Szamos, 1903. június (35. évfolyam, 45-52. szám)

1903-06-18 / 49. szám

ennek véget vetne az államosítás. A köz­rend oly általános érdek, hogy annak köze­geivel első sorban mindnyájunk összesége, az állam jogosult rendelkezni. Kétszeresen szükség van erre manapság, midőn a vasu­tak, a forgalom, a számtalan felsőbb ható­sági rendeletek s a munkásmozgalmak egyetemes, központi felügyelet alatt tartoz­nak állani, mert az egész ország érdekével összhangzásba csak igy lehet hozni a rend­őrség működését. Nézzük a csendőrséget, mely szintén állami intézmény. Fegyelem, tanultság, meg­bízhatóság és tekintély dolgában mennyivel fe'ette állanak a falusi csendőrök a városi rendőröknek! A nép sokkal inkább respek­tálja őket, mert inkább imponálnak neki. A rendőrség államosítása nem boszor­kányság. Olyan feladat, melyet könnyen le­het megoldani. Nem is költséges. Ha a vá­rosok csak annyival támogatják az államot a vidéki rendőrség szervezésében és fejlesz­tésében, mint amennyibe ez most kerül nekik, ezzel a fontos ügy financziális része el van intézve. Üdvözöljük tehát a vidéki rendőrkapi­tányok kongresszusát és közhasznú alkotá­sokat várunk tőle. A közönség köréből. — A czipészek sérelme. — Tagadhatlan, hogy a rósz gazdasági vi­szonyok miatt minden ipar pang s válságos helyzetbe jutott. Ennek romboló hatása azon­ban egy téren sem érezhető jobban, mint a czi- pésziparnál. Jó reményekkel várttik eddig a pünköst ünnepét, mert ez azon idő, mikor, le­galább eddig a czipésznek legtöbb munkája volt. E várakozásunkban csalódva keserűséggel kellett látnunk, hogy idegen sáfárok 10—12 nagy láda czipönemüvel annyira elárasztutták városunkat, hogy uzipökereskedőink is feljaj- dúltak bele. Jelen soraimmal az illetékes ható­ság figyelmét annyival is inkább óhajtom e kö­rülményre felhivni, mert a kereskedelemügyi miniszter ur egy f. évi febr. havában kelt ren­deletében kimondta, hogy szatócsok és vegyes kereskedők czipőtnem árulhatnak. Ezzel szem­ben. ha városunk üzleteinek kirakatait nézzük, majd mindenütt ott látjuk a czipöt is. Lehe­tetlen már tovább is tétlenül néznünk azt a visszás, jogtalan és igazságtalan helyzetet, hogy a czipósziparosok ekzisztencziájának megrontói olyan kenyeret egyenek, mely jog és igazság szerint a czipésziparost illeti meg. Határozott és erótyes intézkedést kérünk! Kassai Lajos, czipósz. HÍREK. * Személyi hir. Bernáth Elemér, a deb- reczeni kir. Ítélőtábla elnöke a helybeli igaz­ságügyi hivatalok vizsgálata végett hétfőn vá­rosunkba érkezett s előreláthatólag e hót folyamán itt is fog tartózkodni. * Adomány. Meszlényi Gyula püspök, v. b. t. t., a tűzoltó-őrtorony felépítésére 16.000 koronát adományozott, amely nagylelkűsége ál­tal ismét fényes jelét adta áldozatkészségének. * Uj czimzetes prépost. Ő felsége Pemp Antal kanonokot dienesmonostori czimzetes pré­postnak nevezte ki. * Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk kö­zönsége f hó 12-ón rendkívüli közgyűlést tar­tott gróf Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt. Kevés számú bizottsági tag jelent meg a köz­gyűlésen. Nagy Sándor vármegyei bizottsági tag, tb. vármegyei főjegyző a következő indít­ványt terjesztette a vármegyei bizottsági köz­gyűléshez : „Mondja ki Szatmárvármegye közön-’ sége, hogy II. Rákóczi Ferencz nemzeti sza- badságharcza 200 éves évfordulója alkalmából ünnepet szentel s az 1703. évi julius 14-iki ti- szabecsi győzelem emlékezetére emlékoszlopot állít; utasítja e végből az alispánt, hogy az em­lékoszlop költségeinek fedezetére gyűjtést