Szamos, 1903. december (35. évfolyam, 97-104. szám)
1903-12-24 / 103. szám
Szatmár, 1903, csütörtök deczember hú 24 103 -jje szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. X* Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám éra 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon : 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetne Nyilttér sora 20 fillér. A7 apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Karácsony ünnepén. ..Az éjszaka elmúlt, a nap elközel- gett; vessük el azértra sötétségnek cselekedeteit és öltözzünk fel a világossághoz illendő öltözetbe.“ (Rom. XIII. 12.) Betelt a jóslat, az örök isteni Ígéret; eljött az idők teljessége azoknak, a kik értik és érzik az Isten beszédét. — „Ma született néktek a Megtartó, ki az Ur Krisztus a Dávid városában.“ Öröm a szívben, hála a lélekben, mért a karácsony ünnepe a vallásos öröm és hála ünnepe. Elnémul ma minden panasz, elhallgat a hálátlanság szava, megszűnik ma a múlt fájdalma, könnyebbé lesz a jelen terhe, s nem fenyeget a jövő kétes aggodalma, — helyöket az öröm és hála érzései foglalják el aziránt, a ki élet és igazság. — Élet, mely valláserkölcsi mozzanattá válik a kegyes emlékezésben, mely ünneplésünket külső íormájában is belső momentummá teszi, mert magunkbaszállásra késztet, Istenhez vezérel; igazság, mely arra tanít, hogy az idő tanítómester, biró, nem spekulativ forma, mint a philosophus hirdeti, nemcsak pénz, mint a mindennapi élet embere vallja, hanem élet a szó legigazibb értelmében. S ha ma ünnepélyes emlékezésünkben csak egy pillantást vetünk önmagunkra, egyházi, köz és társadalmi életünkre, szomorúan látjuk, hogy mily végetlen messzire állunk az igy értelmezett élet czél ától s mennyire fogyatékos, hiányos ünneplésünk. Közéletünkben erős reactionárius irányzat áll útjában a haladásnak, a fejlődésnek, — vallási életünkben sok az ál-reflexió, még több az arrogantia s ezekhez képest végetlen kevés a tiszta és erős meggyőződésen alapuló hit. Érdek és önzés mételyezte meg valláserkölcsi gondolkodásunkat, s állítólagos természetes józanságunk az ártatlan s ma korát haladott naivitás czime alatt hadat izén mindennek, a mit nem használhat eszközül frivol törekvéseihez, melyekben mindent megtalálhatni, csak épen az erkölcsi karaktert nem. — Gyermekeknek, éretleneknek való a hit, üres frázis a szeretet. S bár boldogitni törekvő humanizmussal kérkedik társadalmunk, végeredményében pedig nem egyéb, mint a legtöbbször privát érdekeket Hezitáló zsibvásár, melyben a legtöbbet ígérő valódi Maecenásként tűnik fel a tömeg előtt. Nem az az igazi áldozat, mely Istentől nyert külső tehetségeivel, pénzével kíván boldogítani, — hanem az, mely önmagát szivével-lelkével adja oda áldozatul is ha kell a köznek, az általános emberinek. Isten örök elhatározásában előre megszabta az emberiség haladásának útját. Ez az ut azonban belülről vezet kifelé; onnan indul ki, oda tér vissza, mert minden külső objectiv életnek belső subjectiv élet az egyedüli tiszta tüköré. A legelső követelmény a nemes egyéniség, — ebből önkényt következik a nemes társadalom; előbb a tiszta szív, azután az erőteljes közélet. Nemes érzelmekben, boldogító törekvésekben kiforrt egyéniség a test, tiszta és önzetlen érzésektől áthatott szív a vér, a kettő együtt lélek, mely él és éltet, mely hat, alkot és gyarapit, mert tudja azt, hogy az egymásratörés önérdek, az egyesült munka és törekvés közérdek. Az élet a keresztyén élet nem ismer nyugalmat s még kevésbé kitérést a munka elől, legfeljebb pihenést enged, azt is azért, hogy annál nagyobb erővel tőrjön előre a pihent akarat s a czél szentségét átlátó s érte munkáló törekvés. Nem ok nélkül állították a keresztény népek a Krisztus születését határkőül a történet mezejébe, mert az a milyen forradalom volt annak idején, olyan kell hogy legyen ma is, a szellem, az örök isteni eszme, az igazság forrada’ma az élet legfelségesebb ideáljaiért, — a hitért, a reménységért, a szeretetért Karácsonyban. Krisztus urunknak áldott születésén Zendüljön vígan hála-énekünk. A csillag, mely kelet fölött ragyog, Uj eget és főidet hirdet nekünk. Beteljesült a jóslat, bé bizonynyal S testvérekké tön minden népeket; Az ég a földdel kiengesztelödvén A föld népének üdvössége lett. Kit annyian soká epedve vártak, Az „Igeu testben szállt a földre le ; Születése alázat és szegénység, Nem czifra pompa, jászol bölcsője. Királyok bölcsek, jönnek üdvözölni. Ruhájukon gyémánt arany ragyog, Bár nevüktől zeng reszket Napkelet De ő mégis mindannyinál nagyobb! Hódolattal hajol meg az egész föld, Egész világ tömjént éget neki, S a hit által megszentelt templomokban Oltárait nevének szenteli. Menyet keresve száll felé az ének Útjára hull a rózsa lomb s levél, A szenvedés nehéz órái közt A csüggedt szív csak benne hisz s remél. Szent tudománya éltet és vigasztal, Sötétségben támaszt fényes napot; Gyógyít és támaszt fel ő halottakat, Lecsendesiti a zajgó habot, Beszéde minket ég felé vezérel Feltárja nókünk a meny titkait. Szivünkbe szállva észrevétlenül Istent szeretni, hinni megtanít. Oh ! Betlehem virágos rónasága, Feléd e perezben lelkem szállva száll; Szent földeden csengőbb még a dal is Vidorabban énekel a madár. Szebb ott az ég: édesb az üdv, az álom És a virágnak tartósb bája van, Menny csillaga remélni hinni int Ki nem hiszen, nagyon boldogtalan ! Krisztus Urunknak áldott születésén Zengjünk mi vígan hála éneket; Mert Istenünknek tudjuk Ö általa, A mi szivünknek békessége lett. Megmentett minket az örök haláltól S a menyor3zág polgárivá teve, Váltságunkért mig ég föld állni fog Legyen áldott, legyen szent neve ! (Kölese) Kosa Ede. Géniuszomnak. Akkor vagyok boldog csupán, ha Te tűnsz fel sivár éjszakámba . . . Ha küzködósemet pihenve Neved dobban meg szivembe! S rajongásom a régi, kába, Az álom az a csöndes, árva . . . Csupán beteg mellem s ujjongva Gondolok már a sirhalomra ! De jó is lesz neved rebegve Lehunyni két szemem örökre; Történetem de kurta, balga : Szerettelek sírva, zokogva! Nem volt boldogság, pompa részem, Miként az estfény elenyészem De végső, elhaló sugára Ráreszket egy szelid virágra. Fliesz Henrik. w Róth Fülöp kárlsbádi ezipóraktárat nk ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára mm AM* M az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyermek 1 .. iziczipők és csizmák a legjobb kivitelben.: ———-
