Szamos, 1903. október (35. évfolyam, 79-87. szám)

1903-10-01 / 79. szám

tott ama magára nézve végzetes kijelen­tésre. Szerencsétlensége volt, hogy a nyilat­kozatáért, a miért kérdőre vonták, helyt állott. Helyt állott pedig nem a tényért, mert ilyesmit bizonyitni nem tudott, hanem helyt állott a már egyszer „kimondott szóért.“ Azt tette, a mit száz, vagy ezer sö­tétben bujkáló „bizalmas sugdosok “-tói hasz­talanul várunk, mert ezek kérdőre vonatva, eszük nélkül, gyáván menekülnek a „visz- szaszivás“ oltalmába. A kik ezek ellen akarnak küzdeni, épen olyan munkára vállalkoznak, mint a milyen küzdelme volt Don Quijottenak a szélmalom kereke ellen. A pletyki hőseinek azonban mégis si­kerül undok munkájukkal bizonyos ered­ményt elérni: suggerálni tudnak egyeseket, íőleg azokat, kik magukból indulván ki, a koholt rágalomnak keretét a maguk jelle mé- ből könnyen megalkotják. Ennek a démoni munkának aztán igazi romboló ereje ott kezdődik, a mikor a sö­tétben gyújtogatott kanócz a családi tűzhe­lyig ér s hol a családfő elvesztvén fejét, maga áll ki hiteles czégérnek a társadalom kárörvendő démonai előtt. Sajnálatos szomorú és végzetes hiba, de még sajnálatosabb, hogy e baj egy ál­talános társadalmi betegség forrásából táp­lálkozik s az ebből keletkező szenvedélyes összetűzés, mint a mostani esetben is, oly fegyvereket ad a küzdők kezébe, a melyek­nek látszólagos győzelmét mindig egy-egy családi élet romjai jelezik. Szoborleleplezés, Szeptember 27-én, d. e. 10 órakor volt a Kossuth-kertben néhai Kiss Gedeon főkapitány szobrának leleplezése. Kék égboltról veröféuyes • őszi napsugarak ragyogtak alá ; mintha azokban a jóságos öreg urnák derült kedélye és szelíd mosolygása tá madt volna fel újra. A közönséget hoszu kocsisor szállitotta ki a Kossuth-kertbe s a zöm egyes csoportokban gyalog jött ki. A városi tisztikar Pap Géza polgármes­terrel ólén, testületileg jelent meg. A leleplezésnél ott láttuk : Kiss Áron ti­szántúli ref. püspököt, Végh Gyulánét és Nagy Endrónót, néhai Kiss Gedeon leányait, Faragó Gyulánó Nag}' Ilonka unokáját, férjeikkel, to­vábbá Hugonnai Béla gróf főispánt, Pap Géza polgármestert. Gellért Endre nagybányai pol­gármestert, Domahidy Elemért és Viktort, Gyene Zsigmondot, Kölcsey Antalt és Zoltánt Boer Endrét, Torday Imre tanácsost, Teleky Géza grófot, Molnár István miniszteri osztály- tanácsost, dr. Fekete Sámuelt, Demidor Ignácz nagykárolyi r. kapitányt, Tankóczi Gyulát, Kende Zsigmond cs. és kir. kamarást, Kovács Leót, Serly Gusztáv drt, Domahidy Sándort és Istvánt, Kölcsey Sándort, Hajdú Miklós püs pöki titkárt, Buttykay Viktort és Ákost, Póchy László főmérnököt és a vidéknek még számos előkelő képviselőjét. Városunk hölgyei is melegen érdeklődtek a leleplezés iránt. A jó Gida bácsi szobra a kert főbejáratá­val szemben fekvő rózsacsoportban áll, arczczal az Attilla-utczára fordulva. Ez a hely illeti meg legméltóbban az ő emlékművét. Kevéssel 10 óra után a szobor mellé lé­pett dr. Fejes István, a törvényhatóság kikül­dött szónoka és szépen átgondolt beszédben fej­tette ki, hogy szobrot szokásaink szerint csu­pán államférfiak, tudósok, irók és költők érde­melnek s hogy ma itt áll a mi jóságos öre­günk szobra, azt visszavezette a körülte elte­rülő gyönyörű népkertre és a város befásitá- sára, melyet neki