Szamos, 1904. június (36. évfolyam, 44-52. szám)

1904-06-23 / 50. szám

50. szám SZAMOS B-ik oldal * Esküvő. Szvetelszky Géza m. kir. föerdész hétfőn tartotta esküvő­jét. Bertha Piroska kisasszonnyal * Véglegesítés. A városi tanács legutóbb megtartót ülésében, Káldor Lajos II. oszt. számtisztet, miután az illető a megkívánt államszámvite i vizsgát sikeresen letette és ezt ok mányával igazolta, jelen állásábau véglegesítette. * A custoz/.fú csata évfordulója. A helybelyi cs. és, kir. 5-ik gyalog­ezred, mely Custozzáuál oly hősiesen viselkedett, az idén is xuegüunepli a csata évfordulóját. A Ferencz József laktanya udvarán 24-én réggé'' 8 órakor Hozás János lelkész mond misét, an­nak végeztével a tisztek tartanak magyar német és oláh nyelven beszé­deket. Délben a tiszti étkezdében fényes lakoma lesz, a legénység bort, kap és szabad kimeuőt. * Gyászhirek. özv. Fogarassi Képessy Gyuláné szül. Oroszfái Fo garassy Anna, életének 63-ik, özvegy­ségének 5 ik évében, a halotti szent­ségek ájtatos felvétele után, folyó é,v juuius hó 18-áu délelőtt 11 órakor jobblétre szenderült. — Mátj’ás Fri­gyes debreczeui ra. á. v. főellenőr, e hó 16 án Debreezenben elhunyt. Má­tyás Frigyes városunkban is huzamo sabb ideig volt mint m. á. v. ellenőr, a honnan alig egy éve nevezték ki főellenörré. Az elhunytat neje és le ánya Emma és a rokonság gyászolja. -- Kiss József nyugalmazott pénz­ügyőri szemlósz, folyó évi junius hó 18 áu délután 4 órakor, élete 80 ik, boldog házasságának 20 ik évében kosszas szenvedés után csendesen el­hunyt. * A miniszter köszöneté. Dr. Lessenyei Ferencz szatmári kanonok, az erdő-darmai róm kath. iskola épít­kezési és felszerelési költségeire 6700 koronát adományozott. A nemeslelkü kanonoknak a vall. és közokt. minisz­ter őszinte elismerését és köszönetét fejezte ki. * Adomány, özv. Csorna Jó- zsefué úrnő Fehérgyarmaton, néhai férje Csorna József volt 1848—49-iki 15-ik huszárezredbeli hadnagy emlé­kére, szatmármegyei és Szatmár vá­rosi keresetképtelen 1848 — 49 iki hon­védek közötti kiosztás végett 100 koronát adott át. az egyleti elnökség­nek, melyért ezúton is hálás köszö­netét fejezi ki a nemeslelkü adomá­nyozónak. — Egyszersmind felkéret nek azon városok és községek elöl­járói, a melyekben keresetképtelen 1848 — 49-es honvédek laknak, hogy azok névsorát az illető hatósági bi­zonylattal együtt f. évi julius 14-ig dr. Fekete Sámuel egyleti elnökhöz Szatmárra beküldeni szíveskedjenek, hogy a kiosztás mielőbb megtörtén­hessék. A 15-ik huszárezredben szol­gáltak — az adományozó úrnő kíván­sága szerint — előnyben fognak ré­szesülni. * A kér. csarnok alakuló köz­gyűlése f. hó 26-án d. e. 11 órakor a városház nagy tanácstermében lesz megtartva A csarnok megnyitási ideje még pontosan nem állapítható meg, miutáu a termek oly gonddal és fény nyel lesznek berendezve, melynek el­készítése még néhány hónapot fog igénybe venni. Pályázat. A szatmári kir. k&t.h. tanítóképző intézet internátusában lakás és élelmezéssel összekötött in­gyenes hely a közel jövőbeu bet 1- tésre vár. Pályázhatnak négy közép iskolát végzett róm. kath. ifjak. A kérvények keresztlevél, iskolai és szegénységi bizouyitváuynyal felsze­relve Meszlónyi Gyula megyés püs­pökhöz írandók, de a tanítóképző intézet igazgatóságához küldendők. * Erdőőrök fizetés emelése. A városi közgyűlés nemrégiben hozott határozatában kimondotta, hogy a város szolgálatában álló erdőőrök fi­zetését megjavítja. A közgyűlési ha­tározat ellen, miutáu az a