in­dítva, intézkedjék, hogy az emlékoszlop a 200 éves évforduló napjára elkészíttessék és az év­fordulón lelepleztessék“. Nagy Sándor előadó előadja, hogy az alispán megkereste Bereg- és Ugocsavármegyék alispánját s Szatmárnémeti sz. kir. város polgármesterét, hogy a jelzett törvényhatóságok a vármegyével együttesen ünnepeljék meg a Rákóczi emlékét és együtte­sen állítsák fel az emlékoszlopot a tiszabecsi győzelem emlékére, mire Ugocsavármegye al­ispánja és Szatmárnémeti sz. kir. város polgár- mestere értesítették az alispánt, hogy örömmel csatlakoznak a közösen megtartandó emlékün­nephez s a tiszabecsi győzelem emlékére állí­tandó emlókjel költégeihez hozzájárulnak; el­lenben Beregvármegye alispánja arról értesí­tette az alispánt, hogy Beregvármegye az e hó folyamán tartandó közgyűlésen fog foglalkozni a Rákóczi szabadságharcza emlékezetének meg­ünneplésével s ennek folytán nincs oly helyzet­ben, hogy a Szatmárvármegye által rendezendő ünnepségen való részvétel iránt ígéretet tehes­sen, azonban az alispán megkeresését a tör­vényhatósági bizottsági közgyűlés elé fogja ter­jeszteni. A közgyűlés az indítványt lelkesedés­sel egyhangúlag magáévá tevén, egyhangúlag elhatározta, hogy II. Rákóczi Ferencz nemzeti szabadságharcza 200 éves évfordulójának emlé­kére f. évi szept. havában (előre láthatólag szept. 13-án) ünnepet szentel s a tiszabecsi győzelem emlékére Ugocsavármegye és Szat­márnémeti sz. kir. város törvényhatóságával együttesen emléket állít s az ezzel járó ünnep előkészítésére az alispán elnöklete alatt bizott­ságot küld ki, megbízván a bizottságot, hogy az emlékjel felállítása és az ünnep előkészítése iránt Ugocsavármegye és Szatmárnémeti sz. kir. város törvényhatóságával együttesen, a nagykárolyi Kölcsey-egyesület és a szatmári Kölcsey-kör közreműködése mellett, a szüksé­ges intézkedéseket tegye meg s eljárása ered­ményéről a legközelebbi vármegyei bizottsági közgyűlés elé tegyen jelentést, hogy azjünnep végleges napjának és az emlókjel leleplezési határidejének és programmjának megállapítása iránt a szükséges intézkedés megtétethessék; az alispánt pedig utasította, hogy az emlékjel költségvetését elkészíttetve, az emlókjel mely ponton leendő f.lállitása iránt a legközelebbi közgyűléshez tegyen jelentést, hogy a közgyű­lés határozhasson arra nézve, hogy a gyűjtés utján remélhető összeg tekintetbe vételével mennyiben járuljon az emlékjel felállitási költ­ségeihez. *A Nagykároly —Mátészalka—csapi vasút építése ügyében Mátészalkán, juuius 14 én tar­tott értekezleten az elnöklő Nagy László alis­pán bejelentette, hogy a részvón3’ek kellő szám­ban jeg3Tezve vannak s a vasút sorsa biztosí­tottnak tekinthető. Az állami hozzájárulást az érdekeltség a kormánytól nag3robb küldöttség által e hó végén fogja kérelmezni. * Kitüntetés. A pápa dr. Zafféry Károlyt, a szalózi magyar papnevelő tanárát a „Bene merenti“ érdemrend keresztjével tüntette ki. Zafféry ápril 19-ón zarándoklatot vezetett Ró­mába, melyen a Rózsafüzértársulatok képviselői vettek részt. E zarándoklatok rendezése körül szerzett érdemei elismeréséül kapta a fent ne­vezett érdemrendet. * Áthelyezés. Az Első magyar biztositó társaság igazgatósága Werner Oszkár czég­doris e téren uj oldaláról és teljes sikerrel mu­tatkozott be a közönségnek. A szebbnél szebb csokrok, éljenzés és n3Últ jelenetekben is fel­hangzott taps fejezték ki a közönség nagy tet­szését. A második operett, mely az elsőt követte, Müllernek bájos zenejü „Szerelmi varázsitala-a volt, Ebben a darabban Szilágyi Erzsiké k. a. (Rózsi