Szamos, 1904. január (36. évfolyam, 1-8. szám)

1904-01-28 / 7. szám

▼agy el is pusztulnak; erkölcsileg nélkül az ember, sőt egy egész nem­zet is elcsenevészedik. A társadalom züllött, nyomorult alakjai, rendesen erkölcsi romlásuk által lesznek azokká. Pedig ha korunkat ez oldalról vizsgáljuk, szomorú állapotok tűn­nek fel szemünk előtt, mind politi­kai, mind társadalmi téren. E kort méltán nevezhetnék az erkölcsök hanyatlási korának. Politikai téren kihalt az ideál, az eszményért való lelkesedés. Ennek a helyét a haszonlesés, majd a po­litikai nagyképűség foglalja el. Sok kárt tesznek e tekintetben úgy a haszonleső mint a lármás népámitó publiazisták, kik sajnos, rendesen önző czélokat szolgálnak. Egyik előtt a haszon, másik előtt a nagyhangú népszerűség hajhászat a czél. S váj­jon ily viszonyok Közt lehet-e szol­gálni valódi tiszta politikai eszményt. A lapok tagadhatatlanul hatás­sal vaunak reánk. Bármenyire is akaruók, hogy ne befolyásoljanak bennünket, bármennyire hisszük is, hogy felül állunk azok befolyásáu, többó-kevósbó mégis hatnak reánk. Ha már most nem tiszta politikai ideált szolgál valamely lap, a me­lyet olvasunk, még az önálló gon­dolkozásnak közül is sokat megmé­telyezhet. Hát még akik vakon kö­vetik valamely lap politikai állás pontját, mily szánandó kiskorúságba sülyednek. Milyen politikai morál például az, mikor egy szerkesztő egy ideig függetlenségi, majd mikor a fizetés úgy hozza magával, kor­mányparti lapot szerkeszt. Pedig ilyen gyakran megtörténik. Ép ily hibában szenvedünk, gyakran a politikai pártok is. Idál- juk politikájuk igen gyakran az al­kalmazkodás. Mire becsüljük aunak a politikusnak jellemét, aki egy da­rabig egy pártelv mellett küzdött s egyszerre csak más párt kötelékébe lép be! Ez pedig megtörténik nem­csak egyes politikusokkal, hanem egész párttal is. A fúzió ma ártat­lan dolog a politikában. Az ilyen politikustól vagy politikai páittól ma is megkérdezhetnök, mint ama kurucz korbeli tót atyafitól: mi vagy hát te? Egyik politikai párt egészen a „koncz“ rabjává lessz. Másik üres lármával akar feltűnni. Ez tetszető* a tömeg előtt. Az beéri a nagy haug- gal is. Még az se baj, ha az ország kárát vallja, mint ezt a mostani ál dástalan czéltévesztett obstrukczió szánalmas vergődése mutatja. Miféle politikai ideál az, amely az ország­nak kárt okoz! Szóval politikai óle­letünk mezején a valódi politikai eszmény a pártok között — mint sok bába közt a gyermek — elvész. Az igazi politikus vagy politi­kai párt, halálig küzd politikai osz- ményeért, mint a hős a csatatéren. Hol van ma az ilyen politikus vagy politikai párt? S hogy állunk társadalmi téren? A társadalmi erkölcsök is igen meg­lazultak. A nagy társadalom erkölcse is az önzés, nagyravágyás, haszon­lesés. Kiki magának. Itt aztán az adott szó meg nem tartása nem is bűn. Sajnos, e hibás utón a vagyo­nos osztály halad rossz példával elöl. Osoda-e ha e rut bűnök kiölik a tár­sadalomban is a jó és nemes eszmék után való törekvést? Mit várjunk egy önző, haszonleső társadalomtól. Pedig a sociologia azt tanítja, hogy a társadalomban is minden túlzás, igy az önzés is megbosszulja magát, így bosszulta meg a nemzeti forra­dalmak idejében is. Most is a szo- czialismus a társadalmi önzés és elő­ítéletek ellen küzd. Ki tudja mikor ismétlődik az 1848? Mikor kell a régi rendszernek meghódolni, vagy helyet adni az újnak? A társadalom forrongásban van. Uj eszmék mozog­nak a légkörben, mint tavasz táján. A