Szamos, 1903. február (35. évfolyam, 10-17. szám)
Gazdák Lapja, 1903-02-12 / 7. szám
sülnek, sőt a vételár az állam által előlegezve 1 és fél év alatt 3 kamatmentes részletben fizetendő ki. Oly községek, m lyek hosszabb törlesztést óhajtanak, az Egyesület erre rendelt tőkéjéből e czélra 3 éves kamatmentes költsönt is vehetnek igénybe. A bikák a helyszínen elhullás ellen be- biztosithatók. Az egyesület jan. hó 28-iki igazgató választmányi ülése intézkedett, hogy mielőtt a vásár megtartása felett végkép határozna, úgy a felhajtás, mint a kereslet iránt tájékozza magát. Az ez irányú puhatolózás czélra vezetett, amennyiben a beérkezett adatok megfelelő forgalomra nyújtanak kilátást s igy a vásár megtartása el lett határozva. A felhajtott bikák után a 2 korona drbonkénti s naponkénti istáló pénzen kiviil semmi nemű más dij nem lesz szedve, sőt e díjban a város által szedni szokott vásárdíj is bentfoglaltatik. Ellenben minden eladott bika eladási ára után az eladó 3 százalékot a vásár költségeinek fedezésére tartozik lefizetni. A felhajtandó bikák a vásárt megelőzőleg az Egyesület titkári hivatalánál részletes leírás és az eladási ár megjelölése mellett bejelentendők. A vásár Szatmáron a hidontuli katonai gyakarló téren fog megtartatni. Áz állatbiztosítás a tejgazdaságban. (Folyt, és vége.) Hogy a tejszövetkezetek prosperálása elö- mozdittassék és az azok állatállományában beállható károsodások biztosítása oly módon eszközölhető legyen, hogy az az egyes állattartókra érezhető terheket ne rójon, a Magyar kölcsönös állatbiztosító társaság mint szövetkezet a tejszövetkezetek állatállományának biztosítását külön koczkázat és külön elszámolás alá vette és ezek biztosítási diját tetemesen leszállította. Az összes tejszövetkezetek között ezáltal szoros kapcsolat létesittetik. Az összes tejszö • vetkezetek részesednek az ezen biztosításnál elért megtakarításokban, illetve haszonban oly- kép, hogy az egyik évben a biztosítási dijaknál elért megtakarítások, illetve a kezelési dij levonása után megmaradt felesleg egyharmad része, a következő év biztosítási dijának leszállítására fordittatnék. A biztositó társaság a tejszövetkezetek részére a biztosítási dijat 3 százalékra leszállította; amennyiben azonbau a már eddigjfenn- álló tejszövetkezetek 80000 drb tehenet meghaladó állatállományának fele, vagyis legalább 40000 drb. tehén biztosíttatnék, akkor a társaság a biztosítási dijat 2 54 százalékra szállítja le, vagyis minden 10Ö korona érték után egész évre biztosítási dij fejében 2 korona 54 fillér járna. E szerint egy 200 korona értékű tehén után biztosítási dij fejében a havi járandóság j 43 fillért tenne ki. Ezen biztosítási dij fejében kártérítést I nyújt a biztosító-társaság az érték 80 százaléka i erejéig minden oly káresetben, amidőn az állat j életét veszti, ha az állat akár járványos, akár I szórványos betegség, akár ellési baj, akár bal- j eset, tűz, stb. folytán pusztul el, vagy pedig j ezen bajok bármelyike folytán kónyszervágatott. A biztosítás olykép köttetik, hogy a tejszövetkezet az állatbiztosító társaságtól rendelkezésre bocsátott nyomtatványon tagjai összes állatállományát pontosan összeiratja, szekközegei által megvizsgáltatja és megbecsülteti és az ily- kép kiállított biztosítási