Szamos, 1903. szeptember (35. évfolyam, 71-78. szám)
1903-09-24 / 77. szám
melyen oly nagyszámú s előkelő közönség vett részt, hogy befogadására a terem szűknek bizonyult. A hangversenyt Magos Gábornak tárogatón előadott s zenekar által által kisért ku rucznótái nyitották meg és zárták be, nagy tetszést keltve. Dr. Lénárd István Rákosi Viktornak „Rákóczi üzenete“ czimü művét szavalta. A disz- magyarba öltözött szavaló tüzes előadásával szűnni alig tudó tapsokat aratott. Fedák Sári urhölgy akadályozva volt a megjelenésben és száma elmaradt. Dr. Schőnpflug Richárd gordonkán előadott magyar dalai kiválóan tetszettek. Ráthonyi Ákosné szül. Maróthy Margit úrnő Farkas Imrének „Régi hangok“ czimü müvét szavalta. A bájos és ihletett művésznő oly nagy hatást ért el, hogy a kitörő tetszészajra kénytelen volt számát megszerezni és né hány szép kurucznótát folytatólag melodrámai alakban adott elő. Lipeczky Elek hírneves baritonistánk Mondik Endre szabatos zongorakisérete mellett ugyancsak kurucznótákat énekelt s két kézzel aratta a babérokat. A hangverseny 1000 koronán felül jövedelmezett. Kivilágos kiviradtig tartó kedélyes, népes és vig táncz követte a hangversenyt. Ä Tiszabecsen tartott emlékünnep. Szeptember 20-ikán reggel olyan látvány tárult a tiszaujlaki vasúti állomáson kiszálló nagyszámú közönség elé, amilyenben csak a legritkábban lehet alkalmunk gyönyörködni. Már az első szótpillantás a nagy mozgó szekértáborra, a zászlós lovas bandériumokra, azonnal kétségtelen tanúságot tett arról a nemzeti szokásunkról, hogy ha lelkesedéssel ünnepiünk, ehez úgy értünk, mint talán a világnak egyetlen nemzete sem. Négy kilométernyi távolságban egymást érte a lovasok és szekerek hosszú sora. Az óriási porfelhőből előtünedező zászlók, a forgótollas csákók, azt a benyomást tették, mintha hadi készületbe vonulna egy nagy tá bor, hogy Rákóczi vezérlete alá gyülekezzék. Ott volt mintegy kétszáz csendőr is, különböző állomásokon megosztva, de a magasztos ünnepélyt sem az egyik, sem a másik helyen semmi olyasmi nem zavarta, ami a legkisebb beavatkozást is igényelte volna. A tiszaujlaki nagy vashídon előbb a ti- szabecsi ünneplők vonultak keresztül mintegy négyezerén vagy talán még többen. A község főutczájának kezdetétől fogva kótfelöl tömött sorú lovasbandóriumok képeztek sorfalat a be- vonulóknak s harsány éljenzóssal fogadták az érkezőket s különösen tüntető éljenzéssel fogadták a képviselők közül Barabás Bélát, az országos függetlenségi párt egyik vezérét, Luby Gézát, a tiszabecsi üunep szervezőjét, Bartha Ödönt, Luby Bélát, Uray Imrét, Jékey Zsigmondot, stb. Az ünneplő közönség tömött sorokban helyezkedett el a Rákóczi emlék-oszlop körül, mely a tiszabecsi ref. templomtól mintegy har- mincz lépésnyire van fölállítva. Az emlékoszlop előtt fedett faemelvóny volt építve a szónokok számára s e körül, a mennyire csak a tér en gedte, ember ember mellett széles táborban foglalt állást. Az ünnepély 10 órakor vette kezdetét, a midőn magyar ünnepi jelmezben levő szebbnél- szebb leányok sorfala között vonultak fel az emelvényre a szereplők. Az ünnepélyt a ma gyár nemzet imádsága, a Hymnusz nyitotta meg, melyet a botpaládi derék énekkar adott elő s azután a tárogató gyönyörű hangja nyújtott méltó előszót az ünnepély hangulatához. Szűnni nem akaró éljenzés között lépett fel aztán Luby Géza az emelvényre, melynek lecsillapultával messzehangzó beszédében ismertette az ünnep jelentőségét, a Rákóczi első, tiszabecsi győzelmének nagy horderejét a további ütközeteinek sorozatában. Áttérve a je lenlegi helyzetre, éles kritikával bírálta a kormányt, mely a Rákóczi ünneplésekben