Szamos, 1904. január (36. évfolyam, 1-8. szám)

1904-01-17 / 4. szám

XXXVI. évfolyam, Szatmár, 1904, vasárnap január tw 17­ZAMO POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ÍJÍa L’-r f O T \ tu V . * •X / Előfizetési ár: Bgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz Telefon: 107. Mindennemű dijak ^zatmaron, a iap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fiMér. Az uj főispán. A kombinácziók és tervek a kinevezendő főispán személyére s magának a íőispáni adminisztrá- cziónak kétíelé osztására nézve véget értek. Gról Tisza István Szatmármegye főispánjává Kris- tóffy József országgyűlési képvi­selőt fogja kinevezni. Szátmár városának ama vi­szonyaiban rejlő óhajtása, hogy a megyei íőispáni adminisztrátiótól kőlön választassák, ezúttal nem ment teljesedésbe, amihez egyéb­iránt vérmes reményeket egyálta­lán nem is fűztünk; de az adott helyzetben a kinevezés városunk­ban úgy látjuk mégis a közvéle­mény megnyugvásával fog talál­kozni. S nincs okunk föltenni, hogy a kinevezés a megye közhangu­latával is ne találkoznék, mert az uj főispánban, amennyire a távol­ból ismerjük, nemcsak a kiváló szakembert nyerjük, hanem olyan férfiút is, ki szakismereteinek gya­korlati értékesítésében sokoldalú tapasztalatokra is támaszkodhatik Ez pedig az administrate mellett nálunk talán még sokkal nagyobb súllyal esik a mérlegbe, mint másutt sok helyen, mert a m megyénk még sok patriarka- lizmust őrzött meg olyan irány­ban is, mely a személyi tekinte­tektől magát kellőképen emanci­pálni nem tudja s mint a példák mutatják, nem mindig az a főis­pán tud felmutatni általános sike­reket, ki a szigorú administrate ösvényén keresi a népszerűség habárait. Pedig mégis az ilyen irányú kvalitásnak kell első sorban zsi­nórmértékül szolgálnia s amen­nyiben a kinevezett uj főispánban, mint köztudomás szerint volt köz- igazgatási tisztviselőben, ez a kva­litás fog jogosan és természetesen megnyilatkozni, Szatmár város ked­vező auspiciumok között tekinthet a Kristólly főispán működése elé. Részletesebb jóslatokba ter­mészetesen nem bocsátkozhatunk, de kedvező jelenségnek kell előre is tekintenünk, ha az uj főispán egyéniségéhez a szakembernek és az administratio különböző ágai­ban határozott álláspontot elfog­laló egyéniségnek a képet fűzhet­jük, ki e város és e megye vitá­lis érdekeiben a gyöngeséget lep­lező megalkuvás terére aligha log tépni. ^ És kellő megfontolás után bizonyára belátja mindenki, hogy ez volna elsőrangú érdeke nem­csak e városnak, hanem a megyé­nek is. Amikor a vármegyei köziga- tás rendszerében a megváltozott idők újabb és újabb reformok élet- beléptetését követelik, az átalaku­lás nehéz viszonyai között meg­nyugvással tekinthet a vármegye egy olyan szakember egyéniségére, ki a belügyi kormányzat küiöm- böző ágaiban biztos tájékozottsá­gának adta már tanujelét s aki^a belügyminiszteri államtitkári tisztre is e képességei alapján volt kom- bináczióban. De megvannak a mi me­gyénk specziális nagy feladatai is, melyeknek megvalósítása széles látókörű féríiu képességeit igényeli. Gazdasági, ipari, kulturális és nemzetiségi viszonyaink e várme­gyében kicsinyben felölelik mind­azon irányokat, melyeket a belügyi kományzatnak az egész országra kell munkálnia. Hogy a sok közül épen csak egyet említsünk fel, megyénk egyik A czifra szűr. i. Csikorgó hidegben, hóviharos éjjel A fonóból útnak indul egy lány egy [legénnyel. De messze a portánk! fázik testem, lelkem; Tudom, mire hazaérünk, megöl a fagy [engem ! Mosolyog a legény, czifra szűr van rajta Dehogy öl meg, lelkem babám! s nosza [betakarja. Magához öleli mind a két karjával, ügy sietnek a viharos, fagyos éjen által. II. Csikorgó télidőn, jó meleg szobában Piros pozsgás apróságok játszadoznak [hárman. Egy galambősz öreg, oda se vigyázva, Tulipántos láda mélyét busán kotorássza. S amint lassan lejut a legfenekére, Szőrekopott ócska ruha kerül a kezébe. Nagyot néz a gyermek, elmosolyog rajta: Azt a rossz szűrt öregapó ni, hogy [megsiratja ! Szabados Ede. A balek. Humoreszk : Irta: Sztankay Sándor. — Ördögadta teremtette, hát