ajánlatot a biztositó társasághoz juttatja, mety a biztosítási kötvényt kiállítja. A biztosítás azonban a felekre nézve csak úgy bir érvénynyel, ha az egy állattartó tulajdonát képező összes tehenek biztosíttatnak. Akinek pld 3 tehene van, de csak két tehenet jelent be biztosításra, annak egész biztosítása érvénytelen. Ez okból, ha évközben szerez be az állattartó tehenet, azt azonnal biztosításra be kell jelenteni. Ezenkívül a lényegesebb biztosítási fel- ! tételek az állat megbetegedésének, vagy elpusztulásának bejelentés, továbbá a gyógykezelési kötelezettségre vonatkoznak, amelyek a dolog természetéből folynak. Biztosításra csakis teljesen egészséges állatok fogadtatnak el. A keresztülvitel nagyobb nehézségekbe egyáltalán nem ütköznék, mert az üzemi költségekkel együttesen a biztosítás költségeit is ki lehetne vetni az egyes állatok után és a tejszövetkezet azzal egyidejűleg ezen dijakat is beszedhetné. A biztosítással a szövetkezeti tagok alig érezhető megterheltetéssel azt érik el, hogy vagyonúkban nem fog fogyatkozás beállani és igy módjukban fog állani az állatállomány anyagának javítása is. Az állategészségügy kérdése is kedvező lendületet fog nyerni, ha a tejszövetkezetek állatjaikat biztosítani fogják. A biztosítási feltételek szerint az állatok ugyanis előzetes állatorvosi vizsgálat után fogadtatnak el biztosításra és ugyancsak kötelessége a biztositó félnek az állatok megbetegedését is azonnal jelenteni a társulatnál és azokat gyógykezeltetni. Ilyen körülmények között a szövetkezet állatanyaga gondos orvosi ellenőrzés alá kerül és megvalósul az országos érdeket képviselő czél, melyet a kormány az állategészségügy államosításával elérni óhajt. De közegészségügyi szempontból is fontos szerepet tölt be az állatbiztosítás, mert az állatok állatorvosi felügyelete megfogja akadályozni a gümőkórós állatok utján terjesztett tuberkolitikus betegségek elterjedését. Bővebb felvilágosítás végett az egyes tej- értékesitö szövetkezetek teljes bizalommal fordulhatnak az állatbiztosító szövetkezethez (Magyar kölcsöuös állatbiztosító társasághoz, Budapesten, VIII., Baross uteza 13.), valamint a földmivelésügyi minisztérium országos tejgazdasági felügyelőjéhez. Minden őket érdeklő kérdésben felvilágosítást fognak ott nyerni. A tejszövetkezetek virulása és az eg) es szövetkezeti tagok vagyonosodása érdekében kívánatos, hogy az ország összes ilynemű szövetkezetei szoros összekötetést létesítsenek az állatbiztosító társasággal, miáltal Magyarország állattenyésztése föllendül és termékei részére megnyílnak a külföldi piaczok. HÍREK. Gazdasági szakelőadások Nagyváradon. A gazdasági egyesületek országos szövetsége és a biharmegyei gazdasági egyesület által Nagy- Váradon 1903. óv február 14 és 15-ón a megyeház nagytermében gazdasági szakelőadások lesznek rendezve. Eladók: Kerpely Kálmán gazdasági tanintézeti igazgató, Juhász Árpád, Ifj. Sporzon Pál, Ferenezy Ferencz, Hajós István, Vörös Pál, gazd. tanintézeti tanárok. Vasárnapi munkaszfmct a gazdaságban. A magyar minisztertanács a múlt évi április hó 9-én hozott határozata szerint abból az alkalomból, hogy S. J. ez.