Szamos, 1904. február (36. évfolyam, 9-16. szám)
1904-02-18 / 13. szám
Melléklet a „Szamos" 1904. évi 13-ik számához. és pénzügyi szempontból is feladata, hog}' felügyeletet gyakoroljon felet lük, hogy határokat szabjon a tál- gengés felé hajló teijeszkedésnek. A napi sajtóban és a budapesti kereskedelmi és iparkamarában felhangzott panaszok szerint egyes fővárosi szövetkezetek 12—15 százalékot meghaladó kamatot szednek különböző czimek alatt s ezzel ellentétben vannak szövetkezetek, amelyek csak 5 százalékos kamatot számítanak és igy tökéletesen hivatásuk magaslatán állanak. Ezeknél fogva szükségesnek mutatkozik, hogy a legilletékesebb fórum, a kereskedelmi minisztérium foglalkozzék a szövetkezeti viszsza- élések meggátlásával. Termény és áru raktár. Egy rég várt gazdasági intézmény létesül a közel jövőben váró sunkban, a szatmárvármegyei takarékpénztár már a nyár folyamán ópiti a vasút mentén gabona és áruraktárát és ezzel felveszi a működési körébe a raktározási, előlegezési és eladás közvelitósi üzleti ágakat. Hogy mint jelent egy a vasúti vágánynj-al egybekapcsolt áru raktár e nagy termelő vidék mezőgazdaságára és kereskedelmére azt csak az tudja kellő mértékben értékelni a ki megfigyelte országszerte hogy minő hasznos fellendülést idéztek elő ezen raktárak, a gabona nemű árkóp- ződósóre és a kereskedelem élénkítésére. Azok az áruraktárak a melyek az utolsó években egyes termelő góczponton a vasutak mentén keletkeztek még a conservativ gondolkozó birtokos osztályt is meggyőzték csakhamar, hogy a papiros búzával szemben az egyedüli védőfegyver az áruraktár. Az előlegezési áru raktár nélkül csak a nagy birtokos képes személyi hitele alapján a nagy domíniumba épült granáriumábau megtartani terményeit és a jobb ár fejlődését bevárni. Ellenben az úgynevezett kis gazda de még a közópbiktokos is, hely és olcsó hitel hiányában, kénytelen terménj^eit idő előtt eladni még akkor is ha bár mennyire hiszi hogy az általános viszonyok folytán az árképződésben emelkedés várható. A középbirtokosnak és kisgaz dának már aratáskor van szüksége terményének árára, nyakra főre lökik tehát a piaczra a terményt, ezzel még rossz termés idején is oly nagy mértékben növelik a kínálatot, hogy lehetetlenné teszik az áremelkedést. Ez a természet ellenes folyamat, amely évről-évre a mezőgazdák károsodásával megy végbe, anélkül, hogy a fogyasztó közönségnek használna, azon perczben megszűnik, a mikor a mezőgazdák jól felfogott saját érdekükben csak annyit visznek aratás után eladásként a piaczra, a mennyit a Galieziaiak jó árban szoktak itt összeszedni, addig mig az ők későbbi aratásuk folyamatba jön, mert ha nagyobb az árukínálat, mint a kereslet a buzaáiát lefele Hezitálják. Mindama termény pedig amety ezen kívül az áruraktárba kerül, fel- szöktetnó annak a kevesebb mennyiségű terménynek árát, amely a gali- oziaiak elvonulása után primer eladásra kerül, vagyis megvalósul a közgazdasági tétel ama axomája, hogy a kisebb kínálat által jobb árak megadására kényszerítenek a keresletet. így paríroznák gazdáink az aránytalan versenyt az által, hogy termény áruik nagy részét beraktározzák. A Vármegyei Takarékpénztár tudatában van annak a midőn ezen közhasznú intézményt megteremti, hogy csak olcsó raktár bérekkel fe lel meg hivatásának, mert épen a magas beraktározási dijak idegenítették el a drága alapon létesült közraktáraktól a közönséget. Az olcsó beraktározási dij mellett elengedhetlen másik kelléke e vállalat sikerének hogy a beraktározandó árukra mérsékelt kamatú kölcsönt adjon az áru érték három negyedrészére. Ez által a pénzintézet egy igen üdvös közgazdasági missiót tölt be és megtalálja a megérdemelt úgynevezett polgári hasznát a mit befektetésével a vállalattól igényel. Ilyen alapon kereskedő világ is jobb kedvvel fog a terményáruk vételével spekulatio czéljából foglalkozni a mely a forgalom élénkítését idézi elő, és tegyük hozzá hogy min den ilyen közintézmény városunk fejlődését is szolgálja. Színház. Ami színészeink egyéni tehetségét általában illeti, e tekintetben a szezon, elejétől fogva fejlődést kell megállapítanunk. Bizonyára a tárgyilagos és jószándóku birálatuak is nagy része van ebben. Mi legalább a magunk részéről minden mellék- tekintet nélkül kisértük működésükön színtársulatunk tagjait s lehet, hogy párszor erősebb hangnemben, de lehetőleg méltányosan és czóltuda- tos jóakarattal njúlatkoztunk képességeik felől. És igaz, hogy mindig szívesebben irtuk a dicsérő, mint a gáncsoló szavakat. Tehát a Krémer színtársulata —- egyéni képességeket illetőleg — láthatólag erősbödött a szezon eleje óta. S hiszszük, hogy ez a direktornak csak örvendetes, mert igy társulatát majdnem jelenlegi alakjában állandósíthatja, s igy egyrészt a tagok megválasztásában elvégre is nem sokat csalódott, s a közönség és a bírálat is szívesebben nézi az előtte s általa is fejlődött, ismerős színészek és színésznők játékát. Miután pedig nincs dekaden- czia a társulatnál s miután a társulat újjászervezése küszöbön áll, szeretnék sok okból, de következetesség okából is, ha a színigazgató ur a társulat első erőit, s itt csak ezt akarjuk most érinteni, feltétlen megtartaná, még pedig eddigi szerepkörükben. Mert, valakinek lentebb szerződtetése eddigi helyzeténél csak ez alapos kijelentéseknek reputáczióját támaduá meg, amiből ugyan nem kérünk, s művészeti szempontból is rezignáló volna. Ha tett, ha nem tett valamit, esetleg eddigi kombiná cziók felbontásával is, — kérjük, tartsa szem előtt a direktor ur e szilárd óhajunkat, amely bizonyára ő reá nézve is csak kedvező. „Doktor kisasszonyok.“ Verő György, sok jó operette és énekes darab szerzője irta ezt a 8 felvoná- sos operettet, zenéstül. Szombaton került bemutatóra szép közönség előtt. A zenéje magyar motívumokból van felépítve s gyönyörű alkotás. Verő most is kitett magáért, s határozottan mesterileg kidolgozott [szerzeménynyel lépett föl. Legszebbek egyike a zeneszámokból „Ballerina leszek“, amelyet Kornai és Szentes énekel. A szöveg már gyönge. Egy szunyogtudós kerül nejével, és annak intézete növendékeivel — a doktorkisasszonyokkal — s lányával Ma- gyaiországba a Balaton vidékére, A tudós és neje 20 éve már voltak erre. Itt vidám sport-fiuk évelődnek az idegenekkel; de fő czéljuk, hogy az előttük gyanús mozdulatu tudóst, akiről azt hiszik, hogy balletmester és nem tudós, hölgyei pedig balleri- nák, — leleplezzék. Ezért a Ba- konyba való kiránduláskor mint betyárok lepik meg őket, elfogják a kivallatják. Az öreg csakugyan bevallja, hogy ballet-nópség az egész had, vele együtt, csak egy leány doktorkisasszony, de azt nem mondja meg melyik, hadd ringassa magát jóhiszemben, aki elveszi valamelyik lányt. Ez a dolog van kiszínezve; látunk pikáns fürdőjelenetet, kottából éneklő betyárokat és juhászokat, kalandvágyó sportmanuokat stb. A darab kidolgozása terjengős, a mi kárára van és a tárgy alig kielégítő; úgy látszik, a mai operette ipar szokásai alól nem tudta magát kivonni Verő, vagy talán inkább a zenével