Szamos, 1903. július (35. évfolyam, 53-61. szám)
1903-07-30 / 61. szám
Utóbbi időben szóba jött, hogy az ev. ref. íogymnasiummal kapcsolatban interná- tust és konviktust szervezzenek. Részemről a gimnáziumi internátust sohasem tartottam az ifuság erkölcsi és társadalmi kiképzése szempontjából szerencsés intézménynek, sőt egyenesen veszélyesnek tartom. Hogy miért, ezt csak egy külön czikkben mondhatnám el, de azoknak, kik a kaszárnya rendszerű internátusokkal ismerősök, felesleges volna elmondanom. Ha — tegyük föl — létesítenénk egy ilyen intézményt, kétséget nem szenved, hogy a növendékek száma rohamosan annyira megszaporodnék, hogy párhuzamos osztályokat kellene állítani. A párhuzamos osztályok rendszere pedig alaposan tönkreteszi a gimnáziumokat, ezt tudják már a tanügyi férfiak. Aztán ehez újabb, meg újabb államsegély kellene, amit megint nem akarhat senki közülünk. Ami városunkban a tanulók elhelyezése, kosztolása any- nyira jutányos hogy ez nem indokolhatja a külön konviklus szervezését Maradjunk meg igy, ahogy vagyunk, csak a szegény tanulók segélyezését mozdítsuk elő nagyobb mértékben. A görögpótló tanlolvam megnyíltával minden akadály elhárittatik immár a ref. főgimnáziumban egy szebb és boldogabb jövő érdekében. Kívánjuk, hogy a jövő mindig szebb legyen! _______________________________________—yA tiszabecsi csataemlék. Szatmár-Németinek van egy díszes köztere, melyet valamikor vásártérnek hagytak fenn s aztán lassan díszesebb épületek uralkodva körülte, nyerte a más alakját és „piacztér“ néven szerénykedett a rdaga terjedelmes mivoltában. Abban az időben, mikor a „nagyságos“ titulus ragályként kezdett mutatkozni a társadalomnak középső rétegeiben, a haladó felfogás nem elégedett meg többé városunk utczáinak kicsinyes neveivel, hanem a magyar politikai és irodalom- történet nagyjainak emlékére Árpád, Huuyady, Mátyás-király, Kinizsi, Perényi, Zrínyi, Bocs- kay, Báthory, Rákóczi, Bercsényi, Wesselényi, Drágffy, Széchenyi, Kossuth Lajos, Petőfi, Tompa, Arany stb. utczákat keresztelve, ma már asphalt-burkolattal engednek azok utat úgy a bécsi, kárlsbádi czipők, valamint a szatmári marha bőréből készült csizmák egymást felváltó nyomdokaira. A haladó felfogás alkalmazkodó politikája városunk főterét a haza bölcséről „Deáktér“-nek nevezte el, megfeledkezve arról, hogy a mellőzött pályázat-hirdetés esetén talán Árpád, a honalapító, István király, Hunyady János és Mátyás király, a főtérre vonatkozólag méltó versenytársai lehettek volna a kitüntett hazabölcsónek. Még az utcza keresztelés után hosszú időkön át a Deáktéren emelkedett szemben a törvényszék ódon épületével megyénk hírneves fiának, Kölcsey Perencznek, igénytelen szobra. Sokszor megállottám a költő szobra mellett hallgatózva, ha vájjon a szobor homlokát érintő szellők nem sugják-e meg, hogy miként vélekedik a költő borongó szelleme sajátságos helyzete felől, mely nekem úgy tűnt fel, mintha a „Hymnusz“ halhatatlan Írója arra volna kárhoztatva, hogy a Deáktéren felvigyázó szerepet teljesítsen, vagy mintha látnoki szemével a törvényszéki biráktól ítéletet várna az eljárás felett. A változó idők kényszerítő hatása aztán áthelyeztette a ref. templom előtt levő kis térre. Szemben a Kölcsey-utczával egyelőre minden kilátás nélkül arra, hogy erről ä i1 meggondolt elhatározása nemhogy fokozná a | hazafias lelkesedést, de megbontja az egyetér I i tést és összetartást, melynek hiányában szén ved ni keli aztán magának az ügynek. Ugyan- , j azért, ha elhatározásának megmásitására a bi- . zottság nem volna rábírható, tegye meg Szat- . már-Németi törvényhatósági közgyűlése azt hogy foglaljon állást az emlékkőnek Tiszabe- , csen leendő