Szamos, 1904. május (36. évfolyam, 35-43. szám)
1904-05-15 / 39. szám
SZÁMOS 39. szám 2-ik oldal Sok példáját hozhatnék még íel a lömeggondolkodásnak, melyet a demagógok jelszavai a szó szoros* érlel méltón-, megbüvölnek és oly&j elváltozásokra kényszerűnek}. melyekre az egyesek soha \*r jtfrar^jtjeje, hogy a társada- lonYv-Affili-^a végeredményükben anarkiára vezető lömegszugges tiókat ne nézze tétlenül. Leplezze le és sújtsa azokat a demagogo cat, kik politikai vagy anyagi előnyök érdekéből embertársaiknak nyugalmát jogtalan igények felébresztésével megháboritják, ebből kifolyólag erőszakosságokra indítják, azután pedig, mikor a maguk bőrének biztonságáról kellőképen gondoskodtak, — a faképnél hagyják. Megjegyzéseim. Dr. Komáromy Zoltán „Krisztus elitéltetése jogi szempontból' czimü felolvasására. Rövid leszek. Theo'ogiai vitát e helyen produkálni nem akarhatok. Krisztus személyisége és váltsághalála a keresztyén egyháznak egy olyan szegletköve, a melyet 20 század alatt emberi erőnek megingatni nem sikerült, védelmére kelni tehát nekem merőben szükségtelen. Már a felolvasás alkalmával jeleztem Dr. K. Z ur előtt, hogy vannak észrevételeim az általa mondottakra. Most, hogy a felolvasás nyomtatásban is megjelent, megteszem ezt a pár észrevételt és pedig nem egyházi, hanem jogi szempontból- Helyezkedem ón is az ő jogi álláspontjára s vele ellentétben állítom, hogy Krisztus elitéltetése jogi szempontból törvénytelen volt. Krisztust a zsidó nagy tanács ítélte halálra. Ez a nagy tanács — Synedrium — népválasztásoo alapuló törvényszék volt, némileg hasonlított a mai esküdtszékekhez. Hetvenegy tagból állott, elnöke Kaifás volt. Azt mondja szerző, hogy „soha mióta jog van a föld kerekén, a jognak nem volt s nem lehetett postu— Szívesen válaszolta. Ott a külföldön megesküdtem vele és a mikor őszre hajlott az idő haza jöttünk. Arabella szebb volt mint leánykorában. Nagyon szeretett. Minden éven felkerestük a szülőföldjét, azt a kis tengerparti fürdőt, a hol úgy töltöttük napjainkat, mintha még mindig nászunk első boldog perczeit élnénk. Időközben megtanítottam Arabellát írni, olvasni. Fogékonysága csakhamar oda juttatta modern asszonyok közzé. Apropos, azt elfelejtettem elmondani, hogy Arabella lánykorában mosóné volt, de becsületes és ő járogatott fel hozzám a szállodába a ruháimért. / — Hát aztán mi történt vele. — Nos hát uram mondom önnek Arabella modern asszony lett. Az emberek megirigyelték tőlem a boldogságot és elszakították mellőlem. — Kik voltak a nyomorultak ? — Nem tudom uram, nem tu dom, Érti ezt nem tudom. Valaki eljött érte és elvitték. Az eset úgy történt, hogy tavaly örömtől boldogságtól eltelve érkeztünk meg a tengerparti fürdőbe. Néhány hétig voltunk ott. Arabella feltűnt a szépségével mert szebb volt, mint valaha, Egy napon bementem a szomsédos városlátuma az, hogy valakinek mások bűnéért halállal kelljen bűnhődnie.“ Hát pedig ez megtörtént épen a Krisztussal, mert a nagy tanács ha lálos ítéletét ezzel indokolta meg Kaifás: „jobb nekünk, hogy egy ember meghaljon a népért, hogy- sem az egész nép elveszszen.“ A Synedrium által hozott halálos Ítéletet azonban nem lehetett addig végrehajtani, mig a római császári helytartó alá nem irta, meg nem erősítette azt. A római helytartó volt Pontius Pilátus. Föl kell tennünk. hogy Pilátus már állásánál fogva is jártas volt az igazságszolgáltatásban. a már akkor kifejlett római jogban Mielőtt a Jézus elitéltetését aláírta volna kihal lg, tta öt . A vád az volt, hogv Jézus királyságra vágyik, a népet föllazítja a császár ellen. A kihallgatás folyamán meggyőződött Pi’átus, hogy Jézus nem forradalmár, nem lázitó, hanem egy uj vallásalapitó, azért ki is j© lenti a zsidóknak, hogy: „én ő benne semmi bűnt nem találok u A zsidó papok farizeusok, és az általok föl bujtott nép azonban követelték Pilátustól a halálos Ítélet megerősitését, fenyegetik, hogy bepanaszolják a császárnál, ha Jézust szabidon bocsátja. Pilátus ellen Rómában vizsgálat folyt a zsidók panaszai miatt s csakis a Tiberius császár haláta mentette meg a főbenjáró büntetéstől. És most mit tegyen ? a nagj^ tanácsot ismét maga ellen ingerelje? Látta