természet életében a tavasz után vágyódunk most. A tavasz megújítja a föld színét, uj lényeknek ad életet, megújul a légkör is. Ta­vaszra, megújulásra vau szükség po iitikai, társadalmi életünkben is. . A természet tavasza bizton eljő, ha megenyhül a lóg s vidul a határ. Hát vájjon politikai s társadalmi életünk légkörében mikor lesz uj tavasz? Mikor olvadnak íel az önzés jógbilincsei ? Őry Tamás, ref. lelkész. Színház. Szombaton egy németből fordí­tott 8 felvonásos operette került színre telt ház előtt, „A vándorle­gény.“ West és Schnitzer urak Írták a szövegét, amúgy német ízzel. Hát bizony ketten sem tudtak valami na­gyot létrehozni. Pedig komédiát, herczeget, herczegnőt, udvarostul, mindent összekevertek, hogy vándor­legényük sorsát jobbra fordítsák. A darab eszméje elég poetikus kis dolog ; a keret azonban gyönge. Inkább a zene az, ami megmenti ez operettet Együttesen szemlélve már, elég jó benyomást tesz az emberre „A ván­dorlegény.“ Eysler Edmund szerzetté a zenéjét. Nem tudjuk, milyen hosz- szu lehet ennek az urnák a haja s visel e gé-rokkot, de bizonyos, hogy szép zenét irt „A vándorlegény“ szö­vegéhez. Üde hangulat áramlik ki belőle s egyes sajátosságtól eltekintve mindvégig élvezetes. Az operettet egy ismert iró, Faragó Jenő fordí­totta. Az előadással meg voltunk elé­gedve. A kiállítás megfelelt, az elő­adás menete helyes volt s most gon­dot fordítottak arra is, hogj'' a sta­tiszták kellő számban legyenek. Kornay Margit (Oculi) csinos és ügyes volt. Gondosan játszott, jól énekelt. Kedves alakja volt a darab, uak. Márkus Aranka (Lola herezegué) szép énekéhez igyekezett, lehetőleg jól játszani is. Toronyi (Fülöp her- czeg) frissen mozgott, szépen énekelt, csak ne erőltesse magát, szükségte­len ; Papír (A vándorlegény, Sirau- binger) nagy szerepét kedvvel ját szotta végig. Jó imitátor, mindig is változatossági’a törekedjék. Jó, erő­teljes és kellően iskolázott hangja minden énekszámot megbirt. Szép duettje volt Kornayval. Ügyes kup- lékat énekelt hatással. Ferenczy jó alak volt. Szentes, Szabó Mari is. A kar és zene helyesen működött. Vasárnap este megismételték a „Vándorlegényt“ telt ház előtt. Délután pedig gyermekelőadás volt : „A csizmadia mint kisértet.“ Hétfőn este nagy közönség jött egybe, „Bob herczeg“-et játszották zónában. Ez a kedves kis operette remélhetőleg még csinál egy pár jó házat. Az előadóktól mindig tiszta, érthető beszédet kérünk. „Odette.“ Sardou 4 felvonásos régi színmüvét fél ház nézte végig kedden este. Erősebb szinmü-előadást is láttunk már az estinél színésze­inktől. Lányi Irma a czimszerepben kitűnt gondos játékával. Garay kel­lemes lányka volt, mint Borangere. Bátosi, Nagy, Szól jól érvényesítet­ték igyekezetüket. Egy különálló megjegyzést aka­runk tenni. Az ominózus „Csoda­gyermek“ múltkori, első előadását — a játékot értjük — az általáno­san megírtak közt sikerültnek jelez­tük e rovatban. Ismerjük e darabot illető azon nézeteket, — amelyek a szinügyi bizottságnál határozati alakot is nyertek, — hogy színésze­ink lehető diszkrét, finom játékkal hozzák színre a Csodagyermeket; ugyanis lehető gyorsasággal és köny- nyüséggel át kell siklani a kirívó jeleneteken, ki kell huzni a frivo- labb kifejezéseket s több efféle ; ám meglátjuk, hogy fog és hogy foghat ez sikerülni. Tisztázva akarjuk látni e kérdést: t. i. mi úgy fogjuk föl ezeket a nézeteket, hogy azok, anél­kül, hogy a múltkori előadásra, mint játékra bírálatot képeznének, a be­következendő