Szamos, 1904. május (36. évfolyam, 35-43. szám)
1904-05-29 / 43. szám
«je* 2-ik oldal J * #* t** SZAMOS 43. szám Kivándorlás, és telepítés, illetve parczellázás Nem hiszem, hogy lenne fonto sabb és gyorsabban megoldandó kér dés Magyarországon, mint a kivándorlás és visszavándorlás ügye és az ezekkel szoros összefüggésben levő telepítési illetve parczellázási kérdés Sőt ma már azt hiszem, határozottan lehet állítani, hogy e három fontos, közgazdasági életünkre nagy horde- rövel biró kérdés megoldása másképen nem is képzelhető el, mint ha mindhárom kérdést egyszerre és együttesen nem intézik el az arra hivatott szakkörök. Egyik a másik nélkül meg nem oldható, mert sem a kivándorlás megakadályozása, illetve redukálása, sem pedig a visszavándorlás elősegítése, másképen, mint a telepítés, esetleg parczellázás uiján keresztül nem vihető. A ki utánajárt és kutatta a kivándorlás okát, az arra a meggyőződésre kellett hogy jöjjön, hogy a kivándorlók 65-70 százalékát uem a megélhetési kényszer viszi Amerikába, mint a 80-as években és a 90-es évek elején, hanem a földéhsóg és a hirtelen meggazdagodási vágy, amely különösen a törzsgyökeres magyarság körében lépett fel ijesztő mértékben. A megélhetési viszony csak a tótsá- got kényszeríti Amerikába, de ma már ott sem olyan rosszak a viszonyok, hogy a munkabíró férfiak tízezrei kénytelenek lennének elhagyni hazájukat, mert a tót vidéken a beö zönlött amerikai pénz következtében teljes jólét uralkodik és a földértéke hihetetlenül megdrágult és a tótság kezd lejebb húzódni a magyar lakta vidékre, a hol hihetetlen magas összeget fizet egy-egy katasztrális hold szántóföldért, a melyet Amerikába kívánkozó magyar családoktól vásá rol össze. A nemzetiségek által leginkább lakott vármegyénkben, mint például Zemplén. Ung, Ugocsa, Bereg és Má- ramaros vármegyékben a kivándorlás teljesen jobb módú magyar lakosság körében uralkodik mig a szegény és teljesen vagyontalan orosz nép otthon marad és műveli terméketlen, kopár földjét, a mely pedig nem adja meg neki még a mindennapi kenyeret sem. És mégis marad Szántja, veti a mostoha földet ; a magyar haza földjét. Nem fogja el a kapzsiság ördöge, hanem izzad idehaza, verejtékkel áztatja kopár földjét és marad idehaza. A vagyonos magyar nép pedig megy Amerikába, idejének nagy ró szét lenn tölti a báuyákbau, magába szívja az egészségtelen levegőt, szerez pár garast, s ha hazajön itthon mindenféle egészségtelen tanokat hirdetve, maga is betegen kerüli a munkát, és lesz szocziálista vagy munka kerülő aszerint, a mint könuyebben jut kenyérhez. A legveszedelmesebb mértéket az utóbbi időben a kivan dorlás a dunántulli és a Duna-Tisza közóu fekvő vármegyék lakosai között öltött, a kik a magyarságnak úgyszólván szine javát. képezik, és a hol pedig a megélhetési viszonyok a lakosságra nézve nem olyan kedve zőtlenek. A démon azonban itt is fölkereste őket, Ígért nekik mindent és ezek a boldogtalan emberek miu dent készpénznek- véve, eladogatják kis birtokukat, házukat, vügy szöllő- jüket és mennek egy idegen, egy ismeretlen világrészbe szerencsét próbálni. Az állam álljon elő egész tekintélyével és vesseu gátot a kivándorlásnak, a mig nem késő. A birtokokat, a mit eladnak, vegye meg az állam és telepítse le reájuk az Amerikából visszavándorolt egyéneket, akik földhöz jutva, talán itt maradnak a hazai rögön. Üdvös dolog lenne, ha a kormány a parczellázasra is több goudot fordítana. Pldul az olyan nagy birtokot, a mely 2400 kath. holdnál nagyobb és ha nem egy határban is fekszik, nem engedné egy bérlőnek kiadni, hanem a 2400 holdnál nagyobb területet kisgazdáknak adnák bérbe. Így lehetne a földmivelóshez szokott és ahoz értő polgárságot itthon tartani és megélhetéséről gondoskodni. A földbirtokosnak mindég .-, akár egy embertől kapja a bérösszeget, aké száztól. 