Szamos, 1903. április (35. évfolyam, 27-35. szám)

Gazdák Lapja, 1903-04-16 / 16. szám

* Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. R e i z e r György helybeli kir. kath. főgimnáziumi tanárt a Vili. fiz. osztály 2-ik fokozatába léptette elő. * Iluszönötéves szolgálati idejét ápril. hó 18-án tölti be P a p p Gyula adótárnok. Nagy idő ez az ember életében, kiváltkóp a közpályán, különösen oly kötelességtudással, mint ahogy ezt a jeles mintatisztviselő eltöi- tötte. Üdvözlésére mi is teljes örömmel sietünk ! * A közigazgatási bizottság ülése. Szatmár szab kir. város közigazgatási bizottsága teg­nap délelőtt tartotta meg szokásos havi ülését a városháza nagytermében. Az ülésen, melyen Pap Géza polgármester elnökölt, jelen voltak: Kőrösmezei Antal főjegyző, Perencz Gusztáv tanácsjegyző, dr. Vajay Károly tiszti főügyész, dr. Jéger Kálmán városi tiszti főorvos, Dénes Lajos kir. főügyész, Leber Antal városi erdész, dr Fejes István, dr. Keresztszeghy Lajos és Majos Károly köz. bizottsági tagok. Az ülésen a havi jelentéseket olvasták fel, melyeket a közigazga­tási bizottság részint tudomásul vett, részint pedig a város tanácsának adott ki további intéz kedés végett. * Rendkívüli közgyűlést tartott f. hó 7-én vármegyénk közönsége gr. Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt. Kevés számú bizottsági tag érdeklődése mellett, minden vita nélkül tárgyalta le a közgyűlés a tárgysorozatba fel­vett ügyeket, amelyekből kiemeljük a következő­ket. A belügyminisztérium jóvá nem hagyta a vármegye azon határozatát, amelylyel a Nagy­károlyban felállítandó Kossuth-szobor javára 4000 K segélyt szavazott meg a közművelődési adó terhére. A közgyűlés utasította az alispánt, hogy a Kossuth-szoborra és a gr. Batthyányi Lajos arczképének megfestésére megszavazott összegek fedezete iránt tegyen javaslatot a leg­közelebbi közgyűléshez. A belügyminiszter tu­datta, hogy több érdekelt fél által beadott pa­naszok megvizsgálására bizottságot küldött ki. Tudomásul vették azon utasítással, hogy az al­ispán a vizsgálat eredményéről annak idején tegyen jelentést. Pozsony vármegye átirt az egyesülési és gyülekezési jog törvényhozási rendezése iránt. Az átiratot hasonszellemü fel­irattal pártolták. Jóváhagyta a közgyűlés Nagy- somkut képviselőtestületének a nagysomkuti székház megvásárlására vonatkozó határozatát. Vetés és Óvári községek azt kérelmezték, hogy a vetés-csengeri viczinális ut a törvényhatósági utak sorába vétessék fél. Minthogy ezen ut az 1901. évben hagyatott ki a törvényhatósági utak sorából a kereskedelmi miniszter rendelete folytán, a közgyűlés a kérelmet mindaddig nem teljesítheti, mig a közúti alap kedvezőbb hely­zetbe nem jut. Gróf Vay Gábornak, máriavöl- gyi (Turvékonya) forrás vizének gyógyforrá­sokká nyilvánítása iránti kérvényét pártolólag terjeszti fel a közgyűlés. A nyugdijválasztmány nemcsak a tulajdonképeni joggyakornokokat, hanem az akkor Szatmáron székelő pénzügy- igazgatósági s a városi fiatalabb tisztviselőket is bevonta, órákig tartó szóbeli vitákat rende­zett, s jogi, közigazgatási és pénzügyi kérdések­ről írásbeli munkálatokat, felolvasásokat tarta­tott. Mindezek által az ifjúság testületi szel­lemét, tudományos komoly