felállítása tárgyában, az általa- 1 gyűjtendő és megszavazott költséget ennek fel- | építésére utalja ki és ne engedje megtörténni azt, hogy a tiszabecsi győzelem emlékoszlopa ! Tiszaujlakon legyen felállítva, nem azért, hogy az emlékjel ne Ügocsában legyen, hanem azért, mert annak józan és higgadt meggondolás után Szatmár megyében, Tiszabecsen van a helye. ; A város elhatározását aztán tegye magáévá a vármegyének összes közönsége ! _ _____________________________(*—y-) Fel hívás, A II. Rákóczi Ferencz tiszabecsi győzelmének emlékére felállítandó mü költségeinek I fedezése végett kibocsátott gyüjtőiv birtokosait ez utón sietek felszólítani aziránt, hogy a bár- ! mily csekély összeggel aláirt gyüjtöiveket hozzám legkésőbb f. julius 31-ig beküldeni szives- j kedjenek, Az előkészítő bizottság ugyanis aug. ! hó 5-én gyűlést tart s akkorára a gyűjtés eredményéről legalább is megközelítő képet kell alkotnom. Nem mulaszthatom el azonban ez alkalommal sem, hogy úgy a nagyérdemű közönséget, mint különösen a gyüjtőiv birtokosait ismételten is fel ne hívjam az ügy iránt kifej- | tendö buzgó rokouszenvre. Az emlékmű költségeinek fedezése javára újólag adakoztak : Jákó Mihály ur gyüjtöivén 8 kor. 90 fill., Pemp Antal kanonok ur gyüjtöivén Unger László ur 2 kor , Hauschka János ur gyüjtöivén 24 kor. 30 fill., Dernjón József ur gyüjtöivén 8 kor., dr. Láng Antal ur gyüjtöivén 4 kor., Meder Mihály ur gyüjtöivén 11 kor 90 fill., Patócs Adám ur gyüjtöivén 5 kor., Leber Antal ur gyűjtői- vén 1 kor. 90 fill. Klein Vilmos ur 5 kor., Kovács Gergely ur gyüjtöivén 5 kor. Összesen 71 kor. Az eddigi gyűjtés eredménye 122 kor 50 J fillér. Szatmárnémeti, 1903. julius hó 29. Dr; Lénárd István, közgyám. HÍRROVAT. Az 1. fél év lejártával felkérjük lapunk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. * Gyászmise. Az Istenben boldogult Szentatyáért az ünnepélyes requiemet, Szatmárt az irgalmas nónék templomában f. hó 27 én, hétfőn reggeli 9 órakor mutatta be Meszlénvi Gyula püspök a Mindenhatónak. A misén a hatóságok kéyviselői is megjelentek. Az uj pápának szerencsés választásáért a Veni Sancte a fent említett templomban ma, csütörtökön reggel 9 órakor fog megtartatni. * Államsegély. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a „Szatmávmegyei Lóverseny Egyesület“ által a f. évbeD rendezendő lóversenyek támogatására 1000 kor. segélyt engedélyezett. * Véglegesítés. A kereskedelmi miniszter Vajay Endre főmérnököt, a nyíregyházai állam- építészeti hivatal ideiglenes főnökét, ez állásában véglegesítette. * Egyházi közgyűlés. A németii ev. ref. egyházközség vasárnap délelőtt tartotta közgyűlését s a lelkészeknek a temetéseknél való eljárására úgy határozott, hogy a lelkész köteles elmenni díjtalanul minden szegény temetésére ; elhatározta továbbá, hogy az egyház község tulajdonát képező magtárt továbbra is fenntartHarácsek-féle kitűnő gyógyhatású ■sósborszesz I* rendkívül sikerrel használtatik : bélfelfuvódás és azzal járó csikarások és görcsök megszüntesére, az étvágy fokozására, mindennemű rheumatifcus bajok: csuz, köszvény, fog- és fejfájás ellen. -■ A fogakat megóvja az odvasodástól, az izmokat rendkívül erősíti s a szemekre is erősitőleg hat, a rossz száj-izt, bűzös lehelletet, a fejkorpát, hajhullást, bőrviszketegséget, kellemetlen láb és egyéb izzadást, kipállást, pattanást és böratkákat (Mitessereket) pár napi használat után teljesen megszünteti. A HARÁCSEK-féie MENTHOL-sósborszesz ára használati utasítással; nagy Üveg 2 korona, kis üveg 1 korona. Kapható a készítőknél: Harácsek Vilmos utódainál, Nagybányán, továbbá Bartók László ur dro- gueriájában Szatmáron, valamint az ország minden gyógyszertárában