—i lakos és társai ellen vasárnapi napon gőzekével való szántás miatt folyamatba tett ügyben a n—i járás főszolga- birája. és a n—i kir. járásbíróság között felmerült hatásköri összeütközósi esetet megvizsgálta, úgy ítélkezett, hogy a gőzekével való szántás nem ipari, hanem mezei munkát képezvén, annak vasár- és ünnepnapon teljesítése esetén csak az veendő figyelembe, hogy a szántás az 1868. évi Lili. t.-ce. 19. §-ának második bekezdése által tiltott módon végeztetett-e. Igenlő esetben az ekként elkövetett kihágás elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Annál különösebbn hangzik tehát az az igazán furcsa eset, melyet a Molnárok Lapja is közöl. Rochlitz Lipót kisváradi gőzmalomtulajdonost és a városi villamvilágitás vállalkozóját a főszolgabíró 600 kor. pénzbírságra Ítélte, mert a múlt ,óv márcz. 30-án kazántisztitást végeztetett. És pedig elítélte az 1891. évi XIII. t.-cz. alapján, melynek már az 1. §-a kimondja pedig azt, hogy „Kivételt képez az üzleti helyiségek és berendezések tisztántartásához és helyreállításához szükséges munka.“ Az ítélet indokolása szerint azonban a szóbanforgó tisztítási munka az 1. §. rendelkezése alá nem vonható. Hisszük, hogy a kereskedelmi miniszter is kellő intézkedéseket fog tenni, hogy a törvény rendelkezései hasonló félremagyarázása egyszer s mindenkorra megszűnjék. Lókiállitások és jutalomdij osztásoknál a 82520. számú miniszteri rendelet értelmében a jövőben csakis oly csikók fognak dijaztatní, melyek: a) állami ménektől, b) állami felügyelet alatt álló községi ménektől, c) állami intézetektől előre haladt kor miatt kisorolt s a telep székhelyén kötelező nyilatkozat mellett vásárolt ménektől; d) köztenyósztési igazolványnyal ellátott magán (községi) ménektől származnak s végre, e) ha úgy a csikó mint a mén ugyanazon tenyésztő tulajdonai. E rendelet folytán felhívjuk a lótenyésztő gazdák figyelmét, hogy a fedeztetósi jegyeket őrizzék meg és azokat minden csikó és ló díjazásra vigyék magukkal, mert azok bemutatása nélkül az állami dijak nem lesznek kiadhatók. Állatvásári j alant estinket a „Szatmári friss Újság“ f. hó 5-iki száma átvette.. Annak csak örülünk, hogy adatainkat figyelmére méltatja s közli, sőt a jövőre nézve szívesen fel is ajánljuk azt, a sajtószokáshoz híven azonban annyit elvárhatunk, hogy jövőben közleményeinket a forrás megnevezésével veszi át. A csegöldi bika eladások f. évben febr. 15-én veszik kezdetüket. KÜLÖNFÉLÉK. Szatmármegyei Gazd. Egylet tagdíj nyugtázása. 901 902 90» ősm. ávekroalapító korona Múlt szám összege: 300 30 20 26 178 554 69. Miké László Szatmár b § 70. Tóth László Szárazberek 2 2 71. Kovács Imre Nábrád 2 2 72. Kerekes János Sz.-Cseke 2 2 73. Svaiczer Gábor Ar.-Megves 6 6 74. Halmi Gábor és László Ny.-Csaholy 6 6 75. Beck Adolf Soós puszta 6 6 76. Bay Mihály Csomaköz 6 6 77. Ifj. Princzinger József Fény 2 2 Összesen: 300 30 20 26 212 588 Vásári jelentés. Állatvásár. A február 11-iki vásárra kevés felhajtás történt s a szilárd árak mellett élénk vételkedv mutatkozott. A csekélyebb számú felhajtást a múlt héten tartott országos vásár befolyásolta. Szarvasmarha felhajtatott 280 drb. ökör, 360 drb. tehén és 210 drb. növendék. Eladatott 210 drb. ökör és 340 drb. tehén és növendék. Vasúton 156 drb. szállíttatott el. Ló felhajtatott 191 drb.; a felhajtott csekélyebb értékű és gyengébb minőségű lovakbót 91 drb. adatott el.