irányát, fejlesztette és súlyát a társadalomban növelte. Mikor az ügyvédi vizsgát letette s irodát nyitott, neve már ismeretes és népszerű volt az egész városban. Ezért irodája csakhamar kere­sett és forgalmas lett. Kartársai szerették, a polgárság tisztelte, az idősebbek becsülték, mert egyenes tiszta jellem volt, s a közérdeket, a közjót mindenek fölébe helyezte. A város társadalmi életének minden jelen­tősebb mozgalmaiban nemcsak tevékeny részt vett, de a vezetők között volt. Nem volt olyaD kulturális egyesület, vagy intézet, melynek éle­tében az ő működésének nyomai fölismerhetők ne volnának. Sőt a szellemiek mellett, nem feled kezett meg a testedző sportról sem. 0 alakította meg a Szatmári torna- és vivó-egyletet, mely némi szünetelés után ma is fennáll. És ezekben a mozgalmakban ott volt mindenütt áldozatá­val is az elsők között. Egy-egy iparvállalat, egy-egy bank nem alakult meg ő nála nélkül. Szellemi és anyagi erejével ott volt mindenütt az alapítók között. Az ő neve mintegy biztosí­ték volt a sikerre nézve. (Folyt, köv.) azon határozatát, hogy Pokomándy Alajos volt vármegyei pénztári ellenőrnek 4000 K végkie­légítést szavazott meg, jóváhagyták. Tudomá­sul vette a közgyűlés a kereskedelemügyi mi­niszter az iránti leiratát, hogy 20000 K Ínséges segélyt engedélyezett a vármegyebeli Ínségesek javára és ezért feliratilag köszönetét mondott A közgyűlés F.-Bánya város kölcsön felvétele iránti határozatát jóváhagyta. * Értesítés. A helybeli állami tanítótestü­let által a szegény tanulókat segélyező „Halász alap“ javára rendezendő színi előadás még e hő folyamán meg fog tartatni. E mulatság előre vetett árnyéka a próbák, már most is kellemes szórakozást nyújtanak, az estély pedig nem csak a kicsinyekben gyönyörködő szülőknek, hanem az azon megjelenő nagy közönségnek is kedves és élvezetes mulatságot fog szolgáltatni. A színi előadás összeállítása tanítónőink jó Ízlését di­cséri. Az előadásban részt vesznek legjobb műkedvelőink, csaknem az összes tanintézeteink növendékei és mintegy 100 gyermek. Bár az előadás két napra van tervezve, mégis felhívjuk az érdeklődőket, hogy jegyeik iránt már most gondoskodjanak, nehogy e miatt kellemetlenség támadjon. A jegyeket L3vy Miksa úr könyv kereskedésében lehet előjegyezni. A részletes programmot a rendezőség legközelebb kibocsátja. * Felhívás! Az 1903-ik évben eszközlendő lóosztályozás ügyében a m. kir. honvédelmi miniszter úr az 1902. évi 7912/a. sz. körrende lete értelmében foganatosítandó lóosztályozás 1903. évi április hó 25-ik napján a hidontul levő barom vásártéren lévén eszközlendő, fel­hivatnak a lótulajdonosok, hogy a fent kitett napon és pedig : 1. A szatmári oldali kültelke­ken és tanyákon, 2. a németi oldali kültelke­ken és tanyákon, 3. a Szatmár város részben és 4. a Németii város részben lakó tulajdonosok lovaikat április hó 25-ik napján reggel pont 8 órakor; a szatmári és németii oldalon létező, valamint a Szatmárhegyen és környékén lakó tulajdonosok lovaikat ugyancsak április hó 25-én d. e. 9 órakor annyival is inkább elővezetni siessenek, mert az 1973. évi XX. t.