Szamos, 1903. október (35. évfolyam, 79-87. szám)

1903-10-08 / 81. szám

XXXV, évfolyam. Szatmár, 1903. csütörtök október no 8, 81-H( szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAÁ ­MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. 4 .v « " ' Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. v SZERKESZTŐSIG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivaialabun fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzlizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden s-ó 4 fillér. Utóhangok á kiállításról. A bírálat tárgyilagosabb és szélesebb nézőpontját alkalmazhatjuk a kiállításra most, mikor az lezajlott s mikor az egész kiállí­tás végső összbenyomása szolgálhat alap­jául annak, amit elmondani akarunk. A Gazdák Lapjában „illetékes ténye­zők “-re történt hivatkozással az van mondva, hogy a párisi világkiállítás gyümölcsosz­tálya sem rendelkezett ily anyaggal, aminő nálunk felhalmozva volt. Mi nem tartozunk az „illetékes tényezők“ közé, mert a párisi gyümölcskiálíitást nem láttuk, hanem szin­tén illetékes tényezőkre hivatkozva csupán annyit mondhatunk, hogy inkább csak a chicagói gyümölcskiállitás keretében mozog­tunk. Ezzel ped g csupán csak annyit aka­runk mondani, hogy vannak bizonyos határai a dicséretnek s túlzás nélkül is megtalál­juk azt a mértékét az elismerésnek, amely- lyel a kiállítás rendezőinek s a kiállítóknak tartozunk. A mi a kiállított almát, körtét, sőt sző löt is Illeti, az tagadhatlanul nagy mennyi­ségben volt összehordva. Hogy az egyes tajok kevés kivétellel majdnem mindenik ki­állítónál ismétlődtek, annak oka az, hogy végre is egy vidék nyújtotta az anyagot, hol a íalajbeli kisebb-nagyobb eltérések daczára is a termelés hasonló fajokra irányul. Ez azonban nem baj, mert a kiál­lítás végre is nem muzeum s nem annyira tudományos, mint inkább gyakorlati czéit tűz szeme elé. Legfennebb az összehason­lításnak lett volna közelebbi czélja megál­lapítani azt, hogy ugyanazon fajta gyümölcs termelésében ki tud bemutatni legsikerül­tebb produktumokat, ami természetesen úgy lett volna szemléltethető, ha ugyanazon faj­ból a különböző kiállítók terményei egy egész sorozatban lettek volna bemutatva. Ez esetben ugyanazon fajú gyümölcs kü- lömböző egyedei is érdekesebbé válnak a szemlélőre az összehasonlítás czéljából nyert helyzetük szerint. A kiállítás igy rendsze­resebb és tanulságosabb is volna, de tudo­másunk szerint ezt a módszert csak maga­sabb gyümölcsészeti szempontból . fogana­tosítják. Abból a körülményből, bogy az egyes kiállítók többféle produktuma egy csoportban volt elhelyezve, nyilván azt kel­lett következtetnünk, hogy az illető kiállítók azokra a gyümölcsfajokra fektetik a súlyt s kiállításuk folytán ezek számára keresnek piaczot. Ez esetben a kiállítás tisztán gaz­dasági és kereskedelmi jellegű amely irány azonban csöppet sem kisebb jelentőségű, mint a rendszeres kiállítás módja, csakhogy ami kiállításunkban sem az egyik, sem a másik irány nem jutott kellőképen elhatá­rolt kifejeződésre. Mert ez utóbbi szempont­nak miképen felel meg p. o. az, aki 50, vagy mondjuk 500 darab almájából vagy körtéjéből 5 darabot kiállított ? Kell-é és le­het e ily csekély mennyiségnek piaczot ke­resni? Már pedig a kiállítók jelentékeny része nem a nagy, de épen a legki­sebb termelők közé tartozott. Ismételjük, nem tudjuk, hogy