hivatalosan részt nem vesz. A tiszabecsi emlékoszlop, ha nem is nagyobbszabásu műalkotás, mert nem a közadóból emelték, de épen azért fejezi ki hivebben a közönség lelkesedéséből eredé nagy érzelmeket. Az ünnepet megnyitja s egyszersmind bejelenti, hogy a függetlenségi párt képviselői közül megjelentek : Barabás Béla, Uray Imre, Tóth János, Barta Ödön, Luby Béla, Jékey Zsigmond, Ezután Osváth Elemér, szatmári ref. főgimnáziumi tanár tartott ünnepi beszédet. A lelkesedés közvetlen hevétől áthatva ismertette, méltatta azokat a nagy eszméket, amik az ünnephez fűződnek. A szónokot előadása közben is többször megéljenezték, jeléül annak az erőteljes hatásnak, melyet beszéde a hallgatóság körében keltett. A beszéd befejezte után Sarkadi t.-ujlaki lelkész mutatta be az emlékműre hozott koszorút, aztán a tiszabecsi, mezővári, tarpai és más községek koszorúi lettek bemutatva. Nagy hatást keltett az egyes koszorúikat bemutató diszmagyar öltözékben megjelent lányok szereplése, kik az emelvényre feljöttek s rövid beszéd kíséretében ajánlották fel koszorúikat a szabadság emlékoszlopára. A koszorúkat azonban egyidejűleg elhelyezni nem lehetett, mert annak lópcsőzetét, egész az oszlop derekáig emelkedő sürü embercsoport vette körül oly tömören, mintha az oszlopnak élő emberekből koszoruzott alapja lett volna. Ezután Barabás Béla, a függetlenségi párt nagy nevű vezérférfía mondott beszédet. Beszédének fonalát közvetlen impresszióiból merítette. Miután a Rákóczi kor eszméinek jelentőségét méltatta, nagy hatással fűzte beszédébe azt az alkalmi tényt, hogy az aradi tizenhárom vértanú városából jött s összehasonlítást tett Rákóczi és nemzeti mártírjaink között. Majd Konstantinápolyban a Rákóczi hamvainál tett zarándoklatját s az ott nyert magasztos benyomásait fűzte az emléknapon ébredt érzelmeihez. Messze elhangzó stentori hangja még hatalmasabb erőt nyert, a mikor jelenlegi politikai helyzetünket s ennek közepette a „hadiparaucs“-ot a szatíra ostorával sújtotta s a meggyőződés elszánt erejével bűz ditotta az ünneplőket arra a kitartó küzde lemre, melyet nemzeti függetlenségünk érdé kében közös akarattal kell kivívnunk. A kitörő lelkesedéssel kisért beszéd bevégzése után Sza' lay Károly, a budapesti ref. főgimnázium egyik tanára szavalta el gyönyörű ódáját, melyben a költői géniusz az erős politikai látás geniejóvel fognak kezet, hogy gyújtsanak úgy, amint azt a szavaló kitűnő organumáuak birtokában, lel lének egész erejével tette. Az elmentáris erő vei hatott költemény elhangzása után Uray Imre képviselő ment az emelvényre. Az ő be szódé már azért is szerencsés helyére illeszke dett be a programmnak, mert a lelkesedés megfeszített húrjait humoros előadással irányozta más akkordokba, mi által a hatás változatosabbá lett, anélkül, hogy az kellő irányából veszített volna. Az ő egyénisége azt a kuru- czot képviselte az ünnepélyen, aki az ütközetből visszatérve, a tábortűz világánál önti ki keserűségét a humor hangján a labauczok ellen. Az ünneplő közönség sok szállóigét őrizhetett meg az ő beszédéből, melyek mind a magyar nép józangondolkozó eszéhez és temperamentumához voltak irányozva. Az éljenzéssel kísért beszéd után Barta Ödön képviselő szónokolt, majd dr. Kelemen Samut hívta az emelvényre a közönség, Barta Ödön a kétfelé tartott emlékünnep ellentéteit igyekezett az ünnep magasztosságának eszméjében kiegyenlíteni, dr. Kelemen Samu az em lókoszlop és a templom egymás mellett fekvő helyi vonatkozásából merített szép hasonlattal buzdította az ünneplőket hazaszeretetre. Biki Károly ezután átadta az emlekszobrot Kallós Péter tiszabecsi ref. lelkésznek