-cz. értelmé­ben minden osztályozás elé nem vezetett és elővezetés alól felmentési bizonyítványnyal el nem látott lóért, harmincz korona birsággal fog­nak sujtatni, azonkívül kénytelenek lesznek az illető tulajdonosok nem osztályozott lovaikat a Csengerben vagy Fehérgyarmaton működő ló­osztályozó bizottság elé saját költségükön vezetni és ott bemutatni. Szatmárnémeti, 1903. április hó 3-án. Tankóczi, főkapitány. * A központi választmány e hó 15-én d. e. 11 órakor ülést tartott, melyen az össze­író küldöttség az 1904 ik évre összeállított jegy­zéket mutatta be. A választmány a munkálatot a leírás után beérkezett adatok pótlásának fi­gyelembe vétele után jóváhagyta. A választók száma a lezárás szerint 1660, mely azonban még nem végleges. * Katonazene az Istvántéren. Vasárnap, folyó hő 19-én délután fél 4 órától 5-ig a gör. kath. templomban végzett istentisztelet után, a húsvéti ünnep alkalmából a honvédzenekar tér­zenét tart. * Az Uránia előadásait az ünnepek alatt, melyeken sok szép látnivaló volt, városunk közönsége ezúttal is, nagy érdeklődéssel fogadta Színre került az Angol élet, a Szultán birodalma és a Keleti Svájcz. A remek vetített képek és a kitűnő szöveg élénk tetszést keltettek. * Tisztviselői értekezlet volt f. évi ápril hó 7-én d. e. 11 órakor Nagy László alispán elnöklete alatt a vármegyei székház nagyter­mében, amely alkalommal a tisztviselők elhatá­rozták, hogy a fizetósrendezós tekintetében meg­indult országos mozgalom költségeihez való hozzájárulás czéljából személyi járandóságaik egytized százaléka erejéig önmagukat mega­dóztatják és az igy befolyandó összegeket a központi bizottsághoz fogják juttatni. * Gyászhir. Fájdalmas megilletődóst oko­zott városszerte az a hir, hogy Hatvani Zoltán cs. és kir. főhadnagy meghalt. Az ifjú katonatiszt reménye, öröme és büszkesége volt családjának és gyászos sorsa annyival inkább megindító, mert a vesztes szülőket gyors egy­másutánban éri a csapás. Halálát a következő gyászjelentés tudatja : Alantirottak mély fájdalommal jelentjük, hogy szeretett, feledhetetlen fiunk, szigeti Hat­vani Zoltán, cs. és kir. főhadnagy a 42 ik ez­redben, 10 heti súlyos betegség után, életének I 27-ik évében, folyó hó 13-án reggel 5 órakor, elhunyt. A kedves halott földi részei f. hó 15­én d. u. 4 órakor tétettek a Rákóczy-utcza 14. számú gyászháztól az ev. ref. egyház szertar­tásai szerint a szatmári sirkertbe, örök nyuga­lomra. Szatmár, 1903, ápril 15. Áldott legyen emléke! Hatvani Péter és neje Bellogh Amália, mint szülök. Özv. Majoros Károlynó sógornője. Majoros Zoltán unokaöcscse és a rokonság. Hat­vani Lajos és Hatvani Béla testvérek. * Az iparos otthonban ápril, 13-án este nagy közönség jelenlétében igen szépen sike­rült felolvasó estély volt, melyen élénk tetszést aratva részt vettek: Erdy Mariska, Szabó Ju­liska, Suba János, Kerekes József és Márton László. Az estély végeztével a fiatalság kivi- radtig tartó tánczra perdült. * Köszönetnyilvánítás. Mindazon hölgyek­nek és uraknak, akik foledhetlen Zoltán fiam elhunyta alkalmából engem rószvétnyilatkoza- aikkal felkeresni és a temetésen részt venni szívesek voltak, ez utón fejezem ki családom nevében is hálás köszönetemet. Hatvani Péter. * Lóosztályozás. A vármegye területén a lóosztályozást a következő napokon ejtik meg. Az első bizottság, a melynél a katonaság ré­széről Fözesséry Elemér cs. és kir, huszár ka­pitány működik közre, a lóosztályozást április 22 ón N.