Szamos, 1904. március (36. évfolyam, 17-25. szám)
1904-03-13 / 20. szám
w XXXVI, évfolyam, Szatmár, 1904. vasárnap roárcz'us hó 13. . >y»* w «jfe r v a j ’*■. \ ’í 20-ijí szárny —V—---------“ SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor EjiytTs"sz§ífr^a 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon : 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadchivalalr.han fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Az északi szél sivitó fagyos fergetege találkozott a déli szél forró fuvallatával s forgószél lett belőlük. Forgatagjuk végig száguldott egész Európán s mindenütt, ahol csak megjelent, fenekestől felforgatott mindent, ami a régi idők intézménye volt. Tavasz ébredése, ibolyák nyílása, márczius volt akkor is, mikor a szivek azoktól az érzelmektől, miket a nagy idők forgó szele beléjök csapott, dagadni, hullám- zani kezdtek. A levegőben voltak a nagy eszmék csirái s azok termékeny talajra találtak az akkori emberek lelkületében. Az emberiség lerázta a rozsdás béklyókat, melyeket századok zsarnokai bilincseltek reá. Szabaddá lett az eszme, melyért oly sokat küzdöttek, szabaddá maga a gondolkozás, mely oly sok martyrt követelt. A természet ébredésével az emberiség is felébredt százados álmából s tudatára jött annak, hogy csak a szabadság, egyenlőség, testvériség szentháromsága képezheti egy nemzet boldog jövőjének alapját. S lehullt a bilincs. A nemzet e szent napon lelkesülten vívta ki szabadságát. Kardcsapás, ellent- állás nélkül, önként, magoktól dőltek le az elválasztó (alak, melyek a nemzet szabadságát bebörtönözték s a 12 pont kodifikálta a nemzet akaratát.Ötvenhat esztendővel ezelőtt történt ez. Az északi szél fagyasztó lehellcte pedig ismét végig süvölt a kontinensen, a déli szél pedig forró, szilaj, véres napokról susog. Ha ismét találkoznak?! Az orosz óriás ismét megmozdult, hogy rettenetes talpaival szétmorzsolja egy törekvő nép fejlődését, lüggetlenségét. A Balkán háborog. Az egész világ készülődik, mig idehaza mozgósítási tervek teszik izgatottá a kedélyeket. Márczius van ismét. A levegő telve van a forradalom termékenyítő miazmáival. Az illatos, ozondús levegő magasztos érzelmekre ragadja a kedélyeket. Ilyenkor a szivek hatványozottan fogékonyak s a szív gondolkozik az agyvelő helyett. Nekünk azonban csak az emlékezés, az ünneplés és kegyelet a flagyok iránt, jut osztályrészül e napon. Azok dicsőségét hirdetjük fennen, hogy az unokák szive mindig nyitva álljon magasztos eszméinek befogadására. Hogy mi volt márczius 15-ike Magyarországon, hogy minő jelentősége van e napnak a magyar nemzet történetében, az minden magyar előtt ismeretes. Nem szorul arra, hogy kommentárokkal kisérjük ama nagy emberek tetteit, egy napon szerezték meg az emberi jogokat a nemzetnek. Mi csak hozzájárulunk az emlékezés tömjénéhez, mely e napon a nagyok dicsőítésére az Egek Urához száll lel, hogy illatával adózzon soha meg nem hálálható cselekedeteikért. Szenteljük márczius 15-ikét tehát a megemlékezésnek. Ne zavarja azt semmi bántó dissonancia, mert csakis az ünnepélyes, áhita- tos hangulat méltó magasztos emlékéhez ! 0. M. K. £. Ez a négy betű az „Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület“ czimét jelenti, amely egyesülés létesítése érdekében betek óta nagyszabású mozgalom folyik az országban. Az egyesülés létrehozása régi vágyát képezi a magyar kereskedőknek, akik eddig az országos érdekképviseletet kénytelenek voltak nélkülözni s csak a 2—3 óvenkint megtartott kereskedelmi kongresszusok képezték eddig a nagyon laza összekötő kapcsolatot. A mozgalom ólén Sándor Pál országgyűlési képviselő áll, aki valóban kik Óda Márczius idusén. Irta: Kosa Ede. Babylóni vizeknél mikor ültünk, Elnyomatás s rabságunk éjjelén, Bánatunkban sirtunk és keseregtünk A szent Sionról megemlékezvén, „Melynél gyönyörűségesebb hely nin[csen ! . . .