Szamos, 1904. március (36. évfolyam, 17-25. szám)
1904-03-17 / 21. szám
XXXVI, évfolyam. Szatnw, 1904, csütörtök imcziis hó 17. 21-ik szám. SZAMOS 'm m18 .. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LÁ&^ MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A város közgyűlése. A hétfői közgyűlésen, mintha csak ott láttuk volna a szerkesztőségekből nagyon ismeretes egy- szavu felírást: röviden ! Úgy ment minden, mint a karikacsapás, vagy mint amikor a lőrendiházban az asztalra kerül az ország indem- nitása és a katonai javaslat s alig egy félóra, az összes ügyek-bajok el vannak intézve. A mi parlamentünk is gyorsan végzett a tárgysorozattal s ez a gyorsaság adta meg a közgyűlés külső képének azt a szinét, amelyet úgy hivunk: szürke. A szürkeségnek az volt az oka, hogy a közgyűlési tárgyak csupa apróságok voltak, amelyeken mindenki átsiklott. Vitázni nem akart senki. Jóváhagyólag tudomásul szolgált mindaz, amit az előadók előterjesztettek. A közgyűlés egyhangúságát csak az az egy körülmény tette érdekessé, hogy az ülésen vármegyénk uj főispánja Kristóffy József elnökölt, akit a nagyszámmal megjelent törvényhatósági bizottMultak emléke. Adatok az utolsó tatárjárás történetéhez. Az 1717. óv egyike volt a legmozgalmasabb szomorú emlékű éveknek. Mig az Aldunánál a hős Savoyai Eugen hatvan ezernyi egyesült magyar-német vitéz serege öldöklő Jhar- czot vívott Achmed szultán százezerével, hogy az ország behódolt részét járma alól végkép megszabadítsa, az alatt Rakovicza Mihály moldvai vajda a krimiai tatár csordával egyesülten, a Radnai szoroson, Erdélyben, 20 ezernyi tömegben áttört, mig a vajda a mezősóg felé húzódva Erdély lakosait tüzzel-vassal pusztította, addig a Khán fia vad tatárait a deési vo nalon aug. 25-én Magyarországra vezette, Szathmár, TJgocsa, Márama- ros megyék nagy részét felégette s kirabolta. E megyék lakosai, kik nem menekülhettek, pedig ilyenek voltak a legtöbben, mind rabszijra főzettek, vagy rakásra ölettek, s már aug. 27-én Ugocsa megyében Batár falu határán ütötte fel sátrát a Khán fia, s innen lett felkalózolva az egész vidék, s a szerencsétlen elfogottak rablánczon ide hurczoltattak; hogy mennyit szenvedett e vadnéptől, csak Ugocsa megyét említem, a hol csak huszonnégy község kerülte el a pusztítással járó nyomort, tizenkét helység, huszonnégy templom, s a törté neti nevezetességű Salánki kastély, ság tagjai a terembe lépésekor zajosan megéljenneztek. A közgyűlés lefolyásáról tudósítónk a következőket jelenti: (A közgyűlés megnyitása.) Szatmár város törvényhatósági bizottsága hétfőn délután tartotta meg rendes havi ülését. Az ülésen, melyen a bizottság tagjai közül nagyon sokan jelentek meg, Kristóffy József elnökölt. Valamivel három óra után a főispán elfoglalta elnöki székét s rövid beszéddel üdvözölvén az egybegyűlteket, a közgyűlést megnyitotta. Ezután következett a tárgysorozat első pontja, Pap Géza polgár- mester havi jelentése, ametyet Kő- rösmezey Antal olvasott fel. A jelentés szerint múlt hónapban a város adminisztrácziója körül a legnagyobb rend volt és semmi olyan dolog nem fordult elő, mely rendkivüli intézkedést tett volna szükségessé. A polgár mester megemlékezett ezután arról, hogy országgyűlési képviselő választói jog kiterjesztése czéljából a belügyminiszter rendelete folytán megkezdték a város területén a 20 éven feXi'.i férfi lakosok összeírását. Jelentette továbbá, hogy a Szatmár- eperjesi szinikerüíet múlt hóban megtartott választmányi ülésén Krémer Sándor színigazgató szerződése 1 évre hol II. Rákóczy Ferencz fejedelem több ízben időzött, a földdel egyenlővé lett dúlva. E szerencsétlen utolsó tatárjárásról boldog emlékű jeles tudósunk Szilágyi István a „Szigeti Album“- ban érdekes történeti tanulmányt irt, Szirmay Antal is, Ugocsa megye monográphiájában szintén foglalkozott vele.*) Ezelőtt 35—36 évvel Tisza-Uj- lakon (Ugocsa m.) lakván, felkutattam a köznemes családok leveles ládáit, az 1717-ik évi tatárjárásra vonatkozó három eredeti okmányt találtam. Véghetetlen ^sajnálom, hogy a negyedik nem jutott, kezemhez, onnan történt sürgős áthelyezésem miatt. Ugyanis bökónyi birtokos Alsó- Draskóczy Morvay Sándor ur tudatta velem, hogy birtokában van Szirmay Honának a tatár rabságból édes anyjához Mikolay Judithoz írott levelezése, (atyja már akkor Szirmay György Szathmármegye föszolgabi- raja nem ólt) már a becses levelek tulajdonosát nem volt időm felkeresni, s azokat lemásolni, melyek közzététele által egy lappal gazdagabb lett volna történeti irodalmunk, mig igy alig hiszem hogy valaha világot lás*) Beregmegye pusztítását leírta jeles tudósunk Lehóczky Tivadar „Beregmegye monográfiája“ czimü becses müvében. meghosszabbittatott. Majd megemli tette, hogy Kertészffy