Szamos, 1904. április (36. évfolyam, 26-34. szám)
1904-04-14 / 29. szám
gyei takarékpénztár, Termény és hitelbank és a Gazdasági bank fogjt kezelni. (Tanácsi ügyek.) A közgyűlés a tanács által elő terjesztett és felülvizsgált erdészeti es villamvilágitási számadásokat elfogadta, továbbá tudomásul vette az erdei termékek összehasonlitó kimutatását, továbbá a városi közpénztár megvizsgálásáról szóló jelentést. (A vihar.) A gazdasági szakbizottság által előterjesztett ügydarabok között az első volt a status quo ante izr. hitközség segély ix'ánti kérelme. Ferencz Gusztáv tanácsjegyző előterjesztvén az ügyet, kérte a közgyűlést, hogy a szakbizottság által erősen megvi tatott kérdésben fogadják el a javaslatot, a mely szerint a szatmári izr felekezet, úgy mint a többi vallás felekezetek, évi 1200 korona segélyben részesüljön. TJray Géza bizottsági tag szólt először a tárgyhoz. Kijelenti, hogy jól esik neki tudni, hogy a város hozzájárul az izraelita hitközség segélyéhez, ámde nem zárkózhalik el attól, hogy az összeg nagyságát ne sokallja. Kijelentését hosszasan indokolja. A városban, úgymond — az izraeliták a lakosság egyhetedrószét teszik, igy nem állhat a segély nagysága azzal arányban, a mennyit a más felekezetek kapnak. Indítványozza, hogy csak 600 koronát szavazzanak meg, s ezzel szemben városnak meglegyen a joga, hogy az izraelita papot a közgyűlés válassza. Kéri továbbá kimondatni, hogy a segélyt az összes városban élő z idó- ságnak, tehát nem a status quo ante hitközségnek adja Ezzel azt akarja elérni, hogy a város az esetre, ha netán újabb hitközségek létesülnek, újabb segélylyel ne terheljék a várost. Kelemen Samu dr. reflektál Uray felszólalására. Kijelenti, hogy tévedésben van midőn először azt hiszi, hogy a hitközségek csak úgy össze-vissza keletkezhetnek. Ezt tör vény szabályozza, a melynek értelmében nagy kötelességek háramlanak az újonnan keletkező hitközségekre. Kifejti, a segélyezendő hitközség in- tencziójáb, a mely a magyarosodást fertelmétől, — hiszem az Istent — megóvom, mint engem megóvtak Tátrainé: Túlságosan szigorúan bánsz szegénykével. De mily gyö nj’örü! Mily ünnepelt! Sokszor nézem, mint kedvetlenedik el, ha ott kell hagynia a mulatságot javában a mamussal s udvara — egy egész garnizou bosszúsan néz rád. Szendeiné: Hja, akarnánk, hogy a mi nyomdokainkban haladjanak az erény utján. De ime édesem itt vagyunk. Hordár! Hordár! Bérkocsit! Te vidékre is mégy édesem szakácsnő végett? Tátrainé: (Magában :) Még az kell, hogy megless s rájöjj titkomra. (Fennhangon :) Igen édes, azért rendeltem ide kocsimat. (Súgva kocsisához :) Aztán ügyesen András! Le- geslegelébb megnézed, ott vár-e már az ifjú ur a „Koronába“. (Fellóleg- zik :) Ah ! Csakhogy megszabadultam ettől az erkölcsbirótól! Jövök, jövök Gáboiom! Oh, mily keservesen is jutok egy kis boldogsághoz ! Szendeiné: Konflisában bezárva kétségbeesve tükrözve, rizsporozva magát duzzogja : Oh, oh ! Az erkölcs- biró! Csakhogy falura ment. Megszabadultam tőle! Szegény öregem ! Hogy megvárakoztatom. Annál nagyobb lesz öröme. De Jesszusom! Csak elkészülnék! Ha igy meglát ránczosan, kóczosan, fogaim nélkül, ásítva, kiábrándul belőlem, mitől Isten őrizz ! Nem; nem élném túl! Már nem tudna ő utána boldogítani férjem szerelme. akarja a templomba vinni. A hitközségnek jelenleg 210 tagja van és nem annyi, a mennyit Uray jelzett. Kéri a közgyűlést, hogy a gazdasági