Szamos, 1904. május (36. évfolyam, 35-43. szám)

1904-05-26 / 42. szám

4 ik oldal SZAMOS 42. szám löket, a nevelés- és tanügy barátait, az intézetünk ügyei iránt érdeklődő T. közönséget szives tisztelettel hívja meg Szatmár, 1904. május 30 Az igazgatóság. EGYLET. Ifjúsági egyesület. A szatmár­németi állami elemi iskolák tanító testületé által szervezett ifjúsági egye­sület f. hő 23 án d. e. 11' órakor tartotta alakuló közgyűlését a németi (Wesselényi u.) áll. iskolákban. Ez alakuló gyűlésen Mihály Ferencz el nök-igazgaíó lelkes szavakkal adta elő az ifjúsági egyesület ezélját, töb­bek között hangsúlyozta, hogy kiváló gond fog fordittatni a közhasznú is meretek közlésén kívül az ifjúság katonai kiképzésére is. Majd az alap­szabályok felolvasása és egyhangúlag történt elfogadása után, az igazgató sági tagok megválasztása következett. A négy állaim iskola igazgatóin kivül beválasztattak még lnczédy Márton hitoktató és Vladár Ferencz áll. isk. tanító. A választmány megalakulása a három hét múlva tartandó gyűlé­sen fog megtörténni. .Reméljük, hogy különösen földmivelő és iparos ifjú­ságunk örömmel ragadja meg az al­kalmat és csatlakozni fog azokhoz, a kik mindjárt az első felhívó szóra megértették és átérezték ez intézmény áldásos és messze kiható hivatását s mindjárt az első gyűlésen beléptek a rendes tagok sorába. Eeudes tag lehet minden 15 évet betöltött ifjú, egész 21 éves korig, minden dij nél­kül. Pártolótag az, a ki az egyesület pénztárába 1 koronát befizet. Alapi- tótag az, a ki egyszer s mindenkorra 10 koronát fizet az egylet pénztárába. MULATSÁGOK. Az Iparos Éuck Egyesület dal­estélye és tánczmulatsága. A Kioszk ritkán látott olyan szépszámú közön­séget, mint amely vasárnap az Ipa ros Ének Egyesület daSestólyót felke­reste. A tánczmuiatságot műsor előzte meg. Oláh Feri zenekara adta elő a Rákóczi-uyitányt, a melynek lelkes hangjai után Osváth Elemér ev. ref. főgirnn. tanár lépett a pódiumra. Társadalmi témáját rendkívül ügye sen kidolgozva adta elő, úgy hogy a közönség mindvégig érdeklődéssel ki­sérte. A terem túlsó oldaláról hangos kaczajjal, mely a monolog bevezetése, közeledett a mi bohémünk, Szenti ványi Sándor. Már ezen első ügyes bevezetéssel nevetni kezdett a közön­ség és az egy pár perczig tartó „Vig magán jeieuet“ hatása alatt szűnni nem akaró hahotába tört ki. A 100 tagú vegyes kar .Beteg leány“ ez. karéneke mély hatást gyakorolt a hallgatóságra A prógramm után táncz ! ártott reggelig. Kerti mulatság. Julius hó 3-án a Kcssuth-kertben ozsonnával és kü­lönböző inás szórakozásokkal kerti mulatság rendeztetik az egész város és vármegye közönsége részvételével A mulatság módozatainak megbeszé­lésére a 40 tagú hölgybizottság ma délután 5 órakor tart értekezletet a ref. főgimn. tanácstermében. A kak-szentmártoui ev. ref egyház javára május 22-én tartott jótékony czélu tánczmulatság jöve­delme 132 K 20 fillér. Bevétel 80 K kiadás 52 kor 20 fill. Beküldüttek : Nagy7 Dániel 5 K, Bodnár János és Antal 2—2 koronát. Felülfizettek : ifj. Székely András Ombodról 40 fill Jó Mihályné 20 fi!!. Fogadják a ke gyes adakozók az egyház köszönetét. Bodnár János ev. ref. lelkész. KÖZGAZDASÁG. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület kebelében megalakult mé­hészeti szakosztály Szatmár-Nómeti- beu, 1904. évi junius hó 1-éu. a vá­ros háza nagy termében tartja meg rendes tavaszi közgyűlését. Nagybánya és a külföld. A düsseldorfi nemzetközi kiállításon, mint a „Magyar Mükertész“ május 15-iki számában olvassuk : „a főbb termény kiállítások közül igen szép collectiv kiállítást mutat be a nagy­bányai gazdasági egyesület főleg aszalt szilvában dióban és sziivapá- iinkában.“ Ez a rövidke hir is mél­tán dicséri az egyesület derék vezető férfiait. Az önálló vámterület és az O M. K. E. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület vasárnap, e hó 22-én tartotta meg Budapesten nagygyűlését., a melynek tárgysoro­zatába felvétetett az egyesület sze­gedi osztályúinak az az indítványa is, hogy az O. M. K. E. foglaljon állást az önálló vámterület mellett. Az in ditvány a kövéi kezőképen hangzik : Gazdasági viszonyaink Ausztriával való rendezése és rendezésre vonat­kozó törvénytervezetek tárgyalása a küszöbön áll; elodázhatatlan köteles­sége tehát az O. M. K. E.