Szamos, 1904. február (36. évfolyam, 9-16. szám)
1904-02-28 / 16. szám
XXXVI, évfolyam. 16-ik szám. Sz8iiiíár. 1904. V8~yfjí8{i február hó 28. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szém ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákőczy-utcza 9. sz Telefon: 107. Mindennemű dijak Síatmaron, a Jap « KvlohivaiaJahan fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyllttér sora 20 fillér. Az apró.hirdetések között minden szó 4 fillér. Dj főispán. Városunk és a vármegye hosz- s zas vajúdás után végre megkapta a maga főispánját Kristóffy József oTnszággyülési képviselő személyébe . — A vármegyénél az aj főispán már be is iktattatott s holnapután városunk közönségének lesz alkalma egy főispáni installá ció szertartásaiban gyönyörködni. Szatmár-Németi szab. kir. város közönségére nézve az uj főispán kinevezése bizonyos mértékben mellőzés, bizonyos mértékben elégtétel. Mellőzés azért, mert a város közönségének széles rétegét áthatotta az a gondolat, hogy a város és a vármegye közt levő ér dek- ellenlét csak úgy lesz kiegyenlít, hető, ha város élére külön lőis- páni állást kreálnak. Elégtétel azért, mert az uj | főispán kinevezésével határozott' jelét látjuk annak, hogy a város közönségének tiltakozó szavát nagyon is figyelembe veszik akkor, amikor ilyen, a város érdekeire prononszirozott állás betöltéséről van szó. Az uj főispánt személyesen ugyan nem ismerjük, de annyit már tudunk róla, hogy mint köz- igazgatási tisztviselő kezdte meg a működését s eddig is politikai szereplésével élénk lanujelét ad'.a liberális gondolkozásának. Azaz ember, akit a legutóbbi kormányválság alkalmával mint belügyminiszteri államtitkár-jelöltet komolyan kombináci ;ba vettek, nem lehet az átlag emberek sorából való. És ide egész ember is kell már egyszer, még pedig a javából. E miatt kardoskodtunk bizonyos mértékig a külön íóispánság mellett is. Nem azért, mintha a város törvényhatósági bizottsági közgyűlése örökös csatahely lenne, avagy a vármegyei közgyűlésre még ma is párduczos kaczagányba bújva vonulnának fel az ólmos botos tyukodiak. Demert Szatmár-Németi szab. kir. város s a váriRCgye székhelyének érdekei gyakran homlokegyenest ellenkeznek, erős köz- igazgatási judicium kell ahhoz a felmerült érdekellentéteket úgy kiegyenlíteni, hogy azok minden irányban a teljes megnyugvást eredményezzék. És ez lesz az uj főispán köz- igazgatási rátermettségének a próbaköve. Szatmár-Németi város eléggé van sújtva azáltal, hogy a megye székhelyét kézzelfogható jelével az igazság kigúnyolásának elvették tc'e. És mégis ez a város természetadta előnyeinél fogva fejlődött, nőtt, izmosodott a vármegyei hi vatalos apparátus támogatása nélkül olyan arányban, hogy vidéki városaink közül alig van egy is, a melyik a fejlődésnek aránylag rövid ideje alatt ilyen hatalmas utat tett volna meg. Hova fejlődhetett volna ez a város, ha nem fosztják meg a megye székhelyétől s nem viszik el belőle egy szép reggelre virradólag a pénzügyigazgatóságot ?! Dehát nekünk nincs mit re- k-: málnunk I Maga a vármegyei bizottság közgyűlése nagy szavazattöbbséggel nyilatkozott meg a mellett, hogy igenis a megye székhelye Szatmár-Németi szab. kir. városába, mint a megye territoriális góczpontjába helyezendő. Mi lett a vége a megyei közgyűlés ezen epochalis megnyilatkozásának ? írott malaszt. A kérdésnek „ad Graecas Kalendas“ eszközölt elhalasztása. „Legyünk türelemmel, a mig a megyék kikerekitéséről a törvényhozás intézkedik.“ És azóta megszállott bennünket a türelem lethargiája . . . Pedig manapság a türelem nem rózsákat szokott teremni, hanem szamártöviset . . . Szatmár-Néméti városát úgy szokták emlegetni, mint Kelet- Magyarországon a kultúra, a kereskedelem és a magyarság em- porumát. És ez tulajdonképen igy is van. No hát kérem, valahányszor az uj iőispán gazdasági vagy kereskedelmi kérdésekben az elé a dilemma elé lesz állítva, hogy választania kell városunk és a vármegye székhelyének érdekei közt, emelkedjék fel a localis érdekpolitika színteréről a nemzeti politika Dalok. i. Szivem minden kincsét Tartogatom néked: Csak is egy-egy dallal Lesz olykor szegényebb . . . De lásd I — a szivemből Ez is érted vész el: Neked Írogatom ' ' A lapokba — szélylyel! II. Titkolózunk egymás előtt, Rejtegetjük nagy titkunkat : S kinevetjük mindaketten önkénytelen önmagunkat ... Mért is vagyunk ilyen balgák, Egész világ úgy is tudja: Nem titok az, tekintetünk, Minden perczen elárulja . . . III. Olyan szépet álmodtam felőled: Visszakérték jegygyűrűdet tőled; Vissza adtad, keblemre borultál, Öleltelek — édesen csókoltál . . . — Ez az a csók, melyre régen vágyom, Ettől függ a földi boldogságom: Ne kinozz hát, ne szenvedjek érted, Csókolj meg hát, — hogyha megígérted! Baka Elek. Cyrano de Bergerac. Edmond Rostand világhírű romantikus drámája 5 felvonásban versekben; a szatmári színházban színre kerül már- czius hó 3-án (csütörtökön) először: Bátosy Endre jutalomjátékául. Cyrano de Bergerac, Bostand világhírű drámájának a hőse történeti, jobban mondva: irodalomtörténeti személy. Savinien de Cyrano 1619 már- czius 6-án született, Párisban ő volt a legbrilliansabb duhaj, a ki valaha lantot pengetett. Savinien de Cyrano a Bergerac nevet azért használta, hogy megkü- lömböztesse magát a famillia többi tagjától. Valószínű, hogy Bergerac volt valamikor az ősi fészek, a hol Cyrano nemes elődei tanyáztak. 1638- ban belépett a testőrcsapatba, a hol úgyszólván csupa gascognei nemes ifjak szolgáltak. A gascognei kadettok abban a hírben állottak, hogy ők az ország legszenvedélyesebb verekedői. De Cyrano verekedés dolgában túltett valamennyin, s igy megszerezte magának a győzhetetlen epithetont. A legcsekélyebb sértést sem hagyta megtorlatlanul, különösen azokra pályázott, kik nagy orrára tettek gúnyos megjegyzést, ennek lovagias védelmében {tizenkét embert küldött a másvilágra. 1639-ben Champagne határán a németek ellen harczolt, hol súlyosan megsebesült. De már a következő esztendőben részt vett Arras ostromában, a hol újabb, még veszélyesebb sebet kapott. Fényesen induit katonai pályáját csakhamar otthagyta, de heves, verekedő természete akkor sem módosult. Egyik duellumát a másik után vívta és olyan félelmes hirre vergődött, hogy utóbb már alig mertek kiáltani vele. Pajtásai a bátorság démonának nevezték. Ebből az időből több jellemző adoma maradt fönn Cyrano rendkívüli bravúrjairól. Egyszer például megharagudott a királyi szinószcsapat egyik csillagára Montfleuryre és megizente neki, hogy egy hónapig ne merjen kilépni a színpadra, de Montfleury fellépett; ekkor Cyrano az egész közönség ellenére kierőszakolta, hogy Montfleury- nak félbe kellett szakítania az előadást és sietve kotródott el a színpadról. Más alkalommal egymaga száz felbérelt gyilkost kergetett széjjel. Heves, verekedő temperamentumával csodás ellentétben állott az a mélységes alaposság, a mivel irói és tudományos feladatát végezte. A szép nemmel szemben rendkívül félénk, tartózkodó volt, csaknem szűzies életei ólt. Ámbár szegény volt mint a templom egere, mégis a legfényesebb ajánlatokat is visszautasította, mert mindenné többre becsülte függetenségót. 1 Egyszer a mint éppen hazafelé tartott, súlyos fa hasáb esett a fejére valamelyik ház ablakáról. Több mint valószínű, hogy a fahasábot alattomos szándékból dobták alá. Életveszélyes sebéből nem gyógyult ki többé 14 hónapig senyvedett egyik barátjának a lakásán. Meghalt 1655-ben alig 36 éves korában. Neve nemsokára feledésbe merült, de műveit sokan találták méltónak arra, hogy derekasan! ki aknázzák. E szép darabból egy pár részletet : Például egy Fanyor ur az orrára megjegyzést tesz. Cyrano. S mégis, gyanítom. Hogy nagynak tartja! Mórt nem vallja be ? Fanyor ur. (Dadogva.) Sőt úgy találom: ici-picike. Cyrano. Az én orrom nevetség tárgya, mi ? Ördög-pokol I Az én orrom kicsi ? Fanyar ur. Irgalmas Isten I Cyrano. Nagy, nagy, rengeteg I — Te pisze tök, te hónap os retek. Jegyezd meg azt, hogy büszkén hordja [képem E függeléket, mert nagy orr nem es, Nyájas, jólelkü, bátor, szellemes Emberre vall, olyanra, mint magam, Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. • Szatsnár és vidéke legnagyobb czipőraktára Az előrehaladt téli idény miatt a még raktáron ,levő téli áruk gyári áron alul is beszerezhetők A Figgeimestetés!! A