újabb előadásnál tar­tandók szem előtt. Mert tartozunk magunknak annyival, hogy föntart- suk és megvédjük, a múltkori elő­adásra — játékra — nyilvánított véleményünket, amely úgy lett meg­alkotva, ahogyan láttuk az előadás alatt levő darab alapeszméjének ál­talában vett minél tökéletesebb ki­fejezésre juttatását, — mert a föczél minden igazi előadásnál ez szokott lenni, ez keli, hogy legyen, — elte­kintvén ott az alapeszme, tárgy külön vizsgálatától, — amelyek vizsgálata más kérdés, s ami elöl nem is tértünk ki. HÍRROVAT. * Szinikeriileti gyűlés A szat már-eperjesi sziuikerület választmá­nya folyó év január 27-óu tartotta alakuló gyűlését, amely aikaiommal egyuttal az 1904—1905. évi szini- idónyre megválasztandó színtársulat szerződése is tárgyalás alá került. A gyűlésen gróf Fesfcetioh Andor, or­szágos szinikerületi felügyelő is meg jelent, ellenben a kerülethez tartozó városok közül egyedül Eperjes kép­viseltette magát Magyar József fő­jegyző által, míg Beregszász, Nagy­károly és Kis-Várda elmaradását ki mentette Pap Géza polgármester, mint a kerületi választmány 6inöke, az ülést megnyitván, bejelentette, hogy a kerület megalakítására vo­natkozó szerződést Eperjes, Bereg­szász és Nagykároly sziniigjd bizott­ságai aláírták és jelenleg az Kis- Várdán van s onnan még vissza nem érkezett.; mindamellett a színi kerü­let megalakultnak tekinthető, mert még azon esetben is, ha Kisvárda a szerződést el nem fogadná, ez egy­hónapi játékidőt Szatmár átvenni hajlandó. A választmány ezen jelen- jóst tudomásul vette. Ezután a vá­lasztmány tárgjmlás alá vette Kró- mer Sándor színigazgató kérelmét, amelyben a jelenleg fennálló szerző­dését egy évre meghosszabbittatni kérte. A folyamodó színigazgató el­len több oldalról s különösen Eperjes részéről emeltetett kifogás azon te­kintetben, hogy társulata ninos úgy szervezve, különösen nyáron, hogy az illető városok igényeit kielégít­hetné, ezen körülményt a kerületi választmány némileg igazoltnak ta­lálja s ugyanazért az igazgatóval kötendő szerződésbe bevótetni hatá­rozta, hogy köteles a színigazgató a szerződés értelmében megfelelő tár­sulatot szervezni és erre nemcsak erkölcsi kényszer utján, hanem birság által is kötelezhető. Ugyanazért kö telezi a színigazgatót, hogy a jövő sziniidónyre, szervezendő társulatának tagjait virágvasárnapig a kerületi választmány elnökének bejelentse és az ekóp szervezett társulatot az egész idény alatt megtartsa. Ezen kiköté­sekkel a választmány Krémer Sán­dornak a szinikerületet átengedte és a szerződés megkötésével az elnököt megbízta. * A jogügyi szakbizottság fo­lyó évi január 26-án ülést tartott, amelynek tárgya a Zöldfa vendéglő bérletének felmondása volt. Ezen kérdést a szatmári ipari hitelszövet­kezet egy beadványa hozta szőnyegre, amelyben kérte, hogy a Zöldfa épü­let összes helyiségei az eddigi bér mellett, a hitelszövetkezet részére adassák át, ahol a szövetkezet az áruesarnokot kívánja berendezni. Miután pedig a Zöldfa vendéglő 1906. évi deczember 81-ig Krausz Áronnénak van bérbe adva, fölmerült azon kérdés, hogy a bérlet ezen in dók alapján három havi felmondás­sal felbontható-e? A jogügyi szakbi­zottság a tiszti ügyész véleménye alapján kijelentette, hogy a szerző­dés értelmében a bérlet 3 havi fel­mondással minden kárpótlás nélkül megszüntethető. Ezen kérdés felett a tanács fog határozni, valamint az iránt is, hogy a bérletnek a hitel­szövetkezetre leendő átruházása, az eddigi bér mellett engedtessók-e