0 meg uem rövidül, sőt stfs.1 esetben sokkal jobban jön ki és azonfelül a haszna még az is, hogy a közteherviselésnél a község lakosai is könnyebben és nagyobb mértékben képesek kötelezettségeiknek, minden megerőltetés nélkül eleget tenni. így azután elejét lehet venni a most uralkodó állapotoknak, hogy vannak egész községek, a hol a férfi népségnek csak az örege és apraja vau itthon, a munkátbiró elem pedig Amerikában hajszolja a jó szerencsét. Az államkormányzat vegye a kezébe az ügyet és a társadalomnak jut a feladat, hogy az államot ebben a fontos és nehéz feladatában magyar emberhez illő hazaszeretettel támogassa. Ez most a legégetőbb seb, ezt hegesszük be legelőször is K. Ö. — Nem, téged nem csallak meg ! Az egész világot, de téged nem! A czigányprimás észrevette, hogy Vajda ur arczkópet néz és hirtelenó ben belekezdett egy érzelmes, szerelmes nótába : Te vagy, te vagy barna kis lány Szemem, lelkem fénye. Te vagy mind a két életem Egyetlen reménye I . . . Gyakorlatból tudta, hogy ez a nóta ki szokta csalni az arczképet bámuló fiatal urak zsebéből a pénzt. Hanem azért ötvenest még sem remélt. Szinte kétrét hajolt, mikor Vajda a tányérjára tette. Hiába, manap már nem igen dobálták az ötveneseket a czigánynak. — Hej, csak nincs párja a nagy ságos urnák ! Csak még egyszer a lakodalmán hegedülhetnék. A lakodalmán! Először szivébe vágott a szó, de azután mosolyogni próbált rajta. Az ö lakodalmán ! Mikor holnap már ki lesz terítve. — Te Marozi, hát a temetésemen ját.szanál-e ? Majd úgy száz esztendő múlva. Addig csak éltessen az isten mind a kettőnket. — Éltessen téged! Koczcziutott a czigánynyal s kiitta fenékig a poharát. Eszébe jut, hogy holnap ilyenkorra már uem iszik itt. Azaz, hogy ihatnék, de akárki oda léphetne hozzá és igy szólhatna: Takarodjék innen! Gazemberrel nem szeretek egy teremben lenni! Játszik, mig összenyer annyit, hogy egy kis birtokot vehet rajta. Oda viszi majd a feleségét s szakítva eddigi aljas életével, uj életet kezd. Oh, hiszen ezt a mostanit már úgyis leikéből utálja. Gyűlt is a pénz szépen. Csalnia se kellett. A sors, mintha csak kezére akart volna játszani. Tegnap este s az eddigi nyerés vakmerővé tette; meg azután bizott is a biztos módszerében Ha máskép nem lehet, még egyszer csal. Csak egyszer, utoljára. Feltette az egész vagyonát a kártyára. Negyvenezer forintot. Be is húzta az óriási kasszát, de egyszerre csak felugrott az egyik játszótárs és a szemébe vágta a kártyát: — Csaló, gazember! Nem is menthette magát. Meg- jegyzett kártyákkal játszott. Másnap estig adtak neki terminust, hogy végezzen magával. Ha nem végez, nyilvánosságra hozzák az esetét. Ez az utolsó este ! Utolsó napján legalább becsülő tes volt Csak pillanatokig csatázott a lelkében a becsülettel az érzéki vágy. De az első győzött. El sem ment Idáékhoz! Érezte, hogy ha HÍRROVAT. * Személyi hírek. Kristóffy Jó zset főispán pénteken d. u. a 2 őrás gyorsvonattal érkezett Szatmárra a délutánt a Kossuth-kertben töltötte a kertreudező bizottság kíséretében, este a „Pannóniádban társas vacsora volt. Szombaton reggel utazott el látogatás czéljából Fehér-Gyarmatra. — Pap Géza polgármester h. é. vasúti ügyek tárgyalás; végett, Budapestre utazott. Kőrösmezei Antal főjegyző és Dr. Vajay Károly tiszti főügyész a mai délutáni gyorsvonattal, Nagyváradra utaznak, hogy részt vegyenek a törvényhatósági joggal felruházott városok országos értekezletén. * Lukács pénzügyminiszter lemondása- Lukács pénzügyminszter lemondásával kapcsolatosan terjesz tett hirek bennünket is közelebbről érintenek. Ugyanis, oly forma kombinácziók vannak, hogy Tisza miniszterelnök vállalná a megüresedő pénzügyminiszteri tár czát; a belügyit átadja Sándor János jelenlegi belügyi államtitkárnak, kinek utódja Kristóffy József főispán volna. Nem szívesen adunk hitelt e hírnek, mert Kristóffy J 3- zsel főispánunkat, ily hamar elveszíteni egyáltalában és semmi áron nem szeretnők. látná, meggyöngülne az elhatározása. Nem akarja látni többé. Csak majd ir neki Odahaza közvetlen a dolog előtt. Csak annyit ir majd, hogy orvosai tanácsára, idegbaja miatt, nem nősülhet. Nélküle pedig nem élhet, és szerencsétlenné uem akarja tenni. Inkább meghal. — Talán meg is sajnál? Talán meg is sira^. Egy legalább. A többi úgyis átkozni fog. — A nótámat, Marczi! És a czigány rákezdi: — Elmegyek én kedves rózsám messzire . . . — El, el — mormogta azután magában — csak még egyet hazudom. De ez az agy becsületes hazugság lesz . . . Magdának. Nem fáj, hogy érted feláldoztam Virágzó ifjúságomat, Nem fáj, hogy