Szamos, 1903. április (35. évfolyam, 27-35. szám)

Gazdák Lapja, 1903-04-16 / 16. szám

tatni tartozik; ezen vizsgálat április 10-én meg is történt. Ugyanezen §. értelmében az I. fokú hatóság megengedi, hogy az istálló, illető­leg udvarzár alá helyezett takonykór fer­tőzés gyanújában álló állatok a község ha­tárában, illetőleg annak egy bizonyos ré­szében (tanyában, gazdaságban) munkára használtassanak, de csak oly teltétel mellett, ha azok a munka végzése alatt más, a ra­gály iránt fogékony állatokkal (ló, öszvér, szamár) való érintkezéstől egész biztosan megóvhatok. Ha az ilyen állatok birtokosa a hatóság rendelkezéseinek pontosan meg nem felel, állatai istállózár alá helyezendők. Azt ellenőrizni, hogy a tulajdonos pontosan megfelel-e a hatóság rendelkezé­seinek, a helyi hatóság kötelessége első sorban, mint aki ott lakik állandóan és módjában van naponként meggyőződést szerezni arról, hogy az I. í. hatóság által elrendelt óvrendszabályok miképen tartat­nak be. Szigorú felelősség terhe alatt uta- sittatott ez esetben is a községi elöljáróság, hogy az ellenőrzést lelkiismeretesen, ponto­san gyakorolja, és a legcsekélyebb kihágást azonnal jelentse be. Olyan szigorú óvintézkedéseket, ami­nőket czikkiró kíván, hogy a község hatá­rából lóval senki ki ne jöjjön, se idegen ló a községbe «e lépjen a jelen esetben nem lehet életbe léptetni, de nem is volna in­dokolt, mert hiányzik rá az alap; ilyen zár­latot csak járványos takonykor esetében le­het alkalmazni. A fentemlitett rendelet 22. §-ának meghatározása szerint akkor tekintendő jár­ványosnak a takonykor, ha egyszerre, ille­tőleg az első betegségi eset megállapításá­tól számított 60 napon belül legalább öt különféle fekvésű tanyán, majorban, udvar­ban vagy istállóban tör ki. De még ebben az esetben is vannak kivételek, igy az I, f. hatóság kijelöli és igazolványnyal ellátja a lezárt községben levő, le nem zárt, vész­mentes udvarokból származó s az illetékes hatósági állatorvos által előzetesen meg­vizsgált és teljesen egészségesnek talált azon lovakat, melyek közveszély (árvíz, tűzvész) esetén a tűzoltók, mentők, tűzoltó és mentőszerek, úgy bármely esetben a lelkészek, orvosok, állatorvosok, szülésznők, hivatalosan eljáró hatósági közegek és a m. kir. posta szállítása, vagy indokolt ma­gánfuvarozás czéljából más községekbe szabadon közlekedhetnek. (Rendelet 23. §.) A szóban levő esetben egy tanyán ál­lapíttatott meg a takonykor, tehát szórvá­nyos, az ottlévő lovakat eddig három Ízben vizsgáltam meg, sőt a hatóság rendelkezé­sét be nem várva, megvizsgáltam a község­ben lévő összes lovakat is, amelyeket tel­jesen egészségeseknek találtam. A fertőzött udvarban van a tulajdonosnak 18 lova és 2 szopós csikója, ezenkívül teljesen külön­álló udvarokban van a tejesnek és a ju­hásznak 1—1 lova, ezek közül 2 ló és 2 drb. 1 éves csikó, amelyeken némi gyanús tünetek észlelhetők, teljesen elkülönítve, szigorú lepecsételt istállóban, istállózás alatt vannak. Az istállók ajtai „Takonykór“ fel­iratú feltűnő czédulával vannak megjelölve. Ezekből látható, hogy az I. fokú ha­tóság és szakközege súlyos felelőssége tel­jes tudatában, a törvény keretén belül el­követett mindent amit ez idő szerint tehe­tett, hogy ezen veszedelmes