Szamos, 1904. május (36. évfolyam, 35-43. szám)
1904-05-01 / 35. szám
XXXVI, evfűlyaro. Szatmárf 1904. yaffep május hó 1, 35-ik szám. POLITIKA], SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Rákóczy-Utcza 9. sz. Telefon: 107. Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Mindennemű dijak Siatmaron, a lap kiadóhiva’.aiában fizetendők Az apró hirdetések között minden SZÓ 4 fillér. Királyi szó a Rákóczi hamvainak hazaszállításáért A komor felhők mögül, melyeket a legutóbbi napok eseményei vontak hazánk egére, nem tudott a maga kellő fényében és melegségében áttörni egy napsugár, mely királyunk szivéből tisztán, ragyogóan röppent nemzetünk szivébe. Az a királyi kézirat, mely gróf Tisza István miniszterelnököt utasítja, hogy II. Rákóczi Ferencz hamvai hazaszállitásanak kérdésével foglalkozzék és a miniszterelnök erre vonatkozó jelentéseit elvárja, — a magyar nemzet lelkében fogantatott óhajtását fejezte ki. Az a megokolás pedig, ami ez utasítást megelőzi, nemzetünk reményeibe megnyugvást keltő erővel hatol be önkéntelenül. A királyi szó maga hirdeti, hogy „azok az ellentétek és félreértések, melyek súlyosan nehezedtek elődeinkre hosszú századokon át, ina már egy végkép letűnt korszak történelmi emlékeit képezik. — Keserűség nélkül gondolhatunk tehát vissza mindannyian a mögöttünk álló borús korszakra s király és nemzet egyesült kegyelete keresheti fel mindazok emlékezetét, kiknek vezető szerep jutott a letűnt küzdelmekben.“ A magyar nemzet szivében kétszáz esztendő óta sajgó sebre rakott most balzsamirt a mi derék öreg királyunk, aki immár nemcsak szeret, de meg is ért bennünket. Igazán és méltán sajgott az a seb a nemzet szivében, mely most már beheggedni készül A rodos- tói temetőben akik felkeresték a legutóbbi időben hazai történelmünk egyik legdicsöbb alakjának hamvait, nem győzték a panaszt amiatt, hogy Rákóczi sirja elhagyatott, kietlen környezetben fekszik. Van egy nagy ország a Duna Tisza partján, nagy gazdasággal, viruló életerőben, a külföld által tisztelve, a maga ős erejében bizva, a jövőben nagyra hivatva, — s ennek az országnak egyik legnagyobb, legtisztább ideális hőse nem feküdt anyai földjében, a melyne* szabadságáért élt és szenvedett Közel kétszáz esztendővel a halála után száműzve van még most is a halott, akinek emlékéért lelkesedd fog minden magyar, amig csak élni fog ez a nemzet. Kossuth Lajost hazahoztuk Ő perczig sem feküdt az idegen földben. Itt porladozik a gyönyörű, hatalmas magyar főváros lüktető életének közepette s kizarándokolnak sírjához a magyarok, mint a mohamedánok Mohamed sírjához. De másik nemzeti szabadsághősünket, daczára annak, hogy már kétszáz esztendő múlt el azóta, hogy az 1848-ikihez hasonló események zajlottak le hazánkban, nem hozhattuk haza az idegen földből. Számtalanszor megindult már a mozgalom az orazágban Rákóczi hamvainak hazahozatala iránt. De ezek a mozgalmak nem lehettek eredményesek, mert felülről nem részesültek támogatásban Mintha még most is féltek volna Rákóczi Ferencztól, akinek halála óta majdnem teljes két század mult el. S a nemzet köz- óhrv'n daczára idegen íöldben nyűgös...most is magyar szabadsághős fejedelem szent hamvai. S most ime, megdobogtat minden magyar szivet a királyi szó, mely elrendeli, hogy haza hozzák Rodostóból Rákóczi hamvait és itt Magyaroszágon méltó fény és pompa közölt eltemessék. Ó király, te ismered már a te magyar népedet, a becsületes, hü szivet, a mely egyformán ragaszkodik hazájához és fejedelméhez. Nem tudjuk megtagadni, nem tudunk elfordulni a múlttól, amelyben annyi fájdalmas csapás érte a hazát — és szeretjük a mi királyunkat, aki jósággal és nemes szándékkal közeledik hozzánk. Ha még volt magyar szív ebben a hazában, a melyet nem hatott át a király iránti hűség és szeretet, az felolvad most a mélységes hála érzetében. I. Ferencz József hazahozatja II. Rákóczi Ferencz hamvait! Lehet-e ennél gyönyörűbben megtestesült harmóniája a király s a nemzet, a múlt és jelen megbékélésének ? Lehet-e ennél hathatósabb alapköve az egymáshoz való ragaszkodás