-nek, mint a magyar kereskedő- és iparosvilág központosított szervezetének, hogy e kérdésekkel szemben határozott és félre nem magyarázható álláspontot foglaljon el. A soproni kereskedelmi kongresszus, valamint az ország ösz- szes kereskedelmi kamarái, a buda­pesti kivételével, mely' állásfoglalást elodázta, az önálló vámterület mellett nyilatkozván, a magyar kereskedők és iparosok közvéleményét híven tol­mácsolták. — Indítványozzuk tehát, mondja ki határozatilag közgyűlés: hogy gazdasági viszonyainknak Ausz­triával szemben való rendezését az önálló gazdasági berendezkedés, az önálló vámterület alapján óhajtja. * A nnizsir ellen. A temesvári mészárosok és hentesek arra kérték az odavaló kamarát, intézzen felter­jesztést a kereskedelmi miniszterhez a müzsir vámjának oly magasra való emelése iránt, hogy' ne versenyezhes­sen a természetes zs rral. A kamara elutasította a kérelmet, mert a mü- zsir a szegényebb néposztálynak való és azért nem volna helyes azt meg­drágítani magas vámtételekkel. IRODALOM A „Magyar Remekírók“ uj sorozata. A kötet tartalma két részre oszlik. Az első rész a hitvitázó munkák tömegéből válogat, a második rész a prédikátor és a politikust mutatja be. Amulva olvassuk azt a csodaszép magyar nyelvet, amelyen Pázmány Péter háromszáz évvel ezelőtt irt s gyönyörködve tanulunk tőle. De talán legmeglepőbb az a nagyszabású politikai egyéniség, amely Pázmány Pé­ternek, I. Rákóczi György erdélyi feje- delnmhez irt 49 levélből bontakozik ki előttünk. A harmicz évos háború esemé­nyei arra késztették Erdély fejedelmeit is, hogy fegyvert ragadjanak s a katho- likus Pázmány teljesen tisztában volt azzal, mely szüksége van Magyarország önállóságának a protestáns Erdély füg­getlenségére. Azt a mélységet, amely közte és az erdélyi fejedelmek közt val­lási téren volt, áthidalta a haza- és faj­szeretet lángoló érzése, amely Pázmány lelkét hevitette és Pázmány vállalkozott az udvar és a fejedelmek között a köz­benjáró szerepére. Egy darab magyar történet az a 49 levél, amelyet Pázmány Rákóczihoz irt. Igen értékes kötete az uj sorozat­nak a Bajza kötet is : Bajza József válo­gatott munkái. Bajzának három évtizedre terjedő irodalmi munkássága (1822 — 1851) újkori történetünk legnevezetesebb idő­szakára, politikai, társadalmi és irodal­mi újjászületésünk korára esik, melynek előkészítésében, bomlasztó és átalakító küzdelmeiben neki is tevékeny része volt. Badics Ferencz bevezető essayje gyönyö­rűen jellemzi azt a kort, amelyben az új Magyarország egyik legérdemesebb bajnokának harczos egyénisége a veze­tők sorában leélte áldásos életét. A kö­tet első felét Bajza költeményei foglalják le, öt csoportra oszva : Ifjúkor, Szerelem, Haza, élet, Emlékezés, Balladák és Ide­gen költőkből. A kötet második felében a válogatott prózai munkák foglalnak helyet, bemutatva Bajzának sokoldalú egyéniségét, választékos Ízléssel adva mindazt, ami a kritikusra, töténészre, irodalomtörténészre ős esztetikásra jel­lemző s e mellett maradandó becsű is. E rész talmából kiemeljük a következő­ket : Az epigramma teóriája; Vezér szó a Kritikai Lapokhoz ; A regényköltészet­ről ; Nemzetiség és nyelv; gróf Koháry István ; A Telekiek tudományos hatása. Az új sorozat további két kötete Arany János és Vörösmarty Mihály mun­káinak kiadását folytatja. Az előbbi, amelyet Riedl Frigyes rendezett sajtó alá, Arany munkáinak harmadik kötete s 27 ívnyi vaskos kötetben a Toldi trilógiát tartalmazza. A Vörösmarty kötet, amelyet Gyulai Pál rendezett sajtó alá, Vörösmarty mun­káinak ötödik kötete. Tartalma; a drá­mai költemények folytatása (Kincskere­sők és Ciliéi és a Hunyadiak), Beszé- lyek és regék és a Pályalombok. Az új sorozat ötödik kötete Szigli­geti Ede munkáinak második kötete, amely a vigjátékiró Szigligeti mutatja be fejlődése minden fokán. A termékeny iró vigjátékainak