Szamos, 1904. február (36. évfolyam, 9-16. szám)

1904-02-25 / 15. szám

1XXV1. évfolyam. Szatraáí, 1904, csütőrtsk február hó 25, SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Kgétc évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor SZERKESZTŐSÉG és JLADÓHIVATAL : Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Egyes szám ára 20 fillér. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap riadóhivatalában fizetendők j HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 Mér. Merénylet a magyar malmok ellen. Mikor Németországban az ag­ráriusoknak sikerült egy olyan törvényjavaslatod a birodalmi gyű lés elé terjeszteni, a meiylyel fel akarták emelni - a külföldi gazda­sági czikkek, első sorban a gabona és a hús behozatali vámját, lelkeit a gazdákon kivül az egész német közönség és egyhangúlag tiltako­zott a vámemelés ellen, a mely a német mezőgazdaság javára ugyan, de a többi szegény lakosság nagy kárára alaposan megdrágította volna az élelmi szerek árát A köztilta­kozás nem is volt hiábavaló, a javaslatot, daczára annak, hogy még a legmagasabb helyről is támogatták, le kellett venni a bi­rodalmi gyűlés napirendjéről s ad akta tették. A franczia forradalom idejé­ben pedig az történt, hogy a ré­mitő erejének tudatára ébredt nép a lámpavasakra akasztotta a pé­keket, a kik felemelték a kenyér árát. A közélelmezési czikkek mes­terséges megdrágítása bűn, a mely ellen az államhatalomnak is a leg­erélyesebben tennie kell. Egész más dolog az, a mikor rossz a termés, vagy dögvész pusztítja a marhát; vagy éppen aránytalanul nagy a kivitel. De a mikor ebben az úgynevezett tejjel-mézzel folyó Kánaánban sem rossz termés nin­csen, sem dögvész, sem arányta­lanul nagy kivitel, a mikor az élelmi szer árának emelkedését csakis az önző, minden közérdek­nek fittyet hányó nemzetközi tőke spekulácziójának kell tekintenünk, az ilyen merénylet ellen már eleve felemeljük tiltakozó sza­vunkat. Arról van ugyanis szó, hogy a liszt már a legközelebbi jövőben meg fog drágulni. Oka lesz ennek egy nagy szabású üzleti és tőzs­dei manőver. Ismeretlen, ugylát- szik külföldi tőkék megbízásából a budapesti Kereskedelmi Bank egyre-másra vásárolja össze a fő­városi nagy malmokat s ha ezek­kel készen lesz, a vidékekre kerül, á sor. A sötét báltérből fény ege., külföldi tőke azt akarja, hogy a magyar malmok, s igy az egész hazai lisztipar egy kézben, az ő kezében legyen, s akkor aztán kénye-kedve szerint szabhatja meg nemcsak a liszt árát, de még a búzáét is. A liszt árát ugyanis fel­emeli, a gabonáét pedig, melyet vásárolni kell, lenyomja. Az olcsó gabonaár ellen hasztalan prüszköl majd a magyar gazda, egyetlen vásárlója van csak : a malom és az egész országban egyöntetűen megállapított árt fog fizetni a búza méterrnázsájáért. De a gazda, ha az árakat alacsonynak találja, nem segíthet magán, mert a búzát, mint már mondtuk, csak a malom veszi meg. Elő log tehát állani az a le­hetetlen helyzet, hogy nem lesz ára a búzának, de annál drágább lesz a kenyér. El fog jönni az a lehetetlen helyzet abban az esetben, ha az illetékes köröknek nem nyílik fel idejekorán a szemük s fel nem lépnek ezen a magyar közönséget imminensen fenyegető veszedelem ellen. Nem szabad tűrni, hogy a malmok egy milliós tröst -e,.,-,ijenek, néni szabad tu. .űnk, hogy spekuláczió állapítsa meg a gabonánk és lisztünk árát. Elég szomorú dolog, hogy az ilyen hazafiatlan káros akcziónak a végrehajtására egy tekintélyes magyar pénzintézet vállalkozott. Az államnak s a hazafias magyar tőkének el kell követnie mindent, hogy a tervezett merény­let kudarczot valljon.! Erdősi Dezső. Színház. Egy egész heti műsor van terí­tékünkön. Mozgó fényképek.“ Ezt a jó­ízű bohózatot a múlt szerdán játszot­ták, kicsiny közönség előtt, de nagy igyekezettel. Sikert is értek el elő­adóink, akik kivétel nélkül jól töl­tötték be szerepkörüket. Széli Gizella szépen színezett. Garai Ilus játéká­ban poézis van. Nagy S., Tábori, Bátosi és Polgár F. sokban járult a sikerhez. „Svihákok.“ Ziehrer mester nagybecsű, zajos operetteje csütörtö­kön Szentes János jutalomjátékául került színre. Telt ház gyűlt egybe. Az előadáson Szentiványi Sándor is közreműködött, a jutalmazott iránti szívességből. Szentest megjelenésekor tapsok- kftl fogadták s két babérkoszorúval, s egyéb értékes tárgyakkal tüntették ki. Sientes megérpemelta mindene setre az őszinte óvácziót. Igazi szí­nész és rokonszenves ember. Az eiőadást készültség jelle­mezte Mindenekelőtt a jutalmazot- tat (Gilka) emeljük ki. Márkus (Anna) ma is szépen énekelt. Toronyit (Ro­land) készültség; színvonalon álló Á piczulás bank. — Korrajz. — Irta: Kósa Ede. .Bánom, hogy az embert teremtettem.