Szamos, 1904. április (36. évfolyam, 26-34. szám)
1904-04-03 / 26. szám
dinasztia hűségével s legyetek hőn szeretett hazánknak és a monar- kiának erős védői s a koronás királynak. A közöshadsereg nevelő intézeteiben a folyó évben négyszáztizen- bárom hely üresedett meg, amelyeket a honvédelmi kormány magyar fiukkal akar betölteni. E helyek a következő intézetekben vannak: A bécsújhelyi Terézia katonai akadémiában 181. A katonai reáliskolákban 115, a katonai alreálisko- lákban szintén 116 nagyobbrészt ingyenes és kedvezményes helyek. A katonai pálya tehát a szokottnál nagyobb mérvben megnyilt a magyar fiuk részére és igy csak rajtuk múlik, hogy ezt a ritka alkalmat és kedvezményt kihasználják. A katonai pályára való pályásatokról a város fökapitányi hivatalában lehet bővebb informácziót szerezni, ott tudható meg, hogy a kérvények hol és mikor adandók be és milyen okmányokkal szerelendők fel úgy az ingyenes, mint a kedvezményes helyekre. Lelőtte a mostoháját. Véres zsidó husvét. (Saját tudósitónktól) A közeli Huszt nagyközségben e hó 30-án reggel véres családi dráma történt, a melynek rémes részletei az egész községet tartják izgatotságbau A dráma szereplői egy fess zsidó asszony és húszéves mostoha fia, a kik izzó gyűlölettel viseltettek egymás iránt. A fiú azért gyűlölte mostoháját, mert az édes anyja örökségét látta koczkán forogni, a mostoha gyűlölködése pedig onnan származott, hogy a fiú a jogainak osorbitását nem engedte. Az örökös perpatvar végre sötét tervet érlelt meg a mostoha fiúban. Elhatározta, hogy megöli azt a nőt, aki nemcsak az ő, de az édes apja és testvérei vagyonát pazarolja. Véres tettét végre is hajtotta. Revolvert rántott a mostohára és hat lövést tett reá, a melyek közzűl kettő halálosan sebesitetto meg az asszonyt. A rémes családi drámáról tudósitónk a kővetkezőket jelenti: Hartsteni Mór vagyonos huszti kereskedő első neje elhalálozása után kevés idő múlva ismét megházasodott. Feleségül vett egy nálánál sokkal fiatalabb leányt, a kinek Berliner Fanny volt a neve. Hartsteninak első házasságából 7 gyermeke volt, a kik ellenezték az apa házasságát, mert valami különös sejtelem bántotta őket, hogy a mostoha anya a romlásba sodorja apjukat. A házasság mindazonáltal létrejött. A fiatal asszony beköltözött az uj othonba. Eljött és magával hozta a gyűlölködést, a czivakodást. A házasság után alig volt nap, hogy perpatvar ne let volna Hartsteinéknál. A mostoha szította a tüzet az árva- gyermekek ellen, a kik addig, a mig kellő ésszel nem rendelkeztek, némán tűrték sorsukat. A gyermekek legidősebbikje, Hartsteni Sámuel belátta hogy ez igy nem maradhat tovább. Látta, hogy az édes anya öröksége, mint pusztul el a mostoha kezén, a ki csak úgy pazarolta a pénzt és az édes apát mint kergeti az adósságba. Hartstein Sámuel mindenképen arra akarta birni az öreget, hogy váljon el ez asszonytól. Mikor ezt a mostoha megtudta szászorta nagyobb gyűlölettel viseltetett a fiú iránt. A nagy házsártoskodás sokszor arra birta a fiút, hogy kijelentse, hogy megöli a mostoháját. A tervvel már régóta foglalkozott, csak az alkalomra várt. És ez megérkezett. Az öreg Hartstein a napokban értesítést kapott, hogy a tőzsdén óriási veszteség érte, a mely teljesen tönkre tette. Ez a hir lesújtotta a komolyan gondolkodó fiút. Ebben a nagy anyagi romlásban is a mostohája kezét látta, s ekkor aztán nem habozott tovább, hogy régi boszuját ki ne töltse. Tegnap előtt reggel megint össze zördültek. Az asszony szidta a fiút, a ki tovább nem tűrhette a bántal- makat, előrántotta a revolverét és Berliner Fanuvra lőtt. Az első lövés nem talált. A fiú ezután még ötször lőtt a mostohára s a lövések közül kettő a szivét fúrta át az asszonynak. Egy jajszó hallatszott és a szerencsétlen kiszenvedett. A fiú ezután nyugodtan ment el a huszti járásbírósághoz, a hol feljelentette ön magát. Hartstein Sámuelt letartóztatták. Kihlalgatáskor minden megbánás nélkül vallotta be a szörnyű tettet és folyton azt hangoztatta: — Ez a gonoszasszony megér- demlette a sorsát ! Botrányos állapotok. Louis W. Várady New-Jersey állam közjegyzője előtt egy jegyzőkönyv vétetett fel, mely illustrálja azokat a visszaéléseket, melyek a kivándorlási törvény oltalma alatt történnek, midőn a kivándorlókat erőszakkal Fiume felé terelik. A jegyzőkönyv szól: „A mellékelt irományok bizonyítják, hogy mi a magyar kormánytól útlevelet nyertünk. Csomagunkat Missler F. urnái (Bremen) adtuk fel és egyidejűleg 4 hajójegyet rendeltünk meg, minek utána Missler ur értesítése után útnak indultunk. Tőke- Terebesen jegyet váltottunk Csáczáig és 1 Kassán átakartunk szállani, midőn Fü- löp László ur utunkat álta és erőszakkal irodájába vezettetett, amihez nem volt joga, annyival is inkább miután útlevelünk volt. Követelte az okmányokat, mi megmutattuk a kártyát, mely Csáczáig szólt; ő elvette tőlünk és szemünk előtt szétszaggatta. „Én mondom neki: Ez 30 koronában van nekem mire ő azt válaszolta: „Hallgasson, különben azonnal bezáratom.“ És mostan ott állottunk nőmmel és két gyermekemmel, kényszerítve az utat megszakítani, mint egy betörő. Kényszerítve lettem Budapestig jegyet váltani 24 koronáért, Budapesttől Fiúméig 30 koronáért. Végre megérkeztünk Fiúméba, hol 16 napig vámunk kellett mig elutazhattunk, ezen idő alatt az élelmezés, lakás 200 koronába került. Midőn ily eljárás ellen protestáltam, 1903. decz. 16-án behajózhattunk és 1904. jan. 7-én érkeztünk meg. Ez tehát 20 nap, mely idő alatt feleségemmel és két gyermekemmel mily sokat kellett szenvednem. Ezt az utat Brémából 6 nap alatt tehettem volna meg. Itt küldöm önnek szerződésemet és fehatalmazom önt, bennünket védelmezni, és egyúttal követelésemet is bemutatom amit az idő és pénzveszteség által szenvedtem. Mellékelem egy szláv-lapnak számát, mely igazolja mennyien szenvedtek már Fü- löp László brutálitása miatt. Amidőn megérkeztünk, nem volt meg a csomagom, teli piszokkal nyomorúságban állottunk ott, remény nélkül, hogy rövidesen átöltözhessünk. Elvették pénzemet ruháimat. Követelésem a következő: Csáczáig elvesztett jegy 30 K Kassától Budapestig 20 K Budapesttől Fiúméig 30 K Fiúméban fizetett élelmezés 200 K A hajón 14 nappal tovább való tartózkodás, holott az utat 6 nap alatt megtehettem volna 1000 K összesen: 1280 K és felhatalmazom F. Miszler urat a törvény előtti képviseletre. Megerősítem, hogy az alant nőtt Csifranics Mihály és Csifranics Mária a fentemlitetteket eskü alatt mondták el és hogy F. Missler urat képviseletükkel felhatalmazták. Trenton (N. J.) 1904. márcz. 1. Csifranics Mihály Luis W. Wárady. Csifranics Mária, N. J. állam közjegyzője. De ez nem az egyedüli eset. Amerikai lapok közlik azoknak neveit, kik hasonló bánásmódban részesültek. Gozsa József (Sikárló) Szilágyi István (Mező- Ladány), Rákóczi György (Görbéd), Kóródi András (Aranyos-Megyes), Be- resi Erzsi (Tőketerebes), Barbus Flora (Aranyos-Megyes) és még vagy 80—90 név. Ezek mind előleget adtak 10—20 koronáig brémai vagy hamburgi hajójegyre, úgyszintén megváltották Oder- bergig a vasúti jegyet és ennek daczára erőszakkal Kassán visszatartóztattak, miáltal a kiadott pénzük elveszett. jól átgondolandó és a kiválogatásnál szükség esetében egy barát tanácsát is igénybe lehet venni. Nem szükséges talán megemlíteni, hogy a szerelmes férfi ne tegye magát netalán a „Családi-kör“ vagy pedig a „Béka és egér harcz“ eldeklamálásával nevetségessé. Igen alkalmas erre például Petőfi „Szeretlek kedvesem“ költeménye részletei. Fiatal leány sziveknél botanikus hasonlatok jó hatást keltenek. Például meglehet kezdeni emigyen: „Kisasszony, ön olyan mint egy bimbó!“ Ha az illető özvegy, vagy idősebb leány, úgy idősebb virág választandó. Különben legjobb a saját érzelemről beszélni. Biztosítani lehet a hölgyet arról, hogy első szerelme tárgya, mindent megtesz érte, hogy kioltha- tatlan érzelmeket táplál irányában, éjjel, nappal reá gondol, róla álmodik. Egy kis hazugság szükségből a gáláns érintkezésnél meg van engedve, sőt szokás is. Nők azonban nem álmodnak férfiakról. Ha a beszélgetésbe csend áll be, ami a gyakorlottnál is megtörténik, úgy a hölgy keze megfogandó és gyengéden a mellre téve a „csók“ fejezetben mondott szavak: „te angyalom!“ ismételendők. Ezen szavak még azon esetben is, ha feltehető, hogy senki sincs a közelben, suttogó hangon ej- lendők ki. Tartózkodni kell a hölgynek különösen kétkedéstől, mely a férfit könnyen kiejtheti szerepéből, ügy kell tennie, mintha mindent hinne, és el kell képzelnie, hogy a férfit meg akarja javítani. A szeretett előtt való letérdelés mindinkább kimegy a divatból. Ha a talajviszonyok alkalmasak és tudatában van az illető annak, hogy magától ismét talpra képes állani, meg lehet ki- sérleni, de nicsen czélja. A térd ki- szakitása elkerülése végett ajánlatos a térdelés előtt a nadrágot egy kissé felhúzni, Tanácsok menyasszonyok részére. Minden fiatal hölgy udvarlójával való érintkezés után tisztában lesz annak használhatóságával. Belátására van bízva a férfit anélkül, hogy az azt észre venné, nyilatkozatra birni. Minek utána a mamához vezetendő, kivel az üzleti rész intézendő el. Szokás előre történt megbeszéléssel a párt meglepni, mely lépéssel azután az ügy gyorsabb lefolyást nyer. Ez azonban kezdő szerelmeseknél balul is üthet ki, amennyiben a kérő annyira megijedhet, hogy szóhoz sem tud jutni. Általában: kényszeríteni nem lehet semmit! Ha a fiatal leány sejti a komoly szándékot, tartson egyenesen a czél felé. El lehet ejteni egy-két szót néha arról, hogy a kalapjait maga készíti, a főzésben jártas és egy csendes házias életet többre becsül a zajos nagyvilági életnél. Ha az udvarló a házhoz jön, bérelni kell egy varrógépet és elhitetendő vele, hogy a ruhát maga készíti. Nem szabad, hogy az udvarló kézimunka nélkül lássa a leányt, megkezdett munka mindig található. Az udvarló látogatásait kellő mértékre kell leszállítani, hogy esetleg az esküvő előtt a fiatalok meg ne unják egymást. A csókot az említett okokból a lehető legszükségesebbre kell