alapján épülő jövőnek ? A sir íölöít, mely a magyar haza földjén fog domborulni, Rákóczi hamvai fölött a király s (A Petőfi-TAisaság Vigyáxó-pályáxaUn dicsérettel kitüntetett költemény). Egy vézna fácska áll didergve A tengerparton védtelen ; Örök-bus ég borong felette; Szegényt a sors hová vetette ! így élni, óh, mily gyötrelem ! Kegyetlen szélvész járja által Törékeny, gyönge ágait, A felhő hulló záporával, Az éj dermesztő, zord fagyával Mind biztos pusztulása itt. Levele száll, hull szertetópve, Bimbója fonnyad csöndesen Oltalmavesztett rejtőkébe1 iSs elhal minden ága végre Virágtalan, gyümölcstelen. E társtalan, bus árvaságra Hány szivet rendelt végzete ! Egét derülten egy se látja, Napfénytelen, sivár magányba1 ' Csak szenvedése él vele. Van vágya néki is, reménye, Ó is sző édes álmokat; De gátra gát tolul elébe, Mig üdvéért küzd bizva, félve S ereje vész, tüze lohad. i S apadnak lassanként a vágyak, Eloszlik minden szép remény, Az álmok mind mind szerteszállnak : így néz elébe a halálnak, így hervad lasean el »zegóny ! Szabados Ede. Á legnagyobb hatalom. És még mindig kételkedik a szerelmemben. Két hónap óta, mióta a véletlen összehozott itt a Margitszigeten, nincs egy gondolatom, amelyben nem maga vinné a vezető szerepet. Az esszony kétkedőleg ingatta a fejét, miközben csöndesen lépdelt tovább hü kísérőjével a romok közt vivő szűk ösvényen. — Velem szerelemről soha se beszélt senki, boldogult férjemet sem véve ki. Az öreg tábornok jó barátja volt atyámnak, mikor látta, hogy árván és teljesen vagyontalanul maradtam, igy szólt hozzám: Beteg ember vagyok, akinek már megszám- lálvák napjai. Legyen a feleségem, Magda és a jövője biztosítva van. Magát mindannyian okos leánynak ismerjük, akinek nem a legfőbb boldogsága a léha szerelmeskedós. Lássa mityen gyöngéd volt a jó öreg. Tudta, hogy sokkal rútabb vagyok, semhogy valaha is eféle érzéseket ébresszek valakiben, hát egyszerűen léhaságnak nevezte a szerelmet, — Rut, csattant föl a férfi, hát ki bátorkodik ezt állitani magáról ? — Mindenki, a ki igazat mond. — Maga a legvonzóbb, a legszebb teremtése az Istennek szellemi tulajdonságát illetőleg. És a szellemi szépség a legnagyobb hatalom a nőnél, mert hisz külsőleg szép bábukat a játékkereskedésben is vásárolhatunk. Azt hiszi maga. hogy állandó, tartós örökös szerelmet biztosíthat más, mint olyan szellemi hatalom, amellyel maga rendelkezik ? Higyjen nekem, Magda és mondja ki a boldogító igent; mondja : akar-e feleségem lenni? A vízpartjához értek. A viz tükre élesen vetette vissza a két alakot. A férfiét, a kit a fürdőközönsége a szép titkár név alatt ismert és a tábornoknéét, a kinél rútabb asszonyszemélyt alig produkált a tér mészet. — Igen, Magda, kezdte újra Kállay Miklós, maga a legszebb, leg- bájosabb teremtése az Istennek szellemi tulajdonságát illetőleg és ez a legnagyobb, ez az örök hatalom biztosíthatja magát szerelmem változatlan voltáról. Az özvegy némán bámult bele a hullámzó vízbe. — Feleletre sem tart méltónak ? — Hisz már feleltem. Nagyon rut embert is szerethet a legszebb nő, de az asszony első sorban csakis a külsejével kötheti le a férfit. Ne részletezzük ezt tovább. — Meddig marad még a szigeten? — Két hét múlva visszamegyek a birtokomra. — Két hét múlva nem a maga, de az ón birtokomra utazik, hogy bemutassam az édes anyámnak, aki örökös hálával lesz maga iránt, mert ragyogó szellemével jó útra terelte az ő elveszettnek hitt, dón Juán fiát. Senki nem ismeri úgy a nőket, mint ón, Magda és senki sem állhat oly öntudatos jót érzelmeiről, mint én, a kinek szerelme annyi próbán ment már át. Körülbelül egy hétnél tovább folyt az eddigi viszony. A szép férfi hűséges árnyéka volt a rnt asszonynak. Az étkezésnél rendesen mellette ült. Négy kézre játszott vele a társalgóban. Szóval már mindenki hitt érzelme állandóságában csak éppen Bóth Füiöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolesóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek czipők Valódi Sehervaux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben.
