Szamos, 1904. március (36. évfolyam, 17-25. szám)

1904-03-20 / 22. szám

I Áz egyhuzamban való oktatás. Ez a fontos és kiváló sulylyal bíró kérdés nem régen foglalkoztatja a fővárosi tanácsot és — miután a kérdésnek hygiéniai természete is van — az orvosi köröket is. A kér­dés valóbau kiváló figyelmet érdemlő s hihetőleg vele a vidék is nemsokára foglalkozni fog. Ugyanis arról van szó, hogy az elemi s polgári iskolába járó gyer­mekek oktatása nem volna-e helye­sebb s czé'szerübb, ha az naponkint egy7 hazamban, a délelőtti órákban tartatnék meg ? Az eszmének vannak hívei és ellenfelei s mindkét fél tisz­teletreméltó fegyverrel, meggyőző érvekkel igyekszik saját álláspontját igazolni. Valóban, ha az ember komolyan foglalkozik az eszmével, annak léte s nem léte feletti viták­kal, bajosan tud eligazodni. Az eszme megpenditőinek bár sok igazuk vau, a midőn az egyhuzamban való okta­tás behozatalán fáradoznak, de viszont nem zárkózhatunk el az ellenfél állás­pontját igazoló érvek igazsága elől sem. Hogy a kérdés paedagogiai, hy- geniai s társadalmi fontossággal bir, bizonyítja az a körülmény is, hogy a főváros a kérdés minél tágabb kör­ben való megvilágítása czéljából a kérdés feletti véleménynyilvánítást maguktól a szülőktől is kérte. A szü­lők az egyhuzamban való oktatás mellett foglaltak állást. A szülőkkel egyetemben foglaltak állást a kérdés mellett az intéző körök egyes tagjai, mig néhányan és a megkérdezett orvosok nagyobb része az egyhuzam­ban való oktatás ellen vannak. Az elemi, polgári vagy gymna­sium alsó osztályaiban járó gyerme­kek nemcsak a fővárosban, de a vi­déki városban is, sőt a falu helyen is az iskolába való fel s visszajárás alkalmával sok szerencsétlenségnek vannak kitéve: villamos, kocsi, bi- czikli, szekér elgázolás; marha, lóel- taposás, veszettkutya-marás stb. Ezek mind oly baleset eshetőségek, me­lyek méltán aggodalmat kelthetnek e szülőkben s igy könnyen megrna gy7arázható a szülők azon álláspontja, mely az egyhuzambon való oktatás mellett ránt kardot. Ámbátor van oly szülő, ki szívesen felkisérteti gyer­mekeit iskolába és vissza, de a kér­dés mellett azon szülök zöme a túl­súly, kiknek nincs módjukban gyer­mekeiket ily kísérőkkel ellátni. Az ily szülők száma czirka 80 százalék. Ez az egyik argumentum. A másik vergődő lepkéjét. De tudod ám miért olvasóm? Mert müértő szeme észre- vevé Mártha szemeiben nagy, szen­vedélyes tartós szerelmét, megtért lelkének ura iránti mélységes imáda tát s mert — merthogy is mondjam, megtagadtam a kért találkát. Önfeláldozó tettemnek mégis van jutalma. Kis templomomba, házaséle­tembe, hol uram a legfelsőbb imá­dandó lény s szerinte a ház angyala eltévedt a hir, hogy Mártháék mily boldogak. Oly szörnyen „közönsége­sen* boldogok. Dal. Ne ródd fél bünül, hogy szeretlek. A lelkem tisztulni akar, — A te szemed égi tüzétől, Tudom, fehér lesz egyhamar, Mert a te drága, jó szivednek Világa egész más világ, Ott minden áhitat és szentség, Ott minden illat és virág. az, hogy a gyermekek az isoklába való kétszeri feljárással többször van­nak kitéve a gyakori höváitozásnak : meleg szobából hideg levegőre, hideg levegőről meleg tanterembe s viszont. És az ily hőváltozáson naponta két­szer kell, hogy keresztülessenek télen És a gyakorlati tapasztalat arról tesz tanúságot, hogy az iskolás gyer­mekek betegségei, lázai, rosszul létei s ezekből kifolyólag komolyabb élet­veszélyes betegségei legtöbb esetben ezen gyakori hő váll ozásból erednek. Ez is tehát oly fontos ok, mely az embert az egyhuzamban való oktatás eszméjének pártfogójává teszi, mert mindenkinek drága gyermekeinek egészsége, élete. Az egyhuzamban való oktatás mellett szól még sok érvelő körül­mény, mint a ruhanemű megtakarítás, járványos, ragályos betegségek terje­désének eshetősége, továobá ama fontos paedagogiai elv, hogy a gyer­mekek reggeli, illetőleg a délelőtti órákban fogékonyabbak, frissebb el- méjüek s igy az előrehaladás bizto sitottabbnak s könnyebbnek látszik. Faluhelyen pedig a sár, a nagy hó, a messzeség kétségtelenül az egyhu­zamban való oktatás javára billentik meg a mérleget. Mert ősszel, tavasz- szal a falusi gyermekeknek bizony sokszor óriási sárt kell, hogy ússza­nak, mig az iskolába érnek. S hogy ne