szokásos módon 15 napig közszemlére ki­téve volt, fellebezés nem adatván be, a tanács a hozott határozatot jóvá­hagyás miatt a belügyminisztériumhoz terjesztette fel. * Miniszteri jóváhagyás. A köz­kórháznál összegyűlendő szenyvizek befogadására a közgyűlés elhatározta hogy a közkórház épület mellett egy megfelelő emésztő csatornát őpit, mely­nek bekerülési ára 1320 kor. 20 fillért tesz ki. Az erre vonatkozó határoza­tot. a belügyminiszter jóváhagyta. * Gazdatisztek vizsgája. A gaz­datisztekről szóló törvény értelmében 1906. május 1-én túl csakis oklevél­lel biró egyének alk lm zhatók. Az oklevéllel nem biró gazdatiszteknek, hogy állásukat ne veszítsék, a föld - mivelési kormány megengedte, ha a törvény életbelépte előtt már 5 évig szolgálatban voltak és a kellő gya­orlati szakképzettséggel rendelkez­nek, utólagosan vizsgát tehessenek és a sikeresen letett vizsgáról szóló bizou3’itvány egyenértékű lesz az ok­levéllel. E vizsgák letehetők Debre- czenbeu, Kolozsvárit, Kassán és Keszthelyen. * Lapunk szerkesztősége Máté- szalka, Fehérgyarmat, Sárközujlak, Bikszád és Erdőd községekből díja­zás mellett, laptudósitókat keres. — Ajánlkozásoa a lap kiadóhivatalába küldendők. * Miniszteri leirat. A kereske­delmi miniszter legutóbb leiratot in­tézést a helybeli Il-od fokú iparha­tósághoz, melyben jelzi, hogy az elsőfok u iparhatóságok a munkából jogtalanul kilépő segéd, — vagy ta- noncz, — illetve gyári munkásnak az ipartörvéuy 159. §-a alapján való visszavezetésénél egymástól eltérő módon járnak el. Némely elsőfokú iparhatóság egyszerű megkereséssel fordul a társiparhatóságokhoz, mig más elsőfokú iparhatóság csak abban az esetben alkalmazza a karhatalmat, ha a megkereső iparhatóság megelőző tárgyalás után elövezetési parancsban vagy jogerős határozatban rendeli el az alkalmazott visszavezetését s az elövezetési parancsot, vagy jogerős határozatot közli a társiparhatóság- gal. Az elsőfokú iparhatóságok ez eltérő eljárása miatt vagy a munka­adó, vág}'a munkás jogsérelmet szen­ved és ezért az ipartörvény egyöntetű végrehajtása erdőkében a következő­ket rendeli a miniszter : Megállapí­tandó, hogy a munkaadó a vissza- vezettetésre vonatkozó kérelmét a munkaviszonyból való jogtalan kilé­péstől számítva, mennyi idő alatt adta be, megjelölendő az összeg, me­lyet a munkaadó a visszavezettetés költségeinek fedezésére letétbe he­lyezett, megjelölendök a bizonyítékok, amelyek alapján az iparhatóság a munkából való kilépést jogtalannak, illetve a munka, vagy tanviszonyt fennállónak s ennek alapján a vissza­vezetést elrendelőnek találja. Végül az alkalmazott visszavezetése a feleb bezési eljárás befejezéséig függőben nem tartható, csak a birtokonkinti felebbezós engedhető meg. * Csavargók ellen. Taláu Eu­rópában egyetlen ország sem mutat­hat fel annyi dolog kerülő henyét, mint Magyarország, akik különféle csalásokkal tengetik keresztül életű­teket. Az országúton bármerre is jár junk, mindig találkozunk ezekkel a hiányos öltözetű, bizalmatlan külsejű alakokkal, akik különösen a falvak­nak valóságos rémei. A lakosságot, hol könvörgö irgalmat ébresztő szó­val, hol fenyegetésekkel, erőszakkal megsarczolják s azután tovább álla­nak. Koldulás és dologkerülés egész életök ezeknek a jobbára izmos, szálas csavargóknak, akiket a termé­szet jó egészséggel megáldva, szinte dologra teremtett. A városok még va­lahogy megtudnak tőlük szabadulni, mert a rendőrség talál reá módot, bog}' őket kitiltsa, de a falu népe nem tud elleutik