meg, vagy pedig a bérletre uj árverés tű­zessék ki. * Egyházi választások. A szat­mári ev. ref. egyháznál a kilépett tisztviselők: Uray Géza eg h. főgond­nok, Fehér József egyh. algondnok újból megválasztattak Üj presbyte- rek lettek Osváth Elemér fögimn. tanár s Kató Antal. Az egyházi kép­viselők valamennyien változatlanul meghagyattak. * Gyászhir. Városunknak egy közismert és közbecsülésben álló alakja hunyt el e hó 23-án Günther János kir. törvényszéki telekkönyv­vezető személyében. Mint hivatalnok pontos és lelkiismeretes ember volt, kit nemcsak felebbvalói és hivatal­noktársai, de a vele érintkező felek is nagyra becsültek. Majdnem négy évtizeden szolgálta az államot igaz munkásság és szorgalmával, mig gyógyithatlan betegsége az ágyba nem döntötte, honnan kilenczhavi súlyos betegség után ragadta el a halál. Özvegyén kívül egyetlen fiacs­kája gyászolja az elhunytat, kinek temetése hétfőn délután ment végbe általános és nagy részvét mellett. Nyugodjék békében ! * Felhívás a torna- és vivő egylet tagjaihoz. A szatmári torna- és vívó egylet művezetője lapunk utján is fölkéri az egylet tagjait, hogy a torna órákon minél tömege­sebben megjelenni szíveskedjenek, hogy a tavaszszal rendezendő torna- és vívó ünnepély sikere annál is in­kább biztosítva legyen. Torna- és vívó órák hétfőn, szerdán és pénte­ken d. u. 5—7 óráig tartatnak az ev. ref. főgymnasium tornacsarnokában. * Papp Lajos 'ügye. Papp La­jos szatmári gör. kath lelkész ügyé­ben legutóbb azon változás történt, hogy fizetését a szamosujvári püs­pökség ez év február 1-ső napjától a városi pénztárból folyósítani kérte- Az átirattal a tanács a legközelebbi ülésen foglalkozik. * Mennyi a városi segélye­zett? Szatmár város főkapitányi hi­vatala összeállította és a hatósághoz beküldötte a városi segélyezettek 1904. évre szóló kimutatását. A ki­mutatás szerint az állandóan segé­lyezettek száma 270. * Városunkba beköltözött csa­ládok. A múlt 1903. évben váro­sunkba összesen 8 család költözött be és kapott a rendőrségtől állandó letelepedésre engedélyt. * Biztosítéki kiadások. A vá­rosi tanács legutóbbi ülésén két czég- nek adia ki biztosítékát. Az egyesült villamos részvénytársaság a kötött egyezség folytán 11519 kor. 32 fil­lérről szólő betéti könyvecskéjét kapta vissza, mig a Grünwald Test­vérek és Schiffer vállalkozó czég, a Pannónia szálló építői, 41000 koro­nás biztosítékból egy 15000 kor. ba­ted könyvét, mivel a megejtett fe­lülvizsgálat szerint az épitkezóaek ellen panasz nem merült fel. * Árvíz védelem. A folyó óvré szóló árvízvédelem esetére szükség«« közmunkaerő kimutatását az ecsedi láp lecsapoló társulat igazgatósága a napokban küldötte meg a városi ha- tóságuak. A kimutatás szerint az árvízvédelem esetére városunk terü­letére 445 kézi és 110 igás erő van felvéve, mig a Szatmárhegyre 117 kési és 87 igás eiő esik. Teljha­talmú joggal az árvízvédelmi erők kirendelésére pedig Pap Géza polgár- mester van fölruházva. A legkiválóbb tanárok és or­vosoktól mint hathatós seer: úgymint idült tüdőbetegségeknél, légzőszervek bronchitis, szamár-hurut és különösen ==fluenza után ajánl táti k.~~ hurutos bajainál lábbadozóknál in­Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izadást. Kellemes szaga és jé iie miatt a gyermakek is sasretik. A gyógyszertárakba» íregenkint 4 k.-ért kapható, figyeljnak, hegy minden üreg alanti «éggel légy«» ellátva : F. Hoffman-La Roche A Co vegyészeti gyár Basel Svájcé.

Next

/
Thumbnails
Contents