-Majtóny, 23-án K.-Majtény, 24-ón Genes, 25-ón M.-Terem, 27-ón Ér-Endród, 28 án Ér­kör tvélyes, 29-én Penószlek, 30-án M.-Petri, május 1-ón Szaniszló községben, 2-án N.-Károly városban, május 4-ón Kaplony, 5-én Kálmánd, 6-án Iriny, 8-án Csanálos, 9-én Vállaj, 11-én Fábiánbáza, 12-én Hodász, 13 án Mátészalka, 14-én N.-Hodos községekben eszközli, a máso­dik bizottság a melynél Halászy Dezső cs. és kir. huszárkapitány működik közre, a következő útiterv szerint möködik. Április 22-ón Porcsalma, 23-án Csengerben, 24-ón Csegöld községben, 25 én Szatmárnémetiben, 27 én Jánk, 28-án Matolcs, 29-én F.-Gyarmat, 30-án Cseke, május 1-ón Kölese, 2-án N.-Palád, 4-én Homok, 5-óu Sárköz, 6-án Batiz, 8-án Pettyén, 9-én Tőkete- rebes, 11-ón Kr.-Béltek, 12-én Erdőd, 13-án Hirip, 15 én Bikszád, 16-án Avasujváros, i8-án Sz.-Váralja, 19-ón Remetemező, 20-án Erdőszáda, 22-ón Misztótfalu községben, 25 ón Nagybánya városában az oda beosztott községekre nézve, 28-áu N.-Somkut, 29-ón Szakálasfalu és 30-án Hosszufalu községekben működik. * Köszönet nyilvánítás. A „Szatmári Kölcsej-Kör“ múzeumának közelebbről adomá­nyoztak : 1. Sweizer Gábor ur Ar.-Megyesről 1 drb. ezüst és 52 drb. rézpónzt (különböző idők­ből.) 2. Székely Sándor ur 1 drb. ezüst, 1 drb. nikkel és 3 drb. rézpónzt (külöDbczö időkből.) A kegyes adományokért fogadják ez utón is a Kölcsey-kör választmányának hálás köszöne­tét. Szatmár, 1903. ápr. 4. Bakcsy Gergely, a múzeumi szakosztály elnöke * Házvétel. E m e r i c h Tivadar, a Fonciere biztositó társaság helybeli vezetője, 15.000 koronáért megvásárolta Bállá István­nak Kazinczy-utcza 27. sz. házát. * Egy török diplomata alapítványa Ma­gyarországon. Feridun bey, török diplomata, bu­dapesti voltfőkonzul annyira megszerette Magyar- országot, hogy 1902-ben kulturális alapítványt tett és azt egyik budapesti közjegyzőnél helyezte el. Vámbéry Ármin most publikálja a végren­deletet. Az alapítvány kezelésére, mely 500,000 frankról szól, a bey a m. kir. tud. Akadémiát kéri föl. Az összegből Feridun 215,000 frankot már le is tett a Magyar Földhitelintézetnél, mint az Akadémia pénztáránál. Az alapítványi összeg 12,000 koronát tevő kamatai ösztöndijjul fognak szolgálni Magyarországon tanuló négy mohamedán ifjúnak. Áz alapítványi tőke kama­taiból továbbá évenként 3200 frankot oly tanul­mányok jutalmazására kíván hagyományozni a végrendelkező, mely tanulmányok az egymással vérrokon magyar és török nép őstörténetére, nyelvére és néprajzára vonatkoznak. * Uj bevándorlási törvény Amerikában. Roosevelt elnök régi gyűlölete az európaiak el­len most testet öltött: uj törvényt hozatott a bevándoilás korlátozására. — Mulatni, látni, bámulni és póuzt költeni jöhetnek hozzánk az európaiak, — mondta az elnök, — de dolgozni mi magunk akarunk! Elég már a munkás, itt éhes emberekre nincs szükség. Az uj beván­dorlási törvényt, mint Washingtonból jelentik, már el is fogadta a parlament s főbb pontjai­ban a következők foglaltatnak : Megtagadja a bevándorlást a törvény: 1. Olyan bűntényt elkövető embereknek, akiket az Egyesült-Államok törvényei Is bűn-

Next

/
Thumbnails
Contents