Szamos, 1903. március (35. évfolyam, 18-26. szám)

1903-03-12 / 21. szám

alakját jelenti. S a mennyire felemelő lehet ez a szép jelenség a tőkapitány egyé 'ősé­gére nézve, bizonyára abban a mértékben kötelező is egyszersmind, hogy a hozzáfű­zött várakozásoknak, mint eddigi ténykedé­seiben. ezután is hasonló odaadással igye­kezzék megfelelni. A fökapitányi hivatal élén rokonszenv- vei fogadott egyénisége már magában véve is sök tekintetben megkönnyíti a reá vára kozó nehéz feladatok betöltését. Tudvalevő dolog, hogy a humanizmussal párosult szi­gor a rokonszenves egyén részéről az igaz­ságosság meggyőződését kelti még az olyan emberekben is, kikre a törvény Ítélete elma­rasztaló. Különösen áll ez a mi népünkre, meiyet úgy ismerünk, hogy benn • a rideg ehablon káros visszahatást keit, mig a böl- cseséggel párosult szigor a közerköcs el­lenőrzésére és javítására ezélravezetöbben alkalmazható Tankőczi Gy ula főkapitány eddig is bebizonyította, hogy ismeri az igazgatásnak, a vezetésnek azon specziális módjait, me­lyek a mi népünk életfeltételeiből erednek « a melyeknek ismerete és alkalmazása biz­tosíthatja leginkább városunk békéjét s köz­biztonságát Ezért tartjuk helyesnek, tapintatosnak s igy örvendetesnek is e főkapitányi kine- ■veztetést s midőn a főkapitányt ez uj tisz­tében őszintén üdvözöljük, kívánjuk, hogy tehetségét, erejét hosszú időn át fordíthassa szülővárosának előhaiadására, boldogulására’ Városi közgyűlés. Szatmárnémeti szab. kir. város törvény­hatósága f. é. marczius hó 9-én tartotta rendes havi közgyűlését, amelyen három fontos ügy kötötte le a közönség figyelmét, amennyiben azoknak r-m.ilkívüli fontosságuk méltán megér­demelte, hogy velők kimerítően foglalkozzanak. De meglátszott az érdeklődés a tekintetben is, hogy a városatyák szokatlan nagy száma al jelentek meg a közgyűlési teremben E három fontos ügy volt a város kölcsöneinek konver­tálása, az állatvásártér áthelyezése és a kántori és segédlelkészi fizetések megállapítása. Áttérve a napirendre megemlítjük, hogy a közgyűlést a főispán akadályoztatása folytán a polgármes­ter vezette, a ki a szokásos megnyitás után a hitelesítő küldöttséget rendelte ki. A gyűlés a polgármester havi jelentésé­nek felolvasásával vette kezdetét, amely több foutos mozzanatot sorol fel, amely az elmúlt • hóban lefolyt tevékenységnek adja tantijeiét, j Különösen kiemeli, hogy árvédelmi szempont I ból mindazon intézkedések megtétettek, ame­lyek a város biztonsága szempontjából az árvé ! delmi szabályokban előírva vannak. így neve­zetesen a folyammérnöki hivatal közbenjöttó- : vei megvizsgáltattak a védtöltések, a rajta ióvő j műtárgyak és beszereztettek az árvédelmi esz­közök és anyagok. A lovas kaszárnya építése ügyében jelenti, hogy a kért huszárezred idehelyezóse a közös j hadügyminisztérium részéről kilátásba nem lie- j lyeztetett, azonban a 10-ik sz. huszárezred pót­keretének idehelyezóse mellett hajlandó egy lo­vas tüzér-üteg osztályt elhelyezni s e tekintetben már a hadtest parancsnokság részéről is történt annyi intézkedés, hogy 60 hektár területű, gya körletéi- kijelölése iránt a városi tanács meg­kerestetett, miből kifolyólag a tanács a gya­korlótér alkalmas helyének kijelölése iránt a szükséges intézkedéseket megtette. Továbbá a Szatmár-Bikszád h. é. vasút ügy-eben jelenti, hogy egy’ budapesti ezég hajlandó a vasút ki­építésére vállalkozni s a viszonyok tanulmányo­zása czóljából f. hó 12-áu megbízottait leküldi. Legfontosabb ténykedése volt a polgármester­nek a városi kölcsönök konversiojának rende­zése s e tekintetben sikerült az ügyet oda fej leszteni, hogy az a közgy ülésen érdemi elinté­zés alá fog kerülni. Végül bejelenti, hogy Mesz- lényi Gyula püspököt magas kitüntetése alkal­mából a városi tanács üdvözölte, amelyre adott, válaszában köszönetét kifejezve a várost jóindu­latáról