Szamos, 1903. május (35. évfolyam, 36-44. szám)

1903-05-10 / 38. szám

Ságnak még a látszatát is elhárítsuk magunk­tól. De emellett reméltük is, hogy ha valódi bajban leszünk, a táros megsegít. Most már valódi bajban vagyunk. Én ma­gam vagyok csak e hitközségnél. El vagyok foglalva úgy, hogy aki megfigyeli életemet, belátja, hogy többet tennem nem lehet. Az állami népiskoláknál hitoktatót kellene alkal­mazni. E czélra az állam utalványozott I GO frtot, ezt is csak ismételt felterjesztések után, mert eredetileg csak 80 frtot utalványozott. Hogy a város miképen fogja elintézni kérel­münket, nem tudom. E módnak czélja egye­dül az volt, hogy kifejtsem, miszerint nekünk o lépést meg kell tennünk, utolsó szükség vitt rá bennünket, akkor jöttünk a város aj­tajára kopogtatni, mikor már máshonnan több­szörösen is elutasítottak. Vajha a város atyái ne tagadnák meg kérelmünket. Bennünk nem csalódtak eddig sem. Hiszem az Istent, nem lógnak csalódni ezután sem. Melles Emil, szatmár-nómetii gör. szert. kath. főesp. lelkész. Egy amerikai levél Egy amerikai levelet van szerencsém a t. . Szerkesztő ur becses lapjának beküldeni. Egy, itt az uradalom gépészénél lakott gépész irta volt főnökének. Érdekes az, hogy ittlétekor a templomot kerülte s most levelét ezzel kezdi: „Dicsértessék az Ur Jézus mindörökké.“ Kelt levelem 1903 ápril 21-ón. Én hála Istennek egészséges vagyok és szerencsésen megérkeztem ebbe az Amerikába, tudósitom arról, bogy a föld alatt dolgozok, a napot csak vasárnap lá- 'tom. A lámpa a fejem tetejére van kötve, ez az ón napom A szenet robbantjuk és szalad­nunk kell, hogy a kövek agymn ne üssenek. Fizetésünk, ahogy dolgozunk, de kevesebbet 5 írtnál ritkán kapunk, de sokat kell szenvedni érte és minden perez az halál 2000 ember dolgozik itt a bányába, van 30 gép, mely gőz­zel működik, azzal szenet vágnak, oda mennék csak ahogy a követ vágja, az mindég a gépre hull, sokakat agyonüt, nagyon veszélyes itt is lenni, legjobb volna külső műhelybe, de ott angolok dolgoznak. Most nagyon veszélyes he- j lyen dolgozok, mindig készen kell lenni a ha- j Iáira, sok Szerencs 'tiensóg történik. 13 napig j jöttem a hajón és én mint gépész fűtőnek be- j állottam 25-ikuek. A hajón 21 kazán van, azok közül 5 mindég javítás alatt, a többi a hajót; hajtja, féltem ott maradni, pedig marasztottak, mert egy hajót a tengeren leltünk, 2 hétig j állott egy helyen, nem mehetett sehova; a hajón : 800 ember volt és mikor mi oda értünk az egész átszálot a mi hajónkra, és így a mi ha­jónkon 2000 ember volt és sokat temettek a tenger vizébe, hála Istennek nekem nem volt semmi bajom. A hajó neve „Kroszer Kurfürst“ dupla csávára posta hajó volt 177 méter hosszú 13 méter mélységű, 20 méter széles. A tenger viz szélessége 3 ezer 500 mértföld. A hajó egy 21 óra alatt ment 355 mér­földet. Valami különös újság nincs itt Ameri­kába, annyit irhatok, hogy itt mellettünk egy bánya kigyult mert a bánya levegője gázos volt és a levegő meggyűlt 800-au dolgoztak benne, miud ott haltak. A koszt itt nagyon drága, az igaz, hogy minden délbe és este pe­csenyét eszünk és négy pohár sört, de egy hónapra csak ezért, a mosás és kvártén kívül 40 forintot fizetek. Nem bánám én gépész ur, csak még egy- j szer kerülnék hazámba. Térdemre borulnék érted jó hazám. Szívesen koldulok, mert ma­gyar földön, magyar nem halt meg még éhen. A hazáját elhagyni németnek is szé- j gyen. (nóta bene 21 éves fiú sváb gyerek Kálmáudra való, jól tud németül magam is is merem személyesen, edzett dolgos ifjú ember s mily érdekesen ir) Jobb lett volna othon máié kenyér mellett. Hangyaként gyűjteni min­dég egy keveset. Ezzel kérem gépész urat, engegymn meg hogy rosszul irtain, mert most kerültem ki eb-1 bői a haiál koporsóból éjjel kelet Írnom, fisz- j telem mindnyájokat e mesze távolból. Szoloma- jer József 1903 gépész kovács nord Ame­rika. Eddig szól a levét. A hitelesség felelőssé- i gét is elvállalom, mert az eredeti levél is ke-, zemben van. Sz.