Szamos, 1903. november (35. évfolyam, 88-96. szám)
1903-11-12 / 91. szám
vább menni a helyes politikai belátás szerint sem lehetséges: a Hieronymi elejtésére czélzó álláspont egyenesen azt jelenti, hogy városunk érdeke ellen irányul, a nélkül hogy erre a politikai háttér most kellő igazolást nyújtana. Egyszerű és világos ez az álláspontunk s mégis nem lehet eléggé hangsúlyoznunk mert a politikában a jelszavak igen gyakran összebonyolitják a legegyszerűbb következtetést is s a népszerűségre törekvő hajlamok még aztán is kielégítésre keresnek táplálékot, amikor a húrokat tovább feszíteni nemcsak, hogy nem tanácsos, de egyenesen veszélyes is. Fölhozunk még egy dolgot, amit egyesek, mint halljuk, ellenérvül használnak (el, s a mi a Hieronymi Károly volt képviselőnknek e minőségére vonatkozik, hogy városunk érdekében nem sokat tett. Az igazság érdekében azonban i't is ki kell jelentenünk, hogy vitális kérdéseink elintézésében akkor, mikor törvényhatóságunk a támogatását kérte, mindig szives készséggel vállalkozott. Ha vállalkozását nem kisérte mindig az óhajtott siker, az nem rajta múlt, hanem az ellenzékkel folyvást taktikázó és paktáló Széli-kormányon és azon, hogy Hieronymi, személyének prestige-jét az ott követett eljárási módszernek föláldozni nem vállalkozhatott. Most legfőbb érdekeink egyenesen az ő kezében vannak letéve és senkinek sem juthat eszébe az a föltevés, hogy azok városunk haladása és fejlesztése czéljából megfelelő kielégítést nem nyernének. Nyíltan őszintén és meggyőződésünk alapján mondtuk el véleményünket. A fölmerülő nézeteltéréseknek személyi vonatkozását érinteni egyáltalán senkire sem szándékozunk. Nem is hisszük, hogy e választás alkalmával ilyenek fölmerüljenek. Ha csakugyan mégis lesz küzdelem, legyen az az elvek küzdelme s kerüljön ki abból győztesen a jó belátásnak, a higgadt megfontolásnak eredménye. Ne feledjük, — a mit előrebocsálot- tunk, — hogy a szerencse és kedvező alkalom e sokat küzdő város életében, nem is olyan régen, már egyszer kínálkozott. . Városi közgyűlés. Szatmár-Nómeti szab. kir. város törvény- hatósága f. évi november hó 9-én taitóttá rendes havi közgyűlését, a melyen gróf Hugonnai Béla főispán elnökölt. A közgyűlési tárgysorozat rövidsége arra engedett következtetni, hogy a bizottsági tagok nagy része fel sem jön és a közgyűlés hamar véget ér, azonban nem kell megfeledkeznünk arról, hogy a bizottsági tagok a közügyek iránt csak akkor érdeklődnek legfőké- pen, ha választásról van szó, már pedig ezúttal a tárgysorozatba egy választási eset is volt felvéve. Ennek tulajdonítható, hogy a közgyűlésen 79 bizottsági tag jelent meg ; volt ezenkívül még egy ügy, a mely nagyobb vitára nyújtott kilátást és ez Törseök Károly bizottsági tagnak az adók el nem fogadására ronatkozó indítványa volt. Azonban az indítványozó meg nem jelenvén, Csomay Imre bizottsági tag tette magáévá az ügyet és indítványozta, hogy a napirendről vétessék le, a deczember havi közgyűlésen vétessék tágyalás alá. Mindenki megkönnyebbülten fogadta az indítványt, mert a jelenlegi viszonyok között, mindenki félt azon áldatlan harcz következményeitől, a mely a felvetett indítvány tárgyalása körül felmerült volna. Úgy látszik, ezt maga Csomay Imre bizottsági tag is érezte és dicséretére legyen mondva, a legnagyobb tárgyilagossággal és higgadtsággal kifejtett okait a