biztosította. A közgyűlés a polgármes­teri jelentést tudomásul vette. A tauács előterjesztései közül tárgyaltatott az erdész 1902 évi számadásáról beadott jelen­tés, amelynek értelmében az erdész számadása elfogadtatott és részére a főimen.meny meg­adatott. Győr város polgármesterének azon fölhí­vása folytán, hogy a városok anyagi viszonyai­nak rendezése czóljából Szegeden tartott érte­kezlet megállapításához képest a városi törvény- hatóságok részéről a miniszterelnökhöz inté­zendő memorandum átnyujtásához a város is csatlakozzék, a közgyűlés a polgármestert meg­bízta, hogy’ a polgármesterek küldöttségéhez csatlakozzék és hasonlóan Hierouymi Károly országgyűlési képviselőt is felkérte, hogy a küldöttségben vegyen részt. Ezután a t. ügy’ósz a város kölcsöneinek konversió ügy’ót terjesztette elő, amely alka­lommal részletesen kimutatja, hogy sikerült a város tartozásainak egy jelentékeny részét a magyar jelzálog és hitelbanknál 4 87 és fél szá­zalékos annuitással és 95 egynegyed árfolyam papírokkal konvertálni s ez alkalommal a neve­zett pénzintézet a Storno dijat 2 százalékra szállította le. Ezen föltételek mellett a konver- S 1 szegényeknek. Olyan szegény’, aki ingyen akart volna meggyógyulni, nem volt a körorvosi já rásban. Dologtalanul várta hát a jobb napok be­köszöntését, boszankodva felette, fogy miért nincs az ő mogorva kollegájának legalább egyetlen eladó leánya, akivel nem csak felesé get, de vendéget is kapna a rendelő szobába. Sok-sok idő múlva aztán megjött az első betegje, valami ághegyéről attyafia, akinek a régi kúriából már csak a hét szilvafája volt meg. Azt sem a betegsége vitte hozzá. Nem azért jöttem, úgy mond, hogy meg­gyógyítson doktor ur. Istennek hála, nem va­gyok beteg. A famíliában soha sem halt meg senki betegségben ; hanem ha a túlságos egész­ség öjte meg őket. Nálunk a gutaütós a diva­tos. Én magam is készülgetek már hozzá. In­kább csak ezért vetődtem erre, hogy ón gyó­gyítsam meg a doktor urat. Ha hire megy, hogy’ volt már betegje, majd csak kedvet kap más is, hogy kérje a rendelését. Találjon hát valami nyavalyát, aminek a reczipójót magam­ra vállalhatom. Doktor Csalánfy Józsefet az ághegyéről való atyafiság jussán itt ott megütötte a szél erre a beszédre. Hogy őt valami kopott nemes gyógyítsa meg ? Hát nincs meg talán neki apai­anyai öröksége ? Hát rá van ő szorulva az or­vosi tiszteletdijakra ? Megállj te egészséges fa miliabeli jóakaró, majd adok ón neked reczep- tet. S irta, amint jött : „Reggeltől délig naponta legalább egy li­ter hamisítatlan angol-király rum. Déltől estig négy puttonos asszu bor naponta há om liter ; estvótől reggelig minden két órában meleg fürdő minél magasabb fokkal, hogy aki élvezi minél hamarabb kigyógyuljon tőle az árnyék világból. Rendelésért szegénység miatt semmi nem jár.“ Az ághegyről való atyafi nem vette va­lami zokon a rendelést. Csak arra nem volt hajlandó, hogy szegénység miatt semmi nem jár érte. Ki is tette a tallérját az iró asztalra, amely’ szinte megrázkódott az első tehertől. S elbúcsúzott ilyetén jó kívánság mellett : Áldja meg a mindenható a doktor urat, hogy el ne üthessen a famíliájától. Úgy legalább, ha reá hagyom valaha a reczipójét, isten segedelmével még hasznát veheti . . . Doktor Csalánfy József még az nap levette a kapu mellől a siltjét. Az okos főszolgabíró pedig újra meghir­dette a kuksomfalvai körorvosi állásra a pá­lyázatot. Egyben megirta Fliegenstringlander Salamonnak, hogy most már biztos a fia meg­választása. Magában azonban hozzá tette : ha ugyan másként nem végez az írnokom ! ? Szilva István tált összeg után'50 éves törlesztés mellett mint­egy 150JO koronával óvenkint kevesebb kia­dós lesz, mint amennyi jelenlegi kölcsönök után fizettetik. A felszólalók közül többen aggályukat fejezték ki az iránt, hogy a konversio a vá­rosra nézve előnyös lenne s nem volna-e