bízott ság javaslatát fogadja el. Frieder Adolf dr hozzájárul a Kelemen Samu által elmondottakhoz és csak annak kijelentésére akar szó ritkozni, hogy Uray Géza sok tekintetben tévedésben van. Szintén kifejti a templomi istentiszteletek meg magyarosítását. Csomay Imre ajánlja a javaslat elfogadását. Fejtegeti a hitközség hazafias intenczióját. A kérdést illa töleg világosan kijelenti, hogy segély összeget az izr. felekezetnek adják s az aztán mellékes, hogy egykor hány hitközség között fog megoszlani. A maga részéről megszavazza az 1200 koronát. Mátray Lajos nem járul a segélyezéshez. Nem lát garancziát ab ban, hogy a város az újabb segély kéréstől mentve lesz. Kéri, hogy a kérvényt adják vissza a felekezetnek hogy részletezzék a czimet, a melyen kérik a segélyt. Pap Géza polgármester válaszol Mátraynak. A törvény — úgymond — jelzi, hogy a törvényhatóság az esetben, ha már egy felekezet se gélyben részesül, más felekezetnek is tartozik megadni. A papválasztásra nézve az mindegy, akár a közgyűlés választ, vagy megerősíti a választást, mert az addig ugjüs érvénytelen. Kéri a javaslat elfogadását. Kristóffy József főispán elrendelte ezután a szavazást, a mely a segély megadásával végződött. (A Pannónia disztükrci) A Pannónia szálló dísztermében elhelyezendő disztükrök beszerzését elhatározta már a közgyűlés, de fedezetül csak 2000 koronát vettek fel a költségvetésbe. Minthogy a tükrök 5300 koronába kerülnek, a fedezetlen összeget a jövő évi költségvetés terhére tudják be. Csomay Imre kijelentette, bőgj’ igaz ugy^au, hogy ő Pannóniának a múltban sem szavazott meg semi^’1,- most se teszi, de azt kiköti, hogy i. tükrök hazai gyártmányúak Jegyeuek. (Helyeslés.) (A lövészet ügye.) A lövész egylet sokat vajúdó ügye került ezután tárgyalás alá. Az egylet ugyanis a körtvélyesi csárda mellett területet és épületet kért a várostól. A gazdasági bizottság, tekintve, hogy az egyesület czélja és működése nem áll arányban a rá fordítandó összeggel, nem javasolta a kérelem teljesítését. Antal Kistóf helyesli a javaslatot. Szerinte a lövészekre ma sincs szükség Uray Géza hosszas beszédben védi az egyesületet. Kijelenti, hogy ők nem kérnek segélyt, de jogaikat érvényesítik, mert a város kiforgatta őket vagyonukból. Kár volna az egye sületet, mely 50 óta igen szép szolgálatokat tett a társadalmi élet fellendülésén, feloszlatni, kéri, hogy az egylet jogos kívánságát teljesítsék. A főispán szavazást rendelt. A szavazás a kérelem teljesítése mellett döntött. A közgyűlés ezután a közigazgatási bizottság évi jelentését vette tudomásul s néhány apróbb, személyes ügy elintézése után végett ért. A Szatmári Kölcsey-Kör irodalom- és zenetörténeti előadása. A Szatmári Kölcsey-Kör április 9-iki előadása a hozzá fűzött várakozásunknak telje» mértékben megfelelt. Szépszámú intelligens közönség töltötte meg a nézőteret s a kuruczvilág korképéhez a hangulat első akkordjait kitűnő összhatású előadással a honvédzenekar Rákóczi-nyitáuya ébresztette fel. Utána Huber Károly „Őseink emléke“, ez a sok poézissel megirt darab gyönyörködtette a közönséget, melyet a Szatmárnémeti Dalegyesület adott elő a honvódzenekar kíséretével. E preczizen előadott szép darabok oda röpítették már lelkünket, hol a nemzeti dicsőség vérvirágai nyilottak, midőn megjelent a színpadon Osváth Elemér diszma- gyarban s a Szabados Ede „Prológ“- jának nagyhatású előadásával a ku