legyenek kénytelenek naponta kétszer végigjárni a roppant sárt, havat vizet, ue legyenek kénytelenek a szülők gyermekeiket hátukon fel­es elczipelni, úgy segítenek a dolgon, hogy a délebédet a gyermekek a_z iskolában költik el. Ezt pedig a ne­veléstan fontos okoknál fogva — melynek specifikálásába most nem bocsátkozhatom — szigorúan tiltja s ha mégis megtörténik, nem a köte lességét nem tudó tanító a felelős, hanem ha vádról volna szó, akkor a hummánus gondolkozásu ember ke­rülne vád alá. Most már, ha mind­ezeket bírálat alá vesszük, kevés gondolkozás után az egyhuzamban való oktatás pártjára állunk. Azonban az eszmét egyoldalulag nem ^vitathatjuk-,« j^em a(kothati magunknak tiszta képet, mig V _ ellenvélemény is nem ismeretes eiov tünk. Az eszme ellen vannak az or­vosok nagyobb része (Tehát nem mind !) Az orvosok azt állítják, hogy hygienikus zempontból rzegyhuzam ban való oktatás meg nem enged­hető, mert a gyermekek a folytonos 4 — 5 —6 órán át tartó szellemi mun­kában elfáradnak, minek következté­ben a gyermek szellemi előhaladásá- bán dekadencia állana be, mi termé­szetes, a test fejlődésének is hátrá­nyára volna. A gyermekek az éhsé­gét több órán át nem bírnák ki egészségük megkoczkáztatása nélkül. Ezek s más orvosi vélemények az eszme keresztül vitele ellen vannak. Nem szívesen látnák az egyhuzamban való oktatást egyesek sem. Nem vagyok orvos, tehát az orvosi véleményt kritika tárgyává tenni nincs jogom. Hanem mint ta­pasztalattal biró tanító, merek ama szerény nézetemnek kifejezést adni, hogyha egészségi szempontból kifo­gásolható a kérdés, talán inkább az a körülmény nem engedhető meg, hogy a gyermekek az idő viszontag­ságai elöl menekülendők, az iskola tantermében maradnak a délelőtti és délutáni óraközökben, ott lármáznak, pajkoskodnak, a tanterem ki sem takarítható, ki sem szellőztethető. Én részemről sem az együk, sem a másik párttal nem tartok, ha­nem az arany középutat tartom a leghelyesebb megoldási módnak, mely álláspont bővebb kifejtésére a hely szűke miatt, ha a tek. Szerkesztő ur megengedi, egyik legközelebbi szám­ban leszek bátor szerény nézeteimet elmondani. Marosán János. A kis lord. Csütörtökön este egy bájos angol vígjátékot mutatott be a társulat Hudsgon regényéből gyúrt darabot, a mely tele van ked­vességgel és a német színmüvek nagymérvű szentimentalizmusával. A kis iord évekig volt müsordai-abja a Nemzeti színháznak, a vidéken most azonban csak akkor kerül színre, ha egy-egy színész a szerepek valame­lyikét akarja bemutatni. A társulat niivája Garai Ilus e darabban tartotta meg jutalomjátókát. A czimszerepet játszotta sok közvetlenséggel és báj­jal. Alakítása sikerült volt és gyö­nyörködtető, a melyért busás tapsok­ban volt része úgy a nyílt színen, mint a felvonás közökben. A darab második felvonásában lévő estélyen Márkus Aranka ragadta el a közön­séget a Troubadur opera nagy áriá­jának eléneklésóvel A hangversenyen Kornai Margit, Szentes János is egy- egy nagy pompás számmal vették ki részüket a sikerből. A kis lord sze­replői közül dicséretet érdemel még F. Lányi Irma, a ki a gyermekétől megfosztott anyát érzéssel mutatta be, Nagy Sándornak szintén jelentős sikere volt, Papai Antal azonban szerepnemtudással küzdött. Végül megemlítjük, hogy Tábori Emil Friz- zót utánozta nagy hatással. Drótostót. Pénteken este a Dró­tostót került színre zóna előadásban. Az előadást zsúfolt ház nézte végig és sokat tapsolt a szereplőknek. Lisystrata, Lincke Pál pompás zenójü operettje tegnap este újra szépszámú közönséget vonzott a szín­házba. Ez érthető volt, mert az elő­adásnak az kölcsönzött kiváló érde­kességet, hogy Márkus Aranka, kit ;a Üarab előadásain betegsége gátol a szereplésben, tegnap lépett fel elő­ször BachÍ8 szerepében. Zugó taps és éljenzés fogadta a jeles művész­nőt már színpadra léptekor s az ün­neplés perczekig tartott, a mig fel­csendült ajkán az Ámorhoz szóló dala. Márkus Aranka tegnap esti szereplé­sébe is tudásának, brilliáns művésze­tének javát vitte bele, a melyet a közönség méltányolt is. Elragadóan előadott énekszámai nagy tetszésben részesültek. A darab többi szereplői Kornai, Papír, Szentes stb. a szokott jók voltak. hírrovat. Táviratozás a vasúton. A kereskedelemügyi miniszter