czél- szerü, kedvezőbb pénzviszonyokat bevárni, vagy valamely’ más pénzintézettel érintkezésbe lépni. Azonban a közgyűlés kölcsönös felvilá­gosítások és megnyugtatások ufcáu kijelentette, hogy ez idő szerint a kouversiót a városra nézve szükségesnek és előnyösnek tartja és a magyar jelzálog hitelbank ajánlatát elfogadja s a kötelezvényt és a törlesztési tervet jóvá­hagyta. A Szatmár-eperjesi színi kerület megala­kítása iránt kötött szerődést a közgyűlés tu­domásul vette. A Szatmár hegypiacz vasúti állomás elő­terének közforgalomra bocsátása ügyében meg­állapított föltételeket a közgyűlés elfogadta. Nagyobb vita fejlett ki az áilatvásártér j áthelyezése ügyénél, a melyet a németi birto- : kosság, a város németi részébe a vasúti állomás i közelébe kért áthelyezni. Azonban úgy látszik, a németieknek semmiben sincs szerencséjük, mert minden oiy’an kérdésnél, a melyekből bi- | zouyos előnyöket várhatna, a szatmáriakkal szemben vereséget szenvednek. Hiába hangoz- ! tat.ják a szatmáriak, hogy’ Németit külön nem ! ismernek s azokat az előnyöket Németi is egy- ! aránt élvezi, mégis kitűnik mindenütt, hogy’ a hol közös érdekről van szó, ott a szatmáriakat illeti meg az elsőség. így történt ez ezúttal is, mert bár az áthelyezést fontos indokok támo­gatják, a közgyűlés szavazat többséggel a néme­tiek kéreljnét elutasította s az áilatvásártér át­helyezésének kérdését a napirendről levette. Az utmesteri iskola költségeinek 6 éven át évi 60 koronát utalványozott, továbbá a vá­ros cselédeit a gazdasági munkás és cseléd pénz­tárba felvétetni rendelte. A legnagyobb érdeklődés mutatkozott a kántori és segédlelkószi fizetések megállapítá­sánál. Itt láttunk sok ellentétes felfogást, a me­lyekből azonban kitűnik, hogy mily’ nehéz ha­tárt vonni a jogosság és méltányosság között. Kétségtelenül áll, hogy az ügy kedvező meg­oldását az eg házak azon előzékeny magatar­tásnak köszönheti, a mely’et az iskolák államosí­tásánál a várossal szemben tanúsítottak. S bár a gazdasági szakbizottság a segédleikészek ja­vadalmazását elutasítani véleményezte, a köz­gyűlés Veréczy Antal bizottsági tag határozati javaslatának megfelelően nagy szótöbbséggel úgy a kántól ok fizetését, mint a szatmári és németi ev. ref. segédleikészek részére javasolt 1400 — 1400 K. javadalmat megszavazta. A nyugdíj bizottság 2 előterjesztését a közgyűlés tárgyalván Oláh András volt hason- szenvi kórházi gondnokot és Mónus József ren­dőrt ez utóbbit ideiglenes minőségben nyug­díjazta. Végül Pozsony vármegyének a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó törvény’ módosítása, Pozsony’ városának az egyesülési és gyülekezési jog rendezése tárgyában küldött átiratát a köz­gyűlés magáévá tette s az országgy’ülóshez ha­son szellemű felirat küldését rendelte el. Ezek után a közgyűlés Bartha Kálmán ügyészi joggyakornoknak 5 heti szabadságot engedélyezvén, az elnök az ülést berekesztette. Színház. Casanova Operette mint újdonság került színre e hó 7-ikón és 8-ikán, első napon telt ház, második napon kevés számú közönség előtt. A darab librettóját Faragó Jenő irta, zenajét Barna Izsó szerezte. A darab szövege a Hoff­mann meséje óta számtalan variáczióban elkop­tatott tkémán van felépítve, romantikája szab- lonos, minden érdeklő inoenczió nélkül. Casa­nova két kalandját jeleníti meg a Sátán a po­kol lakói előtt, a kik közé Casanova is jutott Ezek a kalandok a hódítás elkoptatott egy- ügyü eszközeivel történnek minden leleményes­ség nélkül. A darab zenéje kiváló példája an­nak, hogyan lehet csupa reminszcencziákból összeszőni egy estvóre való muzsikát. A mi érdeket a zenéje kelt, azt is inkább a gondos hangszerelésnek köszöni. L ó n y a i Piroska úgyis mint Marion, úgyis mint Pompadour jó diszpoziczióban énekelt és játszott; Ferenczy is jósikerrel igyekezett a közönségé érdeklődé-

Next

/
Thumbnails
Contents