köszönhetünk, valamint az elhunyt örökifjú s aranyos kedélyére, amely- lyel ifjúnak és vénnek, kicsinynek és nagynak meghóditotta a szivét. A beszéd végeztével lehullott a lepel s fehér kőalapon látható lett az órczből készült mellszobor, amely igen híven adja vissza az elhunyt vonásait. A szobor Horvay János szob­rász szép müve, akit a közönség szívesen meg- éljenzett. A szobrot ezután XJray Géza adta át han­gulatos és kedves szavakban megőrzés végett Pap Géza polgármesternek s szintén megkapó jellemrajzát adta az elhunyt nemes férfiúnak. Végül a város nevében Pap Géza polgár- mester vette át a szobrot, kijelentvén, hogy kötelességének tartja azt mindenkor megőrizni és megőriztetui. Ezzel a szobor megkoszorúzása után a bensősógteljes ünnep véget ért. A kertészeti kiállítás megnyitása. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület kertészeti kiállításának megnyitása nyomban a Kiss Gedeon szobrának leleplezése után, szept. 27-ón, d. e. 11 órakor történt. Az ott megjelent nagy és díszes közönség, a kormány- és hatósági'kiküldöttek s a meghí­vott vendégek felvonultak a Kossuth-kerti mu­lató terrasszára. Dr. Fekete Sámuel vármegyei főorvos, a kertészeti szakosztál}' elnöke, szívélyes sza­vakban üdvözölte Hugonnai Béla gróf főispánt, mint a kiállítás diszelnökót s Molnár István osztálytanácsost, a földművelésügyi miniszté­rium kiküldöttjét, valamint a kiállítókat és a megjelent közönséget s felkérte a főispánt a kiállítás megnyitására. Hugonnai Béla gróf kiváló örömének adott kifejezést, hogy Szatmárvármegye ker­tészeti termelését ily nagy és szép csoportokban együtt láthatja. Fejtegeti a kiállítás hasznát, melyek a produktumokat és konzumenseket egymáshoz közelebb hozzák. Most már látja, hogy a vármegye e téren is felveheti a ver­senyt. Köszöoetet mond a kiállítóknak, közön­ségnek és a rendezőségnek s megköszönve a kiállítás diszelnöksógével való megtiszteltetését, azt megnyitottnak nyilvánítja. Molnár István miniszteri biztos kifejezi miniszterének szives üdvözletét, aki igen ér­deklődik Szatmárvármegye közgazdasági vi­szonyai iránt s ki leginkább a kis eksziszten- cziák sorsa javításán törekszik. Nem uj már előtte a gyümölcstermeléséről hires Nagybánya vidék kiállitási szép csoportja, ismeri azt igen kellemesen a vármegye összes vidékének tér melési eredményeivel együtt. Ez a kiállítás, bátran elmondhatja, párját ritkítja az egész országban. Óhajtja, hogy a kiállítás egyaránt üdvösen hasson a termelőkre és fogyasztókra, valamint, hogy a vármegyei gyümölcspiacz külföldi kivitelre is találjon ! Ezután a közönség eloszlott a valóban gazdag, szép és tanulságos kiállításon, melynek főbb kereteit már a múlt számunkban megis­mertettük. A szatmári ügető és lóverseny. A verőfényes őszi napok kedveztek az idén is a szatmári ügető és lóversenynek. A készülődés, szervezkedés mozgalma főkóp va­sárnap, a lóverseny idején volt észlelhető. A fogatoknak és versenylovaknak feltűnése a szo­kásos élénk kombinácziókat már a délelőtti órákban megindította. Két óra felé már a ko­csiknak hosszú sora nagy porfelhőt vert fel a versenytérig kígyózó vonalon. A nagy sürgés- mozgás láttára azokat is elfogta az érdeklő­désnek bizonyos láza, akik egyébként a lóver­senyek iránt érdeklődni nem szoktak. Közúti villamosunk is minden újabb érkezésekor a tarka