra udvarol mindegyik le­ánynak, vagy ezek hijján a házi­asszonynak. A szives házigazdák pe- dig egyszer-egyszer bizalmasan kér­ték, szerezze meg nekik az állam­titkár nagybácsi protekezióját, holmi kitüntetéshez, szállításhoz, stb. Különösen sűrűn mutatkozott egy bankár családjánál, hol a vonz­erőt két bájos, angyalarczu leányka, Judit, a bankár leánya, és Teréz, egy nagykereskedő leánya, személye­sítették. Juczi és Terus elválhatatlan jó barátnők voltak, még a nevelő intézetből. Pedig merőben ellentétei voltak egymásnak. Juczi feketehaju, feketeszemü, kerekarczu, a közepes­nél valamivel alacsonyabb termetű, gömbölyű szépség volt, mig Terus aranyszőke, kékszemü, tojásdad arczu, magas, nyúlánk termetű. Juczi csen­des, meggondolt, higgadt, tartózkodó modorával szembenállt Terus izzó temperamentuma, ártatlan keczérko- dása. Juczika lelki műveltsége talán alaposabb, de Terusnak viszont szel­leme volt élénkebb. Alapjában azon­ban mindketten ártatlan, gyermeteg kedélyüek voltak. Jeremiás barátunknak fájt a választás. Nem egyszer azon kapta rajta magát, hogy Pókainéból sza­valja : „Melyiket szeretem, melyiket szeretem ?“ Aztán más irányt adott tépelödéseinek; összehasonlította a két leányt s azon tűnődött, miként lehetséges, hogy ezek oly igen-igen jó barátnők. Talált is rá egv, ugyan kevéssé beigazolt, de annál lángéi mésebb magyarázatot, tudniillik: az ellentétek vonzák egymást. Juczi és Terus mindig és mindenütt együtt voltak találhatók. Bizalmas körökben ezért „sziámi ikrekének nevezték őket. Jeremiás órákat töltött e két leány társaságában s miattuk lassan­ként elmaradozott többi ismerősétől. Egy este megtérvén legénylakásába a bankáréktól, lefeküdt, de nem jött álom a szemére. Lázasan hány kóló dott ágyában, miközben szobája a sóhajoktól valósággal visszhangzott : „Te Jeremiás! — igy szólt egy este önmagához bősünk — ha nem csalódom, te szerei mos vagy. Azért ugyan kár volt henczegned, hogy minden eddigi szerelmi kalandból sértetlenül kerültél ki, hogy végül egy ilyen csitri lányka csavarja el már-már kopaszodó fejedet! No de épen azért, mert már kopaszodni is kezdek s pénzügyeim is egyre zilál­tabb képet öltenek, legfőbb ideje lesz megházasodni! Csakhogy a lány még szinte gyermek hozzád képest! Az nem baj, legalább nevelem ma­gamnak ! Aztán melyiket is akarod a kettő közül: Juczit, vagy Terust? Melyiket? hát melyiket? az egyiket! Ni-ni! ez csakugyan egy dilemma! A bankár-papának vaD wgy teher­mentes négyemeletes sarokbáza a körúton. A nagykereskedő papának pedig van egy négyezer holdas bir­toka Pestmegyében. Jó párthie mind­kettő ! Juczi, vagy Terus ? Csak aztán a papák ne legyenek érdekelve & tőzsdén, ne koczkáztassák a feleségem örökségét! Szomorú dolog volna, ha az apósom tönkremenne s végül még nekem kellene őket eltartanom. Brrr ! Csak anyós ne jöjjön a házba ! Az mindjárt megbontja a házi békét. Vége volna a szép egyetértésnek, a családi boldogságnak. Csak marad­junk meg négyesben : feleségem, ón, a lányom, meg a fiam. A fiú az én kedvenczem, a lány az anyjáé. Egy kissé talán messze is kalandoztam az aktuális kérdéstől. Tehát: Juczi, vagy Terus ? Ez a hamleti kérdés! Jeremiást e tópelödéstől végre megszabadította a jótékony álom. — Reggel nyugodtabban átgondolta a helyzetet s arra a meggyőződésre jutott, hogy mégis inkább a Juczi a ueki való feleség, mert az háziasabb­nak látszik s neki olyan hitvesre van szüksége, aki vele a családi otthont meg tudja kedveltetni s elszoktatja a olub-élettől Elhatározta tehát, hogy a Juczika kezét még ma megkéri. Türelmetlen ideges lett ; mind­untalan az óráját nézte. Végre elér­kezett a kellő pillanat s Jeremiás Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. a tavaszi és Valódi Schervaux nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek czipők •vaux bőrből készült czipők a legdivatosabb kivitelben. HÓM

Next

/
Thumbnails
Contents