Szamos, 1903. augusztus (35. évfolyam, 62-70. szám)
1903-08-06 / 63. szám
15-ik életévük betöltéséig s minden eddig- élé hatóságilag elhagyottnak nyilvánítandó gyermek az állami menhely kötelékébe tartozik. A belügyminiszter az állami gyermekvédelem szempontjából az országot kerületekre osztja, a menhely intézeteit pedig a szükséghez képest állítja fel. Az ilyen áll. gyermekmenhelyek kiegészítő intézményei lesznek a szakoktatásra s szigorúbb nevelésre berendezett internátusok, a gyermekgyógyintézetek (szanatóriumok) Az egész szabályrendeletből, mint egyes részleteiből világosan domborodik ki az a nagy feladat, melyet az állam e téren meg- valósitni szándékozik s a mennyiben az állam az önkormányzati hatóságokkal, sőt a társadalommal együtt fogja e gyermekmen- helyeket szervezni, bizonyára rövid idő alatt ez az alkotás egyike lesz az állam legnépszerűbb intézményeinek. Azok, akiket a sors abba a szerencsés helyzetbe juttatott, hogy a jótékonyság oltárán nagyobb alapítványokkal áldozhatnak, ezentúl azzal a tudattal hagyományozhat nak az uj intézmény számára, hogy áldó zataiknak minden fillére az igazán elhagyottaknak segélyezésére s a nemzeti nevelés hazafias, üdvös czéljaira fog fordittatni. (—z.) Szoborbizottsági ülés. A tiszabecsi emlékmű létesítésére alakult előkészítő bizottság folyó . hó 5 d. e. 9 órától a városház közgyűlési termében gyűlést tartott. Elnöklő alispán üdvözölvén a megjelenteket, megteszi az előtörje -ztést a létesítendő emlékmű költségeire vonatkozólag begyült összegről. Az előterjesztés szerint a vármegyei gyüjtöivekre begyült 2527 korona, Ugocsa vármegye megajánlott 2000 koronát s Szatmárnémeti város 1000 koronát. __ Dr . Lénárd István a múlt ülésen felvett jegyzőkönyvre nézve tesz rectifikáló megjegyzéseket. E szerint az egyes törvényhatóságokra vonatkozó quota arányában szóló az elnökség által proponált javaslatot azon hiszemben tette magáévá, hogytlgoosa 3000, a város pedig csak 1000 koronával járuland a költségekhez. Megengedi, hogy az akkor elnöklő főjegyző 2000 — 2000 koronás propoziciót tett, de ha ezt szóló igy hallotta volna, semmiesetre sem megy bele abba, hogy az elnökség indítványát, tekintettel Szatmár városának nehéz pénzügyi helyzetére, magáévá tegye. Különben a jegyzőkönyvet felvevő főjegyző jóhiszeműségében egyáltalán nem kételkedik, a confusiót csakis a tárgyalás alkalmával tapasztalt zűrzavarnak tulajdonítja. Kéri ennek a nyilatkozatnak a tudomásul vételét. Varga János Ugocsa vármegye főjegyzője előadja, hogy igenis az elnökség propozitiója Ugocsára is, Szatmárra is 2000—2000 koronás quotát ajánlott, ami különben is természetes, mert Ugocsa szegény, a város pedig gazdag lakossággal bir. Nagy Sándor főjegyző kiváuja, hogy dr. Lénárd nyilatkozata jegyzőkönyvbe vétessék s a város tanácsának annál inkább is megküldessék, mert a városi tanács átiratában a sorok közt azt lehet sejteni, hogy ő a jegyzőkönyvet hamisan vette volna fel (élénk ellentmondás a szatmáriak részéről.) Elnöklő alispán kimondja a határozatot, mely szerint dr. Lénárd nyilatkozata jegyzőkönyvbe vétetik s a városi tanácscsal közöl- tetik. Elnöklő alispán előterjeszti, hogy az emlékműre vonatkozólag még egy terv érkezett be ifj. Taltorján István mérnöktől. Bizottság azonban tekintve, hogy már a múlt gyüle'sen elfogadta a Kepes tervét, mely különbé^ is egytized nagyságban a közgyűlési teremben kiállítva volt s a bizottsági tagok te4szését megnyerte, az uj ajánlatot figyele/mbe nem vette. / Kepes költsegveteset egyhangúlag elfogadták s e szerint az oszlopa csőrével kardot tartó turul madár bronz anyagból lesz készítve, az oszlop felső részét körülveendő 499 koronában előirányzott ví»3 rácso at azonban ez idén nem lesz elkészíthető. A leleplező- ünnepély határnapjául szép4-«- V> nw OA Ißl-fi f ii" .