Párisban miképen volt, sőt elismerjük, hogy a chicagóiról sem tu­dunk, de mint a fentiekből látható, nem is szükséges példáért oly messze mennünk. Hanem maradjunk meg a magunk kere­ténél mert igy is el kell ismernünk, hogy V. kiállításunknak nagy erkölcsi haszna volt. Az, a ki próbálta, mily nehéz megmoz­gatni nálunk valami közös általános hasznú czélnak a közönséget, az teljesen méltá­nyolni tudja azt a kétségtelen szép ered­ményt, hogy ebben az irányban az érdek­lődést, — szeretjük hinni, tartósan, — föl­ébreszteni sikerült. Ezt az eredményt pedig kicsinyelni a Ősszel. Temet a természet, Halottja van újra, Az elhervadt nyarat Most teszi le sírba. Testvéréért au ősz Gyászköntöst öltött fel, S behinti az eget Fekete felhőkkel. Ellepi a fákat Kavarogva szállva, Károgó varjuknak Szomorú csapatja. A szél busán zokog Lassan gyászéneket . . . S a sirt beborítják Hulló falevelek ! Németh Jenőné. Nősülés fogadásból.*) A borvári műkedvelő társaságnak három segód-apája hallgatott, kedélyesen a boros asz­tal mellett. Az élénk hallgatást Fodray Muki törte meg, ki igy sóhajtott föl: „Meguntam a korcs­mái életet!“ „Nősülj meg tehát“, szólt Nógató Miska. Hogy az eszmecsere el ne mérgesedjék, Öreg Fercsi is közbedörmögött: „Minket sze repkörünk is agglegénységre kárhoztatott; miért akarnátok tiszteletbeli állástokat a valóságos apák zaklatott életével cserélni föl?“ Ám a megtört nyugalom nem állt helyre, „mint az őrült, ki letépte lánczát“, vágtattak a nyelvek az éjen át s miután ez a társaság nem volt olyan társaság, mely mindig úgy ha­tároz, hogy a határozat hozatalt későbbre tartja fenn s miután Fodray Muki Nógató Mis­kával 100 szivarba fogadott, hogy ő egy óv alatt megnősül : Öreg Fercsi kimondta a hatá­rozatot, hogy a műkedvelő társaság segédapai kara megbotránkozással veszi tudomásul Fod­*) Mutatvány Steinkogler János Truby Meséi 155 lapra terjedő elbeszélések kötetéből. Ara 3 korona. fay Mukinak a nőtlenség ellen tervezett me­rényletét s másnap ugyanazon helyen és idő­ben a vesztébe induló kartárs gyásztorára gyűl össze ; különben pedig élénk érdeklődéssel néz a Muki nősülési kísérletei elé. Ez éj forduló pontja lett a Maki életé­nek; ki pár nap múlva látta őt, nem tudta el­képzelni : miért lett egyszerre oly csinos, mint a bálba készülő fodrászlegény. Nem csoda! Muki egész komolyan hozzá­látott, hogy a nőtlenség sanyaruságait a pá­ros élet édenével cserélje fel. Az természetes, hogy a kísérletek nem sikerültek rögtön. Node se baj! Jobb későn, mint soha, gondolta Muki. Mint minden kezdő, ö is tanáosokat kórt; milyen leányt boldogítson hő és hü érzelmei­vel?! Gazdagot keress! Mondták legtöbben. Nem is lesz az rossz üzlet, vélte Muki: 100 szivar s gazdag feleség. Ez ábráudok szül­ték legszebb reményeit a hűtlen segédapának. Kire vesse ki hálóját? Ez a kérdés. Csontos Klárinak állítólag 60 ezer forintja van a szegedi takarékpénztárban, de 10 óv óta anyaszer epeket játszik; Kiss Belláról azt tartja a fáma, hogy 100 havasért pere! évek óta apja; Szöcs Flórával 40 ezeret lehet kapni — úgy 15 óv múlva. Róth Fülöp kárlsbádi eziporaktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidíke legnagyobb czipőraktára **34* #• M az °sz* téli idényre megrendelt nri-, női- és gyermek ±JM%5fß*ym .. —~___irzczipők és csizmák a legjobb kivitelben/— — Jk

Next

/
Thumbnails
Contents