egyfelől a Jézus ártatlanságát, hallotta másfelől a feszítsd meg kiáltásokat, felesége esdekelt előtte: ne avasd magadat ez igaz ember dolgába! de másrészről nyugtalanította Rómához való viszonya, ha a nagy tanács ismét bevádolja a császár előtt. Vizet hozatott, megmosta kezét a nép előtt, mondván: „én ártatlan vagyok ez igaz ember vérétől, ám ti lássátok“ és aláírta a halálos Ítéletet. A helytartó tehát elismerte, hogy Jézus igaz, ártatlan, semmi bűnt nem talált benne, és mógÍ3 kiadta, hogy megfeszittesaók -Hat- \oi, itt az igazság, a törvényesség ? Megjegyzem, hogy Pilátus jellemzését a szent írással egybehangzólag adják elő az egykori történetírók, köztük a zsidó Flávius József, kába s a mikor este haza jöttem Arabella helyett egy papirsze letet találtam, a melyen ennyi állott: — Ne keress mert nem találsz meg. Meguntalak, most mást szeretek. Képzelheti mi történt velem. Külömben láthatja, Ugye hülye vagyok. Én jól tudom, meg butultam, de nem tehetek róla, hiszen még most is nagyon szeretem. Azóta kerestem mindenütt és igaza volt nem találtam. Jde s tova egy esztendeje és nem tudom hol van. Tudom, hogy soha sem fogom megtalálni. Soha,soha ! A zug ember ezután elővette a fényképét és hevesen össze csókolta. — Uram, folytatta tovább, azóta, hogy ez történt nem sokára ide jöttem ebbe a városba. Senkihez nem járok. Sehova nem megyek, csak Arabella emlékének szentelem minden időmet. Az éjszaka azt álmodtam, hogy ő ebbe a kávóházba lesz s igy történt, hogy most itt vagyok. Lássa csalódtam, ő nincs itt. Megyek haza. A zug ur ezután csengetett a poháron. Oda hívta a föpinczért. — Egy feketét fizetek ! És leszúrt tizenkét krajczárt. Borravalót nem adott, csak annyit szólt: — Ne gondolják, hogy én valami zug ur vagyok ! Jézus elitéltetéséuek törvényes ségét azzal indokolja meg a szerző, hogy „Jézus fellépése azzal a czél zattal történt, hogy felforgatta az eddig letezett életviszonyokat . . . Mint a zsidók trónjának pretendense iépect fel, vág}' lett feltüntetve . . . büntetőjogi szenpontból e cselekménye alkotmánysértés, nyílt lázadás .. . Szembeállott az összes országos törvényekkel, tehát az akkori törvények szerint bűnt követett el . . .“ Ezek a súlyos vádak jogi szem pontból igazolva nincsenek, s nem állhatnak meg. Krisztus távolról sem akart trónkövetelő lenni, hiszen visz- szautasitott minden efóle törekvést. Nyíltan s több ízben megmondá: „az én országom nem e világból való.“ Az állam törvényeit tiszteletben tartotta, ő maga adót fizetett, egy srá- tert, a mi pénzünk szerint 2 korona 40 fillért. Midőn a farizeusok ravaszkod va kérdezték tőle: „kellé a császárnak adót fizetni?“ — utasitotta őket e polgári kötelességük teljesi- tósóre, mondván: „adjátok meg a császárnak a mi a császáré1'. Sőt többet is mondott, midőn tanitvá- ny-ainak s követőinek az áilamrendet, a polgári viszonyokat figyelmükbe ajánlofa: „adjátok meg mindenki nek a mivel tartoztok, akinek adóval, adót, akinek vámmal, vámot akinek tisztességgel, tisztességet Hol van itt az életviszonyok, a társadalmi rend felforgatása, az állam ellen való lázadás, alkotmánysértés? Jézus tiszteletben tartotta nemcsak az állam, hanem a zsidó vallás törvényeit is. Azt monda: „nem jöttem, hogy a törvényt eltöröljem, hanem, hogy betöltsem u Egyetlen vallásos párt volt Zsidóországban, melylyel szemben erélyesebben lépett föl. Ez volt a farizeusok felekezete, kik a vallás örve alatt hatalomra tettek szert s azt kihasználták a saját önző czóljaikra. Ezek voltak a a római uralomnak legnagyobb ellenségei, a lázadásoknak s magáuak Jeruzsálem elpusztulásának előidézői. Ezek akarták Jézust egy nemzeti for radalom élére állítani, s midőn látták, hogy czélt nem érnek, Jézus ellen támadtak. Ezek ellen igenis hevesebben küzdött a Jézus, de ezt a pártot azonosítani az állammal nem lehet. Igaz, hogy a tudomány, melyet Jézus tanított, uj eget és uj földet teremtett az emberiségnek De Jézus megmaradt tanításai közben a tör- véuy korlátái között s tanítványait folyvást békességre intette. A zsidó és pogány társadalom Jézus életében, az ő személyes tanításai folytán miben sem változott meg. Olyan volt a Jézus munkássága, mint a szitáló harmateső, mely lassan áztatgatja meg a talajt. 