gondolt. Érdekes az újabb operettek természetét megfigyelni. Többnyire félszeg, torzszülött mese, egy csomó tar- kabarkaság összepakkolva. A doktorkisasszonyok első elő adása gyönge volt. Másnap, vasárnap este, amikor újra adták közepes közönség előtt, már teljesen jól ment. Szentes kitünően játszotta a szunyogtudóst. Kornay (Miczi) csupa tűz és kedves pajzánság volt; örömmel ismerjük el, hogy szépen játszott s énekszámai sikerültek, többször megujrázva. Papír pompás földbirtokos alak volt. Márkus, Sziklay, Toronyi, Ferenczi, Tábori, Szabóné, Győrfi jól illeszkedtek be. A Sziklai, Ferenczi és Reviczki énekhármasa sikerült volt. A kar ének egyik-másik helyen gyönge volt. A zenében már a második este kurtítást vettünk észre, kölönösen a magas részeknél. A fürdő jelenetnél több szolidságot kérünk. A dobtorkisasszonyok több elevenséggel jöjjenek fel első megjelenéskor. Vasárnap délután a „Karácsonyi Angyalt“-t játszották jó előadásban. Hétfőn pedig „Obrenovics Sándort“. Kedden újra a „Doktorkisasz- szonyok került színre kis közönségnek. A műsort nem tartjuk elég változatosnak. A népszínművek teljesen kiküszöböltettek. Sok, az előzetes jelentésben jelzett darabot nem látunk a műsorban. e. HÍRROVAT. Tisztelettel felkérjük előfizetőinket, hogy a hátralékos dijat haladéktalanul küldjék be, mivel ellenesetben kénytelenek leszünk a lap küldését beszüntetni. * A Szatmárnémeti dalegyesület közgyűlése. Folyó hó 14.-én tartotta a Szatmárnémeti dalegyesület ez évi közgyűlését a városháza kis tanácstermében. A távollevő és elfoglalt elnököt dr. Fechtel János alelnök helyettesítette. Nevezett alel- nök, magasan szárnyaló ékes szavak kíséretében nyitotta meg a közgyűlést, melyekben az énekművészet ideális voltát rajzolva, a tagokat odaadó buzgalomra buzdította. Utána következett az elnöki jelentés felolvasása. A jelentés hű képét adta a dalegyesület múlt évi működésének. Részletesen terjeszkedett ki külön a a dalegyesület és még részletesebben a zeneiskola ügyeire. A jelentés szerint a dalegyesület négy tagilletmé- nyes dalestélyét megtartotta, szerepelt azonkívül február 22.-én a Lo- rántffy-egylet estélyén, márczius 15-én a Kölcsey-kör hazafias ünnepélyén és deczember 13.-án a Kölcsey-kör Deákünnepélyén. Van az egyesületnek 5 tiszteletbeli, 12 alapitó, 52 működő és 158 pártoló tagja. A zeneiskola ügyeire nézve részletesen elmondja a jelentés a zeneiskola egész félévi történetét. Érdekesebbnek tartjuk a zeneiskola jelenlegi állását vázolni a jelentés szerint Van az iskolának eddig 150 növendéke. Január 24-ét véve határpontul, szakok szerint a zeneiskola növendékei igy oszlanak meg : Csak zongorát tanul 87 ebből 33 fiú 54 leány. Csak hegedűt tanul 32, ebből 20 fiú 12 leány. Csak czimbalmot tanul 13, ebből 1 fiú, 12 leány. Zongorát és hegedűt tanul 4, ebből 3 fiú, 1 leány. Zongorát és magánéneket tanul 1 fiú, 1 leány. Hegedűt és magánéneket tanul 2 fiú. Karéneket rendkívüli szakképpen 1 leány. A növendékek félévi érdemsorozatára nézve a zeneiskola igazgatója jelenti, hogy az nemcsak kielégítő, hanem figyelemre méltó és hogy mindenütt, jókedv és pezsgő szorgalom mutatkozik, úgy, hogy a zeneiskola virágzása kétségtelen. A jelentést a közgyűlés elfogadta és az elnökségnek köszönetét szavazott érte. A pénztári jelentés szerint van a dalegyesületnek harminczezer ko róna tőkéje. Az ez évi bevétel volt 2365 kor, 81 fill., kiadás 2176 kor. 11 fill, maradvány tehát 189 kor. 70 fül. A zeneiskola pénztári jelentése szerint a zeneiskolának bevétele