a napokban igen üdvös rendeletet adott ki a vasúton feladható távira­tokról. A rendeletnek a közönséget érdeklő része a következő: Hogy főleg a vasúton utazó kö­zönség részére a távirat-feladás meg- könnyittessék, elrendeltem, hogy f. évi április hó 1-től a mozgó (kalauz) posták a távirat-feladást közvetítik. Felhívom a közönség figyelmét a következőkre: 1. A távirat megírására legczél- szerübb a zárt táviratlapot használ­hatják (ára 62 fillér — 10 szó dija a belföldi, osztrák, német, bosnyák és szerb forgalomban), de írhatják távirataikat közönséges papirosra is. Ez utóbbi esetben az illető papírlap a szöveg fölött „Távirat“ felírással látandó el s azon a távirat diján fe- iül a táviratlap 2 fillér ára is fran- kójegy ben lerovandó. Vevény nem adatik. 2 A távirat cziméből ne hiá­nyozzék a rendeltetési hely és amen­nyiben ott távirda nine?, az utolsó távirdahivatal neve, melyet a czim- ben mindig utolsó helyre kell Írni. 3. A feladó irja rá a táviratra teljes nevét és lakezimét, mert ez esetben távirata eljut rendeltetési he­lyére, habár nincsen is kellően bér­li entesitve ; de legfeljebb 40 fillér hiányozhat a díjból Énnél nagyobb hiány esetén a távirat nem nyer to­vábbítást. A 40 fillérnél kisebb hi­ányzó díjrészt- 20 fillér pótdijjai együtt utólag a feladónak kell megfizetni. 4. A távirat diját — zárt távi­ratlapoknál a már lerótt 60 fillér dij betudása mellett — frankójegyek fel­ragasztásával kell leróni. A zárt tá­viratlapok és frankójegyek lehetőleg előre beszerzendők, de szükség esetén azokat a mozgó (kalauz) postától is lehet vásárolni. 5. A táviratot rendszerint a mozgó (kalauz) posta levélgyűjtő szekrényébe keli dobni ; ott azonban ahoi a vonat tartózkodási ideje meg­engedi, a posta leadásának és átvé­telének befejezte után a mozgó (ka­lauz) posta ajtaján át is tel lehet adni. 6 Táviratlap vagy7 fraukójegy vásárlása vagy táviratfeladás végett a mozgó (kalauz) postakocsiba belépni tilos ; a postaalkalmazottakkal csak a kocsi ajtaján át szabad érintkezni. A házadó revíziója. Alig a múlt év folyamán történt, hogy elhatározta Arad város törvényha­tósága, hogy a házadótörvény7 revíziója iránt felír a törvényhatósághoz és egy­ben az összes törvényhatóságokat ha­sonló intézkedés megtételére hívja fel. Erre az intézkedésre pedig az birta a várost, hogy mig a városi házakat ház­béradó terheli, addig a nagyközségek­ben házosztályadót fizetnek, e két adó­nem külömbsége folytán könnyen elő­állhat az az anomália, hogy a városban levő földszintes viskók ugyanannyi, vagy még több adót fizetnek, mint a nagy­községekben fekvő kastélyok. A házadó­törvény revíziója iránt a törvényhozás­hoz intézett felirat tehát a házbéradó le­szállítását czélozza ; de miután ez az ál­lami költségvetést erősen megrövidítené, az ez által származott hiány7t a házosztály- adó arányos felemelésével pótolandónak tartja ez a felterjesztés. A felirat azonban a közbejött obstrukezió miatt csupán ad­dig jutott, hogy kiadták a kérvényt a bizottságnak. Azóta már öbb törvényhatóság küldött a Házhoz pártoló feliratokat e tárgyban, de egyelőre eredmény nélkül. Nemsokára valószinüleg Kecskeméten fogják megtartani a polgármesterek or­szágos értekezletét. Ezen az értekezleten ismét szóvá teszik a házadó revízióját és e czélból ott fogják ismertetni az egész mozgalmat. E czélból Arad városa felhívta az összes törvényhatóságokat, hogy azon felirataik szövegét, amelyekkel a szóban forgó javaslatot pártolták a törvényho­zásnál, másolatba küldjék be. Erre az­ért van szükség, hogy a polgármesterek országos értekezletén tartandó felolva­sásban az egyes városok specziális ér­dekei és specziális okai is fel legyenek sorolva, amely érdekek vagy okok alap­ján pártolólag állottak Arad város feli­rata mellé. Az ország összes törvényhatósági joggal felruházott városának polgármes­tereiből alakult értekezlet állásfoglalása A tavaszi és nyári idényre selyemkelme, bársony7, csipke és szalag szükségleteit vásárolja : SZÉNASY HOFFMANN és TSA selyemáruházában Budapest, IV., Bécsi-utcza 4. A legnagyobb választók mindenféle selyem árukaan. Az idény összes újdonságai foly­ton raktáron vannak. Minták vidékre bér­mentve küldetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents