Szamos, 1904. január (36. évfolyam, 1-8. szám)

1904-01-24 / 6. szám

tánya jó volt, csak- a hangból szállítson le egyik másik helyen valamit. Nagy Sándor szimpatikus alakítást nyújtott, mint vicomte intelligens, kitűnő színész Nagy. Tábori Bres- sean költője kétségtelenül jeruzsá- lemi emlőket is szopott; máskülönben mulattató volt. Garai llus a ko- morna szerepében otthonosan alakított Krémer, Ferenczy, Szentes, Arnold epizódszerepekben jók voltak.

„Lili.“ Pénteken este fólhely- árakkal, megcsonkítva került sziure ez az operette telt ház előtt.

Az előadás sikerült. A czimsze- repet Reviczki Rózsi játszottá Meg- valljuk, aggodalommal tekintettünk szereplése elé, mégis, igyekezetét, szereptudását nézve fokép, elfogadtuk alakítását, különösen az 1-ső s a harmadik felvonásban volt jó. Igaz, hogy énekszámai gyengék voltak. Ferenczy kitűnő Pliuchard volt. Bá- tosi jó alakítást nyújtott a báróban. Papír (Saint Hipothese) sok derült perozet szerzett.

HÍRROVAT.

* Ilugonnai Béla gróf búcsúlevele. Volt főispánunk, Hugounai Béla gróf, a következő meleghangú levélben búcsúzik el városunk törvényhatóságától :

Tekintetes Törvényhatóság !

0 Császári és Apostoli Királyi Felségének a királyi kormány megtisztelő bizalmából fakadt legmaga sabb kegye folytán 1897. deczember 21-éu foglaltam el Szatmárnémeti szabad királyi város főispáui széket, a melytől a mai napon távozom. Munkásságom eredmónyeképen örömmel állapíthatom meg, hogy főispáui működésein alatt a közigazgatás színvonala emelkedett, a nemes város javát előmozdító k izmüvelödósi s közgazdasági intézmények létesültek s a közteherviselés csökkent. Ebben nagyrósze volt annak, hogy a város közönsége czólzataimat megértve, támogatásával sohasem késett, buzdításaival fáradozásaimban kitartásra ösztönzött s az elismerés és szeretet annyi jeleivel halmozott el, hogy ezek hatása alatt lelkem összeforrt a Törvényhatósággal, Önérzettel nyíl vánitom, hogy főispáui pályafutásom legszebb jutalmát ama sikerekben találom, amelyekben engemet Szatmárnémeti szabad királyi város állandóan tapasztalt s nagyrabecsült ragaszkodása juttatott. A hála érzelmeivel mondok köszönetét s üdvki- vánataim kifejezése mellett biztosítom a mélyen tisztelt Törvényhatóságot, hogy életemnek mindenkor ünnepnapja lesz, ha Szatmárnémeti szabad királyi város fejlődésének kellemes alakulásairól leszek szerencsés értesülhetni. Isten tartsa Szatmárnémetit! Nagykároly, 1904. január 13. Gróf Hugonnai Béla, főispáu.

* Közigazgatási bejárás. A Szatmártól-Mátószalkáig tervezett helyi érdekű vasút közigazgatási bejárása f. év január hó 12—13—14 és 15 napjain tartatott meg. A tárgyalást Kádár Gusztáv kereskedelemi miniszteri műszaki tanácsos, mint a miniszter megbízottja vezette. Első napon S atmárnémati város és Vetés község került tárgyalás alá és a megállapított vonal irány minden nehézség nélkül elfogadtatott. Az általános terv szerint, a tervezett vasút a Szatmár-gőzfürész állomástól indul ki és szakadatlan vezettetik a dobi országút baloldalán s ezen a szatmári csárdánál átmenve egyenes irányba viszen Vetésnek. A következő napon Cseuger községében folyt a tárgyalás óvári, Csenger és Pátyod községekkel. Itt a vonalra nézve lényegesebb észrevétel nem tétetett. Ellenben január 14-óu Porcsalmáu, Tyúkod, Porcsalma és Ököritó községekkel megtartott tárgyalás folyamán nehéz sóg vettetett fel abban a tekintetben, hogy Tyúkod és Porcsalma között tervezett iudóház helyeztessék el. A fölvetett kérdés mindenesetre kényes, mert Tyúkod községe, a mely a vasút építéséhez jelentékeny ajánlatot tett, méltán megkívánhatja, hogy a közlekedési viszonyok reá nézve kedvezően oldassanak meg. Másrészről Porcsalma községe, rernóil__ Melléklet a „Szamos"