baj lokalizál- tassék és elfojtassék. Netter Kálmán járási m. kir. állatorvos. A melasse mint takarmány. IJjabb időben a ezukor-gyárak egyik mel­léktermékét, a melassót, mindinkább használják takarmányozási czélokra. S ez anyag haszná­lata s elterjedése nemcsak azért kivánatos, mert benne és készítményeiben olcsó és jó takar­mányt nyerünk, de kivánatos köz- és mezőgaz­dasági szempontból is, mert minél több melas- set tudunk feltakarmányoztatni, annál nagyobb területen tudunk ezukorrópát termelni. Ha a melassét nem használjuk fel takarmányul, akkor ezukorrá dolgozzák azt fel a gyárak s igy ke­vesebb répára van szükségük. Hogy minő hasz­nos és szükséges dolog a melassenak feletetése, azt legjobban bizonyítja Németország, a hol 1895-ben 13000 mm. melasse lett feltakarmá- nyozva, 1898-ban pedig 500000 mm. s azóta is bizonyára megháromszorozódott e mennyiség. Pedig kétséget sem szenved, hogy a német gazdák nagyon számítók s aligha nyúlnának hozzá a melleséhoz, ha nem látnák annak hasznát. A tulajdonképeni melasse egy szirupszerü sürü folyékony anyag, a mely mintegy 40—50®[0 l j ezukrot tartalmaz ; tartalmaz ezen kívül mint­egy 10°|0 ásványi anyagot, fehérjét pedig csak igen keveset, 4- 10°|0-ot. Ilyen nyers állapot­ban! feltakarmányozása azonban nehézkes, mert hordókban kell szállítani. Olyan gazdaságok azonban, a melyek ezukorgyárakhoz közel van­nak, ilyen nyers állapotban is értékesíthetik a melasset, sőt előnyös ilyen állapotbani értékesí­tése annyiban, amennyiben vele egyidejűleg nagyobb mennyiségű szalma-szecskát, pelyvát, vagy egyéb hulladék-anyagot lehet feletetni, mert ezzel lelocsolva, izletesebbé tesszük, sőt édeses izük miatt az állatok nagyobb mennyi­séget is szívesebben fogyasztanak el belőlük. Használat előtt a nyers melasse vízben felol­dandó olyanformán, hogy 5 - 6-szor annyi vi­zet öntünk egy kádba, mint a mennyi melas set benne feloldani akarunk. Lógassunk aztán a vízbe egy arasznyira egy tiszta zsákot, füg­gesszük fel azt a kád széleire s öntsük belé a melasset este, a moly reggelre teljesen fel fog oldódni. Ezzel a folyadékkal locsoljuk azután a takarmánykeveréket, melyet állatainkkal etetni akarunk. Tulnagj7 mennyiséget nem szabad be­lőle feletetni; 1000 kgr. élősúlyra legfeljebb 8 kgr.-ot. A felétetendő mennyiséget csak foko­zatosan emeljük 8 kgr.-ig is, mert némely me­lasse már kisebb mennyiségben is hasmenést okoz. Etetése azonban újabban nem ebben az alakban terjed rohamosan, hanem különböző készítmények alakjában. A melasse nagyon al­kalmas ugyanis arra, hogy korpával, külön­böző darával, vérrel, tőzeggel stb. kevertessék, a mely keverékek teljesen szárazak s zsákok­ban könnyen szállíthatók és kezelhetők. Az a tulajdonsága is meg van a melassenak, hogy még a romlékony anyagokat is, a minő pl. a vér, nagyszerűen konzerválja s tartóssá teszi. Olyan gyárak, a melyek a melasset a jelzett módon erőtakarmányokkal keverik, csak a leg­újabb időben létesültek az országban és pedig Budapesten, néhány héttel ezelőtt pedig Kas­sán. A kassai (Hungária mümalom) tiszta kor­pával és árpadarával keveri és hozza forga­lomba a melassét és pedig olyan árakon, amely árak a budapesti áraknál legalább is a szállí­tási költségekkel olcsóbbak. Az ilyen módon