redukálni, gyakorlott menyasszony kevesebb szabadságot enged bizonyos tekintetben vőlegényének, mint az érintkezés előbbi idejében. Az együttlét is lehetőleg kerülendő, csupán a távozásnál tartsák a szülők és testvérek távol magukat, HÍRROVAT. Husvét a vonaton.,,. El a vigalmak városából, Utam a pusztaságba fut, Hova a harangok zúgása S az Alleluja el se jut. El innen, hol ujjong az élet És tort ül diadalmi láz, Fülembe sikolt mindenünnen : Föltámadás! Föltámadás! Vonatom zúgva tör előre És messze idegenbe jár - Illatban fürdik, merre vágtat, A rét, mező, a tág határ. Napsugár-csókra, szinte látom, Mint nyílt a virág, százra száz, Madár ének csattog a légben : Föltámadás! Föltámadás ! Oh, üldöz ez az Alleluja, Melynek szivemben hangja nincs Beteg lelkem lekötve tartja Senyvesztő, durva rabbilincs ... A te lelked öröklém által Oh, nagy kétkedő, szent Tamás! S fülembe sikolt, gunykaczajjal: Föltámadás ! Föltámadás! Tagadom... Bár keveset éltem, De annyi álmom sírba hullt - S bár vártam egyre hivő hittel, Sohasem támadt föl a múlt... Almaim fölött nyomtalanul Szállt el a virág fakadás - Tavaszban állok s hol vagy, merre ? Föltámadás! Föltámadás ! Eltűnődtem ... S egy állomásnál - Kis, vedlett őrház volt csnpán Komor, ősz utas ült elébem Lemondó bánat sirt szaván. “Ah, nincsen uram, - kezdte busán Hosszú mult a tapasztalás Oh, nincs a földön Istenemre Föltámadás ! Föltámadás I “ Úgy szántam őt most... Bus szavából Annyi fájdalom sirt felém S hő vágy fogott el, hogyha buját Valahogy megenyhiteném. És szóltam - elfeledve mindent: „Uram, szent ám a szentirás. Ha itt nincs, van a túlvilágon Föltámadás! Föltámadás 1“ Nevelés hatása. A bankár nevelőt fogadott fia mellé s az agg, rőthaj u pedagógusnak ezt a szigorú parancsot adta ki: — Azt akarom, hogy a pénzemért a fiamat komoly tudományokra tanítsa, ne költészetre és egyébb ostobaságokra. Azért nem mondom, a költeményeket meg kell vetni, én is vásárlók verses — könyveket, diszkötésben. De a fiút értelmes dolgokra tessék oktatni, kiváltkép szelídségre, előzékenységre és emberiességre. A nevelő — egy kopott embergép — mindjárt az első nap elvitte sétálni a bankárfit. Utánnok haladt az ifjú mellé beosztott inas. Az agg pedagógus ódákat mely alkalommal a menyasszony egy kissé engedhet hidegségéből. A bucsu- csók után a menyasszony megkérdi: Mikor jössz ismét Sándor?“ vagy pedig: „Ha tudnád Sándor mennyire vágylak ismét látni ... 1“ Természetesen a vőlegény neve mondandó és különösen őrizkedni kell a név össze - tévesztésektől. Férfiak vannak ezen eshetőségnek legjobban kitéve, pláne ha viharosabb múlttal bírnak. Ajánlatos a hölgyet mindég „kedvesem“ szóval megszóllitani. Ez találó mindenkire és elkerülhetők a kínos jelenetek. Ha a menyasszony még valamivel kedveskedni akar a távozó vőlegényének, lobogtasson egy tiszta zsebkendőt. Udvari lakásoknál ez azonban elkerülendő. * * * És imigyen élkisértük a boldog párt a szerelmi ébredéstől a házasélet kapujáig, hol azután a szerelem tanácsai megszűnnek. n—yVajda jWMy úri divat osztálya értesíti Szatmár város és vidéke n. é. közönségét, hogy férfi divatezikkek raktára teljesen felszerelve, a legújabb divatu férfi flu kalapokkal ing, gallér, kézelő és zsebkendőkkel, sima kötött esik©« és koczkás harisnyákkal nagy választékban jutányos árak mellet rendelkezésre áll.
