Szamos, 1903. április (35. évfolyam, 27-35. szám)
1903-04-26 / 34. szám
Most arról van szó, hogy az így hozzánk forrott vármegye torditsa figyelmét városunkra, az ő városára is, mikor ez századokra szóló kultúrintézményt szándékozik megteremteni. Olyant, amelynek üdvös hatásában a vármegye gyermekei éppúgy fognak részesülni mint a mieink. Lehetetlen mást hinnünk, mint azt, hogy barátunkat az oldalunknál fogjuk találni, mikor szükségünk van reá, aminthogy ő sem fordult hozzánk sohasem eredmény nélkül, mikor tőlünk valamit várnia kellett. A zeneiskolánk érdekében megfogjuk keresni a vármegye törvényhatóságát, hogy kulturpótadóból juttasson valamit ennek ami kiváló kultúrintézményünknek, amely a vármegye közönségének művelődését is hathatósan van hivatva előmozdítani. És kérő iveket fogunk meneszteni a vármegye tehetős lakosságához is, évi pártoló dijak és fölszerelés költségeihez való hozzájárulás iránt. Meleg szeretetébe ajánljuk már előre is barátainknak eme kérelmeinket messze tündöklő alkotásunkérdekében. Nemzedékeka min- magunk akarunk utódai számára teremteni valami szépet és nagyot. Forrást nyitunk a legnemesebb érzelmeknek, a legtisztább élvezetnek, a lelket legjobban művelő szórakozásnak. Emellett számos ember részére kenyér- keresetet juttatunk és fölemeljük Szatmárit, ama kevés hazai város sorába, amelyek a közlelkesedéssel összehordott fillérekből temp lomot emelnek a zene múzsájának, központot az Ízlés finomodásának, és maradandó emléket a magunk szépre való törekvésének. Dr. Tanódi Márton. Magyar Remekírók. A „Franklin-Társulat“ e korszakos vállalatából megjelent a harmadik sorozat Ma már, midőn a „Magyar Remekírók“ diszes és becses köteteinek ezrei, sőt tízezrei forognak az országban, fölösleges lenne ennek a klasszikus gyűjteménynek akár a kulturhistóriai, akár a nemzeti fontosságát hajtogatni; az a közönség, Isten megaczélozta lelkét, kegyelmének bőségével megtöltötte szivét, bölcsességének napjával fényessé tette elméjét s vele maradt nagy eredményekben, kiváló sikerekben gazdag élete utolsó perczéig. Isten segítsége, törhetetlen munkássága, ritka tehetségei, mély tudománya, ihletett hitbeli meggyőződése a katholikus hierarchiának a pápai méltóság után következő legmagasabb polczára segítette. íme! egyszerű polgári házban ringott bölcsője s koporsóját a fejedelmek bíbora takarta. Tüneményes pályafutás ! Elért minden elórhetőt! 1824-ben született, 1272-ben Csanádi kanonok, 1873-ban szatmári, 1887-ben nagyváradi püspök, 1893-ban a római szentegyház cardi- nálisa lett. Haladását egyháza tisztelettel, megelégedéssel, szívből fakadt szerencsekivá- natokkal kísért». Hiszen a kitüntetésnek ragyogó sorozata egyik legnagyobb emberét érte, kinek érdemei előtt lelkesedéssel hajolt meg a király, a haza, a clerus, az egész magyarság, a világ, egyház s osztatlan csodálattal adózott a lánglelkü, vasszorgalmu, galambszelidségü, minden embert megbecsülő, szerető, krisztusi szellemű főpapnak, ki mig ékesszóló ajakkal hirdette a szószékről Isten dicsőségét, a vallás igazságainak az emberiség boldogságát és mümelynek Ízlésében, műveltségében és hazafísá- gában bízva a kiadó-társulat, e nagy vállalkozásra elszánta magát, fényesen bebizonyította, hogy érti és érzi a „Magyar Remekírók“ nagy jelentőségét s nem azt a könyvet veszi meg a melylyel legügyesebben kinálgatják, hanem azt, a melyiknek belső értékéről is helyes ítélete van. A „Magyar Remekírók“ első két sorozatának tiz kötetében Arany János, Csiky, Garay, Kossuth Lajos, Reviozky, Szigligeti és Tompa müveit kaptuk, vagy teljesen, vagy részben : a most szétküldött uj sorozatban pedig Vörös- n arty harmadik kötetén kívül Czuczor, Kazinczy, Kölcsey és Vajda egy-egy kötetét találjuk. A magyar szellemi élet pangása, nemzetünk fásult közömbössége