0 csak magvető volt, az aratás századok, ezredek múlva következik be. Tehát nem mondhatjuk, hogy Jézus felforgatta volna az akkori társadalmi életviszonyokat. Mindezeket összevéve oda kon- kludálok, hogy a Jézus elitéltetóse jogi szempontból törvénytelen volt. Mind a nagy tanács, mind Pilátus jól tudták a Jézus ártatlanságát, bizonyítani a vádakat meg sem is próbálták. Nem bírói tévedés, hanem a legnagyobb bírói lelkiismeretlenség volt alapja annak az ítéletnek. Ez az én meggyőződésem jogi szempontból. Egyházi, vallásos szempontból e kérdést most nem tárgyalom. Némi kiengesztelödóst találok szerzőnk müvének záró szavaiban ; „Az igazság hirdetőjét, a kér. vallás megalapítóját, ki megcsufoltaték és keresztre feszitteték, mi az emberiség megváltójaként tekintjük, tiszteljük és imádjuk s az a tan, melyet ő hirde tett, melyért vértanúi halált halt, azóta diadalmasan bejárta a világot, behatolt a kis kunyhóktól a fényes palotákig s mig ember lesz a földön, örökké élűi fog a keresztyén vallás szent igéje.“ Biki Károly. Tanítói diszgyülés Marosán Kornél igazg. tan. 25 éves jubileuma. Valóban szép, lélekemelő s a modern kar tanítóihoz méltó ünnepélyt rendezett a szatmárvármegj^ei ált. tanítóegyesület szinérváraljai köre, elnöke, lapunk olvasói előtt is előnyösen ismert munkatársa, Marosán Kornél ar. megyesi áll. isk. igazgató negyedszázados tanítói működése alkalmával. Az Aran3rosmegyeseu tartott g3?ülésen a helybeli s a vidéki iutelligenczia, a tanítói kör s hivatalos hatóságok igen szép számban voltak reprezentálva. D. e. 8 órakor hálaadó szent mise volt a helybeli gör. kath. templomban, melyet Do- bossy Péter h. lelkész mutatott be. 9 órakor megkezdődött a diszgyülés Végh Gábor rend. biz. elnök vezetésével. A jubilánst és a vendégeket egy 3 tagú küldöttség hívta meg a gyűlésre. A hymnus elhangzása után Bodnár G3’örgy kir. s. tanfelügyelő remek, eszmékben gazdag beszéddel üdvözölte az ünnepeltet, mely beszédet g3forsirói jeg3^zetek alapján, mint arra méltót, itt közöljük : Midőn ő exellentiájának magas levelét s a nagytekintetü közig, bizottságnak jegyzőkönyvi kivonatát ezennel átadom, Szatmárvármegye kir. tanfelügyelősége nevében szivem egész melegével üdvözlöm önt népnevelői munkálkodásának negyedszázados évfordulóján. Jól mondja a mi nagy Eötvösünk, hogy az érzelmeket, a gondolatokat csak az adott alkalmak fejezhetik ki igazán, a maguk természetességükben. Hát van-e annál szebb, kifejezőbb alkalom, mint mikor itt állhatunk, egy huszonöt évre terjedő munkás bőséges gyümölcsöket termelő tanítói pálya tisztes mesgyéjén! ? Van-e édesebb kötelesség, mint e mesgyére elhozni a közoktatás legfőbb őrének elismerő koszorúját, mely a nemzet egyik derék napszámosának, — a jövő szellemében és n3'elvóben egységes Magyarország hóditó katonáját emeli ki hazánk ta- nitókarának nagy seregéből ? A kormányzat ugyanis mély és erős tudatában van annak, hogy iskoláinkból kerül ki a nemzet Hogy akik a gyermekek mindennapi nevelését tartják legközvetlenebbül kezükben. Talán nagyobb hatalommal rendelkeznek, talán ugyanoly, de még intenzibb szolgálatot tesznek a nemzetnek, mint azok kik az államigazgatás kiemelkedőbb pontjain tartják a gyeplőt kezükben De itt e 25 évre terjedő munkás élet mesgyéjén még más okok is vannak, a miért a kormányzat, egy nagy közvélemény és Magyarország vezető Társasága a Tudományos Akadémia is meghajtja elismerésének zászlaját. A miért az uj Magyarország héroszai a megifjodott nemzet apostolai oly ideálisan lelkesedtek, a miért jobbjaink annyit küzdöttek . . . azt e 25 éves munkásságban megtestesítve látjuk. A mit nagy Szóchenyink igy fejezett ki, lelkének nemzetéért aggódó lelke igy mondott ki „Értsük meg valahára egymást.“ A magyar sohasem volt és sohasem lesz szűkkeblű a vele együtt élő nemzetiségek A tavaszi és nyári idényre selyemkelme, bársony, csipke és szalag szükségleteit vásárolja : SZÉNASY HOFFMANN és TSA selyemáruházában Budapest, IV., Bécsi-utcza 4. A legnag3'obb választók mindenféle setyem árukaan. Az idény összes újdonságai folyton raktáron vannak. Minták vidékre bérmentve küldetnek. \
