Szamos, 1903. április (35. évfolyam, 27-35. szám)

1903-04-09 / 29. szám

nek kétségtelenül megfelel, mert az össze- gyülemlett kártékony vizet egyszerűen el­vezeti, tekintet nélkül arra, hogy az talaj­vízből vagy csapadékvízből származott s igy ez az intézkedés az eredményt biz­tosítja. Másként áll azonban a dolog a Ki­nizsi- és Kislaludy-utczák közti vizmentesí- tésre hozott határozattal. E határozat a mérnöki jelentés alapján kimondja, hogy a szóban forgó 12635 négyzetméter terület 20 centiméterrel magasabban, vagyis átlag 55 centiméterrel töltessék fel a jelenlegi terepszin lelett, ami 8406 koronába ke­rülne. Ha ezzel az intézkedéssel a kívánt czéí el volna érve, tagadhatlanul arányba állana a haszon a reá fordított költséggel, de határozottan ki kell jelentenünk, hogy ennek a tervnek a várható eredménye az adott viszonyok között teljesen problemati­kus, olyan kísérletezés, mire egy olyan ma­gas vízállás mint az idei, teljesen ráczá- folna. A folytatólagos feltöltéssel tervbe vett magasság ugyanis még a környező legala­csonyabb utczai magassághoz képest is 120 czentiméterrel maradna alul, s a csapadék­vizek, mint az fennebb is mondtuk, a ma­gas talajvizállás miatt ezután sem szűrőd­hetvén be, ezután is csak úgy fognak szét­terülni, mint most, mert olyasféle elvezetés, a milyenről a Kossuth-kertben történik ok­szerű gondoskodás, e helyen semmiféle irányban sincsen. A siker iránti felelősség dolgában épen ott állana a város, mint az előbbi ered­ménynél ; a főmérnöki jelentés ezután is csak a száraz időjárású évek sikerére fogna hivatkozni, ellenben a sikertelenséget, mint most is, ;,időszaki rém!átomány“-nak fogná minősíteni tekintet nélkül arra, hogy e lá- tomány miatt p. o. a múlt nyáron is a la­kosok összes ültetvényei kipusztultak, te­kintet nélkül arra, hogy közegészségi szem­pontból a látományok, sajnos, majdnem ál­landósult járványainkban nagyon is reálizá- lódnak. legújabb változásaival. Nehogy tehát a mentő­kért telefonozzanak, ezennel van szerencsém bemutatni magamat: a nevem egyszerűen Fuchs, i Én az úgynevezett eleven ujságkolumna va- i gyök, a szóbeli hirdetések feltalálója és tér j jesztője. Mindeddig csak egy újság-rendszer volt a divatban; a hirdető lefizette a huszonöt koronáját s az újság erre kiadta a hirdetést. De kérdem önöket: mi szüksége van a keres­kedőnek az ujságbeli hirdetésre ? Aki nálam hirdet, az olcsóbban jön ki, mint az újságok kundsaftjai s hogy nem jár rosszabbul, azt va­lamennyien látják. Én naponként ötven kávé- házban, három pátyaudvaron, kétszáz utczán, négy vásárcsarnokban s hetven villamos kocsin megfordulok s mindenütt lelkiismeretesen elő­adom a nálam hirdetett holmik czélszerü és! jutányos voltát A hirdetés igy persze nem ke- j rül nyomtatás alá, de megvan az az előnye, | hogy kénytelen-kelletlen mindenki meghallgatja. Önök tehát nem futóbolondot látnak maguk előtt, hanem egy eleven ujságoldalt. Most pe­dig van szerencsém ajánlani magamat, mert még ma délelőtt huszonegy kávéházat, két vá­sárcsarnokot, egy pályaudvart s tizenkilencz villamos kocsit kell megtisztelnem jelenlétem­mel . . . Az idegen nyájasan köszönt s lekötelező mosolylyal távozott a kávéházból. Az ajtóban még egyszer megállott. — Bocsánat, — mondta az építész-mér­nök ur szavaira, elfelejtettem megjegyezni va­lamit. Azt tudniillik, hogy a Platt-féle czirok- seprük még a párisi világkiállításon is szen- zácziót keltettek . . . Szomaházy István. Az adott viszonyok közt nem volna czélszerü sem a várost, sem a lakosságot illuzoriuä kísérletek czéljából súlyosabban megterhelni, hanem igenis, addig, mig a' kérdés az általános csatornázással kapcso­latban megoldatnék, alkalmazni kell a neve­zett területen egy néhány vízgyűjtő úgy­nevezett negatív furott kutat, melyet a főmérnöki jelentés a Kossuth-kertben szin­tén ajánlott, a mi nem sokba kerül s az időszaki