asszony) Sozánszky Mihálynéurnő (Bri­gitta) szerepeikhez Lengyel Angela k. a. (Ma­ritta) csatlakozott, az előbbi darab férfiszerep- ledhez pedig dr. Lénárd István (Péter). Len- g3rel Angela k. a. nemcsak bájos megjelenésé­vel, hanem értelmes kedves játékával is osztoz­kodott szereplő társainak meglepő sikerében. Dr. Lénárd István pedig találó alakításával és érzelmes kifejező tenorjával toldotta meg azokat a szép sikereket, miket Szentiványi S. és Csomay J. már az előző darabban is kiérde­meltek. Ez a darab is nag3'on jól volt megvá­lasztva, zenéjében a könnyed melódiához a hangszerelés még jobban hozzásimul, mint az előbbi operettében. A partitúra részei összevá góan mentek, a fülbecsengő kedves melodiáju duetteket, terczettek, és karénekkel kisért tel­jes harmoniáju számokat alig győzte a közön­ség tapsaival kitüntetni. Itt kell kiemelnünk és megdicsérnünk a jóérzókü stilszerü rendezést is. A szép siker gerinezrészót szolgáltatta a bájos nők és ügyes férfiak szerepléséhez az a 25 tagból álló zenekar, mely városunkból ter­mett elő. Az orchestrumban ezúttal nem csehül beszéltek, hanem jó ismerőseink foglaltak he­lyett az instrumentumok mellett. Egy szorgal­mas, kitartó kis gárda ez, mely napi fáradalmai mellett szivesen szakított időt a legkellemeseb­ben szórakoztató pihenésre, vagy mondhatjuk tanulmányra, hogy ilyen egységes előadásig ha­ladjon. Az 1-ső fuvolánál Lukácsy Mátyá.s veze­tett A Il-ik fuvolát Sárkány Dániel játszta. Az I-ső hegedűnél dr. Havas Miklós, Ferenc Gusztáv és Szerdahelyi Károly csoportosultak. A Il-ik és mély hegedű szólamokat Füredi Henrik, Veress Lajos, Saja Viktor és Nagy Márton játszták. A gordonka mellett Markos Imre, a nagy bőgő mellett Sándor Venczel szorgoskodtak. A nagy dobot és kiegészítő mellékhangszereit Benkő Miksa és Szász Lajos kezelték. Ezenkívül még 8 tag a katonai zenekar köréből vett részt a vendégszereplésben, főleg a rezes hangszerekben. A kardalosnők és kardalosok tekintetében kellemesen fordult visszájára a világ, mert a kart csupa fiatal bájos leányok és ifjak alkot­ták. Úgymint: Kerekes Erzsiké, Tar Ella, Ba­logh Etelka, Rácz Margit. Hájtájer Mariska, Kovács Margit, Fogarassy Anna, Literáty Ilonka és Pap János, Kanizsay Imre, Csolosz Pál ifjak. A szép erkölcsi jutalom érdemén kívül köszönet illeti meg az összes szereplőket ezen rendkívüli sikerért és kellemes élvezetért, mit a közönségnek s a felállítandó zeneiskola jóté­kony czólu érdekének erkölcsileg és anyagilag nyújtottak. Kedves emlékünkhöz az az őszinte meg­győződésünk kapcsolódik, hogy a zenei képes ségnek a kitartó zenei hajlamnak bőséges erű kincse rejlik városunkban; csak összehozni, fej­leszteni,rendszerbe fűzni és irányítani kell. Most látjuk igazáD, mily hivatása van itt egy zene­iskolának s mily ügyszeretettel kell felkarolni azt az eszmét, a mely a város és megye közön­ségének pártolásával ez óv szeptemberében tes­tet fog ölteni. A közönség erről eddig is meg volt győződve, de most meg épen ujjmutatást láthat az előadás szép sikerében arra, hogy tel­jes erejéből kell támogatni azt a lelkes mun­kát, mit a szakrendezés mezején dr. Vajay Imre, a társadalmi téren dr. Tanódi Márton ezen a irányban kifejtenek. Legjobb, legüditőbb és legolcsóbb ásványvizek a Szolyvai, Luhi Erzsébet és polenai gyógyvizek. feltűnő gyógyhatással alkalmaztatnak: köszvény, vese, hól3’ag. g3romor, torok, és gége bajok esetén. Kapható fftssarüílotikbsa és az uraialmi ásványvíz bériőségnél Szolyván (Baregmegye). — Prospektus ingyen és bérmentve.

Next

/
Thumbnails
Contents