Szamos, 1903. április (35. évfolyam, 27-35. szám)
Gazdák Lapja, 1903-04-16 / 16. szám
tatni tartozik; ezen vizsgálat április 10-én meg is történt. Ugyanezen §. értelmében az I. fokú hatóság megengedi, hogy az istálló, illetőleg udvarzár alá helyezett takonykór fertőzés gyanújában álló állatok a község határában, illetőleg annak egy bizonyos részében (tanyában, gazdaságban) munkára használtassanak, de csak oly teltétel mellett, ha azok a munka végzése alatt más, a ragály iránt fogékony állatokkal (ló, öszvér, szamár) való érintkezéstől egész biztosan megóvhatok. Ha az ilyen állatok birtokosa a hatóság rendelkezéseinek pontosan meg nem felel, állatai istállózár alá helyezendők. Azt ellenőrizni, hogy a tulajdonos pontosan megfelel-e a hatóság rendelkezéseinek, a helyi hatóság kötelessége első sorban, mint aki ott lakik állandóan és módjában van naponként meggyőződést szerezni arról, hogy az I. í. hatóság által elrendelt óvrendszabályok miképen tartatnak be. Szigorú felelősség terhe alatt uta- sittatott ez esetben is a községi elöljáróság, hogy az ellenőrzést lelkiismeretesen, pontosan gyakorolja, és a legcsekélyebb kihágást azonnal jelentse be. Olyan szigorú óvintézkedéseket, aminőket czikkiró kíván, hogy a község határából lóval senki ki ne jöjjön, se idegen ló a községbe «e lépjen a jelen esetben nem lehet életbe léptetni, de nem is volna indokolt, mert hiányzik rá az alap; ilyen zárlatot csak járványos takonykor esetében lehet alkalmazni. A fentemlitett rendelet 22. §-ának meghatározása szerint akkor tekintendő járványosnak a takonykor, ha egyszerre, illetőleg az első betegségi eset megállapításától számított 60 napon belül legalább öt különféle fekvésű tanyán, majorban, udvarban vagy istállóban tör ki. De még ebben az esetben is vannak kivételek, igy az I, f. hatóság kijelöli és igazolványnyal ellátja a lezárt községben levő, le nem zárt, vészmentes udvarokból származó s az illetékes hatósági állatorvos által előzetesen megvizsgált és teljesen egészségesnek talált azon lovakat, melyek közveszély (árvíz, tűzvész) esetén a tűzoltók, mentők, tűzoltó és mentőszerek, úgy bármely esetben a lelkészek, orvosok, állatorvosok, szülésznők, hivatalosan eljáró hatósági közegek és a m. kir. posta szállítása, vagy indokolt magánfuvarozás czéljából más községekbe szabadon közlekedhetnek. (Rendelet 23. §.) A szóban levő esetben egy tanyán állapíttatott meg a takonykor, tehát szórványos, az ottlévő lovakat eddig három Ízben vizsgáltam meg, sőt a hatóság rendelkezését be nem várva, megvizsgáltam a községben lévő összes lovakat is, amelyeket teljesen egészségeseknek találtam. A fertőzött udvarban van a tulajdonosnak 18 lova és 2 szopós csikója, ezenkívül teljesen különálló udvarokban van a tejesnek és a juhásznak 1—1 lova, ezek közül 2 ló és 2 drb. 1 éves csikó, amelyeken némi gyanús tünetek észlelhetők, teljesen elkülönítve, szigorú lepecsételt istállóban, istállózás alatt vannak. Az istállók ajtai „Takonykór“ feliratú feltűnő czédulával vannak megjelölve. Ezekből látható, hogy az I. fokú hatóság és szakközege súlyos felelőssége teljes tudatában, a törvény keretén belül elkövetett mindent amit ez idő szerint tehetett, hogy ezen veszedelmes baj lokalizál- tassék és elfojtassék. Netter Kálmán járási m. kir. állatorvos. A melasse mint takarmány. IJjabb időben a ezukor-gyárak egyik melléktermékét, a melassót, mindinkább használják takarmányozási czélokra. S ez anyag használata s elterjedése nemcsak azért kivánatos, mert benne és készítményeiben olcsó és jó takarmányt nyerünk, de kivánatos köz- és mezőgazdasági szempontból is, mert minél több melas- set tudunk feltakarmányoztatni, annál nagyobb területen tudunk ezukorrópát termelni. Ha a melassét nem használjuk fel takarmányul, akkor ezukorrá dolgozzák azt fel a gyárak s igy kevesebb répára van szükségük. Hogy minő hasznos és szükséges dolog a melassenak feletetése, azt legjobban bizonyítja Németország, a hol 1895-ben 13000 mm. melasse lett feltakarmá- nyozva, 1898-ban pedig 500000 mm. s azóta is bizonyára megháromszorozódott e mennyiség. Pedig kétséget sem szenved, hogy a német gazdák nagyon számítók s aligha nyúlnának hozzá a melleséhoz, ha nem látnák annak hasznát. A tulajdonképeni melasse egy szirupszerü sürü folyékony anyag, a mely mintegy 40—50®[0 l j ezukrot tartalmaz ; tartalmaz ezen kívül mintegy 10°|0 ásványi anyagot, fehérjét pedig csak igen keveset, 4- 10°|0-ot. Ilyen nyers állapotban! feltakarmányozása azonban nehézkes, mert hordókban kell szállítani. Olyan gazdaságok azonban, a melyek ezukorgyárakhoz közel vannak, ilyen nyers állapotban is értékesíthetik a melasset, sőt előnyös ilyen állapotbani értékesítése annyiban, amennyiben vele egyidejűleg nagyobb mennyiségű szalma-szecskát, pelyvát, vagy egyéb hulladék-anyagot lehet feletetni, mert ezzel lelocsolva, izletesebbé tesszük, sőt édeses izük miatt az állatok nagyobb mennyiséget is szívesebben fogyasztanak el belőlük. Használat előtt a nyers melasse vízben feloldandó olyanformán, hogy 5 - 6-szor annyi vizet öntünk egy kádba, mint a mennyi melas set benne feloldani akarunk. Lógassunk aztán a vízbe egy arasznyira egy tiszta zsákot, függesszük fel azt a kád széleire s öntsük belé a melasset este, a moly reggelre teljesen fel fog oldódni. Ezzel a folyadékkal locsoljuk azután a takarmánykeveréket, melyet állatainkkal etetni akarunk. Tulnagj7 mennyiséget nem szabad belőle feletetni; 1000 kgr. élősúlyra legfeljebb 8 kgr.