• I cöinúox ».u. iöuo megállapítva. Elnöklő alispán előterjeszti az ünnepség programmját s e szerint Ugocsa vármegye főispánja mint diszelnök fogja megnyitni az ünnepélyt. Aztán lesz egy beszéd Szatmár város A bohózatot ki nem állhatom. Higyjék el, élveznék, hogyha látnék Darabot, a mely szomoruj áték. Sekszpir ma már nagyon közönséges. Meterlinck azonban nagyon édes. Ah, micsoda darab „Monna Vanna“, Többet ér, mint akár Thurán Anna. Apropos ! olvasták önök Gorkijt, Az oroszok hatalmas mesterét ? A nagyvilág lázban van nevétől És könyvét olvassák szerteszét. Mondhatom, hogy jobban ir, mint Zola, A reális, mert ezt mondják róla. Elolvasom azért a jó tárczát És elepedek a szép versekért, De rajongni tudok ezenkívül Az édes apró hirdetésekért. Ma is, ép úgy, mint máskor délután, Az újságnak utolsó oldalán, Olvasni kezdtem az aprókat. És A szemembe ötlött e hirdetés. (felolvassa.) „Múzsát keres egy ifjú költő, Ki nines hijján a tehetségnek. Verseket, nem egyet költ ő, Csak küldötte legyen az égnek, Ajánlatokat még e nyárba A költő epedve várja A kiadóba !“ Talán felesleges is mondanom, Hogy e nehány sor felizgatott nagyon, (sóhajt) Megvalósul végre a szép álom És költő lesz az ón ideálom. Nem is töprengek többé a felett, Hogy megírjam neki a levelet, A melyben tudomására hozom, Hogy nagyon szeretem és imádom. És, hogy szerelmemet majd fokozom, hja megismerem és ha meglátom, Murájául szegődöm a költőnek És jtfi tudom előre, a nevem Azok kősó fog tartozni kérem, Kiket feljegyzett a történelem. Mily szép lesz* a mikor megöregszem. S tanulni fogja egyik unokám. A nagy költőnek szerelme tárgya És múzsája volt a nagyanyám. Hát a Marosak, Irmák és Juláuok És a többi csitri felsőbb leányok. Minden egyes irodalmi órán, — (Hiszen nem a fiumei bórán), Merengnek el egy — egy kis időre, — Hanem szeretve gondolnak vissza Én reám, a Múzsára s a, költőre. Pá ! . . Most megyek. Ara a hivatásnak Mindenkor a magaslatán leszek, luspiráczió és ihlet csókja Az, a mit ón programúinak nevezek. részéről, majd következik Illyés Bálint szavalata, szavalat után Szatmár vármegye részéről az üanepi beszédet mondja Nagy Sándor vár megyei tb. főjegyző. Végül Domahidy István átadja az emlékműdet Ugocsa vármegye törvényhatóságának megőrzés végett. Dr. Lénárd István a költségvetésben előirányzott Összegre vonatkozólag intéz kérdést az elnökséghez, hogy amennyiben Ugocsa csak 2000, Szatmár csak 100? koronával járulnak a megkívánt összeghez: a hiányzó 8000 koronát fogja-e Szatmár vármegye fedezni ? Elnöklő alispán i vármegye részéről e tekintetben kötelező nyilatkozatot nem tehet, de hiszi, hogy a varmegye hazafias közgyűlése a gyűjtésen felüli összegre vonatkozólag be fogja bizonyítani hazafias áldozatkészségét. Luby Géza jelenti még ki, hogy ameny- nyiben az ő javaslatai az ünnepség programm- jára vonatkozólag ignoráltattak, ő a vármegyei függetlenségi párt nevében kijelenti, hogy a párt az ünnepélyen hivatalosan nem vesz részt, hanem külön ünnepélyt rendez. Domahidy István örömmel konstatálja, hogy hivatgAosan egy párt sem fog az ünnepélyen jelen lenni, az ünnepély méltóságát nem is szabad pártpolitikai kérdésekkel meg- zava.vni. Nagy László alispán jegyzi meg végül, hogy ő az ünnepélyt eleitől fogva úgy kon- templálta megtartani, hogy abból zárassák ki minden párt, vallás vagy nemzetiségi viszály s mint egy hazának gyermekei egyformán áldozzunk a szabadság eszméjének a megtartandó : ünnepélyen mindannyian. Kiemeli különben, hogy az eddigi óriási fáradozást az emlékmű létrehozásánál Jíagy Sándor fejtette ki, akinek is tevékenységéért a bizottság nevében köszönetét moud. Iskoláztatási társulatok. A népoktatás ngy általános emberi, mint különösen nemzeti szempontból első rendű kötelességeket ró az arra elhívott és kötelezett faktorokra. Miután minden nemzet eminens érdeke, hogy a népoktatás nemzeti szempontok által legyen vezérelve, kétségtelenül első sor- ; ban az állam kötelessége gondoskodni arról, ; hogy a haza leendő polgárai kivétel nélkül részesüljenek a tudomány és hazafias nevelés áldásaiban. De épen azért, mert a népoktatás annyira fontos nemzeti érdek, nemcsak az államnak, hanem minden hazafias érzésű embernek, társulatnak és felekezetnek erkölcsi kötelessége a népoktatás fejlesztésére és felvirágoztatására legjobb tehetsége szerint törekedni. A törvény kimondotta a kényszer iskoláztatást. Elismerem, hogy a törvény nemes in- tentiókból hozatott; de ón azt tartanám kifogástalan rendelkezésnek, mely, ha kimondja a kényszeriskoláztatást, meg is ad minden módot arra, hogy ez intézkedés foganatosítható legyen. Semmiféle törvénynek sem lehet ereje engem arra kötelezni, hogy ruhátlan gyermekemet zord téli időben iskolába küldjem, ha nem nyújt módot arra, hogy gyermekemet me- I leg ruhával elláthassam. Nincs törvény, mely engem arra kéuyszeritsen, hogy apró gj'erme- keimtől megvonjam az utolsó falat kenyeret és könyvet vegyek annak az egy, vagy több nagyobbnak, akit iskolába keil járatnom. Ilyen viszonyok között a törvény humanizmusa czólt nem ér. kényszerítő ereje megszűnik. Nem lehet többé figj'elmen kívül hagyni, halogatni azon, mindinkább előtérbe nyomuló kívánalmat, sőt követelést, mely a népoktatás teljesen ingyenessé és minden tekintetben hozzáférhetővé tételére irányul. Nagy örömünkre szolgálhat, hogy hazánk oktatásügye jelenleg olyan férfiú kezében van, aki minden erejével, egész lelkesedésével kívánja szolgálni a népoktatást. Bölcsen cselekHarácsek-féle kitűnő gyógyhatású-sósborszesz rendkívül sikerrel használtatik : bélfelfuvódás és azzal járó csikarások és görcsök megszüntesére, - az étvágy fokozására, mindennemű rheumatikus bajok: csuz, köszvény, fcg- és fejfájás ellen A fogakat megóvja az odvasodástól, az izmokat rendkívül erősíti s a szemekre is erősitőleg hat, a rossz száj-izt, bűzös lehelietet, a fejkorpát, hajhullást, bőrviszketegséget, kellemetlen láb és egyéb izzadást, kipállást, pattanást és bőratkákat (Mitessereket) pár napi használat után teljesen megszünteti. A HARÁCSEK-fóie MENTHOL-sósborszesz ára használati utasítással: nagy Üveg 2 korona, kis üveg 1 korona. Kapható a készítőknél: Harácsek Vilmos utódainál, Nagybányán, továbbá Bartók László ur dro- gueriájában Szatmáron, valamint az ország minden gyógyszertárában és nagyobb kereskedésében.
