Szamos, 1904. április (36. évfolyam, 26-34. szám)

1904-04-14 / 29. szám

gyei takarékpénztár, Termény és hitelbank és a Gazdasági bank fogjt kezelni. (Tanácsi ügyek.) A közgyűlés a tanács által elő terjesztett és felülvizsgált erdészeti es villamvilágitási számadásokat el­fogadta, továbbá tudomásul vette az erdei termékek összehasonlitó kimu­tatását, továbbá a városi közpénztár megvizsgálásáról szóló jelentést. (A vihar.) A gazdasági szakbizottság által előterjesztett ügydarabok között az első volt a status quo ante izr. hit­község segély ix'ánti kérelme. Ferencz Gusztáv tanácsjegyző előterjesztvén az ügyet, kérte a közgyűlést, hogy a szakbizottság által erősen megvi tatott kérdésben fogadják el a javas­latot, a mely szerint a szatmári izr felekezet, úgy mint a többi vallás felekezetek, évi 1200 korona segély­ben részesüljön. TJray Géza bizottsági tag szólt először a tárgyhoz. Kijelenti, hogy jól esik neki tudni, hogy a város hozzájárul az izraelita hitközség se­gélyéhez, ámde nem zárkózhalik el attól, hogy az összeg nagyságát ne sokallja. Kijelentését hosszasan in­dokolja. A városban, úgymond — az izraeliták a lakosság egyhetedrószét teszik, igy nem állhat a segély nagy­sága azzal arányban, a mennyit a más felekezetek kapnak. Indítvá­nyozza, hogy csak 600 koronát sza­vazzanak meg, s ezzel szemben vá­rosnak meglegyen a joga, hogy az izraelita papot a közgyűlés válassza. Kéri továbbá kimondatni, hogy a segélyt az összes városban élő z idó- ságnak, tehát nem a status quo ante hitközségnek adja Ezzel azt akarja elérni, hogy a város az esetre, ha netán újabb hitközségek létesülnek, újabb segélylyel ne terheljék a várost. Kelemen Samu dr. reflektál Uray felszólalására. Kijelenti, hogy tévedésben van midőn először azt hiszi, hogy a hitközségek csak úgy össze-vissza keletkezhetnek. Ezt tör vény szabályozza, a melynek értel­mében nagy kötelességek háramlanak az újonnan keletkező hitközségekre. Kifejti, a segélyezendő hitközség in- tencziójáb, a mely a magyarosodást fertelmétől, — hiszem az Istent — megóvom, mint engem megóvtak Tátrainé: Túlságosan szigorúan bánsz szegénykével. De mily gyö nj’örü! Mily ünnepelt! Sokszor né­zem, mint kedvetlenedik el, ha ott kell hagynia a mulatságot javában a mamussal s udvara — egy egész garnizou bosszúsan néz rád. Szendeiné: Hja, akarnánk, hogy a mi nyomdokainkban haladjanak az erény utján. De ime édesem itt va­gyunk. Hordár! Hordár! Bérkocsit! Te vidékre is mégy édesem szakácsnő végett? Tátrainé: (Magában :) Még az kell, hogy megless s rájöjj titkomra. (Fennhangon :) Igen édes, azért ren­deltem ide kocsimat. (Súgva kocsi­sához :) Aztán ügyesen András! Le- geslegelébb megnézed, ott vár-e már az ifjú ur a „Koronába“. (Fellóleg- zik :) Ah ! Csakhogy megszabadultam ettől az erkölcsbirótól! Jövök, jövök Gáboiom! Oh, mily keservesen is jutok egy kis boldogsághoz ! Szendeiné: Konflisában bezárva kétségbeesve tükrözve, rizsporozva magát duzzogja : Oh, oh ! Az erkölcs- biró! Csakhogy falura ment. Meg­szabadultam tőle! Szegény öregem ! Hogy megvárakoztatom. Annál na­gyobb lesz öröme. De Jesszusom! Csak elkészülnék! Ha igy meglát ránczosan, kóczosan, fogaim nélkül, ásítva, kiábrándul belőlem, mitől Is­ten őrizz ! Nem; nem élném túl! Már nem tudna ő utána boldogítani fér­jem szerelme. akarja a templomba vinni. A hitköz­ségnek jelenleg 210 tagja van és nem annyi, a mennyit Uray jelzett. Kéri a közgyűlést, hogy a gazdasági bízott