-ot. A felétetendő mennyiséget csak fokozatosan emeljük 8 kgr.-ig is, mert némely melasse már kisebb mennyiségben is hasmenést okoz. Etetése azonban újabban nem ebben az alakban terjed rohamosan, hanem különböző készítmények alakjában. A melasse nagyon alkalmas ugyanis arra, hogy korpával, különböző darával, vérrel, tőzeggel stb. kevertessék, a mely keverékek teljesen szárazak s zsákokban könnyen szállíthatók és kezelhetők. Az a tulajdonsága is meg van a melassenak, hogy még a romlékony anyagokat is, a minő pl. a vér, nagyszerűen konzerválja s tartóssá teszi. Olyan gyárak, a melyek a melasset a jelzett módon erőtakarmányokkal keverik, csak a legújabb időben létesültek az országban és pedig Budapesten, néhány héttel ezelőtt pedig Kassán. A kassai (Hungária mümalom) tiszta korpával és árpadarával keveri és hozza forgalomba a melassét és pedig olyan árakon, amely árak a budapesti áraknál legalább is a szállítási költségekkel olcsóbbak. Az ilyen módon előállított melassenak előnye a folyékonynyal szemben, hogy etetésénél nem kell olyan elővigyázóknak lennünk, mert hashajtó hatását kevésbbé fejti ki. Ezen takarmányok etetésénél lovaknál a kólika jóformán ki van zárva s ezért is a német hadsereg a melasse etetését már elrendelte. Különben a zabnál jóval olcsóbb. Hízó állatok részére kitűnő takarmány, jobb a pogácsánál, jobb a korpánál. Különösen mióta megbizonyosodtunk arról, hogy a fehérje nem játszik a hizlalásnál olyan fontos szerepet, mint azt hittük, hogy főleg a könnyen oldható szénhydra- tok azok, a melyek a hízás menetére jótékony hatást gyakorolnak, azóta el kell ösmernünk, bogy a magas czukortartalmu, köny- nyen oldható melasse az a takarmány, melytől a hizlaldában a legjobb eredményeket várhatjuk. Kitűnő takarmánya a melasse az erőtermelő állatoknak, az ökröknek, mert az eröter- melés a magas hő képzés folyománya, hőképzésre pedig legalkalmasabb anyag a ezukor. Uradalmak által végzett kísérletek bizonyítják, hogy a melasse etetéssel lehetett az ökröket legolcsóbban jó kondiczióban tartani akkor is, mikor a legterhesebb munkát végezték. Még legkevésbbé ösmerjük a melasse hatását tejelő teheneknél, mert erre nézve kevés hazai kísérlettel rendelkezünk. Abból a körülményből azonban, hogy Németországban épen a tehenészetek körében is oly rohamosan terjed, arra kell következtetnünk, hogy tejelő teheneknél is haszonnal lehet etetni Ez irányban folynak azonban nálunk is a kísérletek. E takarmánykeveréknek igen nagy jövőjük van s különösen a kukoriczát nem termővidékeken ki fog szorítani jóformán minden egyéb erőtakarmányt, mert olcsóbb a zabnál, többnyire az árpa és korpánál is. Beszerzésénél olyan megbízható ezéghez kell fordulnunk, a ki garantirozott béltartalommal hozza forgalomba, sőt nagyobb vételeknél czélszerü ellenőrzés czéljából a vegykisérleti állomások vizsgálatát is igénybe venni. Gy. M. HÍREK. Igazgatósági ülést tartott f. hó 15-én a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület, melynek jegyzőkönyvét tórszüke miatt lapunk legközelebbi számában egész terjedelmében közöljük. Az állattenyésztési szakosztály f. hó 15 én ugyancsak ülést tartott, melyen jelenvoltak : bér. Kovács Jenő elnök, Pethő György előadó, Posz- vék Nándor titkár, Szarka Andor és Sz. Tréger Albert. A szakosztály foglalkozott a Puszta- Daróczon fellépett takonykor esetekkel s indítványt tett a választmányhoz, hogy a földmive- lósügyi m. kir. minisztériumot sürgősen keresse meg a malleinnel való oltás elrendelésére és a járvány elfojtása érdekében tett intézkedések felülvizsgáltatása végett. Elhatározta a szakosztály, hogy szept. 29-én lóvásárt rendez, előtte való délután pedig a piaczon vásári korzót tart. Á debreczeni lóversenyek április 25 éré és 26-ikára eredeti terminusa május 2. és 3-ára tétetett át. A nevezési zárnap április 15-ről április 22-ére. Nemzetközi lóvásár. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület május hó 3-án és 4-én rendezi XXI-ik nemzetközi nagy lóvásárját Érsekujvá- rott. E vásár legélénkebb lóvásárja Magyarországnak, mert alig van hazai és külföldi kereskedő, ki ezt fel ne keresné. Mindenféle lovak bármely használatra kaphatók. Lakások és is-
