Szamos, 1904. március (36. évfolyam, 17-25. szám)
1904-03-10 / 19. szám
Hirdetmény az országgyűlési kép viselő választói jog uj törvényes szabályozása ezéljából szükséges statisztikai adatok gyűjtése tárgyában. Az országgyűlési képviselőválasztói eljárás és választói jog tervbe vett reformjának minél czélszerübb elő- készithetése érdekében a folyó évi 22089. sz. a. kibocsátott belügyminiszteri rendelet értelmében a f. évi márczius hó 15-ike és 31-ike közötti időszak alatt, a márczius hó 15-iki állapot szerint az ország valamennyi községében országos összeírás tartatik, mely a választói jog tekintetében számbajöhető felnőtt férfi népességre s annak a választói jogosultság uj szabályozásánál figyelembe vehető minden fontosabb viszonyára terjed ki. Az összeírás nagy jelentőségét ez az alkotmányos czél szabván meg, az ország minden egyes polgárának nemcsak az 1897. évi XXXV. t.-czikkböl folyó törvényes, de kiváltképen hazafias kötelessége is az j összeírás sikerességét tőle telhetőleg előmozdítani, i Ezt annál inkább is meg lehet várni minden honpolgártól, mert attól sem kell senkinek tartania, hogy az ösz- szeirásból adózási szempontból valamely hátrány származnék. Ez már csak azért is ki van zárva, mivel az 1897. évi XXXV. t.-cz. 17. §-a világosan kimondja, hogy a statisztikai adatok az adók egyéni kivetésénél alapul nem vehetők. Hogy pedig az őszinte adatbevallásból az adatszolgáltatóknak más módon se lehessen semmiféle, sem erkölcsi, sem anyagi hátrányuk, az idézett törvény 15. §-a 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja azokat a hatósági közegeket vagy a stisztikai összeírásban résztvevő más közreműködőket, valamint a központi statisztikai hivatalnak is mindazon alkalmazottjait, a kik valamely egyénre vonatkozó statisztikai adatot bárkinek is kiszolgáltatnának. Ezek előrebocsátása után további tájékoztatásul szolgáljanak még a következő tudnivalók : I. Mi módon hajtatik végre és mely adatokra terjed ki az összeírás? Az összeírás folyó évi márczius hó I5„ 16., 17., 18., 19. és 20-ikán házról-házra járva történik. Minden családfő kötelessége arról gondoskodni, hogy a hatóság által előre megjelölt napon a családnak egy felnőtt tagja, a ki a szükséges adatokat szolgáltatni tudja, otthon tar- . tózkodjék. Ellenkező esetben, valamint akkor is, ha az összeírás alkalmával kitöltött adatok hiányossága utólagos pótlást tesz szükségessé, az érdekelt egyének a hatóság felszólítására az idézésnek megfelelni kötelesek. Az összeírás akként foganasosittatik, hogy minden az összeírásnál számbajöhető egyénről egy-egy statisztikai lap állittatik ki, a melyen az illetőnek nevén és la- | kásán kiviil a következő kérdésekre kell, válaszolnia : I. Személyi viszonyok: 1. Születés éve; 2. Foglalkozás (állás), alkalmaztatás esetén egyúttal az alkalmazó hivatal, vállalat megnevezése; 3. Anyanyelv és a magyarnyelv ismerete; 4. Műveltség (írni és olvasni tudás s a középiskolai vagy magasabb képzettség: 5. Képviselő választói joggal bir-e (ha más községben: hol?) — II. Állami adók. (helyben és más községben fizetett egyenes adók. — III. Ház- és főldbirtoki viszonyok, (a 10 kát. holdnál kisebb terjedelmű földdel biró földbirtoknál a szántóföld, kert, tényleg beültetett szőlő és a rét külön feltüntetésével), — IV. Különös kérdések a bányászat, ipar, kereskedelem és közlekedés körébe eső foglalkozással biró egyénekre vonatkozólag : 1. Az önállóknak van-e szabályszerű iparengedélyük vagy igazolványuk s üzletükben alkalmaznak-e segédszemélyt (hányat); 2. A nem önállók (segédek, munkások stb.) az összeírás időpontjában alkalmazva voltak-e, (ha igen, mióta, —• ha nem, mióta), esetleges munkanélküliségüknek mi az oka, tagjaik-e valamely munkás-egyesületnek (melyiknek). Szatmár-Németi, 1904. márcz. 