jnk, szintén nem fog tartózkodni az áldozat hozataltól, s szintén elvárja és erre többféle oka is van, hogy úgy a vonal iránya, mint az indóház elhelyezése az ő igényüknek megfele- lőleg történjék. Végül a tárgyalás január 15-ón Mátészalkán nyert befejezést, a melyben Gyűrtelek, Ko- csord és Mátészalka községek vettek részt. Az előbbi két községnél a község képviselői és birtokosai kifogást emeltek az iránt, hogy a tervezett vasút a földeket csaknem derékban metszi át és igy közgazdasági tekintetben, a tervezetet károsnak tartják. Ez látszólag igaz, de ha tekintetbe vesszük azon fontos érdekeket, a melyek a vasút létesítését feltétlenül indokolják, nem jöhetnek figyelembe oly tekintetek, a melyek kizárólag magán érdekekre alapíthatnak. |A küldöttség azonban az emelt kifogáso kát figyelemre méltóknak találta és elrendelte, hogy ezen kérdések kimeri több tanulmánj'ozás tárgyaivá tétessenek. Mátészalka községe s különösen a legjobban érdekelt Szalkay Sándor nagybirtokos a tervezés ellen kifogást nem emelt, azonban itt az iudóház elhelyezése különösen katonai szempontból hosszabb vitára adott alkalmat, mert a jelenlegi indóház csak úgy volna használható, ha a befutó, vagy kiinduló vonatok kitéréssel, vagy a vonat megfordításával történnek. Ez azonban hadászati szempontból kifogás alá esik, mert feltétlenül szükséges az, hogy a Szatmári'ól kiinduló vonatok, Nyíregyházád 1 minden fennakadás nélkül, egj'enes irányban közlekedhessenek. Ez okokból, az iudóház elhe lyezóse, a jelenleginek teljes mellőzésével úgy terveztetett, hogy az uj indóház, a Szalkai-fóle szeszgyár északi oldalán építtetnék s a kiinduló vonatok úgy Szatmár, mint Nyíregyháza fele, egyenes irányban közlekedhetnek. De más részről ezen elhelyezés lehetővé teszi azt is, hogy a nagykároly-mátészalkai s esetleg a mátészalka-csapi vonalak is a pálya" udvarra minden akadály nélkül befuthassanak.

* A szinügyi bizottság f. évi

január 20.-án ülést tartott, amelyen tárgyalás alá vette a főkapitánynak a földszinti és karzati állóhelyek számának korlátozása iránt beadott előterjesztését. A szinügyi bizottság, már korábban is foglalkozott ezen kérdéssel s bizonyos korlátokat szabott az állóhelyekre kiadott jegyek számára nézve, azonban ez kellő si kerre nem vezetett, mert azóta is gyakran tapasztaltatott, hogy az ál lóhelyekre oly nagyszámú jegyek adatnak ki, hogy túlzsúfolt fölszint és karzat a közönséget nemcsak zavarja, hanem a rendetlenkedők megfékezése csaknem lehetetlen. Ez in dokokból a szinügyi bizottság kimondotta, hogy a földszinti állóhelyre 80 és a karzati állóhelyre 150 jegynél több ki nem adható. Folytatólag a szatmár eperjesi szini- kerület vá'asztmányába a szinügyi bízottsig Kőrösmezei Autal, Mátray Lajos, dr. Kölcsey Ferencz és dr. Kelemen Samu bizottsági tagokat választotta meg 1906. január 1-ig terjedő időre. A kerületi választmány rendes megalakulása f. é. január 27. én lesz városunkban, amidőn a választmány első ülését fogja tartani. Továbbá a színházban legt öze- lebb színre került „Cmdagvermek“ czimü vígjáték került szóba, ámennek előadása a közönség körében visszatetszést keltett. A szinügyi bizottság kijelentette, bog/ a szinda rab bírálatába nem bocsátkozik, mert azt úgy a fővárosi, mint a vidéki városok nagyobb színházai szinre- hozhatónak találták és ha a közönségnek a színdarab ellen kifogása vau, az csak egyedül az előadási modor ellen emelhető, mert az előadó művészek játéka, mimikája, haug és taglejtése, gyakran a legdiszkrétebb darabot is triviálissá tehetik. Ugyanazért, bár elismeri, hogy a csodagyermek tartalma sok frivol részletekkel bir, a darab betiltását indokoltnak nem találja, azonban figyelmezteti a színigazgatót, hogy a darab frivolabb kifejezéseit törölje, és az előadó művészeket figyelmeztesse, hogy az ygyes kényesebb ki1904. évi 6-ik számához.

fejezéseket finom előadással ennyhit- sék és a darab kellő betanulása és összevágó előadása által törekedjenek a darab szellemét érvényre juttatni. Végül a szinügyibizottság tapasztalva azt, hogy úgy a női, mint a férfi kar hiányos és gyenge, felhívta a színigazgatót, hogy a szerződés értelmében a karsaemólyzetet 8—8 tagra egészítse ki és az egyes darabok s különösen az operettek betanulására és kiállítására nagyobb gondot fordítson.