rucz-korszaknak érzelmi világát és mozgató eszméit is föltárta, mit a a zenekópek előbb még csak sejtettek velünk. E költeményt lapunk előző számában közöltük ; az igazi ihletség hangulatában született s külső és belső szépségei méltán ragadták meg a közönséget, mely zajos ovácziók- kal hívta ki a szerzőt és szavalat a njmjtott élvezetért Az előadásnak tulajdonkópeni irodalom- és zenetörténeti része bizonyos rendszeres összefüggésben csak ezután következett. A kuruczvilág költészetét és zenéjét ismertette Orosz Alajos, ki az anyag elrendezésében művészi érzékkel válogatta ki azokat a motívumokat, melyek e korszaknak mozgató idegeit alkotják s azért mégis határozott, jellemző történelmi háttérrel kisérte azokat, úgy, hogy e korszak érzelemvilágát szépen és természetesen olvasztotta egybe annak nagy eseményeivel. Az illúzió aztán teljes volt, mikor a megfelelő motívumokból eredt szebbnél- szebb kuruozdalok hangzottak el, mintegy zeuei illusztrálásául az elmondottaknak. így világították meg egymást igazi közvetlenséggel a történelem és a dal s ezáltal nyertek még több szint és érdekességet Ezekből a dalokból állított össze egy szép virágfüzért Nyáry József, a honvédzenekar kitűnő karmestere. A kuruczdalokból és e régi magyar zene kincseiből kiszemelt darabokból gondos és mindeu izében magyaros hangszereléssel összeállított egyvelegében azt hisszük, még sokszor lesz alkalmunk gyünyörködni. Az előadás magas színvonalán következett aztán Simkó Gézánó úrnő sznvalata. Várady Antalnak Rákóczi Ferencz ez. darabját szavalta. Megjelenése, a magyar honleány nemes tüze, finom kidolgozása, kedvesen csengő hangja igazi varázslattal olvadtak egybe művészi kísérőinek, Benkő Miksának, Fogarassy Juliska és Báron Margit kisasszo nyoknak játékával, kik Ábrányinak e darabhoz irt melodrámáját zongo rán, czimbalmon és gordonkán kisór ték. A szereplő hölgyeknek szép kivitelű virágcsokor-emléket nyújtott a Kölcsey-Kör, a közönség pedig zajos tapsokkal tüntette ki A felolvasásba beleszött kuruez- daloknak előrejelzett előadói közül Révész János nagybányai lelkész re kedtsóge miatt az előadáson nem vehetett részt s a részére kiosztott darabokon a többi szereplők osztoztak meg. A Kölcsey-Kör abban a szerencsében részesült, hogy ezeknek az epizódokként beleszőtt szép kuruez- nótáknak az előadására nemcsak kiváló hangú szereplőket sikerült megnyernie, hanem olyan erőket is, kik azoknak lelkét, szellemét teljesen át is érezték. Ez tette első sorban indokolttá azt a nagy figyelmet és látható tetszést, melylyel a közöuség minden ilyen énekszámot kísért. Nagy elismeréssel és köszönettel tartozik a Kör Szilágyi Erzsiké kisasszonynak, kinek egész megjelenése, nemes dis- krécziója, mindig finoman átérzett éneke bizonyára sokáig felejthetetlen emlékébe vésődött a közönségnek. A férfi szereplők közül Demidor Ignácz, uagykárolyi főkapitány, Mondik Endre és Szatmári József keltek mintegy nemes versenyre, hogy a mindig szivreható kurueznótákat a bennük rejlő órzelemhaugulatuak teljesen megfelelőleg interpretálják. — Ezeket az énekszámokat zongorán, részint pedig harmóniumon Meder Mihály karmester kísérte, kinek a rendezésben, mint minden zenekulturális ténykedésünkben nagy szerep jutott. Az érdeklődés nagy figyelemmel irányult a tárogatóra, mikor Orosz Alajos előadó, ki egy kuruez- dalt maga is nagy tetszés közt énekelt, e hangszernek kortörténeti szerepét