védekezni. Itt csak a törvényes intézkedés segít és pedig csak radikális módszerrel Esztergom vármegye kezdeményezése a csavar­gók kipusztitása ellen, minden esetre figyelemreméltó. Feliratot intéz a kópyiselőházhoz s ebben a többi tör­vényhatóságok hasonszellemü határo zasával támogatást kór, hogy az ál lam a kényszergyógyitás és a kény­szer doiogházak intézményét létesítse, hogy igy' a csavargók, akik betegsé­get szimulálnak, megfigyeltessenek s azután dologhoz szoktassák őket S addig is, mig teljesülhet, a kihágási büntető törvénykönyv novelláris mó­dosítását akép eszközölje, hogy a csa­vargásért elitéltek közérdekű munkák elvégzésére, akaratunk ellenére és a táplálkozás megvonásával is kónysze r ittessenek. * Öngyilkosság a temetőben­Vasárnap egész délután lehorgasztott fővel, egy szomorú arczu fiatal ember ült a református temető egyik félre eső sírjánál. A temetöőrnek feltűnt a bus ifjú hosszú ott tartózkodása, az­onban nem is gyanította, hogy mily végzetes szándék jár a fiatal ember fejében. Hét óra után járt az idő, midöu fegyverdörreuós zavarta meg a temető csendjét. Az őr mindjárt gyanította a hang irányáról, hogy ez valószínűleg a lehorgasztottfejü ifjú tói eredhetett. A sirhoz közelítve, ott találta Székely János nyomdász segé­det haldokolva, még füstölgő revol­verrel kezében. Az öngyilkosság hirre néhány perez alatt a közzeli Kossuth kertben mulatók között is elterjedt, honnan azután számosán siettek a tett helyére. Közülök Mónus Lajos tűzoltó felügyelő volt az első, ki mint mentő próbálkozott az első segélyt nyújtani, mire azonban már nem volt szükség, miután az ifjú kiszenvedett, mivel a golyó éppen szivét fúrta ke­resztül. A holttest mellett megtalálták utolsó sorait, melyben leirja élettör ténetót és szenvedéseit. Hogy mennyire könnyen vette az ifjú a halált, érde­kesen jellemzi az, hogy mint az utolsó soraiban Írja „a katona zene élveze­tes hangjai mellett megyek a halálba“. Tettének okát nehéz volna meghatá rozui. Valószínű, mint a zavaros le­vél értelméből kivehető, óletuntság vitte a halá ba. Temetése kedden délután nagy részvét mellett ment végbe. * A „probir-mamzel“ keres­kedősegéd. A kereskedelmi és váltó- törvényszék ruárcz. 8 án E. 432/903. sz. alatt kelt Ítéletével kimondotta, hogy az a nő, aki a kereskedő női ruha-elárusitó üzletben mint tüzőnő és igazitónö alkalmaztatott és kinek feladatában áll a vevőkön eszközölt felpróbálás alkalmával észlelt kisebb javításokat az üzletnél levő műhely' ben elvégezni, ha nem is volt munka könyve, mint olyan, aki kereskedő nyílt üzletében árunak elárusitása körül kereskedelmi tevékenységet fejt ki, „kereskdösegédnek“ tekintendő. * Szembesített rablógyilkos, Olvasóink bizonyára emlékeznek azon borzalmas rablógyilkosságra, melynek Hirsch Jakab mátészalkai kereskedő felesége és cselédlánya esett május 17 én áldoza'ul. A gyanú kezdettől fogva Kruk Móricz kiszolgált huszár ellen irányult, kit le is tartóztattak Időközben a sulj'osan, sőt életve szélyesen megsebesített asszonyt be hozták gyógyítás végett a nagyká rolyi kórházba. A nagykárolyi bíróság szembesíteni kívánta a letartóztatott egyént az asszony nyal. Mintho azonban csak két heti kezelés után tartották az orvosok a koponya re­pedésben szenvedő Hirsch Jakabné- nak állapotát annyira javuknak, 1 ogy a szembesítés megtörténhetik, csak f. ló 15-én kisérte át két csendőr a le­tartóztatott Kruk Móriczot a nagy- sárolyi kir. .iárásbirósághoz. Másnap Jancsó Gyűli kir. aljárásbiró mint