szükségnek bizonyára jobban meg fog felelni, mint a teljesen kétséges ered­ményű és költséges feltöltés. Ilyen negativ kutat városunkban már több helyen siker­rel alkalmaznak épen olyan helyeken, hol, mint a nevezett területen is, hol a csapadék­víznek semmi irányú lefolyása sincs. Az adott viszonyok között csakis az nyújthat legtöbb reményt a sikerhez, ha ilyen vízgyűjtő kutakkal a csapadékvíz a vizelzáró anyagréteg alatti homok vagy ka­vicsrétegbe vezettetik. Színház. A proletárok, Csiky Gergelynek a maga idejében mindig nagy hatással adott darabja j került színre szombaton a Török Irma máso- j dik vendógfelléptével. — Nem sok idő választ el e darab nagy sikereitől s már is ugj^ látszik, hogy a modern drámai hatás eszközeivel nem állja ki a versenyt; moralitásai, széles dikcziói a J közönség izgalmakhoz szokott idegeit nem elé- j gitik ki. Talán ez is egyik oka annak, hogy közönségünk érdeklődése ezúttal sem nyilatko­zott meg úgy, a mintázta Török Irma fellépésé­nek varázsától várni lehetett volna Török Irma ezúttal is kiváló alakítást nyújtott az Irén sze­repében. Keresetlen, természetes igaz jellemzése most is a művészet erejével hatott. Kedves, rokonszenves csengő hangja közvetlenül fejezi ki az érzéseket s a közönség tüntető tapssal fejezte ki őszinte elismerését. A többi szerep­lők is igyekezettel játszottak, de összhatásában \ a darab mégis vonszolt, lassú menetű volt s j nem nyújtotta azt a teljes sikert, a mit vár­hattunk volna. Vasárnapra a „Komédiások“ ez, darab I volt hirdetve Török Irma bucsúfellépteül s ez j alkalommal, a mint a jelekből látszott, a kö- j zönség teljesen megtöltötte volna a színházat, j de a vendógmiivésznő délután elutazott, bizonyára azon okból, mert művészi jogos ambicziója az í aránylag csekély érdeklődésben nem talált j méltó kielégítést. Sajnálattal értesültünk az esetről annyival is inkább, mert a félsikert az előkószitós és a darabok megválasztása körül! tanúsított felületességnek tulajdonítjuk. Azok, kik jegyeiket vissza nem váltották, az előrán-1 tott és unos-untig sokszor iátott „Uj honpol­gár“ ez. darabot nézték végig. A czigány előadása zárta be a színi sze­zont a kardalosok jutalomjátókául sikerült elő­adásban félház előtt. Az est pompás sikerében Lányi Irma (Rózsi) és Újvárosi Bérezi (Zsiga) osztoztak. Lányi Irma alakítása a szó szoros értelmében művészi színvonalon állott. Felfo­gása, játéka oly közvetlen, természetes és drá-! mai erővel teljes volt, hogy a közönség nyílt színen is sokszor fejezte ki elismerését. Ha j Lányi Irmát korábbi szerepléseiből nem ismer-; nők is, ez esti fellépése is teljesen igazolta j volna azt az óhajtásunkat, mi úgy tudjuk, meg j is történt, hogy a jövő színi évadra Ferenczy | Józseffel együtt szerződtessék. Ujváiosi Bérezi is nagyon jó alakítást nyújtott, nem is tudtuk, hogy annyi eredetiség, annyi igazi színész tem­peramentum van a tulajdonában. Sikeréhez őszintén gratulálunk. HÍRROVAT. Az 1. negyed lejártával felkérjük la­punk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hát­ralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújí­tani szíveskedjenek. * Az ünnepi ev. ref. istentiszteletek a következő sorreudben tartatnak meg. Nagypén­teken 10 órakor egyházi beszéd, tartja Rácz István, ref. lelkész. Ugyanaznap 12 órakor Jé­zus szenvedésének története. Bibliamagyarázat, tartja Biki Károly esperes, d. u. 3 órakor egyh. beszéd, tartja Hajdú Miklós s, lelkész. — fiús* vét első napján fél 10 órakor egyh. beszédet tart Rácz István, nrvacsorai agendát Biki Ká­roly esperes. D. u. 3 órakor egyh beszédet tart Inczédy Márton s. lelkész. Husvét másodnapján délelőtt e. beszédet tart Biki Károly, urvaosorai agendát Rácz István. Délután egyh beszédet tart Hajdú Miklós. * Kegyeletes ünnepély. Néh. Hármán Mihály polgármester és egyh. főgondnok el- hunytának évfordulóján a szatmári