volt a félév alatt 7492 kor. 55 fillér., kiadás 7303 kor. 68 fill., maradvány tehát 188 kor. 87 fill. Megjegyzendő, hogy a zeneiskola épületének rend- behozatala és felszerelési költsége a hivatalos leltár szerint túlhaladja a 4000 (négyezer) koronát. Mindkét pénztárt Bakcsy Gergely és Novak Lajos egyesületi szám- vizsgálók vizsgálták meg és minthogy minden tételt okmányokkal igazolva találtak, a két pénztárost a közgyűlés a számadás terhe alól felmentette és nekik buzgó működésükért köszönetét szavazott. Dr. Fechtel János alelnök úgy a maga, mint társai nevében lemondott és a gyűlés további vezetésére Dr. Vajay Károlyt kérte fel. A gyűlés vezetőjének indítványára a dalegyesület tisztikara ugyanaz lett, mint az előző évben, kivévén a pénztárnoki állást, mert azt a közgyűlés a zeneiskolával összekapcsolta és egy személyben összpontosította. A tisztikar névsora a következő: Elnök dr. Vajay Imre, alelnök dr. Fechtel János, titkár Sándor Ven- czel, karmester Méder Mihály, másodkarmester Veress Lajos, dalegyesületi és zeneiskolai pénztáros Márton Lázár, ellenőr Markos Imre, ügyész dr. Antal Sándor, gondnok Hajdú Károly, számvizsgálók Bakcsy Gergely és Novák Lajos, zászlótartó Toldy István. A választmány következőképen alakittatott meg: Balogh József, Békessy Géza, dr. Fejes István, Ferency János, Kőrösmezei Antal, Kovács Leo, Lipeczky Elek, Litteczky Endre, Pap Géza, dr. Tanódi Márton, Uray Géza, dr. Vajay Károly. A tisztikar megalakítása után az indítványok következtek, amelyek azt bizonyítják, hogy a közgyűlés egészen újból akarja feleleveníteni a dalegyesületet. Ezek az indítványok voltak: A választmány utasittatik, 1. Hogy az egész dalegyesület összes tagjainak teljes névsorát állítsa össze. 2. Hogy a befizetési bárczákat újból revideálja, a törlendőket törölje és a hátralékosoktól a tagsági dijat beszedje. 3. Hogy a harmincz ezer korona vagyont, mely meg nem csonkítható, oly biztos helyre helyezze, hogy arra ezentúl a dalegyesületnek gondja ne legyen 4. Dolgozzon ki egy pénztár- kezelési módozatot és annak betartása felett szigorúan őrködjék. 5. Hogy a pártoló tagok aláírási iveit szedje össze és a titkár kezébe szolgáltassa 6. A pártoló tagok gyűjtésében a különféle kellemetlenségek elkerülése végett határozott módot állapítson meg. 7. Állapítsa meg a kirándulások és utazások módját és költség- vetését. * A Kölcsey-kör választmánya hétfőn, folyó hó 15-én délután 5 órakor ülést tartott a városháza kistanácstermében. Elnök volt dr. Fechtel János; jegyző Csomay Győző. Jelen voltak még Orosz Alajos, dr. Fejes István, Kölcsey János, Hajdú Károly, dr. Böszörményi Emil, Radó B , dr. Fodor Gy. A titkár bejelentette a különböző szakosztályok megalakulását, amit a választmány tudomásul vett. Ezután a márcz. 15-iki ünnepség rendezésére egy öttagú bizottságot küldött ki a választmány. Ez a bizottság rendezi a színházban a délutáni hazafias ünnepélyt; többek közt a színtársulatot is felkérik közreműködésre, s evégett a direktorral tárgyalni fognak. Köri tagok gyűjtésére akczió indul. A márczius 15-iki ünnepség rendező bizottsága : dr. Fechtel János elnökletével Orosz Alajos, dr. Fodor Gyula, dr. Fejes István és Csomay Győző. * Hogy néz ki ma nálunk az ex-lex? Hát bizony igen szomorúan. Kedden járt le ugyanis ez évben az első adó évnegyed, amely a múlt év- hason időszakát tekintve, az eredményben ettől nem kevesebb, mint. 15.648 kor. 62 fillérrel visszamaradt. Ez már valami. Tavaly befizettek 38.340 kor. 46 fill, államadót, mig
