Szamos, 1903. október (35. évfolyam, 79-87. szám)
1903-10-25 / 86. szám
évi hü szolgálattal mutattátok meg, hogy ez a közlekedés, ez a természetes viszony nép és uraság közt bomlások^ harczokra, elkeseredésre, szétszakadásokra csak fehér holló számra vezetett. De hiába! Szakadozni kezdettek a szálak. Pusztult a birtokosság Ám ez nem pusztulhatott el egészen. Erősebb volt, mint hitték. Ma már hála Isten, majd majd kiheveri a nagy rázkódást, melyen megtogyott, egyes részeiben meggyengült, de nem törött meg. De a nép magára maradi. Megingott, bizalmatlan lett. Elszakadván — mondom újra — természetes ízületétől: más dűlőbe tévedt, más karokba vetette magát. Pedig a birtokos-osztály egész helyzete, lénye, úgy össze kell hogy nőjjön a nép életével, mint ahogy az élőfa gyökere a fa-: törzsével. Ez összenövést, az együvé való tartozásnak e mély és hatalmas érzését ápolni, létrehozni az egész társadalom sürgős feladata. De az elhatározó és döntő lépés a földbirtokos osztályé. Ez osztálynak vissza kell nyernie régi erejét, befolyását, meg kell győznie a népet, hogy csak vele és nem ellene nyerheti meg természetes boldogul hatását. E szép, hazafias munkára nevelnünk kell öntudatosan — a fiatal földbirtokos ge- neracziót. Közelebb az ifjú gyentri világhoz leszen pár szerény szavam. Bodnár Gáspár. Gyümölcs- és zöld-főzelék konzerválás. (Felolvasta : Lakos Imréné, a szatmári kertészeti kiállításon 1903. október 2-án.) Mélyen tisztelt közönség ! Ezen kiállítás rendezőbizottsága felszóli- í tott, hogy a gyümölcsök és zöld-főzelékek kon- 1 zerválásáról tartsak felolvasást Ezen reám nézve megtisztelő felszóllitásnak a legnagyobb örömmel teszek eleget. tőle, miért bámészkodik reáin. Ö gúnyosan vi- : gyorgó arczczal felelt. — Mert az ur tetszik nekem. A harag az indulat a szivem felé tolult szájamban hirtelen keserű érzés támadt. Összefolyt minden előttem a szemtelen kérkedő hang hallatára s megütöttem. Igen, megütöttem. Nem í tudtam ellentállani, mintha valamely tulvilági hatalom késztetett volna a tettre. Iszonyú kavarodás támadt erre a kávé- házban. Sötét arcza, melylyel bosszút esküdött | nekem, egész éjjel kisértett álmomban. De nini, hiszen most is itt van. Ott, ott közelit a másik szobából. Milyen irtózatos sötét az arcza. A bosszú lángol rajta keresztül. Leül a szemközti székre. Ismét bántó pillantásaival gyötör. Vájjon mit akarhat. Hiszen ez lovagiatlanság. Beteg embert kínozni! Ni milyen gúnyosan vigyorog, ügy látszik örül müvének. Most« meg felém közelit. Egy perez s kinnt vagyok ágyamból. Drágán adom el életemet. Megrohan. Látom szándékát. A köteléket akarja sebemről letépni. Meg akar ölni. Most megfogja a kötést. — Segítség ! Segítség! Gyilkos ! Irtózatos csapásokat mérek reá. Hasztalan, j Emberfelettit ránt a köteléken. A sebből pa ! takként ömlik a vér. Az éltető meleg, piros vér. Messziről mintha tulvilági hangokat hal j lanók. Megösmerem, háziorvosunk hangja. Hal-1 lom, amint szemrehányó hangon mondja: •— Ugyan, hogy is lehet egy lázbeteget ' egyedül hagyni. Most ismét felfakadt a seb ! Mielőtt az egyes feldolgozási módokat külön-külön megismertetném, szenteljünk egy pár perczet annak feltüntetésére, hogy mi előnye és más iparágakra mi befolyása van annak, ha a gyümölcsök- és zöld-főzelékek konzerválásával háziiparilag is és országszerte foglalkoznának. A konzerválás előnye az, hogy ha a gondviselés gazdag terméssel áldott meg bennünket, nem vagyunk kénytelenek, a tömeges kínálat