vizsgálóbíró megejtette a szembesí­tést. Kivitette a kórházhoz a rabló­gyilkossággal vádolt egjrént, s a szem­besítés előtt, amelyen jelen volt mind- végig két orvos szakértő, a betegszo­bát a kir. ügyész indítványához ké­pest akónt rendeztette be, mint az asszony lakása volt a rablógyilkosság éjjelén. Mikor aztán a szobába kellő befügönyözés folytán félhomály ural­kodott, az ajtónál levő két csendőr peengedte Krufeot. Megrendítő jele net volt az, amikor a szerencsétlen asszony meglátta a vádlottat. Iszonyú félelem fogta el s azonnal ráismert az illetőben a rablógyilkos arczára, ruházatára s rémületében csak anyit tudott mondani : Biró ur akasztassa fel azonnal, mert meggyilkol külön­ben ! Mikor aztán megnyugtatták az asszonyt elmondta, hogy a szembesi- tettnek szőke bajusza van, holott a rablógyilkosnak fekete bajusza volt, de be volt kormozva az egész arcza s ennek daczára is felismerte benne az ö kínzóját. Kruk Móricz azonban mindent tagad s azt állítja, hogy so­ha sem látta az asszonyt, de ez meg­hazudtolta azzal, hogy 3 hónapon át járt az ő üzletükbe szivarért. A sike­rült szembesítés és tények jegyző­könyvbe vétele után a vizsgálóbíró visszabisértette a rablógyilkossággal vádolt Krukot Mátészalkára. * ÁUatvásáruuk az elmúlt év­ben. A debreczeni keresked. és ipar­kamara felhívására az elmúlt 1903 évről állatvásárunk statisztikei ada­tait a rendőrfőkapitányi hivatal kö­vetkezőkben állította ossz : a megtar­tott hat állatvásáron felhajtatott ösz- szesen 4872 ló, 8720 szarvasmarha, 5227 sertés, 3910 juh Eladásra került 2750 ló, 6198 szarvasmarha, 4672 ser­tés, 3810 juh. Vámbevétel ezekből 11722 kor. 86 fillér, helypónzbevétel 445 kor. 45 fillér. * Összeégett asszony. Kedden, f. hó 21-én délután 2 óra tájban, vi­gyázatlanságát majdnem életével fi­zette meg egy szegény özvegy asz- szony, Jakab Mózesné. Kukoriczát pattogtatott bent a szobában, elfeledte azonban az ablakot vagy az ajtót betenni, hogy a légvonatot megszün­tesse. Ebből származott aztán a sze­rencsétlenség, t. i. az ide-oda csap­kodó láng ruhájába kapott és néhány másodpercz alatt elborította úgy, hogy ha a lakók gyorsan segítségére nem sietnek, szénné ég össze. Az óriási jajveszékelésre azonban figyelmessé lettek és odasietve lerántották az égő ruhadarabokat az irtóztató kínokat szenvedő asszonyról. Nehány csöbör viz teljesen megszabadította a tüztől, mely már kezét, lábát és fejét több helyen összeégette. A mentők a köz­kórházba szállították ; sebei nem élet- veszélyesek. * Lábába vágta a fejszét. F. hó 20 án Székely Sándor vetési születésű fürészgyári munkás, vigyázatlanságból fejszéjével alsó lábszárába 6 czeuti- méteres mély sebet vágót'. A men­tők kötözték be. * Szerencsétlenül járt munkás. Szabó András első göztóglagyári mun­kás, e hó 18-án munka közben sze­rencsétlenül járt. Ugyanis jobb keze- feje oly szerencsétlenül került a gép közzé, hogy az teljesen összetört. A súlyosan sérült munkást a közkór­háziéi szállították, hol az orvosok véleménye szerint az összezúzott jobb kart amputálni kell. egész könyü posztó és szalma kalapok tenisz sport és batist innék, sapkák, nyakkendők nagy választókban olcsó árakért Vajda Mihálynál, Szatmár Deáktér 10. Batistok earto- nok, delinek, szerbvásznak, egész és fél női kesztyűk átu o és sima női harisnyák, gyer­mek rövid hart nyák (so-ken) előrehaladt idény miatt olcsó árakért, lesznek eladva Vajda Mihálynál Deák tér 10. Napernyők minden elfogadható Srért.

Next

/
Thumbnails
Contents