Szamos, 1903. január (35. évfolyam, 1-9. szám)
1903-01-29 / 9. szám
Szalmár, 1903. csütörtök január iió 29. XXXV, &¥ffri>sm, Előfizetési ár: SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon : 107. j Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Egyes SZám ára 20 fillér. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. NyílttÓr S0T3 20 fillér. Ä szatmár-eperjesi színi kerület megalakítása. A színi kerület megalakítása ügyében f. é. január hó 25-én a városház tanácstermében értekezlet volt, amelyen a szinügyi bizottság tagjain kiviil Eperjes, Beregszász és Nagykároly városok kiküldöttei is részt vettek. A gyűlésen megjelent még gróf Feszte- tich Andor, a vidéki színészet országos felügyelője és Mészáros Kálmán, a szinészegye- sület igazgatója. Az értekezletet hosszas tárgyalás előzte meg, amelynek rendje felett az országos felügyelő, Eperjes városa és városunk szinügyi bizottsága között az eszmecsere évek óta folyt. E tárgyalásokból nem sok reményt tápláltunk az iránt, hogy a szinikerület megalakulhasson, mert a kerületi rendszer szerint megválasztott szinigazgató, nem rendelkezett oly nyári állomással, ahol a társulat egyiitt- maradása biztosítva volna, főleg azért, mert Máramaros Sziget városa határozottan kijelentette, hogy a kerület megalakításához hozzá nem járul. 0 Ezek után a kerület kérdése függőben maradt, mig nem az országos felügyelő és Eperjes városa buzgólkodása folytán a kérdés oda fejlődött, hogy a kerület megalakításának módozatai megbeszélése szükségessé vált. E végből hívta egybe a polgármester a nevezett városok képviselőit. A meghívott városok közül Eperjes vá:. rosa képviselve volt Magyar József főjegyző’’ által; Beregszáz Gáthy Zsigmond polgármester, Arnold Sándor kúriai biró, törvényszéki elnök által, Bende Kálmán ügyvéd, Kossári István főgymn. tanár által; Nagykároly városa Debreczeni István polgármester által. Munkács városa értesítésében kijelentette, hogy a kerületben részt venni nem kiván, mert nem reméli, hogy közönsége igényei ily módon kielégítve lesznek. A tervezetbe felvett Kis-Várda pedig e meghívásra választ nem küldött és igy az értekezleten csak az említett 3 város képviselői vettek részt. A polgármester az értekezletet megnyitva, röviden előadva a:-'on körülményeket, amelyek az értekezlet összehívását szükségessé tették, átadta a szót az országos felügyelőnek, a ki feltárja azon előnyöket, amelyek a szinikerület megalakítása folytán a színtársulatok megélhetésére befolyással vannak és bár óhajtaná, hogy a kerületbe Már- marossziget is bevonassák, de miután akarata ellenére a belépésre kényszeríteni nem lehet, reméli, hogy a kerületnek általa javasolt megalakítása mellett is a szinügy kedvező fejlődésnek nézhet elébe. Ajánlja azért, hogy Munkács városa ismételten kerestessék meg, a belépés érdekéből. Az értekezlet hosszabb tárgyalás és vita után elfogadta, hogy a szinikerület megalakittassék, azonban a kerületből Mnnkács városát kikagyandónak találta, mert annak igényei ki nem elégíthetők. Ellenben Kis-Várdát a kerületbe beoszthatónak találta, mert Beregszász város kiküldöttei ez iránt garantiát vállaltak. Ezekután az értekezlet a kerületet megalakitottnak mondta ki és a résztvevő városok beosztására nézve a következőleg állapodtak meg: október 1-től november 30-ig Eperjes, deczember 1-től ápril 15-ig Szatmár; ápril 16-tól május 15-ig Eperjes; május 16-tól junius 15-ig Beregszász, június 16-tól j alius 15-ig szünet, julius J 6-tól augusztus 15-ig Kis-Várda, augusztus 16-tól szeptember 30-ig Nagy-Károly. Az értekezlet folyamán az országos felügyelő különösen hangsúlyozta, hogy a kerület megalakulása esetén az illető szinigazgató állami segélyben részesül, sőt tekintve, hogy a színtársulatnak nyári tartózkodási helyén, főleg Nagy-Károlyban alkalmas szinkör nem Útjelzők a boldogulás felé.