* Mit tettek a mentők 1903. évben? A még egészen uj intézményről el sem hinné az ember, hogy egy óv alatt, mikor még a kezdet nehézségeivel küzdenek, 84 esetben végeztek mentő munkát. Az esetek, melyeknél a mentők közreműködtek, a következők : 14 öngyilkosság, 7 gép- általi sérülés, 15 esés és zuzódás, 10 elmezavar s hirtelen betégedés, 2 kutyaharapás, 25 verekedés és 11 kisebb sérülés. Ezen kívül súlyos be tegeket vasúthoz szállítottak. Ezeu humánus intézmény kezdeméuyezője dr. Vajay Imre kerületi orvos és egy igen ügyes kezelője Mónus Lajos tüzfelügyelp. őket illeti a dicséret és hála.

* A Szatmárnémeti Népbank Részvénytársaság évi rendes közgyűlését Szatmáron. saját helyiségében, folyó 1904. évi január hó 24-ik napján d. e. 10 órakor fogja megtartani mely közgyűlésre a részvényesek ezennel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Hitelesítő küldöttség megválasztása. 2 Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentése az 1903 ik üzleti évről, ezzel kapcsolatosan a számadások megvizsgálása, a mérleg megállapítása, a tiszta nyeremény felosztása feletti intézkedés s. a fel- mentvóny megadása. 3. Öc igazgató- sági tag megválasztása. Kelt Szatrná ron, 1904. évi január hó 4-ón. Az igazgatóság. Ennek jelentéséből a következőket emeljük ki: „Ez üzletóv folyama alatt is törekvésünk állan dóan oda irányult, hogy a kihitelezó- sekaól üzleti feleinknek a kamatláb mérséklése által engedményeket tegyünk, mely czólunk elérhetése érdekében a 4 és fél százalék mellett elhelyezett betétek kamatát 4 és egynegyed százalékra szállítottuk le, ezenkívül ugyanezen érdekből szükségét láttuk annak is, miként újabb betéteket legfeljebb 4 százalékos kamatozás mellett fogadjunk el. A lefolyt 1903-ki üzletóvben a 50,496 08 kor. tisztanyeremény éretett el ; a vagyonmérleg főösszege pedig 3.049,570 27 koronát tesz. Ezen 50496 08 korona tisztanyeremónyt a felügyelő bizottsággal egyetértőleg az alapszabályok 90. §-a értelmében a következőleg javasoljuk felosztani.

1. 80 százalék, vagyis 40396'87 koronából a) a részvényeseknek az 1903. évi szelvény ellenében osztalékul kifizetendő 28800 kor. b) külön tartalék- alaphoz csatoitassék 11596 kor. 87 fül.

2. 14 százalék az igazgatóság jutalékára 7069 kor. 45 fill. 3. 3 százalék a felügyelő bizottság jutalékára fizettessék 1514 kor. 88 fill. 4. 2 százalék a tiszti nyugdíjalap növelésére 1009 kor. 92 fill. 5 1 százalék pedig jótékony czélra fordittassék 504 kor. 96 fill., összesen 50496 kor. 08 fillér. Egy egész részvény szelvénye 24 koronával, egy hányad részvény szelvénye pedig 8 koronával leend 1904.-ik évi február hó 15-től kezdve beváltandó.“ A felügyelő bizottság az igazgatóság jelentését elfogadásra ajánlja. A vagyoni állás a követkézö: Alaptőke 180000 kor. Tartaléktőke 180000 kor. Nyugdij-alag 28111 kor. 77 fill. Külön tartaléktöke 21916 kor. 93 fill. 410028 kor 70 fill. 1902. évi osztalék 112 kor. Zálog árverési felesleg 744 kor. 71 fill. Visszleszámi- tolt váltók 178913 kor. Betét 2372294 kor. 32 fill. Előre vett kamatok 32267 kor. 54 fill. Fizetendő betétkamat adó 4713 kor. 92 fid. Nyere sóg 50496 kor. 08 fili. 3049570 kor. 27' fillér.

* A Szatmári Gazdasági és Iparbank Részvénytársaság IX rendes közgyűlését ma, január hó 24-én délelőtt fél 11 órakor saját helyiségében (Vigadó) tartja meg. A mérleg és jövedelem-számla szerint ez évi tiszta nyeremény összege 38520 kor.