közgyűlés teljes megnyugvással fogadta és az indítványt ellenvetés nélkül elfogadta Áttérve a közgyűlés lefolyására, megemlítjük, hogy az egyike volt a legszebb lefolyású közgyűléseknek. Elnök főispán a közgyűlést szokásos mó dón megnyitván, a hitelesitő küldöttséget ki rendelte, melynek megtörténtével, a polgármester október havi jelentése olvastatott fel. Ezen jelentés, az általános intézkedéseken kívül megemlíti a szatmár—mátészalkai vasút ügyét, a mely már annyira előre haladt, hogy a trasirozás alapján készült terveket, a pálya közigazgatási bejárásának elrendelése végett a kevesk edelmi minisztériumhoz felterjesztette. Most már minden attól függ, hogy a közönség minő anyagi támogatásban hajlandó a vállalatot részesíteni, másrészről hátra van még a város részéről megszavazandó hozzájárulás, mely azonban ccak akkor fog tárgyalás alá vétetni, ha magánérdekeltség részéről az aláírások befejeztetnek. A lovassági és tüzérségi laktanyák építése ügyében jelenti, hogy a vegyes helyi bizottság tárgyalását befejezte s ez alkalommal ciegállapittattak az építés általános tervei. Végül a bikszádi vasút ügyére vonatkozólag je- jenti, hogy a Gerster czég szerződési ajánlatát megküldötte, mely az érdekeltséggel legközelebb tárgyaltatni fog. A közgyűlés a polgár- mester jelentését tudomásul vette. A napi rend előtt Csomay Imre bizottsági tag szóllalt fői, és kérte, hogy a sorrend megváltoztatásával a közgyűlés Törseök Károly bizottsági tag indítványát vegye tárgyalás alá s erre vonatkozólag indítványozza, hogy annak tárgyalása a deczember 1 avi közgyűlésre ha- lasztassék el. Közgyűlés ez indítványt egyhangúlag elfogadta. Ezután a rendőrfogalmazói állás betöltése ejtetett meg, a mely czólból a kijelölő és sza- vazatszedö bizottság megalakításán a kijelölő bizottság mind az öt pályázót jelölte a következő sorrendben: Gönczy Béla, Szentiványi Sándor, Horváth Géza, Tar Béla és Németh. József. A szavazás megtörténvén, beadatott 79 szavazat, ebből nyert Horváth Géza 84-et, Tar Béla 18-at, Szentiványi Sándor 17-et, Gönczy Béla 5-öt és Németh József 5-öt. így a ren- dörfogalmazói állásra Horváth Géza választatott meg. A választás megejtésével az érdeklődés is megcsappant, mert a bizottsági tagok legnagyobb része sietett eltávozni és igy a folyó ügj'ek egy tárgyat kivéve, csekély érdeklődés mellett folytak le. Mindenek előtt a közgyűlés tudomásul vette a tanács azon intézkedését, hogy a szinházközben levő kövezet átrakását elrendelte, valamint a szeptember havi elő és leírásokat. Némi kis vihart támasztott Lippeczky Etek g. katb. éneklósz kérelme, aki a város által megszavazott 800 kor. kántori segélyt ja- Duár 1-töl, november végéig saját kezéhez kérte kiutaltatni; ezen kérelem ellen a tiszti ügyész erősen tiltakozott és a kérelem elutasítását javasolta, azonban több bizottsági tagnak felszólalása után a közgyűlés többsége a kérelmet méltányosnak találta és elrendelte, hogy Lippeczky Elek részére a megállapított 800 koronából az elmúlt időre eső része fizettessék ki. Pethő György gazdasági tanácsos hiv a- taláról történt lemondása folytán a leszámolá st megejtette és ennek alapján a közgyűlés őt Ágról szakadt külsejű, nagyhangú ifjú volt, aki az utczábon megállította az embereket és szidta, káromolta őket. Az emberek, akiket az idegen ifjú igy szidalmazott, először haragra indultak és meg