seregéből négyet közöl a kötet. Ezek Rózsa, amely 1840-ben akadémiai jutalmat nyert, Lüiomfi, ame- 1804-oen adtak először, a Házassági há­rom parancs, 1850-ben készült és A nő­uralom, amely 1862-ben Teleki-dijat nyert. Ezt a kötetet Bayer József rendezte sajtó alá, Bevezetésül nagyértékü tanul­mányt írván Szigligeti vigjátékairól 1. E bevezetés, amely kritikus szemmel taglalja Szigligeti darabjait, dióhéjban egész új elméletét adja az igazi vígjáték­nak s nagyhangú frázisok helyett az igazság meggyőző egyszerűségével jelöli ki Szigligeti helyét irodalmunk és nem­zeti művelődésünk történetében. A beve­zetés vége Szigligeti drámairó pályályá- nak adatszerű illusztrálása. Az a 190 eredeti dráma, vígjáték bohózat és nép­színmű és az a 20 dráma fordítás, ame­lyet Bayer folsorol, a legékesebben be­szél arról, mit jelent ránk nézve Szigli­geti negyven éves pályafutása. íme, ezzel az öt kötettel gyarapítja az új sorozat a Magyar Remekírókat, az 55 kötetből az eredeti prog’rammhoz hű­en a magyar irodalom kincsesházából a legkülönbözőbb korok kincseit ragadva ki és sorozva egymás mellé a sorozat keretén belül. Az öt uj kötet a maga helyére beleillik a teljes gyűjteménybe, amely időrendben foglalja majd egybe remekíróinkat. A pázmány kötet a 12-dik, a Vörösmarty a 26., a Bajza a 28., az Arany a 43. ős a Szigligeti kötet a 48. kötet lesz a gyűjteményben. Az új sorozat kiállítása mindenben a régi. Csupa dísszel ékesített kötet, amelyeknek szépségével csak szolidságuk versenyezhet. Az 55 kötetes teljes gyűj­teménynek ára 220 korona s az egész gyűjtemény csekély havi 3 koronás rész­letfizetésre is megrendelhető. Felelős szerkesztő: Dr, Hantz Jenő. Lap-kiadótulajdonos: Liííeczky Endre. Varró lányt keres Kis Margit varrónő Hunyadi-utcza 17. sz. a. a: 33 pr. fodor ferencz az összes gyógytudományok - - tudora, Operateur és - ­= fogorvos = Rendel 10—12-ig és 2—4-ig. Foghúzás érzéstelenitre, Tartós fogtömések czement-, fém- amalgam-, aranyamalgam-, szin- aranynyal, Müfogak, csaposfog, aranykorona, hídmunka, szájpadlásnélküli mü­fogak. Szatmár, Hám János-u 6. GE Eladás. Néhai Madarassy Terézia tu­lajdonát képezett 3$Wáutór 2. bíz SZÍRIU bdsÓ'SÍJJ egy két köblösnyi nagyberki lanka és 5 köblösnyi kerekhegyi szőlőterület örök áron eladó. Venni szándékozók értekezhet­nek alólirott végrendeleti végre­hajtóval. Szatmár 1904. május hó. dr. Vajay Károly. Szombaton és vasárnap Dankó Pista dalait terjesztő társulat hangversenyt tart a Pannóniában. Azonnal bés*he ki­adó Mátyás-király utcza 23. számú ház teljesen rendbe hoz­va, újonnan kifestve, kerttel együtt. Értekezhetni. Morgen- thál Antallal Szatmáron, Vár- dom-utcza 9. szám. Kiadd úri UHÍS. Deák-tér 2-ik sz. házban a piaczi emeleti erkélyes lakás egészen újonnan renoválva, azonnal kiadó. A szobák parkette- sek, villanyvilágítás bevezetve. Értekezhetni dr. Nagy Barna ügyvéddel. Kiadó lóhcrós. Egész évi használat­ra kiadó, a németi széna-lóger mellett 3 köblös lókerés és 5 vé­kás luczernás bérelhető. Értekez­hetni : özv. Győry Istvánnénál, Zrinyi-utcza 1. A Kossuth-kert mögötti „Széna­tér“ dűlőben 6 vékás luczernás olcsón kiadó. Értekezhetni Muhi Miklóssal. Van szerencsénk a n. é. kö­zönséget értesíteni, hogy Kornreich Testvérek törvényszékig bejegyzett czég alatt, a Szatmárhegyen középhegy (városháza mögött) egy a mai kor­nak teljesen megfelelő berendezett Ipiitet- fe tnőfa üzletet nyitottunk. — Ezen téren eddig szerzett szakképzettségünk, vala­mint megfelelő tőkénk által mó­dunkban leend a t. vevőközönség igényeit a legteljesebb mértékben kielégíteni, minek folytán kérjük szolgálataink igénybevételével min­ket megtisztelni. Teljes tisztelettel Kornreich Testvérek. Magán mérnöki munká­latok végzésére ajánlkozik GÁL JENŐ (ezelőtt Lakos és Gál) okleveles mérnök irodája Szatmáron Battyányi-u. 1. (Sörcsarnok épület.) a Első osztályú hasáb tűzifa tömör ölenkint házhoz szállítva 10 forint 80 krajczár. Megrendelhető: Széehenyi-u. 12. sz. a. Róbert Lipót fakereskedőnél Szatmáron. Telephon 1. .:.zzz,— I I

Next

/
Thumbnails
Contents