Gábor városi t dópónztáruok a napokban töltötte be szolgálatának 30éves évfordulóját s indítványozta, hogy Kertószffynek ez alkalomb^l^jeg^üfökönyvi elismerést szavazzon. Az indítványt lelkesedéssel fogadták. Végül megemlékezett a polgármester Markovics Benő városi tiszteletbeli ügyész elhalálozásáról és azt javasolta, hogy emléke jegyzőkönyvileg örökittessók meg. (A tanács előterjesztései.) j Körösmezey Antal főjegyző ez után a tanácsi darabokat terjesztette elő. Az esküdtek alaplajstromát ösz- szeiró bizottságot a közgyűlés a következőkkel alakította meg: Elnök Pap Géza, jegyző Pap Zoltán, biz. tagok: Koinka Alajos, Morgenthal Antal, Fólegyházy Ferencz, Litteczky Endre, Wallon Ede és Boronkay József. A szatmárhegyi ref. egyház kérelmet intézett a városhoz, hogy a segódlelkósz részére segélyt engedélyezzen. A kérelem te’jesitését a gazdasági szakbizottság nem java- ' jf.a, mc?t Qrre az egyháznak nem volt kellő jogczime. A közgyűlés az elutasító indítványt elfogadta. — Az erdei anyagszámadást, valamint a városgazda anyagszámadását a foson, mert Morvay ur is rég megelőzött engem a halálban, utódai nem maradván, talán el is kallódtak már a Szirmay Ilona érdekes levelei. Itt közzé teszem az általam feltalált három darab okmányt. I. 1725. Tóth György Tivadari lakos**) folyamodik a megyéhez, hogy ármálisa a tatárjáráskor egy rokona által a tivadari templom kerítésében elrejtetvón, az elrejtő a tatárok által elhurczoltatott, csak hat év múlva izenhette meg egy kiszabadult rabtól az ármális hollétét, s kéri a megye közönségét, hogy a nemesség kihirdetéséről szóló jegyzőkönyvet keresse ki, s arról az elismervényt adja ki, hogy azzal nemességét igazolhassa. „Armalisomat mely meg irt Ao 1583. 2-ik Rudolphus királytól Tóth János Predecessoromnak kegyelmesen adatott volt, mint De- putátió előtt producáltam, a mely ármálisom itt Ao 1717. Ugocsa Vármegyében lett Tatárok borzasztó égetése és rablásakor, édes atyám nénje által, midőn Templom kerítésében a többekkel Tatárok kötözése alatt lett volna, akkor hirtelen a kőfal mellé csak a porba takarta, kit elrabolván, hat esztendő múlton Tatár Országból sza**) Ennek utóda Dr. Tóth Jenő, jelenben Ugocsa megye árvaszéki elnöke. számvevő felülvizsgálata alapján tu- tomásul vették. A közgyűlés a föispáni beiktatási ünnepély rendezó-e alkalmával felmerült kiadásokat utólagosan jóváhagyta. (A belkövezések.) A tárgysorozat e pontjának tárgyalásánál kisebb vita keletkezett. Ferencz Gusztáv tanácsjegyző ugyan is előterjesztette a közgyűlésnek a folyó évre vonatkozó belkövezósi munkálatok tervét, amelyet a közgyűlés Pap Géza polgármester, Kelemen Samu dr. és Vajay Károly dr. felszólalásai után elfogadott. A terv szerint a következő utczákon végeznek belkövezéseket: A Kazinczy ás Árpád utczákon keramit kövezet, a Viz utczán az uj szabályozás folytán kocsiút burkolat, a Bercsényi, Árpád, Atilla utczán, a Bocskay és Szivárvány köz, valamint a Drágffy utczák kövezetének elavult része átrakatik. Ezenkívül a Várdomb és Kölcsey utczán több rendbeli javítások eszközöltetnek. A közgyűlés a január havi adó elő- és leírásról szóló előterjesztést tudomásul vette. (Gazdasági ügyek.) A szöllősgazdák országos egyesülete megkereste a várost, hogy alapitó tagul lépjen be az egyesületbe. A gazdasági szakosztály nem javabadult rabtól izente meg Ármálisom hol létét, mely is hol sárban hol vízben lóvén, annyira elmocskoló- dott és romlott, hogy kivált arany- betűi leázván alig tapogathatni, azért alázatosan iustálom Ngtokat, móltóztassók a protokulumban ezen publicatiot megkerestetni, és megtalálván sub authentioo kiadatni, úgy ítélvén hogy inkább azzal is legitimálhatom Armalisomat.“ II. A Szirmay nemzetség akkor élő tagjai (Szathmár és Ugocsai vonal) a Szirmay protestáns templomban helyezték el családi okmányaikat, bár a templomot felgyújtották a tatár hordák, mégis midőn azok Mára- marosba vonultak, közszájon forgott, hogy a Szirmay család okmányait Pápay Ferencz fancsikai birtokos sajátította el a templomból. A megye vizsgálatot rendelt e tárgyban s a bizottság előtt decz. 5-ón a gyanúsított Pápay a következő esküt tette le : „Én Pápay Ferencz esküszöm Atyának, Fiúnak és szent Lélek Istennek teljes szent Háromságnak & a nevében, hogy közelebb elmúlt Tatár rablás alkalmatosságával semminemű Szirmay famíliát illető Leveleket Szirma nevű falu Templomából, vagy kinn az utczákon, utakon, fel nem szedtem, s el nem rejtettem, sem Per- gamenán sem Papiroson írottakat Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. • Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. a a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek czipők. Valódi Schervaux bőrből készült czipők a legdivatosabb kivitelben.