“ Biblia. Holdvilág vármegyében Gye­henna község hires nevezetes lakosai­nak romlottságáról, rosszaságáról, a benne lakó nehány kurta tóns ur (a társadalom e mételyei) teljesen demoralizálták e községet, elcsavar­ták a nép eszét, szivét; botrányo­sabbnál botrányosabb bűnnel mentek a nép előtt; becsületességről, erény­ről, vallásról Istenről Gyehennán fo­galmuk se volt az embereknek ; egyik nagyobb gazember volt mint a másik. Gyehennán pap nem halt meg soha; mert vagy megszökött onnan, vagy a kegyes és buzgó hívek, kál­vinista ős szokás szerint kitúrták, ki­csapták, kihordták a falu végére, ha nem az ő romlott szájuk szerint vi­selte magát. Gyehenna örökösen papválasz­tással volt elfoglalva, örökösen papot hallgatni (enni inni azoknál) jártak. Ott örökösen korteskedtek, ettek it­tak az uj pap kontójára, folyt a lé- lekvásárlás (kálvinista szokás szerint) a kondás, borjucsordás falusi bakter is kritizáigatta a jelölteket szamár fővel, szóval minden papválasztás óriási sebet vágott az egyház testén, az egyházi élet rovására. Egy pár kolompos, nagy szájú kortes beerőszakolja a maga jelöltjét a hívek nyakára, a kapaczitálás Mendlinél a korcsmában foly, kinek krétája duplán fog ilyenkor, e korte­sek munkájukért jó hasznot húznak rendesen, a jelöltek alkura lépnek, a melyik nagyobb sápot igér, azé a pálma, de hát a Krisztus koporsóját se őrizték ingyen az írások tanúsága szerint. Gyönyörű dolog is az az önkor­mányzati jog! . . . csakhogy a tu­datlan nép kezében kés, tőr, mely- lyel önmagát sebzi meg ! . . . Legközelebb is Gyehennán be erőszakoltak a főkolomposok a hívek nyakára lelkészül egy ifjú apostolt a Bodrog vidékéről Babiloni Epafrás személyében, ki „czoczilista“ esz­mékkel őket szaturálta, s a kolompo- soknak azt ígérte titokban, hogy a papi földeket potom áron nekiek adja ki haszonbérbe, és a hívek által fi­zetendő 6 öl puha fájából hármat minden évben el fog engedni. A „czoczilista“ pap (ilyenre vágytak Gyehennán, apostoli műkö­dését, (mint valami „lumen mundi“ sa pataki Collegium egykori meteorja) azzal kezdte meg, hogy a hívek bol- dogitása végett „Piczulás Bank-“ot alapított, — téns ur barátaival (kik­kel együtt kártyázott ivott, dorbózolt mindig) s rávettek ott egy tőkepénzes hiú, nagyravágyó zsidót Buxbaum Judát, hogy adjon bankot, az az 40.000 forintot fektessen be a „Pi czulás Bank“ alaptőkéjébe, meiylyel a Bank megkezdhesse pályafutását, jutalmul Buxbaum Juda urnák kép viselőséget Ígértek, Ígérték hogy kép­viselőnek megfogják választatni. Olcsó dicsősség lévén ma a képviselőség! Buxbaum Juda ur, ki hiú, nagy­ravágyó, uzsorás, és nagy gazember is volt, felült feleségével együtt e nevetséges ígéretnek, — s 40.000 fo­rintot befektetett bolond fővel a „Piczulás Bank“ alap tőkéjébe, busás kamatokat is remélve pénze után, és „világi tanácsos-“ságot is! A gyehennái „Piczulás Bank“ a Buxbaum Juda ur össze kapkodott, össze rablott 40.000 forintjával tehát megnyílt. Elnöknek megválasztották Tisz- teletes s tudós Babiloni Epafrás urat, igazgatónak Buxbaum Juda urat, fő­könyvelőnek Peszternák Oszkár urat egy ismeretes gazembert, elcsapott jegyzőt (Illaván is ült 8 évig) pénz­tárnoknak Savanyu Berczit egy ti­zenhárom próbás gazembert, kiérde- mült jógkárbecslöt, de onnan is el­csapták, ügyvédnek pedig a Bank részére megválasztottak egy kopott tyuk-prókátort Dr. Piócza Olivér urat a szomszéd városból Dudásról, kinek szinte nem volt egy garas ára fogalma a becsületességről, ki rette­netes nyúzó, lelketlen, Isten s em­berre nem tekintő „felekezetnélküli“ sánta kis veres ember volt, de hát az ördögök közt a sánta a legha­misabb. A bank megnyílván a tisztvise­lők önön maguknak zsíros jövedel­mű fizetést szereztek meg. Kölcsön vevő volt örömmel. Adták a pénzt fünek-fának jó kezesek mellet 15— 20 perczentre. Dr. Piócza Olivér ur nagyon bevált mint fiskális, egy év alatt eladatta vagy 30 szegény em­bernek a házát, azokat potom áron maga vette meg árverésen, vele s/em- ben nem mert senki Hezitálni. Töb­bek közt egy szegény meghalt csiz­madián a szemfedelet is lefoglalta, mivel ennek léhendékjéből nem telt ki egészen a követelés, szóval Dr. Piócza Olivér ur pár év alatt meg­gazdagodott a „Piczulás Bank“-ból, de nem gazdagodott meg Buxbaum Juda ur, ki félre billenve látván a W Róth Fülöp kárlsbádi ezipóraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. jOtt Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. • Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára z&SßtL ét f t Az előrehaladt téli idény miatt a még raktáron levő téli M WfM1 1 áruk gyári áron alul is beszerezhetők

Next

/
Thumbnails
Contents