-Dob, 1903 május 7. Lénárd Ede. \ * A felállítandó zeneiskola czéijaira szolgáló szives adományok gyűjtése végett ezennel megnyitjuk lapunk hasábjait. Az eddig felajánlott adományok felemelő ezek a ferfierenyek a tudósokba költöztek s ott fejlődnek páratlan tökéletességre. S milyen erdelos, milyen tanulságos e férfias kitartás gyümölcse, a madarak százai­nak az óletleirása! Megelevenedik előtted az Ő3erdö, a pampák, a prairiek pusztaságaiban csattognak a szárnyak, sziklás odvakban kallik a különféle madárhang. Játék és csata, szere­lem és halál száz változatban, belső összefüg­gésben a környező természettel. A tudomány költészetté ihlétődik s a leírásból regény lesz. Meanyi érdekes, megkapó dráma pörög le Chernél vaskos kötetében! S milyen szívesen és ékesszólóan, milyen megkapó elevenséggel és jellegzetességgel tudja elénk varázsolni! Könnyű olvasmány és súlyos tanulság — való­ban, egy nemzet kultúrája nagyon is fogyaté­kos az ilyen munka nélkül. Brehm óta a madarak életének az isme­rete nagyon haladt. A kutatók százai hordták össze megfigyeléseiket, amelyek sokrészben el­lentmondanak egymásnak is, az öreg Brehm- nek is. De bármilyen becses és tökéletesebb az újabb kutatók munkája, szinte megdöbbentő, mennyire megmaradt gigászi jelentőségében, alapjául a mai tudománynak mindaz, amit Brehm Alfréd maga hordott össze és állapított meg. Az ö ismereteiből indul ki mindegyik s az ö tanulságaihoz tér vissza valamennyi. Soha iro­dalmi munkán annyit nem változtattak és soha irodalmi munka annyira változatlan jelentőség­ben nem maradt meg, mint Brehmnek ez a csodálatos alapvető nagy enciklopédiája. Sem a szempontjain, sem a konvencióin nem kell változtatni, legföllebb az adatain. Ez a nagy tudós mesés intencióval is dolgozott. Megöre­gedett a munkája, de sem meghalni, sem el­avulni nem fog soha. Ezt ismerték el a magyar kiadás kitűnő rendezői, akik áttudták ültetni Bróhmet a ma­gyar irodalomba és a tudomány mai nívójára, úgy, hogy megtartottak mindent, ami Brehmé j és át tudták alakítani a maguk modern és tel- j jesebb tudományukká, anélkül, hogy elvetették volna az eredeti munka jellegét. Nagy értékű j ez a magyar természettudományra: a magaj [fejlettségét tudja demonstrálni a német mun- j j kán. S hatása a közművelődésre ugyancsak je­lentékeny ; ez a diszmü, mely szemnek, művészi érzéknek több. mint kellemes, egyszersmind a legszórakoztatóbb olvasmány is. Megismer­tünk általa nehány magyar irásmüvószt is, a kiket eddig tudósoknak tartottunk s a kiknek színes, stílusa és erős magyarsága több hívet szerez a tudományos érdeklődésnek, mint a tu­dományos akadémia összes kiadásai. Kóbor Tamás. példát nyújtanak arra, hogy minden egyes ember vessen számot a maga erejével és siessen támogatni az uj intézményt És csatlakozzék hozzánk a vidék is, mert zeneiskolánk világitó és melegítő tüze messze túl fog terjedni falainkon és több vármegye ifjúsága fogja áldásait élvezni. Bármily csekély adományt köszönettel fogadunk és nyilvánosan nyugtázunk. HÍRROVAT. * Városi rendes közgyűlés lesz holnap d. u. 3 órakor. Tárgysorozata: A hitelesítő kül­döttség kirendelése, a hitelesítés helyének és idejének meghatározása. Polgármester bavi je­lentése intézkedéseiről és a törvényhatóság ál lapotáról. Néhai Böszörményi