Szamos, 1904. február (36. évfolyam, 9-16. szám)
1904-02-14 / 12. szám
hagyjunk fel s vállvetve munkáljuk mindannyian azt, a mi szemünk fénye, e város üdvétigl .benne a polgárok megizmosodását ,-'\a s«eméljd s vagyonbiztonságot I Az ellentétek örökös íelszitása csak • . ^ gyűlölködést terem s a gyülölkö- * dés‘ bogáncskórójárói le nem ve- '' &. szünk egyetlen hulló mannát a közjó .érdekében. "-<■4. * T _____________________(—n.) Vá rosaink,*) Magj'arország, melyet földrajzi fekvése a tőrök invázió ellen évszázadok hosszú tartamára állított oda Európa védőbástyájaként, sohse volt azon kedvező helyzetben, hogy a béke és nyugalom áldásai közepette a kultúrának és közgazdasági életnek oly középpontokat teremthessen és azokat oly módon rendezhesse be, hogy azok a kulturállam kialakulásának tényezőivé és maradandó szilárd oszlopaivá izmosodhassanak, ennélfogva óriási feladat vár még a magyar nemzetre, hogy öntudatos cselekvéssel és gondoskodással kipótolja mindazon hiányokat, melyeket a kultárállam eszményi fogalmának betöltése, a fejlődés aktualitásának jelen időhatárában tőle múlhatatlanul megkövetel. Be kell ismernie mindenkinek, hogy a magyar alkotmány visszaállítása óta hazánkban a köztevékeny- ség és közintézmények létesítése terén nagyon sok történt. Tehát annyi becses anyagot halmoztunk össze, hogy most már bekövetkezett az ideje annak, hogy azt a sok értékes anyagot megfelelő formába öntsük, rendszerbe foglaljuk és az uj szervezeteket úgy megkonstruáljuk, hogy mig azok egyrészről a nemzet intellektuális 'fejlődésének megfelelő kereteit képezzék, addig másrészről a konszolidált magyar nemzeti állam kiépítésének is szilárd alapjaivá váljanak. A magyar városok újból való rendezésének kettős irányban kell érvényesülnie. Az egyik a meglevő keretekben a helyi viszonyok által *) Mutatvány a „Magyar városok közügyei“ ez. műszaki lapból. indokolt külső rendezés; szerves kap csolatban a modern hygienia által megkövetelt intézmények létesítésével. A másik pedig a belső organi- záczió, az uj szervezet, melynek feladata, hogy a városok intellektuális tartalmának megfelelő uj szellemet öntsön azok közéletébe. A városok szervezését illetőleg külön jtörvény alkotandó, mely kiemelvén a városokat korlátolt helyzetükből, intellektuális erejüknek megfelelő oly széles alapon nyugvó autó nómiát nyernek, mely éles vonásokkal domborítja ki a városok önálló egyéniségét s ezeket a nag}' nem zeti feladatok teljesítésére alkalmasokká teszi. A városok lakóinak polgári szabadsága ; továbbá az autonom jog alapján gyakorolt független rendelkezésnek a köz javára szolgáló érvé nyesitése; s mindazon tevékenység mel}' végeredményében a városok polgárainak vagyoni jólétét segíti elő és ezek anyagi függetlenségét biztosítja : nem a városoknak önczél- jait szolgáló elvont érdeke, hanem a nemzet összeségének jövendő boldogulását biztosítani hivatott leghat- hatósabb eszköze. A városok mai rendje, mely a polgári jelleget teljesen kiküszöbölte, a maga lekötött és alárendelt helyzetében teljesen megszüntetendő. Az uj szervezésnél ne legyen más az irányadó, mint az egyes városoknak intellektuális tartama és ezzel kap csolatban ama fontos feladatoknak biztosítása, hogy mely város minő mértékben tud megfelelni hiú ailü rök nélkül kulturális, közgazdasági és nemzeti szempontból vett feladatának. Oly' városok, melyek a most felsorolt feladatoknak megfelelnek és a modern közlekedés eszközeinek figyelembe vételével vett középponti fekvésüknél fogva arra hivatvák, hogy a körzetükbe eső távolabb vidékekre is kiterjesszék kulturhivatá- suknak áldásait: az ily városok ezen magasabb hivatásuknál fogva ompo- riális jellegükben minden oly iíöz- intézménynyel ellátandók, melyek feladataik betöltésének biztosítására szükségesek. Alsó és felsőbb bíróságok, hatóságok, középiskolák minél nagyobb számban, ipar és kereskedelmi kamarák ; posta és táviró-igazgatóság; a különböző kulturintézetek; szóval, minden oly köziustüuczió. mely az emporium fogalmának be töltéséhez megkívántaink, ezen középponti fekvésű városokbau helyezendő el A városok