soha sem volt szembetűnőbb, mint a Kazinczy föllépésének idejében. Herder szavait, hogy „a magyarnak nincs J többé mit keresnie a földön“, akárhányan néma fájdalommal olvasták és igazoltnak hitték. Ez a „Kun Lászlónénál is mostohább idő,“ a hogy Vitkovic3 Írja, kétségbeejtette a nemzet legjobbjait, a kik semmi vigasztalót se láttak a haza sorsában. A hazafias irói törekvéseknek szárnj'át szegte a czenzura és szellemi életünknek néhány szórványos nyilatkozása is inkább csak a végvonaglás tusájáról lebbentette föl a fátyolt . . . Egyedül Kazinczy nem csüggedt : a múlt dicsőségének sírján a föltámadás lehetőségét hirdette s e hitének apostolaként, szinte egymaga vállalkozott a gigászi föladatra, hogy j a tetszhalott magyarba uj életet önt, a fásult szivekbe pezsgő vért ereszt és fölrázza dermedtségéből az alvó társadalmat. „Illő, hogy a ki erőt érez magában, ellene szegezze magát a reánk törő szörnyű veszedelemnek,“ írja Vida Lászlónak ; s ő maga jár jó példával elől. Izgató szenvedélye egy per- ozig se hagyta pihenni az aczélos lelkű, lángoló szivü reformátort : de a czélt elérte ; élete végére, megérhette azt az örömet, hogy eszméi az egész nemzet életét megtermékenyítették. Ő volt az irodalom és a közélet Széchenyije : a nemzetóbresztö legnagyobb magyar abba a földbe vetette el politikai reformjainak magvait, a melyen a Kazinczy tolla szántott barázdákat. „Szellem vala ő, Írja róla Kölcsey, a ki legbuzgóbb tanítványa volt, mely a tespedö egészet oly sokáig csaknem egyedül elevenitó ; s lépcső, melyen egykorúi magasbra hághassanak s a szerencsésebb maradók tetőre juthasson ...“ Az az egy kötet, a melyet Váczy János, Kazinczy leghivatottabb kritikusa válogatott össze a nagy agitátor munkáiból, egész képét adja irodalmi újjászületésünk e buzgó apostolának és munkásának. A mi eredetit versben velődésót egyedül biztositó hatalmát, addig bőkezű, anyagi áldozatokkal, milliókkal követte az Ur Jézust, isteni mesterét a jócselekedetekbe«. Humanitárius, jótékony intézmények, templomok, iskolák, művelődési institutomok köszönik létezésüket kiapadhatatlan áldozat- készségének. Jelszava volt: Mindent Istenért, Isten dicsőségéért, ki nélkül nincs reménység, üdvösség, nincs élet sem ezen, sem a másik világon Egyházi tudományának határai a legszélesebbek voltak. Kitűnő jogáse, bölcs föpásztor, nagy opológóta, arany ajka szónok volt. Egyházi szónoklatának varázsereje ellenállhatatlanul ragadott el és győzött meg mindenkit. Beszédeiben minden gondolat drága gyöngy, melynek értéke magas és változatlan. Az 1870-iki kath. kongresszuson tartott beszédei országos feltűnést keltettek, sz. István napján Budavárában mondott beszédének pedig („Társadalmi átalakulás vallás nélkül“) püspöki kineveztetésé- ben nagy része volt. A szatmári székesegyházban elhangzott filosofíai mélységű, a retorika minden eszközeiben dús szónoklatai remekeire mindnyájan híven emlékezünk. (Folyt, köv.) irt, azt mind fölvette a kötetbe ; eredeti prózai dolgozatai közül pedig a legfontosabbat, & „Pályám emlékezetét.“ Egy egész könyvet töltenek meg dalai és nótái, kettőt a „Tövisek és Virágok,“ egyet-egyet az „Epigrammák,“ a vegyesek és az epistolák : s e hat könyv után következik a „Pályám“ emlékezetének négy könyve. Megelőzi pedig Kazinczy Írásait a Váczy János dr. bevezetése, mely rövid, de annál tömörebb és igazságos kritikával méri a széphalmi mester nagy érdemeit. Kölcsey Ferencz, a nyelvújítás mesterének legtehetségesebb tanítványa, „voltaképpen több irót foglal magában,“ a hogy Gregass jellemzően mondja róla. Angyal Dávid, a ki a „Magyar remekírók“ sorába fölvett Köloaey- kötet elé alapos és kimerítő kritikai bevezetést irt, igen nagy szeretettel foglalkozik e sok oldalú költővel. A húsz ives, tartalmas kötetben megvannak Kölcsey összes