kegyeletes gondozása végett, utóbbi pedig egy beszéd keretében vette át egyháza és községe nevében. Az elejétől végig magas színvonalon lefolyt emlékünnepélyt a bodpaládi énnekkartól előadott hymnusz zárta be, melyet a közönséggel együtt énekelt. Ezután a közönség nagy része Balta József tiszabecsi birtokos házához'"vonult, hol a közebóden mintegy 850 ember vett részt. Itt a hazafias pohárköszőntők egész sora hangzott fel, melyeket a jelenvolt képviselők, továbbá Biki Károly, Szalay Károly és még mások mondottak. Az ünnepélyen óriási számban részt vevő közönség egy része a délutáni vonattal indult el, másrósze a Bartha József földiszitett cstir- jóben rendezett tánczmulatságra maradt ott. A bál teljes sikerét azonban az a szomorú körülmény zavarta meg, hogy az épület este 9 óratájt meggyuladt és egészen leégett. k. 4 s. m. Nevezések a szatmári lóversenyre. 1003. szeptember 27. I. Mezőgazdák versenye. (Még nevezések nincsenek. II Sikverseny. Dij 800 kor. Adja Szatmárnémeti szab. kir. város. A második ló beiratási diját menti. Távolság kb. 1600 méter (10 aláírás). 1. Báró Berg Herman húsz. százados stp. ó. Xeni 68 és fél. 2. Ehrenberg kapit. Harwestmaid 68 és fél. 3. Folbert József huszár főhadnagy 3 é. Reveil 65. 4. Kölcsey Zoltán ur 7 é. m. Timegholt 68. 5. Kreissler főhadnagy 3 é. s. h. Bodri 63 és fél. 6. Liptay Béla ur 3 ó. p. k. Páfrány 69. 7. Nagy Ákos húsz. kapitány 5 ó. stp. k. Páratlan 66 és fél. 8. Báró Puteaui István hadnagy 7 é. s. k. Emmike 66 és fél. 9. Reök István főhadnagy id. fekete k. Diving Bell 74 és fél. 10. Gróf Starhemberg Vilmos száz. 4 éves b. k. Bieta 64 és fél. III. Hölgyek dija. Vadászverseny. Tiszte- letdij 300 kor. értékben az első, tiszteletdij 100 korona értékben a második, tiszteletdij 50 kor. értékben a harmadik lónak. Távolság kb. 4000 méter. (3 aláírás.) 1. Domahidy István ur id. k. Klára 76. 2. Galgóczy István ur id. p. h. Kedves 76. 3. Isaák Elemér ur 4 ó. stp. k. Vártlány 72. 4. Kállay Szabolcs ur4 é. deres h. Gyuika 72. IV. Akadályverseny. Dij 1100 kor. Eoből 500 korona, adva a Magyar Lovaregylet, 600 korona adva az Urlovasok Szövetkezete által; 1000 korona a győztesnek, 100 korona a másodiknak, a harmadik ló beiratási diját menti. Távolság kb. 3600 m. (11 aláirás.) 1. Báró Berg Herman húsz. százados 6 é. s. k. Barkarol 72 és fél. 2. Folberth József húsz. főhadnagy 4 é. s. h. Kezdő 65. 3. Kölcsey Zoltán ur 7 ó mén Timegholt 67 és fél kilogramm. 4. Kreissler főhadn. 5 é. p. m. Basrelief 70 és fél. 5. Liptay Béla ur 4 ó. p. k. Tétova 65. 6. „ „ „ 4 ó. stp. m. Durnyi 65. 7. „ 5 é. p. k. fólv. Klára 65 és fél kg. 8. Nagy Ákos húsz. kap. 4 ó. s. h. fólv. Lobnaticza 60. 9. Reök István húsz. főhadn. id. fék. k. Diving Bell 77 és fél. 10. Schvent József őrnagy 9 ó. s. h. Springinsfeld 72 kg. 11. Gróf Starhemberg Vilmos száz. 4 ó. s. k. Anisette II. 65. V. Tenyószverseny. (Sikverseny). 1000 K, adja a m. kir. földmivelésügyi Miniszter úr. Ebből 700 korona az első, 200 korona a második, 100 korona a harmadik lónak. Távolság kb. 2000 méter. (7 aláirás.) 1. Domahidy István ur id. k. Klára 74 és fél. 2. Gyene István ur 5 é. s. k. felver Géza. 74 és fél kg. 3. Isaák Elemér ur 4 é. stp. k. Vártlány 74 és fél. 4. Kállay Szabolcs ur 3 éves p. k. Rózsika. 68 és fél. 5. Dr. Jármy István ur id. p. k. Babám 74 és fél. 6. Nagy Lajos százados 4 é. p. k. Névtelen 74 és fél. 7. Schvent József őrnagy 3 é. s. k. Gidra. 68 és fél. Szatmár, 1903. szeptember 20. Poszvék Nándor __________ verseny titkár. PÁ SKUJ IMRE hazai iparcsarnokába az őszi újdonságok megérkeztek. Iskolás gyermekek részére kész kelengyék szintén raktáron vannak