nem jutalmazott meg Egyetlen édes pillanat. Nem fáj, hogy sóvár lángolástól Nyomorult lettem és beteg, Nem fáj, hogy hosszú évek óta Egyedül érted szenvedek. Nem fáj, hogy rendületlen áll meg Köztünk a régi akadály, Nem fáj, hogy sohasem szerettél, De, hogy félsz tőlem, — óh, de fáj !., Herczeg János. * Az országos ref. tanáregyesület Pápán tartott közgyűlésén a helybeli ref. főgimnázium képviseletében Bakcsy Gergely, dr. Hantz Jenő, Majthónyi András és dr. Mészáros Ferencz tanárok vettek részt. Ez a közgyűlés, melyen Hegedűs Sándor, a Dunántúli ref. egyházkerület fögonduoka és Antal Gábor püspök mindvégig részt vettek, nemcsak a közoktatásügyi kérdések magas színvonalú megvitatásával nyert nagy jelentőséget, hanem azon tanulmányi kirándulás által is, melyben a ref. középiskolai tanárok mintegy 160 taggal vettek részt. A kirándulás fő- czélja a Balaton és vidékének megismerése volt A társaságot mindenütt olyan szívélyes óváczióban és vendégszeretetben részesítették, hogy a természet megragadó szépségeinek élvezete mellett a kirándulók kimagasló erkölcsi momentumok felejthetlen benyomásait is szerezték. * Nagy idők tanúja. Szatmár- Zsadányban a tegnapelőtt halt meg Ács Jáuos 48-as honvéd 76 éves korában. A boldogult Damjanics harmadik hadtestében harozolt, s részt vett Budavár ostromában is As elhunytban Ács János resicabányai tanár édes atj'ját gyászolja. * A városi közkórház kibővítése. Dr. Kölcsey Ferencz közkórházi igazgató főorvos, a közkórház átalakítása, — illetőleg uj közkórház építése iránt a közkórházi bizottsághoz egy előterjesztést nyújtott be. A bizottság az uj közkórház építése iráüt a terv- és költségvetés készítése végett a mérnöki hivatalt bízta meg. Á közkórház igazgató főorvosa e közben Dittler Ferencz építésszel lépett érintkezésbe, ki a megadott Programm szerint a főorvosnak terv- és vázlatokat küldött be, melyek a polgármesteri hivatal közbenjöttével rövid utón a mérnöki hivatalhoz tétettek át. A Dittler féle tervek szerint a meglevő emeletes épületben a szükséges átalakításokon kívül az uj toldalék épitkezós a jelenlegi kórház földszinti padlózatánál l-30 m. tehát 8 lépcső fokkal magasabban lett tervi zve, úgy, hogy alatta a kórházi konyha és mellékhelyiségek elhelyezést, nyerjenek. így a jelenlegi emeleti rósz 1-30 méterrel emeltetnék s azonkívül az uj épület keleti végén 14 méter hosszúságban a kórház kétemeletes volna s ide jönne a mütő terem, két kisebb helyiséggel. A tervezett átalakítással és az uj toldalék épület létesítésével a kórházban — melyben jelenleg az igazgató főorvos előterjesztése szerint csak 80 ágy áll a betegek elhelyezésére, II kórteremben és 4 megfigyelő szobában 142 beteg lenne elhelyezhető. A földszinten egy kis kápolna is lenne, közvetlen az apáczák osztálya mellett. Végül pedig a telek délkeleti sarkában, a Teleky-utcza felöl egy külön épületben helyeztetnék el a hulla, bon- czoló és ravatalozó helyiség. A mérnöki hivatal jelentése szerint felettébb kívánatos a szomszédos telkeknek a jelenlegihez való megvásárlása, mert különben az épületeknek közegészségi tekintetben kifogásolható zsúfoltsága áll elő s nemcsak az udvar és kert, de elégséges jó levegő sem fog lenni a betegek számára. A jelentés, mely több észrevételt fűz a Dittler-féle tervezethez beszámol az építkezési költségek, tapasztalaton nyugvó és megközelíthető adataival. A részletes költségek a kővetkezők: 1. Régi épület javítás és átalakítása 8000 kor. 2. Emeletes uj főépület kitoldás 93340 kor. 3. Konyha és mosóház 12600 kor. 4. Halottas ház és bonczoló helyiség 5400 kor. 5. Kórházi orvosi lak 14000 kor. 6. Gondnoki lak 10000 kor 7. Fáskamara | épület és szín 1200 kor. 8 Jégverem Üzlet áthelyezés. Szatmár, Deák-tér 2. szám. Tudatom a n, é. közönséggel, hogy eddigi czipész műhelyemet, mely Deáktér 2 SZ. alatt Dr. Nagy Barna ur házában az udvarban volt, a piar.zra nyíló üzlethelyiségbe helyeztem át. Készítek jó minőségű férfi és női czipőket sevró, box, lack és színes bőrökből. Csizmákat mérték szerint csinos, könnyű és tartós kivitelben. Kenőcsök, fűzők szintén kaphatók. Szives pártfogást kér, tisztelettel Ingük Pál czipész. JaVitásoHat jutányos árban —-- ílfogadoH. '