versei, melyek közül több nem az irodalomtörténeté csupán, hanem az egész nemzeté is. Prózai munkái közül a legjelesebbeket válogatta ki Angyal Dávid : a Berzsenyi Dániel verseiről irt kritikáját, emlókbe- szédjét ugyancsak Berzsenyi Dániel fölött, a gyönyörű Parainesist, melyet mindnyájan olvastunk és tanultunk az iskolában, s a melynél szebb oktatást, legalább magyar nyelven, ma sem ismerünk. Czuczor Gergely, a hazafias érzésű ben- czés költői munkáit Zoltvány Irén rendezte sajtó alá s ugyancsak ö irta meg kiváló rendtársának az életrajzát is. A sokat szenvedett, testestöl-lelkestől magyar Czuczorral, Petőfit kivéve, nincsen újabb költő, a ki „népszerűség“ tekintetében vetekedhetne. Egy híján negyven dalát énekli ma már a nép s költészetének bizonyára legbecsesebb részét teszik e népies dalok. De talentuma más irányokban is nyilatkozott : az óda, elégia, epigramma, szatíra és eposz különböző hangjai mind megcsendülnek a lantján s költészetének az erős nemzeti érzés volt a legfőbb táplálója. A „Riadó“ költőjét bilincsekbe verték ugyan, de magyar lelkét nem lehetett békókba szorítani. A Vörösmarty Mihály munkáinak végleges, teljes kiadásából, mely ebben a vállalatban jelenik meg, a harmadik kötetet kapjuk, a nagy költői drámai költeményeinek első felét. Megalkotásuk időrendjében következnek egymás után Salamon király, Hábador, a Bujdosók és Csongor és Tünde, mely a magyar költői nyelv legszebb diadala. Általában megszokták csak a lírai és epikai költőt magasztalni Vörösmarty- ban ; pedig filozófiai mélység, a gondolatok költői szépsége, a hasonlatok fönsége és merészsége dolgában semmit sem irt Vörösmarty, a mi drámai költeményeinek fölötte állana. Valóságos Shaksperei forrongás nyilatkozik eszméiben, mig hibátlan, zengzetes sorain seintón meglátszik, hogy sokat tanulta brit szellemóriástól, a kinek hatása lépten-nyomon nyilatkozik minden sorában. Technikája meg valósággal páratlan : a blank-verset senki se kezelte nagyobb művészettel nyelvünkben, mint ő. A harmadik sorozat öt kötetéből csak ehhez az egyhez nincsen arczkép és bevezetés ; mind a kettő a legelső Vörösmarty-kötet előtt van, mely az első sorozatban jelent meg s ae életrajzot Gyulai Pál irta meg mesteri tollával, arczképét pedig, valamint a többiekét R. Hirsch Nelli festette meg. Vajda János kisebb költeményei teszik a harmadik sorozat ötödik kötetét. A Petőfi utáni korszaknak kétségkívül legönállóbb, legtartalmasabb lírikusa. Mindenütt nagy erő, mély megindulás és viharos pathos emeli, Írja róla Endrődi Sándor, a ki a kötet elé nyomtatott lelkes bevezetésben teljes igazságot szolgáltat a sokat bántott és félreismert, önmagával is meghasonlott költőnek. E kisebb költemények sorában ott látjuk Vajda legjelesebb alkotásait. Első helyen vannak a Sirémok, melyeket a Szerelem átka, ez a gyöngyfüzór követ. Az eszmei tartalom revén szerves kapcsolatban van e dalokkal az a gyönyörű cziklus, melyet Gina emlékére irt a Harácsek-féle kitűnő gyógyhatású .MENTHOL rendkívül sikerrel használtatik : bélfelfuvódás és azzal járó csikarások és görcsök megsztintesére, az étvágy fokozására, mindennemű rheumatikus bajok: csuz, köszvóny, fog- és fejfájás ellen. A fogakat megóvja az odvasodástól, az Izmokat rendkívül erősiti s a szemekre is erősitőleg hat, a rossz »záj-izt, bűzös lehelletet, a fejkorpát, hajhullást, bőrviszketegséget, kellemetlen láb és egyéb izzadáet, kipállást, pattanást és bőratkákat (Mitessereket) pár napi használat után teljesen megszünteti. A HARÁOSEK-féle MENTHOL-sósborszesz ára használati utasítással : nagy Üveg 2 kO1rona, kis üveg 1 korona. Kapható a készítőknél: Harácsek Vilmos utódainál, Nagybányán, továbbá Bartók László ur dro- gueriájában Szatmáron, valamint az ország minden gyógyszertárában és nagyobb kereskedésében.
