Szamos, 1903. március (35. évfolyam, 18-26. szám)

1903-03-08 / 20. szám

XXXV. évfolyam.

Szatmár, 1883. vasárnap márszius he 8.

20-ik szám.

Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön.

A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

/ <

Előfizetési ár: SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL:

Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107.

HIRDETÉSEK:

Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek

Egyes szám éra 20 fillér.

Mindecnemü dijak SzaisEaroE, a !ap tiadóhivRialálan fizetendők.

Nyilttér sora 20 fillér.

Tavasz és pénzbőség.

Ne mosolyodjunk el e fura czimen, komoly, sőt mondhatni komor közgazdasági jelentősége van. Öszszefügg egymással a kettő, mint az ember kedélyállapota az időjárással.

Tavaszszal nemcsak a rügyek bimbóznak, hanem megnyílnak a közgazdasági élet sorompói és minden oldalról a munka és pénzkeresés özönli el fokozott mérvben a világot. Télen többé kevésbé pihennek az ipar és kereskedelem s a vállalkozás, de az első tavaszi napsugár ezeket is felébreszti álmából s kezdődik mindenütt a pezsgő élet lüktetése. Ezt várjuk ettől a tavasztól is. Várjuk annál is inkább, mert hiszen már évek óta várunk. Kereskedelmünk az utóbbi időben nemcsak, hogy hanyatlott, hanem egyenesen züllött, iparunk stagnál, a vállalkozási kedvet ebben az országban mintha kiirtották voKva a föld színéről. Ez általános hanyatlásnak sok oka van. Első sorban az, hogy a kiegyezés évek óta vajúdó ügye elfojtotta nálunk a közgazdasági élet lüktetését. ^Tost már, hacsak papiroson is, de megvan a kiegyezés és szabad a pálya ismét. De a pálya üres, nem járnak rajta, mint az elhagyott mellékösvényen.

S most, hogy a tavasz beköszönt, még mindig nem mozdul semmi. Téli dermedt álmából nem ébredezik sem az ipar, kereskedelem, sem a vállalkozási kedv.

Holott megvan rá adva a mód, pénz van bőviben. Persze, nem a polgárok zsebeiben, hanem a bankok kasszáiban A | legöregebb pénzemberek sem emlékeznek ; rá, hogy ilyen nagy tömegben hevertek j volna a milliók a nagy bankok pénztáraiban. Hovatovább oda jutunk, hogy a pénzintézetek nagyobb összegű betéteket nem fognak elfogadni. Azért, mert a pénzt nem tudják gyümölcsözőleg elhelyezni, betétek 2 1/2 — 3 1/2 százalékos kamatját nem tudják megkeresni. A pénzintézetek nem tudnak mit csinálni a pénzükkel

S itt a tavasz, mely más boldogabb j országokban a közgazdasági élet fellendülését jelenti s nálunk stagnál vagy visszafej-: lődik minden, ugyanakkor, midőn a bankokban annyi pénz van, hogy nem tudnak mit! csinálni vele s a betéteket visszautasítják.

Ez nagyon szomorú dolog Mit ér nekünk a valutarendezés, az államadósságok rendezése és minden fényes pénzügyi müve1

let, ha a pénzt felhasználni nem tudjuk, befektetni nem merjük ?

Ez az állapot nem tarthat igy sokáig. Kell valaminek történnie, hogy a haszontalanul felhalmozott milliók megkezdjék ván- dorutjaikat az országban, s mint szárazság után az eső a földet, felpezsdítsék a közgazdasági életet.

Több mint százötven millió áru közmunka vár végrehajtásra, itt a tizenkettedik órája annak, hogy végrevalahára megkezdjék. A közmunkák menten mozgásba hoznák a bankok pénzeit, a bankok viszont a betétekkel szemben lennének nyájasabbak s magasabb kamatot is fizetnének. Ennek nyomán fellendülést venne a vállalkozási kedv is, annál is inkább, mert a kiegyezés bizonytalan állapota már nem áll útjában a vállalkozásnak. Mindennek következménye természetesen nem lehetne más, mint hogy az ipar és kereskedelem is fokozott lendületet nyerne.