*) Irta: Bőd Sándor, figimn. tanár (Folyt, és vége). A ki a fizikai világrend azon naponként szembeötlő törvényeit — a melyeket az egy* szerű földmives, iparos vagy munkás is annyi zseniálitással sajátít el, alkalmaz, igénybe vesz s anyagi boldogulására fordít — figyelemre nem méltatja, hanem méltóságán alulinak tartja az ilyen bagatel dolgokkal foglalkozni ; a ki egy kis fizikai munkával képtelen megismerkedni s annak végrehajtásától plane irtózik is; a kinek egy szeg beveréshez sincs meg a szükséges kézügyessége, hanem azt is valami úgynevezett szakértőtől várja: az anyagi sikerre ne számítson, az e téren kellemes képzetet nem vihet öntudatába s igy anyagi boldogulása majdnem lehetetlen. De t. K., nem csak azért kell a fizikai világrend törvényeit ismerni, hogy testi életünket, egészségünket megóvjuk s hogy gyakorlati munkálatainkat sikeresen végrehajthassuk s ez által az anyagi boldogulás útjára juthassunk, hanem egy másik, magasabb szempontból is. Abból a szempontból nevezetesen, Felolvastatott a Lorántffy-egyesűlet jan. 15-iki estélyén mely a lélek erkölcsi szférájába vezet s kózzel- foghatólag mutat rá az erkölcsi világrend azon momentumaira, a melyek az egyesek és társadalom lelki életét befolyásolják. A mágnesség a fogékony vasban avagy nikelben magnességet ébreszt, a villamosság az alkalmas fémvezetöben villamosságot indukál, a hangvilla rezgései a zongora kellőleg hangolt húrját zöngésre késztetik, a meleg vasgolyó környezetét meleggel látja el, a nap sugarainak ether hullámai belopódznak a tenger mikrosko- pikus lényeinek szivébe, hogy ezek mint ön- fényű testek a sötét éjszakában is bevilágíthassák a némán tova rohanó hajóknak útját. Ezek a természeti világrend törvényeinek megnyilatkozásai. És kérdem: nem ugyanazon törvényeket, tapasztaljuk-e az erkölcsi energiák megnyilatkozásaiban ? a mikor látjuk, hogy az erkölcsi jó csak jót, az erkölcsi rossz csak rosszat, a szeretet viszont szeretetet, a barátság pedig hasonló érzelmeket indukál az erre fogékouy kebelben. Az anyagi világrend egyik fötörvénye az, hogy sem anyag, sem az ezzel kapcsolatos energia nem veszhet el. És íme évezredek lefolyása után és annyi elmúlás daczára, ember lakja és uralja e földet, lelkében ma is változatlan energiákkal, melyeket rövidség kedvéért e kettőben foglalok össze erény ás bűn ; A bűn nem egyébb mint a világrendi törvényekkel való összeütközés, az erény nem egyéb, mint. az ezen törvények szerint való élés. Az erény a lélek positiv a bűn a lélek negativ energiája akárcsak a positiv és negativ villamosság. A bűn mindig tényleg hiányzó ismereten tudatlanságon épül fel s azon alapszik, hogy az illető vagy nem ismeri a világrendi korlátot, vagy nem respektálja, mert csekély tudásánál fogva azt hiszi, hogy ezeket a törvényeket ki lehet ját- j szani s igy távolról sem gondol a világrend ! azon fontos tételére, hogy minden oknak következményei vannak. A. bűnre hajlók legalább is azt hiszik, hogy a természet rendes munká- ! ját, az okok lánczolatát meg lehet szakítani I avagy változtatni. Pedig tévedés, nagy tévedés azt hinni, mintha bármely gondolatnak vagy tettnek következményei elodázhatok megmásíthatok lennének, a nagy világrend törvényei valakinek még a leghatalmasabb embernek kedvéért is felfüggeszthetek volnának. Ha az erény jutalma és a bűn büntetése nem következik gyorsan, itt nem azt, keli érteni, hogy a következmény kimaradt csak azt kell figyelembe venni, hogy itt egy hosszú oksorozatról vau szó, a melynek tényeit a természet a maga pontos gépezetével csak bizonyos idő múltán viheti a következmények kérlelhetRóth Fülöp kárlsbádi ezipóraktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint leaolesóbb bevásárlási © $ # # 9 Közvetlen a Pannónia száiioaa mellett! Szatmár és vidéke legnagyobb czípőraktára.