s Jókainak egy idevonatkozó leírását közölte. Annak, a ki nem tud vele bánni, csak erős sípoló hangszer a kezében, de aki titkát kitanulta, a legváltozatosabb érzések kifejezésére is alkalmas. Muzsik Jakab ur vette kezébe azután a tárogatót s a közönség nagy tetszése mellett igazolta, hogy e hangszer titkát alaposan kitanul mányozta. A Bujdosók énekét még több számmal is meg- kellett toldania, daczára annak, hogy az idő akkor már jól előrehaladott volt. A Rákóczi-fóle szabadságharcz elnyomásával a rodostói hontalanság keserű emlékeit Nagy Vinoze idézte fel. Lévay Józsefnek Mikes buját szavalta. Áz önérzet nemessége áradt el a Nagy Vincze tiszta csengésű hangján s ezzel föl volt elevenítve a nagyszerű korkép utolsó akkordja is. Az egész előadás összbenyomását tekintve, annak eszméjét, kivitelét és rendezését egy olyan hazafias tettnek kell elismernünk, melyért a rendezőséget és az előadás minden egyes szereplőjét a közönség hálája és köszöneté méltán megilleti. HÍRROVAT. A nyomdász szanatórium. Néhány szó a közönséghez. Szatmár, április 12. Nyájas olvasó, ki a kávóház márványasztala mellett, kényelmes karosszókben ülve, vagy éjjeli nyugalmad után még ágyban fekve olvasod újságaidat, engedd meg, hog)r nó- báaypillanatig igénybe vegyem szives türelmedet azok számára, kik az ólombetűk világában, ebben a testet ölő, lélekzetet rabló légkörben, parányi ólombetűkből rakják össze azokat a szenzácziókat, czikkeket, melyeket te, nyájas olvasó hol több, hol kevesebb mulatsággal olvasol. Jól tudom hogy kevesen vannak az olvasó közönség körében, kik körülményesen ismerik az ujsággyártás mesterségének csinját-binját, hiszen a laikusnak elég a kész lap, nem gondol annak készítési módozataira, legfeljebb boszankodik egy-egy sajtóhibán, mint a bogy az ujságcsinálás tényleg oly mesterség, melynek több a kritikusa, mint a mestere. De mi, kik nap-nap mellett látjuk mint válik a még tegnap pirospozsgás arcz holnaputánra már halványabbá, mint lesz fakóbbá, szinte szürkévé az éj jeli munka és az ólomgőztől, látjuk az élet ama szatíráját hogy azok, kik a lelkesedés tüzétől áthatott tollal megirt, fulmináns közegósz- ségügyi czikkeket ólomsorokba szedik, maguk mint válnak betegekké napról- uapra, bizony lelkünk sajgó fájdalmával konstatáljuk, hogy ez a nagy közönségért az élettel folytatott küzdelem, nemcsak kenyeret biztosit a derék munkásnak, de successive meg is öli, Ott kezdődik a lassú, nehéz kór, hova legkönyebben férkőznek be az ólomgőz láthatlan atomjai: a tüdőben s a szomorú statisztikai rideg számai tesznek tanúságot róla, hogy a nyomdászok mily hányada válik áldozatává a tüdővésznek. Ezekből a szomorú számokból kiindulva, egy nemes mozgalom indult mega fővárosban: „a nyomdász szanatórium“ létesítése, melynek irgalmas czélja gyógyulást biztosítani a nyomdászipar ama száua- lomraméltóinak, kiknek bár hivatásuk áldozataiként, a lassan ölő kór megA legkiválóbb tanárok és orvosodtól mint hathatós szer: úgymint idült tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál! bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknál in-l fluenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izadást. Kellemes szaga és jé ize miatti a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 k.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen! ellátva : F. Hoffman-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel Svájcz.