ság javaslatát fogadja el. Frieder Adolf dr hozzájárul a Kelemen Samu által elmondottakhoz és csak annak kijelentésére akar szó ritkozni, hogy Uray Géza sok tekin­tetben tévedésben van. Szintén ki­fejti a templomi istentiszteletek meg magyarosítását. Csomay Imre ajánlja a javaslat elfogadását. Fejtegeti a hitközség hazafias intenczióját. A kérdést illa töleg világosan kijelenti, hogy segély összeget az izr. felekezetnek adják s az aztán mellékes, hogy egykor hány hitközség között fog megoszlani. A maga részéről megszavazza az 1200 koronát. Mátray Lajos nem járul a se­gélyezéshez. Nem lát garancziát ab ban, hogy a város az újabb segély kéréstől mentve lesz. Kéri, hogy a kérvényt adják vissza a felekezetnek hogy részletezzék a czimet, a melyen kérik a segélyt. Pap Géza polgármester válaszol Mátraynak. A törvény — úgymond — jelzi, hogy a törvényhatóság az esetben, ha már egy felekezet se gélyben részesül, más felekezetnek is tartozik megadni. A papválasz­tásra nézve az mindegy, akár a köz­gyűlés választ, vagy megerősíti a vá­lasztást, mert az addig ugjüs érvény­telen. Kéri a javaslat elfogadását. Kristóffy József főispán elren­delte ezután a szavazást, a mely a segély megadásával végződött. (A Pannónia disztükrci) A Pannónia szálló dísztermében elhelyezendő disztükrök beszerzését elhatározta már a közgyűlés, de fe­dezetül csak 2000 koronát vettek fel a költségvetésbe. Minthogy a tükrök 5300 koronába kerülnek, a fedezetlen összeget a jövő évi költségvetés ter­hére tudják be. Csomay Imre kijelentette, bőgj’ igaz ugy^au, hogy ő Pannóniának a múltban sem szavazott meg semi^’1,- most se teszi, de azt kiköti, hogy i. tükrök hazai gyártmányúak Jegyeuek. (Helyeslés.) (A lövészet ügye.) A lövész egylet sokat vajúdó ügye került ezután tárgyalás alá. Az egylet ugyanis a körtvélyesi csárda mellett területet és épületet kért a várostól. A gazdasági bizottság, te­kintve, hogy az egyesület czélja és működése nem áll arányban a rá for­dítandó összeggel, nem javasolta a kérelem teljesítését. Antal Kistóf helyesli a javas­latot. Szerinte a lövészekre ma sincs szükség Uray Géza hosszas beszédben védi az egyesületet. Kijelenti, hogy ők nem kérnek segélyt, de jogaikat érvényesítik, mert a város kiforgatta őket vagyonukból. Kár volna az egye sületet, mely 50 óta igen szép szol­gálatokat tett a társadalmi élet fel­lendülésén, feloszlatni, kéri, hogy az egylet jogos kívánságát teljesítsék. A főispán szavazást rendelt. A szavazás a kérelem teljesítése mellett döntött. A közgyűlés ezután a közigaz­gatási bizottság évi jelentését vette tudomásul s néhány apróbb, szemé­lyes ügy elintézése után végett ért. A Szatmári Kölcsey-Kör irodalom- és zenetörténeti előadása. A Szatmári Kölcsey-Kör április 9-iki előadása a hozzá fűzött vára­kozásunknak telje» mértékben meg­felelt. Szépszámú intelligens közönség töltötte meg a nézőteret s a kuruczvilág korképéhez a hangulat első akkordjait kitűnő összhatású előadással a hon­védzenekar Rákóczi-nyitáuya ébresz­tette fel. Utána Huber Károly „Őseink emléke“, ez a sok poézissel megirt darab gyönyörködtette a közönséget, melyet a Szatmárnémeti Dalegyesü­let adott elő a honvódzenekar kísé­retével. E preczizen előadott szép darabok oda röpítették már lelkün­ket, hol a nemzeti dicsőség vérvi­rágai nyilottak, midőn megjelent a színpadon Osváth Elemér diszma- gyarban s a Szabados Ede „Prológ“- jának nagyhatású előadásával a ku rucz-korszaknak