és nagyobb kereskedésében. [ az utczáról a bőrvásárt a városi tanács mi megfelelőbb helyre téteti át. Beismerem, hogy e bevezetés egy rövi hírlapi közleményhez hosszú fej alakjában ti nik fel ; de amint különösnek tartottam az hogy a Kölcsey-szobor a Deáktáren zsellérkedil egészen hasonlónak vélem azt, hogy midőn | honfiúi kegyelet a tiszabecsi győzelmes csata I nak emléket akar állítani, azt a bizottság ! tiszaujlaki határban szándékozik elheíyezn: Lehetetlennek vélem azt, hogv Szatmárvármegy és e város közönsége a bizottság szándéká helyesnek és elfogadhatónak Ítélje s egy győ zedelem emléke ne ott beszéljen az utókornak hol ezt a győzelmet az érte küzdők verők hűl lásával kivívták. Ha a tiszabecsi határból m; már nem volna több, mint csupán annyi hely ahol egy szobrot elhelyezni lehetséges, ha má a hazafiui kegyelet az ősök emlékének áldozn akar, e szent érzésnek azon a helyen kell kife jezést adui, melynek nevéhez a győzelem em léke fűződik. Mit mondanának nekem, ha a: édes anyám síremlékét a szomszéd síron helyez ném el ? Tudjuk, hogy a haza földe mindenüt egy-egy sirhalom, de emlékjeleket csak a kivá lóbb események színterére állítunk ; s a törté nelmi hagyományok szentségét uem szabac megszégyeníteni azzal, hogy egy másik, talál az emiékjei czélszerübb elhelyezésére kinálkozc pontért, jeltelenül hagyjuk a helyet s üres szív vei, a kegyeletes visszaemlékezés érzése nélkü haladjunk át a téren, ahol a harczi küzdőién jajkiáltása s a győzelem örömriadása egykoi felhangzott. Nem is lehet gondolni, hogy az a kegyeletes érzületet, melyet a honfiak szive ben egy diadalmi emlékkő látása gerjeszt, meg nyilatkozásában meg ne zavarja annak a fonál intézkedésnek a hatása, mely a szemlélőben ak kor keletkezik, midőn tudatára jut annak, hogy a tiszabecsi győzelem emlékoszlopa nem a győ zelem színterén, hanem a tiszaujlaki határbai van felállítva. És miért? Mert a bizottság azt akarja hogy az emlókjelt minél többen lássák. Hát az nem érv, nem ok arra, hogy Tiszabecs mellőzve legyen. Hiszen ha ez az okoskodás ál lana, akkor a pusztaszeri, bihari, a zobor- és ozenkhegyi országos emlékeket nem jobb let! volna Szegeden, Nagyváradon, Nyitrán, és Brassóban a nagyobb forgalomnak megfelelően felállítani. De ilyenre nem gondolt senki, nem gondolhatunk mi sem; s az a pénz, amit a hazafias kegyelet a tiszabecsi győzelem emlékének megörökítésére adományoz, nem fordítható másra, mint a tiszabecsi határban bárhol felállítandó emlékoszlop költségeire. Egy tör ténelmi emlék felállításánál nemazaczél, hogy minél többen lássák, hanem az a czél, hogy akik látják, a kiváló események színterén hálás kegyelettel gondoljanak a múltra és buz- dulj.anak hazaszeretetre. Nincs szükségünk tehát a tiszaujlaki csataemlékre, mert hiszen ha ott állítanák fel az emlékoszlopot, ahol a bizottság javasolja, csakugyan azt kellene reá vésetni, hanem állítsák fel ott, ahol a történelmi hagyomány szerint felállítani kell, a tiszabecsi határban, anyival inkább, mert mint tudjuk, a tervezett t.-ujlaki pontot viz járja, mig a tiszabecsiek a lehető legalkalmasabb pontot választották a szobor helyéül, mely vizveszélynek nincs kitéve és pedig adják a tért ingyen, mig a másikért Tiszaujlakon háromszáz koronát követelnek, mi kevésbé válik díszére a hazafias felbuzdulásnak. Tiszabecs közönsége és környéke annyira el vannak kedvetlenedve a bizottság fonák megállapodásán, hogy a tervezett emlékoszlopra, ha Tiszaujlakon állítanák fel, nem adnak semmit, hanem állítanak a maguk erejéből olyat, amilyet tudnak, és felállítják ott, ahol azt a bizottságnak felállítani kellene, az egyedül illetékes helyen. Látnivaló, hogy a bizottságnak nem eléggé