kellett ez nekem, — ily szókkal robo­gott be Péter bácsi, az öreg, de nem vén pénzügyi tanácsos, a „három szoknyás békához“ czimzett vendéglő helyiségébe és haragtól kipirulva ült le megszokott rendes helyére. Az asztal körül már számosán ültek asz­taltársasága tagjai közül. — Mi az, mi történt, — hang­zott fel kórusban, — mi tüzesitette fel enyire Péter bácsit ? — Ugyan hagyjatok békében most nincs kedvem a mesélgetóshez. — De kedves Péter bácsi ne vegye annyira a szivére, akárminő baleset is érte. Alszunk egyet rá, azután hopp, és a bosszúság elröpül, akarta vigasztalni a fiatal segédtit kár, Kenessy Ábris. — Azám hopp és elröpül! El­repül a . . . majd mondtam valamit, de nem az én haragom. Képzeljétek csak mi történt velem. A tisztesség­ben megőszült, azaz dehogy is meg­őszült, egy Bzál ősz hajam sincs, (természetesen mert festi) hivatal­nokkal. Balekot fogtak bennen. Ben­nem, kinek eddig az volt a büszke­ségem, hogy nem született meg az az ember fia, aki becsapott volna. — De hát hogy történt az eset, mondja el, — hangzott mindenfelől és oly óriási zaj és zsibongás kereke­dett, hogy a vendéglő többi vendé­gei is figyelmesek lettek már a sa­rok asztal körül történtekre. Végre Péter bácsi a közóhaj­nak engedve, elkezdte az ő jóizü zamatos hangján a történtek előadá­sát, el nem mulasztva időnként egy- egy jót huzni a mellette álló jógbe- bütött budai karczosból. — Hát fiuk, hogy mindjárt az elején kezdjem a dolgot, a minap szép csendesen elindultam, hogy szokott sétámat megtegyem. Egy­szerre egy méllék utczából hirtelen egy gyönyörű szép asszony siet ki­felé. A sötétségben és sietségben csinos kis karambolt rögtönöztünk. Az én czilinderem azonnal leröpült fejemről. Szerencsére, hogy egy fia tál ember szives volt mindjárt reá­taposni, úgy hogy az akkor kereke­dett forgó szél kárt nem csinált benne. A feltűnő szép asszony bo­csánatot rebegett, a mit én termé­szetesen, bár busán tekintve tönkre- uyomorilott köcsögömre, készséggel megadtam. Ő tovább ment, ón kö­vettem. Ö rám mosolygott, én viszo részén például a sanyarú megél­hetési viszonyok miatt a nép ván­dorbotot vesz kezébe, mig egy másik dúsan termő területén a munkáskéz nagy hiánya tapasz­talható, melyen a telepítés nehéz, fáradságos, de üdvös eredményű akcziója van hivatva segíteni. Me­gyei és vasúti politikánknak fel­karolása ismét lontos ipari és ke­reskedelmi érdek. A nemzetiségi elemeknek a magyar államegy­ségbe való beolvasztása is az ed- digénél intenzivebb közigazgatási és kulturális tevékenységre hivja fel a figyelmet. Itt van városunk és a me­gye többségének sérelme a szék­hely kérdésében. Az igazság, a méltányosság egyenes utján remélhetjük ennek kedvező elintézését s bármily ké­nyesek is a személyi szempontok, melyekbe eddig e kérdés megol­dás ütközik, elvégre is a megye többsége óhajának kell előbb utóbb érvényesülnie. Az uj főispán egyéniségéhez fűződő várakozások jó reményre jogosítanak s e kedvező auspiczi- umok közt előre is üdvözöljük az uj főispánt. noztam, v/ befordult egy mellék ut- czába, ón utána; — No most jön az öreg ágyú, a dolog karikája, vágott közbe Ab- ris, a segédtitkár és a nagy kíván­csiságtól úgy rángatta fel és le a szemöldökeit, mintha nem is az övéi lettek volna. — Péter bácsi pedig tovább folytatta n históriát.! Ő befordult egy mellék utczába én utána. Határozottau formás lábai voltak, és ez még nagyobb kitartásra ösztönzött. — Ábris a segódtitkár, megint mozgósítást végzett szemöldökeivel. A hallgatóság kíváncsian leste Pé­ter bácsi szavait. És Péter bácsi to­vább folytatta : — Tudjátok fiuk, hogy micsoda kurázsi lakik bennem, azt is tudjá­tok, hogy nem higanyt töltöttek ere­imbe. Én tehát fiatalos merészség­gel — e szóknál Péter bácsi kevé- lyen pödrött egyet kajla bajmzán, — oda léptem hozzá és bemutatkoztam. Fiuk! Mikor megengedte, hogy ke­zet csókoljak, olyan gondolatok tá­madtak bennem, mint egy tűzhányó­ban Ekkor ő rám nevetett. Micsoda fogak ! Micsoda parányi kis szájaoska! Karomat nyújtottam, ő elfogadta. Fiuk, micsoda kezecske ! Puha, mint

Next

/
Thumbnails
Contents