Szamos, 1903. március (35. évfolyam, 18-26. szám)

Gazdák Lapja, 1903-03-05 / 10. szám

nek általánosabb elterjedését. Van ezen leiül a szeszgépek és eszközök elterjedésének ipari szempontból is jelentősége, amelyet azonban itt e helyütt külön méltatni most nem tartunk szükségesnek, bárha hazai iparunk fellendülése szempontjából nem kevésbbé íontos kihatású.

Annak azonban, bogy ezen gépek és eszközök általánosabban elterjeszthetek s ezen a réven nagymennyiségű és kizárólag mezőgazdasági szeszgyáraknak fenntartandó excontigens szesz jövedelmezőleg kitermelhető legyen, mintegy előfeltétele egyszersmind és elsősorban az is, hogy az ezen technikai czélokra felhasználandó szesz állandóan oly olcsó áron legyen forgalomba hozható, hogy a szesz ezen felhasználásában a versenyt a kőszénén kívül a kőolajjal és benzinnel sikeresen megállhassa.

Hogy pedig daczára ezen feltétlenül biztosítandó olcsó forgalmi illetve eladási árnak egyúttal biztosítható legyen ezen ex- centingens szeszmennyiségeknek hasznothajtó mezőgazdasági kitermelése is, el maradhat! a- nul szükséges az, hogy a kincstár ezen szeszmennyiségek kitermelését is époly mérben jutalmazza (bonifikálja) a mezőgazdasági szeszgyáraknak, mint amilyenben a kontingens szesz részesül.

Mezőgazdasági érdekeink szempontjából tehát nemcsak az fontos, hogy újabb mezőgazdasági szeszgyárak létesülhessenek, hanem első sorban az is, hogy nagy számban létesülhessenek ilyen mezőgazdasági szeszgyárak azon az alapon, hogy üzemük jövedelmezősége is biztosittassék.

Hogy ezen alapot a kincstár megadhassa, erre nézve gondoskodva van a Gazd. Egyesületek szövetségének nagygyűlése által határozatba ment határozati javaslatban arról a módról amely mellett ez a fontos kérdés mégis megoldást lelhet. Félő ugyan, hogy a szeszadónak fokozatos emelése, vagy emelése egyáltalán abból a czélból, hogy ennek segélyével a technikai czélokra felhasználandó excontingens szesz kitermelése lehetővé válják, az által pedig, a külföldi termelésű kőolajnak és benzinnek fogyasztása csökkentessék, Ausztria részéről a lehetőség szerint meg fog nehezittetni, ám álláspontunk mindenképen okadatolt és méltánylandó, ha Ausztria álláspontjával szemben védekezni törekszünk egy ilyen külföldi anyagnak beözönlése és anyagi erőinket tetemesen gyengítő hatása ellen az által, hogy azt saját termelésű és mezőgazdaságilétérdekeinket közvetlenül érintő anyaggal kívánjuk helyettesíteni, kiszorítván lassan a fogyasztásból a petróleumot és benzint és részben a drága porosz kőszenet is.

A kérdésnek és czélzott törekvéseinknek széles és vagyoni érdekeinkkel szoros kapcsolatban álló vonatkozásai teljesen indokolják a szövetségi nagygyűlés által elfogadott határozati javaslatot, amely szerint:

Tekintettel arra az óriási jelentőségre, amelylyel a szesztermelés a mezőgazdasági termelésre bir s tekintettel másrészről arra a körülményre, hogy a külföldön a szesznek ipari és világítási czélokra való felhasználása mind nagyobb mérveket ölt, kívánatosnak tartja a nagygyűlés, hogy a kormány és gazdaközönség figyelme lehető ha- v tályosan hivassák fel ezen kérdés fontosságára. Felkérni határozza tehát a nagygyűlés a kormányt arra, hogy

a) denaturálási illeték töröltessék,

b) a denaturált sz sz szabad forgalma biztosittassék,

c) a deneturáit szesz szállítására a legmesszebb menő szállítási kedvezmények adassanak,

d) a mezőgazdasági szeszfőzdéknek minden a deneturálásra termelt és forgalomba hozott szesz hektoliterje után ugyanaz a jutalom adassék, mint amelyet a kontingens szesz termelése után ma élveznek, hogy ilykép a deneturáit szesz, mint erőszolgáltató és világitó anyag, a mezőgazdasági szeszfőzdék által is versenyképes áron legyen forgalomba hozható.

e) a deneturáit szesz után fizetendő jutalmak kiadásai s az ásványolaj csökkenő adóbevételének fede ése czéljából a szeszadó fokozatosan emelendő abban az irányban, amint az államkincstár kiadásai növekednek s illetve kivitelei csökkennek.

f) Felhivatnak a szövetségi naggyülés utján az összes gazdasági egyesületek, hogy a kérdésben állást foglaljanak s a kormány hoz felírni szíveskedjenek s hogy általában ezen fontos kérdés iránt a gazdaközönség érdeklődését felkeltsék és állandóan ébren tartsák.

1

A. Szatmármegyei Gazd. Egyesület e tárgyban állást foglalt, a földm. m. kir. miniszter úrhoz felterjesztéssel élt s azonkívül külön-külön felkérte a kormánynál befolyásos országgyül. képviselő tagjait, hogy a mozgalmat magukévá tenni szíveskednének. Ha a mozgalom eredményre vezet, mező- gazdaságunk előtt a ma korlátolt szeszipar telkarolásáva! a termelés és értékesítés nagyobb tere nyílnék meg.