szférájának megálla- pitásáu kivül, fősulyt kell fektetni a modern hygienia követelményeire s agyáltalán minden városnak akként kell berendezkednie, hogy lakosainak egészségei érdekei megóvassauak, hogy enuek folytán ott lakásuk és tartózkodások kényelmes és gond nélkül való legyen. Vízvezeték csatornázás és szemótkihordás ; ezekkel kapcsolatban a pöcze- és szemétgödrök rendszerének megszüntetése, oly ideális állapot, mely magasra emeli a város sziuvonalát. Ezeken kivül parkok, sétálóhelyek, fürdők, szilárd utczaburkoiás, légszesz- vagy villamos világítás; s a helyi közlekedés kényelméről való gondoskodás: mindez elmaradhatatlan kelléke és kiegészítése a modern értelemben vett város fogalmának. Igaz, hog)’ a most felsorolt köz- intózmények töméntelen pénzt, körültekintő gondosságot, kitartó munkát és ernyedetlen szorgalmat igényelnek. De elvégre az Isten sem egy nap alatt teremtette a világot; s itt az ideje, hogy teljes erővel és lelkesedéssel induljunk neki az alkotás és kiegészítés nagy munkájának, mert erre nem pusztán i. humaniz más hivó szava, hanem egyúttal a hazafiui érzés öntudata is kötelez, ha méltó helyet akarunk e’foglalni a nyugot-európai kulturátlamok díszes sorában. Tisza István gróf kormányeinö- künk komoly ígéretet tett az iránt, hogy a városok által teljesített állami feladatatok kártalanításaképpen megkapják azok a borital- és hús- fogyasztási adókat. íme, e ténynyel egy bő anyagi forrás nyílik meg a városok előtt, melynek évi jövedelmeiből okos és ezélszeiü beosztás mellett megvalósíthatják mindezen hygienikus intézményeket, melyekről való gondoskodás a városoknak legeminensebb feladata. Amely város mindezen vonatkozásokban eleget tett feladatának, az büszke öntudattal sorakozhatik a modern Magyarország megteremtőinek tényezői közé. Éhen Gyula, orszgy. képviselő. miatt, amikről igazán nem tudta, hogy mi fán teremnek- De bezzeg tudta a fia. A színész kifogyhatatlan volt elhunyt barátjainak magasztalásában. Szavából físzin’e melegség áradt elő. mi az apát rendkívül boldoggá tette. Elhallgatta volna napestig, reggelig. — De jól tette, hogy felkérez- kedett a kocsimra. Ha nem sértem meg, mi is a becsületes neve — Térey Károly. — Úgy P Nohát az Isten tartsa meg. Most már egy-két napra csak nálam marad vendégnek ? — Nem lehet, kérem, szívesen tenném, már csak azért is, mert az Imre apja. Térey Károly aztán hosszasan elmagyarázta, hogy neki, hogy gyalogszerrel indult, milyen fontos oka van, a színtársulat megbukott. Nem tudnak eljönni onnan, ahol vannak. Neki ennélfogva Gyomára kell menni bérletet csinálni, pénzt felvenni a bérlőktől s elküldeni az igazgatónak. Az öreg Csotos nagy érdekkel hallgatta a magyarázatot, melynek végeztével éppen haza érkezett a háza elé. Megállította a kocsit s azt kérdezte a színésztől : — Aztán mennyi pénzt akarna Gyomán összeszedni ? — Kétszáz forintot. — Kétszáz forint ? Az nem is pénz. Azt Gyoma városa nélkül is eligazithatjuk. ~ Hogy? — Hát úgy, hogy lesz szives beljebb kerülni, aztán megmondani, hová keli a pénzt, küldeni ? En aztán lóra ültetek egy bérest, aki egy kettőre elviszi. Úgy is történt. Az igazgató hosszan tartó csuklást kapott a meglepetés örömétől. Egész éjszaka azon törte a fejét, hogy honnan tudta Térey Károly ilyen ördöngős gyorsasággal előteremteni a pénzt. Hiszen, ha ternót csinált időközben, akkor se(m jutott volna hozzá ilyen hamar. Negyednapra Térey elmagyarázta a csodát. Akkor ültette kocsira az öreg Csotos. Előbb azonban ki vitte a tanyára s úgy megfürösztötte tejbe-mézbe, hogy a boldogult Kanaán óta magyar színész még úgy nem fürdött. A szinigazgatóbau az állomáson egy nagy elhatározás érlelődött meg. Közölte a színtársulattal. — Elmegyünk az egész társulattal Csotos Péter tanyájára s ott előadjuk rendkívüli díszelőadásnak a Bánkbánt. Mindenki, még a súgó is, remek ötletnek találta a művészi kirándulást. Három paraszt szekér szállította ki a dekorációkat s a dekorációhoz szükséges művészi személyzetet. Az öreg Csotos tüntető örömmel fogadta a művészi inváziót. — Ennél okosabbat igazán nem te ettek volna. Egy