ev. ref. egyház e hó 5 ikén a főgimnázium tornacsar­nokában kegyeletes ünnepélyt tartott. Az iparos- dalegyesület éneke után U r a y Géza, főgond­nok a hála és kegyelet érzelmeitől áthatott be­szédben nyitotta meg az ünnepélyt, rámutatva annak a nemes valláserkölcsi erőnek nagy je­lentőségére, mely a megboldogult életének buzgó tevékenységében s az egyház részére hagyott végrendeletében oly szépen megnyilatkozott. Ezután Biki Károly esperes olvasta fel em­lékbeszédét, melyben hangsúlyozta a vallísos hit­ben gyökerező erő ethikai értékét- s kiváló .gonddal állította egybe a megboldogult életraj­j zát. Ezt a jellemzés és kerekded kidolgozás te­kintetében szép életrajzot lekötött figyelemmel | hallgatta e közönség s kik az elhunytat ismer- ;tük, a megboldogultnak hiven festett nemes jellemvonásait találtuk fel az életrajzban. A mély hatást tett emlékbeszód után az ünne­pélyt az iparos ónekegyesület éneke zárta be. * A Széchenyi-Társulat f. hó 16-án d. e. 11 órakor a városháza dísztermében közgyűlést tart, melyre a tagok az alapszabály értelmében ez utón is meghivatnak. Tárgy : 1) Elnöki meg­nyitó. 2) Igazgatói jelentés a társulat 1902 évi működéséről. 3) Emlókbeszéd. Dr. Schlauch Lő- rincz bíboros, mint a társulat volt diszelnöke felett. 4) 1902. évi számadás s 1903. évi költ­ségvetés tárgyalása. 5) Segély kér vények vallás - ügyi- s pénzügyminiszterekhez és a vármegyei közigazgatási bizottsághoz. 6) Tísztujitás. * Egyházmegyei közgyűlés. A nagybá­nyai egyh. megye ez évi tavaszi közgyűlését e hó 2 és 3-án tartotta Nagybányán. A közgyű­lést isteni tisztelet, nyitotta meg a templomban, amelynek keretében Papolczy Károly szat- márhegyi lelkész 50 éves íelkészkedésének év­fordulóját ünnepelte az egyházmegye. Az is­teni tiszteletet megnyitó közének után a jubi­láns mondott szívből fakadó buzgó imát. Meg­ható volt, a midőn megemlékezett gyermek és ifjú koráról, melyet Nagybányán — mint annak szülötte — töltött, és arról tett öreg fővel ta­núbizonyságot, hogy azon segély kérését, me­lyet mint ifjú intézett Istenhez akkor, a mi­dőn az élet rögös útjára elindult, a gondviselés be is teljesítette. Azután Soltész János ombodi lelkész mondott lelkes beszédet, fejtegetvén a lelkészek és presbytóriumok hivatását, megem­lékezvén a jubiláns lelkész működéséről is. Ugyancsak ö mondott záró-imát gördülékeny jambusokban. Ennek végeztével az TTrasztalá- nál Bencsik István esperes üdvözölte a jubiláns lelkészt az egyházmegye nevében. Gyönyörű beszédében megkapó volt, a midőn az ünnepelt lelkész felső hatósága nevében kinyilvánította, hogy 50 éves működésének ideje alatt jellemé­hez a szenynek legparányibb foltja sem tapadt. Majd Soltész Elemér lelkész rövid, velős be­szédben üdvözölte mint nagybányai szülöttet, Papolczy Károlyt. Mindkét beszédre az ünne­pelt válaszolt. Az esperes az egyházmegye lel­kész! kara nevében egy diszkötésü bibliát, a nagybányai lelkész pedig a nagybányai egy­ház közönsége részéről egy csinos ezüst serle­get nyújtottak át a jubilánsnak. Ez ünnepi aktus után kezdetét vette az egyházmegyei közgyűlés a városháza tanácstermében. Az egy­házmegyei tisztikar beiktattatott. Izgalmas tár­gyalás alapjául szolgált a szatmári egyházmegye főjegyzőjének egy hivatalos levele, melyet Király Gy. mikolai lelkészhez intézett, ki e le­velet az egyházmegyére önigazolás gyanánt terjesztette be. E levélben elégtételt nyer a nagybányai egyházmegye fegyelmi bírósága, a szatmári egyházmegye hasonló bíróságának azon Ítéletével szemben, melvlyel ez, a neve­zett lelkészt teljesen kimentette. E levélben meg van gyanúsítva aiaposan, a szatmári egy­házmegye bíróságának erkölcsi érzete, de egy­úttal a nagybányai e. m. bíróságát is becsüle­tében erősen megtámadja. Igaz, hogy e levelet annak Írója, visszavonni igyekezett, de az már a referenseknek kiosztatván, visszavon-

Next

/
Thumbnails
Contents