A peronoszpora elleni vMűszerek.~

JabSonszky György, kér. bor felügyelő.

(Folytatás.)

A bordói szót nem tudom elég helyesen alkalmazni, de mert előttem már számtalanok használták, én is igy nevezem, mert a bordói keverék az elkészítés után már különböző ve- gytiletek oldata, miből már sem a mész, sem a rézgálicz nem vehető ki.

Akik a bordói por olcsóságát hozzák fel a bordói keverék ugyanazon százalékos oldatával szemben, aligha vetettek számot azon körülménnyel, hogy a bordói por és a bordói keverék, a c-zukrot nem véve figyelembe, az alkatrészeket tekintve egy és ugyanaz. Ha drágul a rézgálicz, feltétlenül drágábbnak kell a bordói pornak is lenni, mert annak fele szintén rézgálicz. A mész árhullámzása aligha jöhet figyelembe, pedig ha tekintjük, hogy a bordói port Budapesten készítik, mégis csak magasabb árának kell a másznék is lenni ott, ahol azt nem égetik a mészkőből, mintha a szőlősgazda sok esetben a szomszédból kapja a meszet.

A bordói por és a házilag készült bordói keverék összehasonlító kísérleteinél ón fontosnak tartom, hogy, ha már bírálatot kell mondani, úgy lehetőleg egyenlőt egyenlővel álit- sunk szembe a kísérletezések alkalmával. Nem látom például azt a kísérletet helyesnek, amihez a félszázalékos bordói porból végezett ki- sirlettel szemben fél százalékos bordói keveréket állítunk. Mert bontsuk csak fel a bordói port. Fél kilogrammot vettem a bordói porból egy hektoliter vízhez, ehhez tulajdonképen, mivel a bordói por kilogrammjában csak egy fél, illetve fél kilogrammban csak egy negyed kilogramm rézgálicz van jelen, addig a félszázalékos bordói keverék tényleg félszázalékos s igy ép ez utóbbinak költségesebbnek is kell lenni a félszázalékos bordói por oldatánál. S ha a kísérlet alkalmával tegyük fel, hogy az egy százalékos bordói por bevált, ez tulajdon- kópen a félszázalékos bordói keverék indokoltsága mellett bizonyít

így természetes is, hogy a költséget tekintve a pordói por oldata fel sem veheti a versenyt a házilag készült bordói keverék olcsóságával.

Feltételezve, hogy a jövőben végzendő kísérlet mellett a félszázalékos bordói por oldat be fog válni, egyelőre, úgy tudom í zt hozzák fel az alacsony oldat hibájául, hogy a levelen nem hagy eléggé ismerhető jeleket; ezen a tudománya, azt hiszem, mielőbb segíteni fog. Mondjuk, be vált a félszázalék, következóskóp kell, hogy a bordói keverék egymegyed százalékos oldata is hasznos legyen.

(Folyt, köv.)

HÍREK.

Lótenyésztési értekezlet Debreczenben. A lótenyésztés egységesítése érdekében tartott második országrészi értekezlet f. hó 26 án volt Debreczenben a debreczeni méntelep parancsnoksága körzetébe tartozó törvényhatóságok, gazd. egyletek és az OMGE. kiküldötteinek jelenlétében. Az értekezlet elnöke L o s s o n- czy Mihály min. tanácsos, előadója br. P o d- maniczky Gyula min. titkár volt. Ez értekezletnek tárgyát az egységes tenyésztési táj- fajtákuak megállapitása képezte. A móntelep hegyes vidékeire a lipiczai, a homokos vidékekre az arabs, a kötött talajú vidékekre az angol fajta tenyésztésének folytatását mondta ki leghelyesebbnek az értekezlet, természetesen a jó katonai ló nevelésére fektetve a fősulyt. A Szatmármegyei Gazd. Egyesület részéről az értekezleten Svaitzer Gábor lótenyész-bizottsági elnök volt jelen.

Zsombolyai bikavásár. A Torontálmegyei Gazdasági Egyesület f. hó 22-énrendezte III-ik bikavásárát. A felhajtott 80 darab másféléves tenyészbika közül eladatott összesen 44 darab átlag 400 korona árban. A vásár díjazással volt egybekötve.

Közgyűlés. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 19-én fogja rendes tavaszi közgyűlését tartani, mely alkalommal a Domahidy Sándor ur elnökké választása folytán megüresedett alelnöki állás fog betöltetni. Figyelemmel kell e választásnál a közgyűlésnek lenni az alapszabályok azon rendelkezésére, hog}' a 3 közül egyik alelnök a Szatmáron lakó tagok sorából választandó.

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó

4-én népes választmányi ülést tartott, melynek részletes jegyzőkönyvét térszübe miatt jövő számunkban fogjuk közölni.

Uj hitelszövetkezet- Ugocsa vármegyében 1903 február 18-án megalakult a „Magyar-Kom- játi hitelszövetkezet“. Az alapszabály-tervezetet 83 tag irta alá, kik összesen 183 üzletrészt jegyeztek. Az 50 koronás üzletrészeket heti 20 filléres részletekben fogják befizetni. Az alakuló közgyűlésen megjelent 52 tag. Igazgatósági elnök lett ifj. Rabár János gör. kath. lelkész (kinevezett). Igazgatósági tagok: Borsos Elek, Lengyel Mihály, Puskás Mihály, Mudra György, Kopcsa János és Borsos László. Felügyelő bi.