“ E szent Sión te vagy édes hazám ! Ki sokáig voltál fogva bilincsen, Lelkem virágát, szivem, minden kincsem Oltárodhoz e napon elhozám ! Nagy ünnep ez! — Népek dicső csatáit Ma édes kéj közt visszaálmodom; A honfisziv amit érez, mit áhit Dalba öntve elzengem kobzomon, Ima, keserv folynak húrjain össze . .. Lelkem zokog fájó hangjainál, Hogy ajkamat Musám csókba fürössze: A földi porból a magasba szökve, Lebeg lelkem, — hol Isten a király ! S nem földi ember I — Oh, de hagyjuk [ezt most, Midőn véres napokról álmodom; A múlt ködén felém csillan a pallos Vér piroslik, foly minden várromon, Hóhérkötél, vérpad, bitó sötétlik . . . Halálhörgéstől ég föld megreped, A legyilkolt véres árnyak beszélik A szenvedést — mely felhatott az égig Ám van biró ott a felhők megett! . . . Van ! — és Ítél; titok nincsen előtte, Mélység magasság benne összefoly . . ! Belát a múltba, be a jövő időbe Hozzá képest az ember semmi: — por 1 Csak buborék, mely ma van, — holnap [nincsen . . . Elvész nyom nélkül mint az őszi köd; Egy szempillantás, — már emléke [sincsen, Illő azért, hogy Istenre tekintsen Rongyban bársonyban és bíbor között! De nincs helye most a bölcselkedésnek, Szilaj hangot a lantra e napon; Amott Hóreb csipkebokrai égnek, S fennáll Mózesünk ott az ormokon. „Oldd meg s sarud!“ — hangzik felém [a szózat, „A hol állassz, szent a föld, szent a [hely!“ Összerázza e hang egész valómat, Álmaimat látom lenni valónak S szent áhítattal szivem ünnepel. Óh szent e hon minden porszeme, halma, Ezen kívül nincsen számunkra hely, Virágozzék szent István birodalma, Ezt kívánja minden honfikebel. Egyenlőség, testvériség szabadság Boldogítsák itten a népeket, Melyek az embert emberré avatják, Hogy nemzetünk rég el nem tapodták Dicső müved, nagy prófétánk neked! Dicső müved nagy próíétánk, vezérünk ! Hogy Egyptom földéről kihozál; Te általad tudják azt ma, hogy élünk, A négy folyónak kies partinál. Te általad becsül vén Európa . . . S müveit népek sorába besoroz . . . Hogy e magyar — „polgár" s nem [rongy „helóta" Neked köszönjük te dicső próféta Kit dicsőit kezemben a koboz. Neved beszőve száz regébe dalba, Idő árja el téged sohse mos; A rónaság a honnak minden halma Zeng szép nevedtől nagy Kossuth Lajos! Élsz a gyermek a szép leánynak ajkán, Lelkesíted a honfi kebleket; Bár vihar dúlt az összeroncsolt sajkán, Az evezőt kezed erősen tartván Szerzél nekünk uj földet uj eget! Ha volna most a mezőnek virága, Füzért fonnék tenéked e napon, Kit körülfoly eszmények szép világa Kit maga Isten csókolt homlokon! Kobzom rajtad s szép múltodon me[rengve: Napsugár-könyből szövődik dalom, Ajkad szava édes mézként csepegve, E világot mint menydörgés bezengve: Félig bűbáj volt, félig hatalom ! Lelkesedésünk nagy dicső szülötte, Magassan álló szellemóriás! Rólad sugárzó napfényben fürödve Csekély parány én ! — ne legyek hibás ; Bontott szárnyakkal a napot kerestem S a napba vágyók balvégzete ért . . . Tépett szárnyakkal lángkörébe estem Az el nem ért czél ott lebeg felettem S csak saruidhoz nyújthatok babért! (Kölese.) Tengeri csata. 1820-ban vagyunk. Gyönyörű augusztusi nap. Az ég fellegtelen, enyhe szellő járja át a léget. Az Atlanti Oczeán hullámain egy úszó vár siklik tova. Az amerikai hadihajó, a „Washington“ ez, a mely a hajóépi- tés művészetének egyik legszebb vívmánya, legteljesebb tökéletessége. Amerika jelenleg háborúban van Angliával A „Washington“ az angol „Stuart“ nevű hajót keresi, hogy megütközzék vele. A hadihajók alakjukra nézve már nem hajókra, hanem úszó czita- dellákra emlékeztetnek. Az acélpán- czólnak átlag fél méter a vastagsága. A hajó legfelsőbb emelete HÚ láb magas a vizvonal felett, a zászló 110 lábnyi magasságban leng a hajó fölött. Az árboczkosárban ülő matróz villamos csengővel jelzi, hogy „ellenség a láthatáron.“ Az ügyeletes tiszt értesíti erről a kapitányt, aki az első toronyból rögtön szemügyre veszi az ellenséges hadihajót. A legRótb Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk, a t. vevőközönségnek min i legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett- $ Szatmár és vidske legnagyobb czipőraktára. k í* k ö a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek ezipők. Valódi Schervaux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. BOB*