következtében, nevetségesen olcsó áron vesztegetni el terményeinket, hanem a főzelékeket egyszerűen konzerválva, a gyümölcsöket pedig finom csemegének feldolgozva, itthon, vagy külföldre szállítva, sokkal magasabb áron adhatjuk el, mert igy várhatunk az eladással addig, mig arra kedvező alkalom kínálkozik. Más iparágakra irányuló hatása pedig abban nyilvánul, hogy a likőrökhöz szeszt és cukrot, a szörpökhöz, izekhez, sajtokhoz és más csemegékhez szintén sok ezukrot használunk fel; továbbá, hogy a konzervek csomagolásához sok papiros, fadoboz üveg és láda szükséges. A konzervek készítésével való foglalkozás tehát segíti a papír-, fa-, üveg-, ezukor- és szesz-ipart, e két utóbbi pedig a mezőgazdaságot. Mivel hazánkban csaknem mindenféle gyümölcs és zöld-főzelék termelhető, ha a házi iparilag is űzött konzerválással országszerte foglalkoznánk, nagy tömegben tudnánk előállítani és külföldre szállítani a konzervált ólelmi- czikkeket, melyekért milliókban kifejezhető pénz jönne hazánkba és oszlana meg a népesség között: a gyümölcsöt és zöldséget tiszti tó kis leánytól kezdve a szesz- és ezukorgyárakon át, egészen a ezukor-répa földet művelő munkásokig. Ez a körülmény elősegítené a haza munkás polgárainak nemcsak megélhetését, de vagyoni gjrarapodását is. És igy, a külföldről hozzánk vándorolt rubel és márka: ieghitható- sabb ellenszerei volnának a dollárok után való kivándorlásnak. Ezek után térjünk át az egyes konzervá- lási módok ismertetésére és mert nemcsak a háztartásban, de a külföldre való tömeges szállításra nézve is nagy szerepe van a zöld-főzelékek konzerválásának kezdjük ezen: A zöld-főzelékek konzerválása háromféle képen történhetik, úgymint: dunsztolás, asza lás, vagy sóval rétegezve elrakás által. A dunsztolva elrakott zöld-főzelékeket megtisztítás és feldarabolás után, forrásban levő [ sós vízbe rakjuk és félig megfőzzük. Azután szitára öntjük, hogy leve mcsorogjon. A beföt- tes üvegeket kimosás után szárazra töröljük és j úgy rakjuk beléjük, Ízlésesen elrendezve a le- vétől lecsorgatott főzeléket. Ezután ráöntjük a levet. Lekötjük és bedunsztoijuk. Az üvegek lekötése és dunsztolása oly általánosan ismert eljárás, hogy feleslegesnek tartom annak ismertetését. A zöld babra abból a léből öntünk, a melyben főztük, csak előbb jó boreczettel Ízlés I szerint megsavanyitjuk s hogy a megpenésze- dés ellen biztosítsuk, tüllbe kötött kevés fekete j mustármagot is teszünk a bab közé, (egy lite- j rés üvegre, egy evőkanálnyit számítunk) A zöld borsóhoz szintén saját levét hasz ! náljuk, kevés czukorra'i és saliczyllal vegyítve j (egy literes üvegre egy negyed gramm saliczylt | számítunk.) Kártifiol és spárgához azonban, sóval és [ igen kevés czukorral, tiszta vizet forralunk! és kihűlve, azt öntjük rá. (Egy literes üvegre | egy negyed gramm salicylt is teszünk.) A saliczyl használatára nézve megemlítem, j hogy az mellőzhető, ha dunsztos konzerveinket j szellös és száraz helyen tarthatjuk. A fehérszinü főzelékek üvegbe rakásával gyorsan végezünk, mert csak úgy maradnak meg szép fehér színükben. Lehet ugyan kénvirággal megfüstölni, úgy fehér színük jobban megmarad, de ezen eljá- j rást egészségtelennek tartják. A zöld-szinü főzelékeknél csak azon ki-! csinységre ügyeljünk, hogy a forrásban levő vízben apródonként főzzük ki a babot vagy I borsót s hogy az adény, melyben főzzük, fó- detlen legyen. így minden mesterséges színe- zés nélkül is teljesen megtartják nyári zöld színüket. Az