repülő dohánypajta lett. kijelölve arénának. Az öreg Csotos maga czepelte a deszkákat, gerendákat a szinpadópitéshez. Délben kitűnő tanyai ebéd várta a vendégeket, kik örömmel állapították meg, hogy Térey Károlynak Kanaána vonatkozó hasonlatában semmi túlzás nem volt. Az előadás is zavartalanul folyt le. Azaz nem egészen . . . Minden úgy ment, mint a karikacsapás, csak egy nagy hiba mutatkozott: Csotos Péter nem volt látható. Este eltűnt s azóta senki nem látta. A színészeket ez a körülmény nag3Ton deprimálta. De alig szállt szét az utolsó tabló görögtüzének a füstje, mikor Csotos Péter megjelent. Mindnyájan szemrehányásokkal illették. — Ejnye, ejnye, megsem nézte az előadást! — mondotta az igazgató komoly elkeseredéssel. — Nem lehetett, könyörgöm, le kellett mennem a birkausztatóhoz. Külömben nen: az előadás számit, hanem a szivesség . . . Zöldi Márton. Színház. „Drótostót “ Szerdán elég nagy közönség gyönyörködött a szép zenében, ha nem is egyesek hangjában. Úgy tetszett, az a vásott ké kezeruza kokettirozgat ez operettel i s, mert meg megesipkedte. No né! „Három pár czipő “ Papír Sándor választotta jutaiomjátékául, csü törtökön, ezt a régen divatos énekes vígjátékot; amelynek azonban a zenéje, ez a nem nagy, de pazar- szépségű szerzemény ifjonti lenge- séggel teli. Szegény Millöcker Károly !' Irhatt d ezt a bájos zenét, amelyben a zenei hangok ünnepre gyüluek, félredobták óueksz ámaid nagy részét s egymással kino an ver- senvző betétek terpeszkedtek azok helyén. Am a betétek sem sikerültek valami tüudöklőeu. Ez is vigasztalhat jó Millöcker, ha ugyan egyáltalában búsulsz, legfeljebb meghagyott zeneszámaid éneklésekor jaj- dultál föl néha keservesen, bárhol vagy, mintha te rajtad e3tek volna az azokra hullott lapos vág ások. Azonban a szöveget is meglovagolta a lidércz, akarom mondani a kék- czeruza. Meg lehet, hogy ez a szö- vegnyuzás — részben vagy egészben — már a régiek bűne, de hát nem tehetünk róla, elég az, hogy a többek közt a harmadik felvonásban a harmadik pár czipőrői nem is hallottunk. — Hát igy. Telt ház volt. Papirt (Fiink czipész) sokat tapsolták ez este. Első megjelenésekor a magasból alábocsátott nagy babérkoszorúval és pecsétes levéllel tüntették ki. Jól megjátszotta Papir ez esteli szerepét; azonbau olyan darabot lett volna helyes választania, ahol szépen fejledező tehetségét méltóan bemutathatta volna; esetleg a „Postás fiú és hugá“-t is, daczára a régebbi lezónázásnak, mert ebbeu a kitűnő darabban, egy pompás és igen jól megjátszott szerepe van Papírnak. Úgy látszik, ez a szezon a roszul választott jutaimi darabok szezonja lesz Kornai Plinknót játszotta; ügyeskedéséért e fürge szerepben, amely önmagát ajánlja, megérdemelt tapsokban is részesült. De éneke gyenge volt; a magas részeket egyszerűen élneveti. Iteviczkiaek az éneke sem tett hatást;.sőt teljesen elesett. Igaz, hogy írem tehetnek róla, akik valamire nem hivatottak. Győrfi M. (Kunigunda) jó komikáné lesz. — A darab hamar leper- gett. „Postásfiu és a húga.“ Szellemes tartalom; helyes szerkezet; szép zene; üde hangulat. Pénteki zóna- előadás volt. Telt ház mulatott rajta. c. HÍRROVAT. Tisztelettel felkérjük előfizetőinket, hogy a hátralékos dijat haladéktalanul küldjék be, mivel ellenesetben kénytelenek leszünk a lap küldését beszüntetni. * Főispáui beiktatás. Pár nap előtt a hivatalos lap közölte, hogy Kristóffy József nagylaki országgyűlési képviselő Szatmárvármegye és Szatmárnémeti szab. kir. váios főispánjává kineveztetett. A főispán beiktatása iránt az előkészületek megtétettek s ez érdekből Pap Géza polgármester f. hó 12-én értekezletet hivott egybe, amelyen a beiktatás részletei megállapittattak és pedig tekintettel arra, hogy Sz at már vármegyénél a beiktatás f. hó 2J-én fog megtörténni, az ériekezlet a beiktaBáli idény. Vásárolja selyemkelme gaze, crépe de chine, csipkeruha, csipke és szalag- szükségletét a báli idényre, SZÉNASY HOFFMANN és TSA Elismert legjobb és legszolidabb hol az utolsó újdonságok mindig ezég, rakI selyemáruházában Budapest, IV., Bécsi-ulcza 4. táron vannak. MintáH Mrnuis