70 fill., melyből a 8. számú osztalék szelvények beváltására 3 koronával 15000 kor. kerül. A szelvények beváltásának határidejét február 15-re javasolja kitűzni Budapesten a szelvényeiket a Hazai bauk r. t. váltja be. A vagyoni állás a következő : Részvénytőke 200000 kor. Tartaléktőke 50554 kor. 30 fill. 250554 kor. 30 fill. Takarékbetét 951741 kor. 79 fillér. Heti betét 13638 kor. 67 fill. Folyó számlán 9257 kor 25 fill. 974637 kor.

71 fill. Tisztviselők segélyalapja 1731 kor. Kézi zálogok árverési feleslege 438 kor. 96 fill. Fel nem vett osztalékok 279 kor. Elszámolatlan tételek 67 kor. 82 fill. 2516 kor. 78 fill Visszleszámitolás 389589 kor. Átmenő tételek. Előre befolyt kamatok 22576 kor. 98 fill. Fizetetlen betét, kamatadó és illeték 4752 kor. 56 fül. Egyéb tartozások 3182 kor. 67 fill. 30512 kor. 21 fill. Egyenleg, mint nyeremény 38520 kor. 70 fill. 1686330 kor. 70 fillér.

* Az avasi erdő termékek értékesítő szövetkezete. A Gazdasági szempontból messze kiható szövetkezet tartotta alakuló gyűlését a városháza nagytermében e hó 20-án délelőtt. Az avasi őserdők tulajdonosai gyűltek ugyanis egybe, hogy a tulajdonokat képező erdői termékeknek piaczot és forgalmat teremtsenek Tudvalevőleg az avasi bérezek erdőségei kihasználatlanul hevernek, mivel a közlekedési viszonyok lehetetlenné teszik az erdők fáinak értékesítését. Városunk polgármestere, Pap Gézáé az érdem, hogy a fák kitermelésének eszméjét és módozatait felvetette s azt dűlőre juttatja. Mert az értekezleten megjelenő, mintegy harmincz erdőbirtokos a felvetett eszmét nagy lelkesedéssel tette magáévá és kimondotta, hogy ha a szövetkezet annyi tagból állana, miszerint a kitermelésre legalább 15000 hold bocsájtatik rendelkezésre, úgy a szövetkezet végleg megalakulhat. Tekintve pedig azt, hogy az egyes birtokosok szóbeli nyilatkozatából az derült ki, hogy már most megvan a 15000 hold terület, a megalakulás kimondottnak tekinthető. A szövetkezet tagjai egy 10 tagból álló bizottságot küldöttek ki, melynek feladata lesz kidolgozni az alapszabályokat, valamint újabb tagok gyűjtését eszközölni. Az alakuló gyűlésen megjelent Pajor Ignácz, az országos közp. hitelszövetkezet igazgatója, ki ígéretet tett arra nézve, hogy a központban mindent elkövet, hogy a most megalakulandó szövetkezet bevonassák a központba s ennek támogatásával kezdje meg működését. A szövetkezet feliratot intéz a földművelési minisztériumhoz, hogy a kormány pártolását és támogatását kikérje. A végrehajtó bizottság legközelebb összeül, bogy a kidolgozott alapszabályokat bemutassa és a tagok gyűjtésének eredményéről beszámoljon. A jelekből Ítélve, a szövetkezet végleges megalakulása befejezett dolognak tekinthető, mert a tagok nagy ügybuzgalommal látnak utánna a többi tagok gyűjtéséhez s igy mi sem áll útjába annak, hogy az avasi őserdők fái értékesítve legyenek s ezzel a bikszádi vasút kiépítését is biztosítsák

* Pör a város ellen. A képviselő választás alkalmával felizgatott néptömeg által okozott károkért Fried Ferencz vendéglős, Schvarcz Albert és Spiegel Ferencz háztulajdonosok, a választási elnök, a főkapitány és a polgármester ellen port indítottak, amelynek tárgyalása f. hó 26-áu fog megtartatni.

* A posta és távirda személyzete 1904. évre a fizetési pótlékot megkapta.

* Pénzt vagy életeteket. Ezzel a régi betyár mottóval állított be szerdán este három rabló özv. Bakos Györgyim és özv. Nagy Mi- hálynéhoz. A két vén asszony a fcaj- tiban, egy kis házban, a világtól távol csendességben éldegél. A három rabló azt hitte, hogy az öreg asszonyoknak sok pénze lehet, de nagyot csalódtak, mert összes péuzök 4 korona volt, amit a rablóknak átadtak. Persze a rablók ilyen kevéssel nem elégedtek meg, hanem a mi mozdit- ható volt, összecsomagolták és el-