aszalásra szánt főzeléket előbb szintén félig megfőzzük, az előbb elmondott eljárás szerint s csak azután rakjuk aszaló rácsra. Ha nyersen kezdenök meg az aszalást, a főzelékek télen megfózhetetlenek lennének. A czélszerüen aszalt zöld főzelék teljesen megtartja nyári friss izét és színét. Ha azonban nagy hőség miatt megpörkölődik, vagy túlságos lassú aszalás következtében megsavanyodik, az aszalás kárba veszett fáradság. A zöld-főzeléket aszalni már csak azért is igen előnyös, mert igy könnyen eltarthatok és könnyen szállíthatók. Igen jól aszalhatok az összes levesbe való zöldségek is, csakhogy azokat az aszalás előtt nem főzzük meg félig, csupán egyszer felforraljuk. Épen úgy járunk el a káposztának való gyalult tök aszalásával is. (Foly. tköv.) HÍRROVAT. A 3. negyed év lejártával felkérjük lapunk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. * Általános városi tisztujitás- Ez év végéü a városi tisztikarnak megbízatása lejár s ennek tagjait a közönség hat évre u - ból fogja választani. Megjegyezzük, hogy a törvényhatóság szervezeti szabályrendelete a tisztikart két részre osztja, úgymint I. a tulajdonképeni tisztikarra s II a segéd- és kezelő személyzetre. Ez utóbbi személyzet tagjai élethossziglan választatván, nem jönnek választás alá. Ilyenek az erdész, al- kapitányok, számvizsgáló, rendőrfogalmazók, száratisztek, pénztártisztek, rendőrtisztek, állatorvosok, mérnöksegéd, mértékhitelesítő, városgazda, iktató, kiadó, kórházi gondnok, írnokok, útfelügyelő, adóvégrehajtók, halottkém és szülésznők. A tisztikar tagjai közül részint, mint kinevezettek, részint, mint életfogytiglan választottak, szintén nem jönnek választás alá: a főkapitány, mérnök, orvosok, főszámvevő és levéltárnok. Ellenben választás alá esnek tizenhármán, névszerinti Pap Géza polgármester, Kőrösmezei Antal főjegyző, Békéssy Géza árvaszéki ülnök, Raáb Sándor közigazgatási tanácsos, Bartha Kálmán gazdasági tanácsos, Ferencz Ágoston tanácsjegyző, Papp Zoltán első és Demkö Sándor másod aljegyző, dr. Vajay Károly tiszti főügyész, .cvrokháty Vilmos községi bitó, Kertészffy Gábor pénztárnok, Ferency János pénztári ellenőr és dr. Lénárd István közgyám. A tisztikarnak régi tagjai mind kipróbált erők, az újak iránt pedig a bizalom csak az imént nyilvánult meg; ennélfogva egyáltalán nincs kilátás valami mozgalmasabb választásra ! * ALoráutffy Zsuzsanna egyesület téli műsorát a következőképen állapitotta meg a rendező bizottság : felolvasó estélyeket tart az ev. ref. főgimnázium tornacsarnokában okt. 31., novemb. 14., novemb. 28., decz. 12., febr. 13., február 27., márezus 12. és márczius 26-án. összesen nyolez estén — mindig esti 6 órakor. — Karácsony szombatján d. u. 4 órakor szeretet vendégséget rendez a szegények számára. Január 16-ikán a Pannónia termében nagy estélyét fogja megtartani. A felolvasó estélyeken a perselyek kitétetnek; a t. közönség önkéntes adakozásra kéretik. A jószivü hölgyek előre fel kéretnek, hogy decz. 20-ig a nélkülözhető ruhadarabokat, kendőket, viseltes felöltőket a szegények közt leendő kiosztás végett Biki Károlyné úrnő vál. tag czimére (Rá- kóczy-utoza 4.) beküldeni szíveskedjenek. Ugyanott e czélra pénzadományok is szívesen elfogadtatnak. A halhatatlan emlékű Lorántffy Zsuzsánna fejedelemnő szellemében működő egyesület bizalommal ajánlja magát s nemes czélra PÁSKUJ IMRE hazai iparcsarnokába az őszi újdonságok megérkeztek. Iskolás gyermekek részére kész kelengyék szintén raktáron vannak