Nyakra-főre ütnek ki a sztrájkok, s nem múlik el nap, hogy munka nélküli proletárok ne demonstrálnának. A közgazdasági élet pangása folytán a munkabérek vagy alacsonyak, vagy egyáltalán nincs is bér, mert nincs munka. A közmunkák s ezek nyomán fellendülő ipar, kereskedelem és válAz ő légyottok,

Az ö lógyottuk helye nem e föld volt, Távol volt innen, fenn, a magas égen,

Ott, hol egy csillag társtalan magányban Halvány sugárt szórt reszketőn az éjben.

Midőn utolszor ballagtak merengve A csillagfényes nyári ég alatt S kezük egygyó fonódott buesuzásra,

A nő ajkán halk suttogás fakadt :

„Lehet, hogy többé meg se látjuk egymást, Hisz a mi sorsunk oly sivár, kegyetlen,

De élni fog szerelmem mindörökké S képed megőrzőm hűséges szivemben.

Tudom, te sem fogsz engem elfeledui S szomju vágy ejt meg csöndes éjeken,

Az édes múltról ébren álmodozva,

Hogy néha-néha együtt légy velem. •

Ha nem lehet találkoznunk e földön, Találkozzunk ott fenn, a magas égen,

Hol az a csillag társtalan magányban Halvány sugárt szór reszketőn az éjben.

Tekintsünk fel esténként a magasba,

Keresse meg a csillagot szemünk !

Mig együtt fog, mint most dobogni szivünk, Egymásra ott fenn bizton rálelünk.“

Elváltak. S minden este útra keltek A képzelet szárnyán egy szebb világba,

Hol boldogan ölelkezett szerelmük Midőn elszenderült a földi lárma.

S ha felhöfátyol lengett is felettük,

Ők mégis látták azt a csillagot S talán egyszerre mondták : „Érzem, eljött, Mert ő is tudja, hogy én itt vagyok.“

Az ő légyottuk helye nem e föld volt,

Távol volt innen, fenn a magas égen,

Ott, hol egy csillag társtalan magányban, Halván}' sugárt szórt reszketőn az éjben. . .

Szabados Ede.

Naplótöredékek.

A mama naplója 1903. jan. 20. Tegnap voltunk a „Tornázó Aranyifjak Önképző Körének“ zártköri tánezfüzérén. Annus- ka szép volt, mint az angyal. Fehér plüssből

volt a belépője, rózsaszín atlasz a ruhája, fekete hajában a piros rózsa úgy tündökölt, mint a hajnali csillag. Én a tavalyi báli toalettemben mentem. Nem csináltattam újat. Minek? elmúltam negyvenkét éves. Azt hiszem a városi aljegyző platói szerelme is kihülőben van irántam. Kevesebbet sóhajt, mikor nálunk vacsorázik, de annál többet eszik. A férjem azt kérdezte tőlem, hogy hány éves vagyok én? Nem volt hozzá erőm megmondani az igazat és azt feleltem, hogy harmineznyolez. A papus elhitte nekem, de annál keserűbb arezot vágott, mikor tegnap este tudtára adtam, hogy Annuskát elvisszük a Tornázó Aranyifjak Önképző körének tánezfüzérjére.

— Bál, mindig csak bál ? dörmögte bosz- szusan. Ahelyett, hogy azon törekedné!, hogy tisztességesen férjhez add a lányunkat, bálokra czipeled. Eredj magad, ha mulatni akarsz. Nekem komoly gondjaim vannak.

így dohogott a vén medve, de aztán mégis csak beadta a derekát. Egy martir arczá- val lépett a terembe.

De Annuska kitünően mulatott. Ő volt a legszebb a leányok között. Igaz, a szerelmesek négyesét nem tánczolta, pedig sokan tánezra kérték s ő kifogásokkal élt. Úgy látszik, várta, hogy valaki épen ezt a tánezot kéri tőle. S

Róth Fülöp kárlsbádi czipőrak tárat

ajánljuk at. vevőközönségnek mint lecrolcsóbb bevásárlási forrást.

Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! • Szafcmár és vidéke legnagyobb czipőra^tara.

1U[onÁriIrD7fiolr ! t tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek iTícycI'AKZbOA . . # # # # # valódi franezia sehewrő bőrű lábbelik. # # # # ®