akarták kövezni, de aztán, amint tovább hallgatták, lecsillapodtak és szégyenkezve somfor- dáltak el mellőle. A városban pedig furcsa dolgokat beszéltek az ifjúról. Mondották, hogy a vesékbe néz és mindenkinek kifordítva látja a lelkét. A vá ros eszének a sánta szürszabónak, aki valamikor a nagy városban irodaszolga volt, ezt mondta az idegen ifjú: — Olyan a lelked, mint egy rossz köd- mön. Csupa ringy-rongy folt van rajta. Hát olyan szabó vagy, ki még uj ruhát se tudsz várni a telkednek ? Á köszörűsnek a piacztéren ezt kiáltotta : — Hát azt a sok rozsdát mórt nem köszörülöd ki már a lelkeden ? A harangöntőhöz ig}' szólt: — Tudsz is te harangot önteni? Nem hallod, hogy lelked harangja milyen üresen kong ? Hanem a legvakmerőbb volt, amit a vá- rosbirónak mondott: — Te írsz törvényeket? Hiszen még írni sem tudsz. Egy betű sem jö ki a pennádból anélkül, hogy foltot ne ejts vele a lelkeden. Az aranycsinálóhoz leánya vitte meg a szabadszáju idegen hírét. Fölment hát a toronyba és onnan nézte messzelátóval, hogy nem láthatná-e meg az ifjút. Nem kellett sokáig várnia. Czigánykereket vetve tűnt fel az a városvégi házak közül. Az aranycsináló, amikor meglátta a furcsa ala kot, aki a lábain és kezein úgy vetette át magát, mintha .szélmalom volna, kaczagott. Az ifjú megállott és felkiáltott hozzá : — Mit kaczagsz, te vén gazember. Talán nevetségesnek találsz? Hát nem vagytok sokkal nevetségesebbek ti, akik az egész életen át vetitek a czigánykereket a fejeteken át, csakhogy egy kis alamizsnát kolduljatok a sorstól? Az aranycsinálónak leesett az álla. A bátor és különös hang megdöbbentette. — Ki vagy te és honnan jösz ? kérdezte. — Ne légy kiváncsi! Ha akarod nem tudod meg, de megtudod majd, ha nem akarod. — Ettől a felelettől ugyan nem lettem bölcsebb, gúnyolódott az aranycsináló. Minek neked a bölcsesség, mikor úgyis ostobaságodból élsz. Ha bölcs volnál, rögtön belátnád, hogy hasztalanul éltél eddig és levetnéd magad a toronyból. . — Tetszel nekem, — felelte az aranycsináló — diskuráljunk hát. Az ifjú kaczagott: — Nem addig van a 1 Ha beszélni akarsz, gyere le a bagolyváradból. En nem nyújtogatom többé fölfelé a nyakamat. Az aranycsináló lemászott a toronyból. Az idegen ifjúval megindult a mezők felé és mély beszélgetésbe merült. — Te nagyon rossz embernek hiszel engem, kezdte az aranycsináló. Szeretném bebizonyítani, hogy nincs igazad. — Ne bizonyíts! — felelte az ifjú tréfásan. Engem nem csalsz meg. Te vén gazember vagy!-- Tagadom, — mondotta az aranycsináló ingerülten, — ón sok jót cselekszem. Mindennap tiz aranyat adok a szegényeknek. Ha szegény vagy, neked is adok ha akarod. Az ifjú mosolyogva legyintett a kezével. Aztán egy mogyorófa bottal végigverdeste az utszéli bokrokat és dúdolni kezdett. — Hm, te jótékony vagy? — mondotta aztán gondolkozva. No, jó ! Egy parasztasszony jött velük szembe az utón. Falusi kofa volt, aki a hátán egy nagy Sirolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: úgymint idült tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknál in- ====fluenza után ajánltatik.~ - = Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izadást. Kellemes szaga és jö ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 k.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva : F. Hoffman-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel Svájcz.