festői csoportú emberek nagy tömegét ontotta a pályatérre, hol a tarka emberáradat a zöld gyeptől még szebb keretet kapott. A tribünök tömve voltak előkelő közönséggel, de ez a közönség, azon távolság miatt, melyben a tribünök elhelyezve voltak, he­lyét csakhamar elhagyta, hogy jobban láthasson. In miniature meg volt minden, ami az országos nagy lóversenyekre emlékeztet. Volt tipelós, totalizateur, buffet, mentőkocsi és baleset. Ez Forberger Vidor főhadnagyon esett meg ki a „Sprinsginfeldet“ ülte. Az akadályver­senyen kétszer leesett a lóról s ez vagy 20 méternyire hurczolta magával a kantárszárnál fogva. A véletlen szerencséje, hogy nagyobb baja nem esett s később a lovára ismét fel­ugorhatott. A szombati ügető verseny eredményét a következőkben közöljük. Elnök: Bér. Kovács Jenő; versenybíró : Domahidy Sándor; indító: Kállay Szabolcs; jegyző : Osváth Elemér. Távolság körülbelül 14-00 méter. Zárlatig összesen 6 fogat, kettős téttel in­dulás előtt nevezte meg Világosi Gáspár foga­tát. Indult mind a 7 fogat. Az ellenőrző bizottság s az indulás sor­rendje sorsolás utján a következőleg állapítta­tott meg : 1. Induló bér. Kovács Miklós fogata, ell. biró: Jékey László. 2. Induló Horváth József fogata, ell. biró : Kovács Béla. 3. Induló Gyene István fogata, ell. biró : Horváth László. 4. Induló Szarka Andor fogata, ell. biró: Kállay Ödön. 5. Induló Kölcsey Zoltán fogata, ell. biró : Helmeczy Pál. 6. Induló Ujfalussy Lajos fogata, ell. biró: Kölcsey Sándor. 7. Induló Világossy Gáspár fogata, ell. biró : Szunyogh Péter. Az 1. sz. fogat indult 3 ó. 15’-kor, be­érkezett 3 ó. 24', 50". A 2. sz. fogat indult 3 óra 25’-kor, beér­kezett 3 ó. 43’, 50". A 3 sz. fogat indult 3 óra 35’kor, beér­kezett 3 ó. 45’, 54”, A 4. sz. fogat indult 3 óra 45’-kor, beér­kezett 3 ó 56’, 51”. Az 5 sz. fogat indult 3 ó. 55’ kor, beér­kezett 4 ó. 06', 10”. A 6 sz. fogat indult 4 ó. 05’-kor, beér­kezett 4 ó. 15’, 37". A 7. sz. fogat indult 4 ó. 15’-kor, beér­kezett 4 ó. 27', 53". E szerint a meghatározott távolságot leg­rövidebb idő alatt (9’, 15”) futotta be s igy első dijnt nyert és pedig 200 korona tiszteletdijat bér. Kovács Miklós fogata; a második 100 ko­rona tiszteletdijat Horváth József fogata, a har­madik dijat pedig, a tétek összegét Ujfalussy Lajos fogata nyerte. I. Mezei gazdák versenye. Dij 200 kor. Ebből 100 kor. az első, 60 kor. a második, 25 kor. a harmadik. 15 kor. a negyedik beérkező lónak. Táv. kb. 1600 m. Harácsek-féle kitűnő gyógyhatású .MENTHOL rendkívül sikerrel haszuáltatik : bélfelfuvódás és azzal járó csikarások és görcsök megszüntesére, az étvágy fokozására, mindennemű rheumatikus bajok: csuz, köszvény, fog- és fejfájás ellen. A fogakat megóvja az odvasodástól, az izmokat rendkívül erősíti s a szemekre is erösitőleg hat, a rossz száj-ízt, bűzös lehelletet, a fejkorpát, hajhullást, bőrviszketegséget, kellemetlen láb és egyéb izzadást, kipállást, pattanást és böratkákat (Mitessereket) pár napi használat után teljesen megszünteti. A HARÁCSEK-féle MENTIIOL-sósborszesz ára használati utasítással: nagy Üveg 2 ko­rona, kis üveg 1 korona. Kapható a készítőknél: Harácsek Vilmos utódainál, Nagybányán, továbbá Bartók László ur dro­gériájában Szatmáron, valamint az ország minden gyógyszertárában és nagyobb kereskedésében

Next

/
Thumbnails
Contents