előállított melassenak előnye a folyékonynyal szemben, hogy etetésé­nél nem kell olyan elővigyázóknak lennünk, mert hashajtó hatását kevésbbé fejti ki. Ezen takarmányok etetésénél lovaknál a kólika jó­formán ki van zárva s ezért is a német hadse­reg a melasse etetését már elrendelte. Külön­ben a zabnál jóval olcsóbb. Hízó állatok ré­szére kitűnő takarmány, jobb a pogácsánál, jobb a korpánál. Különösen mióta megbizonyo­sodtunk arról, hogy a fehérje nem játszik a hizlalásnál olyan fontos szerepet, mint azt hit­tük, hogy főleg a könnyen oldható szénhydra- tok azok, a melyek a hízás menetére jóté­kony hatást gyakorolnak, azóta el kell ösmer­nünk, bogy a magas czukortartalmu, köny- nyen oldható melasse az a takarmány, melytől a hizlaldában a legjobb eredményeket várhat­juk. Kitűnő takarmánya a melasse az erőter­melő állatoknak, az ökröknek, mert az eröter- melés a magas hő képzés folyománya, hőkép­zésre pedig legalkalmasabb anyag a ezukor. Uradalmak által végzett kísérletek bizonyítják, hogy a melasse etetéssel lehetett az ökröket legolcsóbban jó kondiczióban tartani akkor is, mikor a legterhesebb munkát végezték. Még legkevésbbé ösmerjük a melasse hatá­sát tejelő teheneknél, mert erre nézve kevés hazai kísérlettel rendelkezünk. Abból a körül­ményből azonban, hogy Németországban épen a tehenészetek körében is oly rohamosan ter­jed, arra kell következtetnünk, hogy tejelő te­heneknél is haszonnal lehet etetni Ez irány­ban folynak azonban nálunk is a kísérletek. E takarmánykeveréknek igen nagy jövő­jük van s különösen a kukoriczát nem termő­vidékeken ki fog szorítani jóformán minden egyéb erőtakarmányt, mert olcsóbb a zabnál, többnyire az árpa és korpánál is. Beszerzésénél olyan megbízható ezéghez kell fordulnunk, a ki garantirozott béltartalom­mal hozza forgalomba, sőt nagyobb vételeknél czélszerü ellenőrzés czéljából a vegykisérleti állomások vizsgálatát is igénybe venni. Gy. M. HÍREK. Igazgatósági ülést tartott f. hó 15-én a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület, melynek jegyzőkönyvét tórszüke miatt lapunk legköze­lebbi számában egész terjedelmében közöljük. Az állattenyésztési szakosztály f. hó 15 én ugyancsak ülést tartott, melyen jelenvoltak : bér. Kovács Jenő elnök, Pethő György előadó, Posz- vék Nándor titkár, Szarka Andor és Sz. Tréger Albert. A szakosztály foglalkozott a Puszta- Daróczon fellépett takonykor esetekkel s indít­ványt tett a választmányhoz, hogy a földmive- lósügyi m. kir. minisztériumot sürgősen keresse meg a malleinnel való oltás elrendelésére és a járvány elfojtása érdekében tett intézkedések felülvizsgáltatása végett. Elhatározta a szak­osztály, hogy szept. 29-én lóvásárt rendez, előtte való délután pedig a piaczon vásári korzót tart. Á debreczeni lóversenyek április 25 éré és 26-ikára eredeti terminusa május 2. és 3-ára téte­tett át. A nevezési zárnap április 15-ről április 22-ére. Nemzetközi lóvásár. A Nyitramegyei Gaz­dasági Egyesület május hó 3-án és 4-én rendezi XXI-ik nemzetközi nagy lóvásárját Érsekujvá- rott. E vásár legélénkebb lóvásárja Magyaror­szágnak, mert alig van hazai és külföldi keres­kedő, ki ezt fel ne keresné. Mindenféle lovak bármely használatra kaphatók. Lakások és is-

Next

/
Thumbnails
Contents