8. Minden összeírandó egyénnek kötelessége mindazokat az okmányokat, a melyek a fenti adatok igazolására szolgálhatnak (pl. a középiskolai vagy magasabb képesítésről szóló bizonyítványt, az idegen községben fizetett adókra vonatkozó adókönyvecskét, stb.) az összeírás időpontjára előkeresni, úgy hogy azok a szükséges időben kéznél legyenek. Szatmár-Németi város belterületén, hol az általános műveltségnél fogva a közönségnek a statisztikai lapok kitöltésében való közvetlen részvételére számítani lehet, a statisztikai lapok az összeírás előtt szétosztatnak s a választói jog tekintetében számbajöhető Írni, olvasni tudó férfi népesség által személyesen töltendők ki. II. Kiről kell statisztikai lapot kiállítani ? Minden 20 évnél idősebb (1883-ban vagy előbb született) magyar honos, helybeli polgári férfi lakosról külön statisztikai lapot kell kitölteni, a tényleges szolgálatban álló katonák (honvédek és csendőrök) kivételével. A fegyvergyakorlatra vagy ideiglenes szolgálatra behívott tartalékosok és póttatralékosok az összeirás szempontjából polgári egyéneknek tekintendők s róluk is ki kell állítani a statisztikai lapot, tarmészetesen abban a községben, mely tulajdonképpeni rendes lakóhelyüket képezi. A községben bárcsak rövid idő óta tartózkodó, de a községben alkalmazásban álló, vagy munkát kereső egyének, valamint a községből csak ideiglenesen távol levők helybelieknek veendők ; róluk tehát statisztikai lap állítandó ki. Viszont a községben csak ideiglenesen vagy vendégképen tartózkodó egyénekről, szállodabéli, vendég- fogadói utasokról, a községen átvonuló egyénekről, pl. vándorczigányokról statisztikai lapot kiállítani nem kell. Nem szükséges továbbá statisztikai lapot kitölteni a letartóztatás alatt álló egyénekről sem, kivéve azokat, akik 3 hónapnál nem hosszabb időre vannak letartóztatva, ezek azonban nem a letartóztatási helyen, hanem saját tulajdonképpeni lakóhelyükön veendők számba. Magyar honos az, a ki született, esetleg visszaho- nositott magyar állampolgár, vagy bár idegen származású, de a magyar állampolgárságot szabályszerű módon megszerezte (honosítás vagy törvényeSités által.) Az a körülmény, hogy valaki egyenes állami adót nem fizet, a statisztikai lap kitöltésénél akadályul nem szolgálhat, mert a statisztikai lapnak többi rovatait azokról is ki kell tölteni, a kik egyenes adó kötelezettség alá nem esnek. III. Büntető határozatok. A ki az összeirás alkalmával tudva hamis vagy valótlan statisztikai adatokat jegyez be a statisztikai lapra, vagy szóbelileg hamis vagy valótlan adatokat vall be, vagy az adatszolgáltatást meg tagadja: kihágást követ el és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik (1897. évi XXXV. t.-cz. 13. §-a). A kihágás ügyében a kir. járásbíróságok járnak el (1897. évi XXXV. t.-cz. 16. §-a). Ily kihágást követ el tehát az, a ki magát vagy valamely 20 éven felüli férfi családtagjátaz összeirás alól kivonja vagy az összeirót bármi módon s akár csak megtréfálási czélból is férevezetni igyekszik, a ki a kívánt felvilágosítást megtagadja, a ki a hatóság (városi hatóság, községi elöljáróság) által az összeirás ügyében megidéztetvén, az idézésnek meg nem felel s mulasztását elfogadható módon indokolni nem tudja, stb. PAP s. k. polgármester. józási társaság ügynökei által lettek összetoborozva. Czéljuk volt a legközelebbi kivándorlási hajóval Amerikába indulni. Azonban csupán 600-at vettek fel, miután a h jóvállalat a fennmaradt helyet a középfedélzeten a nápolyi és marseilli kikötő számára tartotta fenn, hova a Cunard-Linie hajói rendesen befutnak. Gyanítjuk, hogy ott magasabb árakat kap, mint amennyi szabályszerint Fiume és Newt-York között meg vau határozva. A vissza maradt kivándorlók, kiknek legalább is 2 hétig kellett volna várakozniuk Cunard-Linie legközelebbi hajójára, mely idő alatt csekély pénzkészletüket felemésztették volna, nagy lármát csaptak. Erre az „Adriá“-nak arra kellett magát határoznia, hogy vonattal Antwerpenbe szállítja őket, honuét a tengeri utat tovább folytathatják. A szegény embereknek teher vonaton kellett Antwerpenig a hosszú utat megtenni, melyet ha hazulról kísérelnek meg, bizonyára csendőri fedezet alatt téríttetnek vissza. Ezen tudósítást később a „Budapesti Levelező“ is megerősítette, azzal mentegetőzve, hogy a Cunard vonallal még a megállapodás nem jött létre, azonban gondoskodnak, hogy a középállomásokon csak I. és II. osztályú utasok vétessenek fel. Úgy látszik, hogy az állami gondoskodás alatt is csinos visszaélések történnek. * Hírek az anyakönyvi hiva tálból. A Szatmár Németi I. kér. a- ny a könyvi hivatalnál ez év febru r 27-ik napjától a következő bejegyzések történtek: Születtek : Bódizs Lajos,Bernát Margit, Németi Anna, Heilbraum Miklós, Steer Krisztina, Kerezsi József. Schvarcz Herman, Gacsó Mária, Darnits Mária Meghaltak. Özv. Yáradi Józsefné Született Király’ Juliánná, Sauer Mátyás, özv. Lévay Jánosné Szül. Kántor Borbála, özv. Bagossy Jánosué szüs. Sihel Zsu- zsánna, Pintye Ilona, Jaczkó Lajosné szül. Bak Erzsébet, Moskovics Blanka, Scharcz Salamon, Mellinger Mihály. Házassságot kötött 8, kihirdetés alatt áll 4 pár. * Próbabáli értesítés. Alulírott tisztelettel értesítem a tánczot kedvelő ifjúságot, miszerint f. hó 18-án a »Vigadó“ nagytermében azon növendékeimmel, kik este 8—10-ig részt vettek a tánczórákon zártkörű próba- bált, (tánczvizsgát, világposta levelezéssel egybekötve) rendezek s minthogy e czélra külön meghívók nem lesznek kibocsátva, ez utón hivom meg az érdeklődő és erre igényt tartó közönséget. Belépti dij személyenként 1 kor. Kezdete 7 órakor. Elsőrangú férfi-divat és kalap üzlet Debreezenben. Ajánljuk t. olvasóink szives figyel mébe Fekete Jakab úri divat kalap és fehérnemű üzletét Debre- czen, főtér, kistemplom mellett, hol a legszebb férfi divat újdonságok legújabb kalapok, fehérnemüek, legszebb Ízlésű nyakkendők, esőernyők, a legnagyobb választékban olcsó szabott árban beszerezhetők. Vidéki megrendelések a legpontosabban eszközöltetnek. Egy okleveles jegyző alkalma zást keres nagyobb háznál, vagy cégnél, vagy biztositó intézetnél bizalmi állást. Cim a kiadóhivatalban. Zeneestély. Holnap és minden pénteken a „Zöldfa“ • kávéházban Bunkó Vincze és zenekara zeness- télyt rendez. * Inglik József elsőrangú polgári, papi és egyenruházati üzlete Szatmár, Városház-épülek E megbízható czéget ajánljuk a nagyérdemű közönség becses pártfogásába, hol mindennemű polgári öltönyök, papi reverendák s teljes katonai felszerelések a íegeiegáusabb kivitelben beszerezhetők, bármely csapattóstbez tartozó egyéves Önkéntesek jutányos árban fölszereltetnek. TÖRVÉNYKEZÉS. §. A talált pénz. Lapunk egyik múlt számában megirtuk, bogy Stoll Béla nagybányai ügyvéd a nyár folyamán Felsőbányáról hazajövet elvesztette fekete bőr irattáskáját, a melyben fontos okmányokon kívül 10,000 korona készpénz volt, A károsult feljelentésére a csendőrség erélyes vizsgálatot inditottez ügyben, de a “becsületes megtaláló„ nyomára nem jött rá, A véletlen folytán sikerült azonban a csendőrségnek kinyomozni, hogy egy Moldován Irina nevű besz- terczei születésű cseléd leány, a ki a nyáron Deutsch Mór misztótfalusi korcsmárosnál volt szolgálatban, szülőfalujában fűnek fának azt beszélte, hogy a takarék pénztárban sok pénze van. A csendőrség el fogta a leányt, a ki bevallotta, hogy a pénzt szolgálatadójától kapta halgatás dij fejében. Elmondta továbbá hogy egy szép nyári napon Deutschékkal Misztótfaluba tartott, s az utón egy fekete táskát pillantott meg. Gazdája kikapta a kezéből s a pénzt kivéve belőlle neki száz forintot adott, hozzá téve azt, hogy a táskában csak kétszáz forint van. A vallomás alapján a csendőrség Deutschot is elfogta. Deutsch tagadta az egész dolgot, de mindennek daczára vizsgálati fogságba került. Ez ügyben a szatmári kir. törvényszék vádtan ácsa tegnap ülésezett. Deutschot Farkas Jenő dr. Kelemen Samu dr. ügyvéd helyettese védte. A kir. törvényszék hosszas tanácskozás után Deutscbot a lopás vádja a- lól felmentette utasította a nagybányai járásbíróságot, hogy Deutsch ellen az idegen vagyon jogtalan elsajátítása vétsége miatt indítsa meg. A törvényszék egyben szabad lábra helyezte Deutscbot. IRODALOM. Magyar kivándorlás és a nemzeti megújhodás politikája czimen Timon Zoltán tanár 287 lapra terjedő könyvet irt aról az aktuális tárgyról, mely közéletünk fényerőit egyenlő mértékben érdekli: A könyv szerzője a kivándorlásnak nemcsak közvetlen okaira terjeszkedik ki, hanem felöleli nemzet társadalmunk minden olyan jelenségét, mi a kivándorlással kapcsolatos és hogy alapjában véve az egész egy kis mivelődés- történetté alakul ki. A szerző élesszemű kritikával mutat rá nemzeti önérzetünk félszegségeire, az ország földbirtokviszonyaira, művelődés-politikájára, tanügyi állapotára. Az irodalom és nemzeti politika kapcsán rámutat azokra a teendőkre, melyek magyar államiság kiépítése érdekében a nemzetre vonatkoznak s végül a könyvtárak a tanítók és iskolák fontos szerepkörét ismerteti, bő statisztikai adatok támogatásával mutatja ki álláspontjának helyzetét. A mű Potitzer bi- zományában jelent meg Aradon. Ara 2 kor. 40 fillér.