Károly volt pol­gármester arczképáuek ünnepélyes leleplezése. Az emlékbeszédet tartja Tankóczi Gyula fő­kapitány. j(Acsalád ez alkalomra meg van híva.) Választás A város törvényhatóságánál megüre­sedett, közgyámi állás választás utján való be­töltése. Egyéb közigazgatási ügyek. Tanácsi előterjesztések. Novák Lijos főszám vevőnek az állami iskolai építési kölcsöu f. évi törleszté­sére vonatkozó javaslata tárgyában A Pannónia szálló és Vigadó épületének felülvizsgálatára vonatkozólag. Ifj. Vida János zsadányi lakossal kötött szerződés tárgyában. Novák Lajos főszám- vevőnek az 1902. évi zárszámadásról beterjesz­tett jelentése tárgyában. Nyugdíj választmányi előterjesztések. Soós Jáuosuak a nyugdíjalapba befizetett járulékok kiutalása iránti kérelme tárgyában. Papp Endre I. o. Írnok nyugdíjazás iránti kérelmére vonatkozolag. Kovács József kapuör nyugdíjazás iránti kérelmére. Szász Mi­hály iovasrendör nyugdíjazás iránti kérelme. A nyugdíjalap 1902. évi zárszámadása tárgyában. Gazdasági szakbizottsági előterjesztések. Az 1903. évi költségvetés ellen dr. Törseök Károly által beadott ielebbezés tárgyában. A városi kölcsönök konvertálása tárgyában. Egy magyar iskoianajó felszerelési költségeihez való hozzá­járulás tárgyában. Lorenz Pál városi kertész fizetásjavitás iránti kérelmeim. A németi g. k. egyháznak kántori javadalmazásra engedélye­zett segély felemelése tárgyában. Zeneiskola czéijaira kért 1200 K évi segély megadása tár­gyában. Kiss József bórleengedós iránti kérelme tárgyában. A közkórház 1902. évi zárszámadása és 1904. évi költségelőirányzatának elfogadása tárgyában. A Kossuth-kert mögötti földek ki­sajátítása tárgyában. A Szatmár-erdődi h. é. v. r. t ál a villamáram fogyasztására nézve kötött szerződés felbontása tárgyában. Hatósági átira­tok. Arad sz. kir. város átirata a házbéradó módosítása s a házbéradó mentesség idejének kiterjesztése iránt. Kassa sz. kir. város átirata a 30 koronát meg nem haladó kézi-zálog köl­csön bólyegmentessége tárgyában. Magán kérel­mek. Özv. Jurácskó Dáuieluó kérelme, néhai Jurácskó Gyula vámhivatali pénztárnok 3 havi fizetésének sególykópen való megadása iránt. * A városi gazdasági szakbizottság ülése. A f. év május hó 7-ón tartott gazdasági szak- bizottság ülésnek 11 tárgyba volt, azonban a bizottsági tagok közül alig 3—4 jelent meg, a mi a közügyek iránt való nem nagy órdek­ődósről tesz bizonyságot ha tekintetbe vesz- *szük, hogy a gazdasági szakbizottság a köz­gyűlésnek legnagyobb és legfontosabb előké­szítő osztálya. A tárgyalás a következőleg folyt le. A gazdasági tanácsos a Homoródon két uj hid építése iránt tett előterjesztést, a melyet a szakbizottság a közgyűléshez azon javaslattal terjesztett be, hogy miután az egyik hid a kis- csonkai erdőhöz vezető ut, a másik a városi tagbirtokhoz vonuló ut közlekedése érdekéből szükséges, a kérdéses hidak elkészítésére a gaz­dasági tanácsos hatalmaztassók fel, s annak 700 korona költsége fele részben az erdői be­vételekből, felerészben az előre nem látható kiadásokból fedeztessék. Lorencz Pál váró si Szénásy, Hoffmann és Tsa SELYEMÁRUHÁZÁBAN Budapest, IV., Bécsi-utcza 4. szám. folyóton a legnagyobb és legszebbv álasztók található selyemkelmék, bársonyok, csipkék, szalagok és ruhadiszekből. Mint általánosan ismeretes, csakis a fenti czégnól találhatók a legutóbb meg­jelent blúzok, és ruhákra alkalmas selyemkelme újdonságok, melyek — úgy mi­nőségre, mint mintázatra nézve — kizárólag fenti ezég részére készül­tek s csakis ott kaphatók. OLCSÓ ÉS SZABOTT ÁRAK. — Minták kívánatra bementve küldetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents