Szamos, 1903. március (35. évfolyam, 18-26. szám)
1903-03-19 / 23. szám
Szatmár, 1903. csütörtök márczius tié 19. XXXV. évfolyam. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-utcza 9. sz. Telefon : 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Állami iskoláink.*) A mint városunkban az állami iskola eszméje megszülemlett, azóta a helyi sajtóban, de különösen e lap hasábjain sokszor találkoztunk eme fontos és városunk elemi oktatását alapjában egészen átgyurott kreatúrával, az állami iskolával. Még csak alig vagyunk, vagyis inkább még benne sem vagyunk az államosított iskoláink termeiben, mindazonáltal áldásos működése már sarjadozásban is szép reményekre jogosít. Csak nem halvány szemekkel kell belenézni az iskola beléletébe és az uj ta- tanitó-testületnek minden téren mozgó és odaadó tevékenykedéseire, még az elfogult elmének is, ha még ellene is volt az államosításnak, jó lélekkel be kell látnia, hogy bizony üdvös intézmény az állami iskola városunkban. Nézzük csak első sorban is, mennyire nincs okuk aggódni azoknak, kik felekezeti féltékenykedés szempontjából rossz szemmel nézték az iskolák államosítását. Féltek, hogy ezekben, a szerintök vallástalan iskolákban a növendékek Istenről, vallásról szót *) E czikket. mint a nagyközönség felfogásának álláspontját tettük közzé Szerk sem fognak hallani. Féltették gyermekeiket, hogy ezekben az iskolákban vallásuk szent gyakorlataiban, templomi látogatásukban stb, elhanyagoltatnak, szóval (éltek, hogy a gyermekek valláserkölcsös nevelésének itt vége szakad. Ne tessék ezektől félni! Nincs itt ok aggódni! Bele kell csak tekinteni kissé tisztább s figyelmesebb szemmel, hogy ez irányban is mi történik itt? Teljesen nyugodt lelkiismerettel mondható, hogy e tekintetben is eme kezdetleges állapotokban, az állami iskola többet tesz meg, mint a volt felekezeti iskola. A vallástani órák az illető vallásfelekezetek hitoktatói által a legpontosabban tartatnak meg, ami az előtt — tisztelet a kivételeknek — bizony nem volt igy egyes felekezeti iskolákban. Az egyes vallási gyakorlatokban, az áhitat emelésében templomi látogatásokban a növendékek a tanitó-testü- let tagjaival, kiki a saját íelekezete szerint, csak látni kell, mily pontosan vesznek részt. Bizony ezelőtt ezt sem láttuk igy Szat- máron! A tanitó-testület összmüködése, egy administráczió alá húzása, egyöntetű tanterv szerinti tanítása, mind oly nagyfokú előnyök az elemi iskolai oktatásnál, hogy annak paedagogiai hasznát csak az nem látja be, ki nem akarja, vagy a ki odáig i felemelkedni nem tud. Továbbá a tanitó-testület állami iskolai működésének még csak hajnalán igen szép humános tevékenységet fejtett ki. Gyűjtést rendezett a ruhátlan szegény állami isk. növendékek számára, hogy felruházván őket, azoknak iskolába járását megkönnyítse. Mintegy 150 növendéket segélyezett ruházattal, s még ezenkívül 400 koronán felüli összeget tett le a szegény isk. növendékek felruházási alapjára és eme humánus ügynek tovafejlesztésére „Rongyos-egyesületet“ alakított, melynek alapszabályai ép most vannak beterjesztve jóváhagyás végett. Ezt sem láttuk eddig Szatmáron! Most már ifjúsági egyesületek és ifjúsági könyvtár megalapításán fáradozik a tanitó-testület. Hát ezek mind oly áldásos és üdvös dolgok városunk kulturális elhaladásában, melyeknek gyümölcsét a közel jövőben már élvezni fogja városunk társadalma, polgársága. Tehát csak örülhetünk állami iskoláink felállításán, A város területén már négy ilyen iskolai telep emelkedik ki hatalmasan az alacsony házsorokból. Három telepen az állami Nyári pille. Tavaszi este volt és Kovácsné Zergenyi Olga, az ismert vidéki primadonna Eperfáinóval, a kitűnő anyaszinésznővel egy kis nyári korcsmában üldögélt. Kovácsné 16—36 óv között libeg, mig Eperfáiné életkorát már az anyakönyvből se lehet kikutatni. Eperfáiné (türelmetlenül tekintget a zöld keritós mögé). Mondhatom, finom gavallér ez a maga imádója Kovácsné! Ha legalább biztosan tudnám, hogy eljön! Nem várnék egy per- . czig sem, idehozatnám azt a rántott csirkét fejes salátával. De mikor az embernek lapos a tárczája és egy ostoba ficzkóra várakozik.... Kovácsné (élénken) Károly igazán nem nevezhető ostoba embernek. Eperfáiné (epésen) minden férfi ostoba, aki szinósznő után jár. Az ostoba férfiak hiszik azt, hogy a szinósznő többet ér, mint a többi nő. Egy háziasán nevelt úri leányzót nem adnék egy egész komédiás truppért! Kovácsné: Kegyed is másképen gondolkozott hajdanában, kedves lelkem Eperfáiné. Persze kegyed elfelejtette, hogy a szinósznök nem annyira a szépségükkel, mint inkább a j művészetükkel hóditják meg a férfiakat. Eperfáiné (ásítva). Művészet ? Tudják is i azt olyan ostoba ficzkók, mint például a maga Károlya, hogy mi az a művészet. Nekem valamikor udvarolt Csermelyfi, a hires iró. Cser- melyfi tudta, hogy mi a művészei. Olyan bőven és alaposan senki sem tudta méltatni szerepeimet, mint ő. A boldogult Eperfái eleget féitó- kenykedett is rá: minden este azzal feküdt, minden reggel azzal ébredt, hogy: agyonütöm azt a skriblert.... Csermelyfi a legszebb férfiak egyike volt. Kovácsné (szomorúan.) Arról a Csermely- firől beszól, akiről nemrég azt Írták az újságok, hogy meggyűlt benne a pálinka ? Eperfáiné (sziszegve.) Valóban arról a Cser- melyfiről beszélek, akit a gaz sajtó halálba üldözött. A sajtó már nagyon sok embert tett tönkre.... Mit tudja azt maga szivem, hogy milyen alávaló fráterek az újságírók. Kovácsné (hamisan mosolyogva.) Ismerem őket. Pompás, jókedvű emberek. Én belém valamennyi szerelmes volt, ahányat megismertem. Én is szerettem közülök egy néhányat. Eperfáiné (móltóságosan.) Kernelem, nem azért vagyok itt, hogy régi kalandjait hallgassam. Szívesen elkísértem kegyedet a találkozóra nem érdemiem meg tehát, hogy sértegessen. Különben nem is várok tovább arra az ostoba ficzkóra. Összeesem az éhségtől. Hazamegyek és majd eszem valami déli maradókot. Nem kell a vacsorája, ha sértések árán jutok hozzá.... Kovácsné (engesztelőleg). De kedves Eper- fáinó .... (Ebben a pillanatban egy szalmakalapos, szégyenlős fiatalember jelenik meg a vendéglő kapujában. Rózsabokrétát tart a kezében és hódolatteljesen köszön a hölgyeknek.) Kovácsné; No itt van már a Károly. Károly : (Átnyújtja a virágot Kovácsnénak) Legmélyebb tiszteletem jeléül művésznő. Eperfáiné (pajkosan.) Az lett volna az igazi tisztelet, ha nem várakoztatja meg a művésznőket. Valami kalandja volt hunczutl Károly (elpirul.) Valóban nem érdemiem meg a gyanúsítást nagysádtól... A Pesti Hírnök nyári müitészóvel karamboláztam a kávéházban és a müitósz megígérte, hogy a legnagyobb jóakarattal lesz, Kovácsné: a müitósz urat elhozhatta volna magával. Legalább megismerkedtünk volna vele. Károly: Sajnos, barátomat hivatalos kötelességei elszólitották. Eperfáiné (türelmetlenül tanulmányozza az étlapot és asztal alatt lábával figyelmezteti Ko- vácsnót, ábrándosán mormogva: (hajdanában.. ..) (Kedélyesen felkiáltva: Vacsorázzunk gyerekek. Én szibériai éhséget érzek. Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! • Szatamr és vidéke Iegnaggobb ozipőra^ftára. lüfnrrnriIrf t tavaszi és nyári idényre njegrendelt összes úri, női és gyermek "EJcrKűZüDn. • • # # # # # valódi franezia sehewrő bőrű. lábbelik. % %