érzelmi világát és mozgató eszméit is föltárta, mit a a zenekópek előbb még csak sejtet­tek velünk. E költeményt lapunk előző számában közöltük ; az igazi ihletség hangulatában született s külső és belső szépségei méltán ragadták meg a közönséget, mely zajos ovácziók- kal hívta ki a szerzőt és szavalat a njmjtott élvezetért Az előadásnak tulajdonkópeni irodalom- és zenetörténeti része bi­zonyos rendszeres összefüggésben csak ezután következett. A kurucz­világ költészetét és zenéjét ismertette Orosz Alajos, ki az anyag elrende­zésében művészi érzékkel válogatta ki azokat a motívumokat, melyek e korszaknak mozgató idegeit alkot­ják s azért mégis határozott, jellemző történelmi háttérrel kisérte azokat, úgy, hogy e korszak érzelemvilágát szépen és természetesen olvasztotta egybe annak nagy eseményeivel. Az illúzió aztán teljes volt, mikor a meg­felelő motívumokból eredt szebbnél- szebb kuruozdalok hangzottak el, mintegy zeuei illusztrálásául az el­mondottaknak. így világították meg egymást igazi közvetlenséggel a tör­ténelem és a dal s ezáltal nyertek még több szint és érdekességet Ezekből a dalokból állított össze egy szép virágfüzért Nyáry József, a honvédzenekar kitűnő karmestere. A kuruczdalokból és e régi magyar zene kincseiből kiszemelt darabokból gondos és mindeu izében magyaros hangszereléssel összeállított egyvele­gében azt hisszük, még sokszor lesz alkalmunk gyünyörködni. Az előadás magas színvonalán következett aztán Simkó Gézánó úrnő sznvalata. Várady Antalnak Rákóczi Ferencz ez. darabját sza­valta. Megjelenése, a magyar hon­leány nemes tüze, finom kidolgozása, kedvesen csengő hangja igazi varázs­lattal olvadtak egybe művészi kísé­rőinek, Benkő Miksának, Fogarassy Juliska és Báron Margit kisasszo nyoknak játékával, kik Ábrányinak e darabhoz irt melodrámáját zongo rán, czimbalmon és gordonkán kisór ték. A szereplő hölgyeknek szép ki­vitelű virágcsokor-emléket nyújtott a Kölcsey-Kör, a közönség pedig za­jos tapsokkal tüntette ki A felolvasásba beleszött kuruez- daloknak előrejelzett előadói közül Révész János nagybányai lelkész re kedtsóge miatt az előadáson nem ve­hetett részt s a részére kiosztott da­rabokon a többi szereplők osztoztak meg. A Kölcsey-Kör abban a szeren­csében részesült, hogy ezeknek az epizódokként beleszőtt szép kuruez- nótáknak az előadására nemcsak ki­váló hangú szereplőket sikerült meg­nyernie, hanem olyan erőket is, kik azoknak lelkét, szellemét teljesen át is érezték. Ez tette első sorban in­dokolttá azt a nagy figyelmet és látható tetszést, melylyel a közöuség minden ilyen énekszámot kísért. Nagy elismeréssel és köszönettel tartozik a Kör Szilágyi Erzsiké kisasszonynak, kinek egész megjelenése, nemes dis- krécziója, mindig finoman átérzett éneke bizonyára sokáig felejthetetlen emlékébe vésődött a közönségnek. A férfi szereplők közül Demidor Ignácz, uagykárolyi főkapitány, Mondik Endre és Szatmári József keltek mintegy nemes versenyre, hogy a mindig szivreható kurueznótákat a bennük rejlő órzelemhaugulatuak tel­jesen megfelelőleg interpretálják. — Ezeket az énekszámokat zongorán, részint pedig harmóniumon Meder Mihály karmester kísérte, kinek a rendezésben, mint minden zenekul­turális ténykedésünkben nagy szerep jutott. Az érdeklődés nagy figyelem­mel irányult a tárogatóra, mikor Orosz Alajos előadó, ki egy kuruez- dalt maga is nagy tetszés közt éne­kelt, e hangszernek kortörténeti sze­repét s Jókainak egy idevonatkozó leírását közölte. Annak, a ki nem tud vele bánni, csak erős sípoló hang­szer a kezében, de aki titkát kita­nulta, a legváltozatosabb érzések ki­fejezésére is alkalmas. Muzsik Jakab ur vette kezébe azután a tárogatót s a közönség nagy tetszése mellett igazolta, hogy e hangszer titkát ala­posan kitanul mányozta. A Bujdosók énekét még több számmal is meg- kellett toldania, daczára annak, hogy az idő akkor már jól előrehaladott volt. A Rákóczi-fóle szabadságharcz elnyomásával a rodostói hontalan­ság keserű emlékeit Nagy Vinoze idézte fel. Lévay Józsefnek Mikes buját szavalta. Áz önérzet nemessége áradt el a Nagy Vincze tiszta csen­gésű hangján s ezzel föl volt eleve­nítve a nagyszerű korkép utolsó ak­kordja is. Az egész előadás összbenyomá­sát tekintve, annak eszméjét, kivite­lét és rendezését egy olyan hazafias tettnek kell elismernünk, melyért a rendezőséget és az előadás minden egyes szereplőjét a közönség hálája és köszöneté méltán megilleti. HÍRROVAT. A nyomdász szanatórium. Néhány szó a közönséghez. Szatmár, április 12. Nyájas olvasó, ki a kávóház márványasztala mellett, kényelmes karosszókben ülve, vagy éjjeli nyugal­mad után még ágyban fekve olvasod újságaidat, engedd meg, hog)r nó- báaypillanatig igénybe vegyem szives türelmedet azok számára, kik az ólom­betűk világában, ebben a testet ölő, lélekzetet rabló légkörben, parányi ólombetűkből rakják össze azokat a szenzácziókat, czikkeket, melyeket te, nyájas olvasó hol több, hol kevesebb mulatsággal olvasol. Jól tudom hogy kevesen vannak az olvasó közönség körében, kik kö­rülményesen ismerik az ujsággyártás mesterségének csinját-binját, hiszen a laikusnak elég a kész lap, nem gon­dol annak készítési módozataira, legfeljebb boszankodik egy-egy sajtó­hibán, mint a bogy az ujságcsinálás tényleg oly mesterség, melynek több a kritikusa, mint a mestere. De mi, kik nap-nap mellett lát­juk mint válik a még tegnap piros­pozsgás arcz holnaputánra már halvá­nyabbá, mint lesz fakóbbá, szinte szür­kévé az éj jeli munka és az ólomgőztől, látjuk az élet ama szatíráját hogy azok, kik a lelkesedés tüzétől átha­tott tollal megirt, fulmináns közegósz- ségügyi czikkeket ólomsorokba szedik, maguk mint válnak betegekké napról- uapra, bizony lelkünk sajgó fájdalmá­val konstatáljuk, hogy ez a nagy közönségért az élettel folytatott küz­delem, nemcsak kenyeret biztosit a derék munkásnak, de successive meg is öli, Ott kezdődik a lassú, nehéz kór, hova legkönyebben férkőznek be az ólomgőz láthatlan atomjai: a tüdőben s a szomorú statisztikai rideg számai tesznek tanúságot róla, hogy a nyom­dászok mily hányada válik áldozatává a tüdővésznek. Ezekből a szomorú számokból kiindulva, egy nemes mozgalom indult mega fővárosban: „a nyomdász szanatórium“ létesítése, mely­nek irgalmas czélja gyógyulást biz­tosítani a nyomdászipar ama száua- lomraméltóinak, kiknek bár hivatásuk áldozataiként, a lassan ölő kór meg­A legkiválóbb tanárok és or­vosodtól mint hathatós szer: úgymint idült tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál! bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknál in-l fluenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izadást. Kellemes szaga és jé ize miatti a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 k.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen! ellátva : F. Hoffman-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel Svájcz.

Next

/
Thumbnails
Contents