Szamos, 1903. január (35. évfolyam, 1-9. szám)
1903-01-22 / 7. szám
tudunk megfelelő pozitív eredményeket elérni, Itt meg inkább a megfelelő tanerők hiányát s a szakiskolák szerény leiszereié- j sét és kevés számát kell okolnunk. Két | egyetemünk és magyaróvári gazdasági akadémiánk mögött a többi szakiskoláink messze, elmaradnak. E téren is nagy és okos reformokra; van szükség. Ha lépést akarunk tartani azí élettel s a müveit nyugattal, keresztül kell: vinnünk e reformokat, mert elmaradottságunk a milyen szembetűnő, olyan kárté-1 kony hatással van nemzeti és állami éle- ünkre. Színház, Kis szökevény. Január 17-én Hoffman j meséi helyett, mely Juhász I. betegsége miatt elmaradt, Monktor és Caryte kedves zenéjü ope- rettóje került színre gyenge előadásban. Meglátszott ez minden szereplőn, hogy csak beugrott szerepébe. így aztán részünk volt egy vontatott, élvezhetetlen előadásban. Lónyai (Gray i Wimiefrid) még legjobban megállotta helyét, ámbár a harmadik felvonásban ő is visszaesett az általános indispositióba. Szentes (Tamariud) élénk játékával igyekezett a fogyatékos előadást élvezhetővé tenni. Ligeti (Flipper) sem csinált hálás szerepéből semmit. Vendrődivel lejtett tánozaí, nem rajta múlt, hogy nem sikerültek. Ferenczy (Stanley) jó volt. A kar jobb lettvol-j na, ha nem énekel. Ingyenélök. Vasárnap este adták Vidor Pálnak ezt a népszínművét, azonban a közönség, mely a népszínművek iránt általában meglehetős érdeklődést mutat, most nem volt önmagához következetes. Való, hogy a ki nem jött el, nem sokat vesztett vele, mert az előadásról azt is csak bizonyos jóakarattal mondhatjuk, hogy „megjárja“. A kiket már megszoktunk: Holó- czy (Gangos Eszter), Ferenczy (Jani), Szentes (Boros), Lónyai (Sári), Boda (Kovács) most is olyanok voltak, mint mindig, újat tehát nem mondhatunk róluk. Aznap délután Szigeti régi jó „Vén bak- kancsosát“ adták, s közönség akkor sem igen volt. Ócskái brigadcros. Január 19-én ez idényben másodszor. Valamivel gondosabb előadásban, mint az első. A közönség most is zsuffo- lásig megtöltötte a színházat. Bőr egér. Január hó 20-án Juhász Ilona, társulatunk koloratur énekesnőjének jutalomjátékául Strausz János egyik legszebb operettéje, a Bőregér került színre. Ez alkalomból tisztelői babérkoszorúval, remek virágcsokrokkal és ajándékokkal halmozták el a kedves művésznőt. álom, a miből az ember sohasem szeret felébredni, vagy úgy, mint egy bájos költemény, csengő bongó lágy rímekkel; akár mihez is hasonlítsam: szép volt, nagyon szép, fényes s a mi fő, bál volt, igazi, minden izében bál s e mellett nem hideg, fagyos, hanem pezsgő a hamisítatlan igazi fiatalos jókedvtől. A mint a katona zene belekezdett az első keringöbe, megindult a táncz, nyüzsgővé, hangossá lett a terem s egynéhány pillanat alatt annyi pár járta a bostont, americánt, valzert, hogy mozogni alig lehetett a teremben. Nem volt egy pillanatig sem az a bizonyos felélik, indoleus lnizódozás a fiatalembereknél a táncz- tól. mit más mulatságokban oly gyakran tapasztaltunk ; mintha minden fiatal ember azt érezte volna, hogy itt a fiatal becsület forog koczkán, mindenik átérezte nemes feladatát, hogy ebből a mulatságból nem szabad egy leánynak sem eltávoznia, a nélkül, hogy el ne ismerné, hogy ilyen pompásan sohasem mulatott. És ennél a pontnál külön meg kell a rendezőséget dicsérnünk. Tudjuk és teljesen méltányoljuk is azt a nagy fáradtságot, mely a báli előkészületekkel járt, de a rendezőség tüzpróbáját a mulatságon állotta ki és pedig fényes diadallal a fiatalság. Páratlan volt az a körültekintő figyelem, mit a leányok iránt tanúsítottak. Tánczban volt ott állandóan minden leány s fiatal asszony Azt merje azután még valaki mondani, hogy Szat maron nincs elég fiatalság! Éu nem győztem eléggé gyönyörködni ezekben a lelkes flatalokZsuffolt ház nem volt ugyan, de a megjelent publikum színházlátogató közönségünknek créme-je volt. A művésznő jó kedvvel játszott és remekül énekelt. Nyílt színen többször per- ezekig ünnepelték. Különösen a második felvonásbeli remek magyar dalaival ért el frenetikus hatást. A kedvező hangulat a többi szereplőkrej is hatással volt. Lőuyait (Adél) rég láttuk ily aranyos jó kedvében. Kitünően alakította a a konfidens szobaleányt. Boda (Alfréd) ma nem csak szépen énekelt, de játszott is. Szentes (Eisenstein) eltalálta a helyes középutat. Nem túlzott. Ez alakítása az eddigiek között (Firtos Istvánt kivéve) a legjobb volt. Krémer (Frank), Ferenczi (Falke) jól egészítették ki a sikerült előadás keretét. A rendezésben is tapasztaltunk némi igyekezetét. A második felvonás díszlete eléggé csinosan volt kiállítva. Betótképen Vendrődi és Ligeti tánczoltak a második felvonásban elég ügyesen, bár Vendrődi egy kissé nehézkesen mozog. Barótiról (Froch) ez alkalommal nem emlékezünk meg. HÍRROVAT. Az 1902-ik év lejártával felkérjük lapunk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. * Titkos tanácsosi eskütétel. Becsből jelentik, hogy Mertens Károly báló altábornagy, a 6. hadtest parancsnoka és kassai parancsnokló tábornok letette a titkos tanácsosi esküt a király kezébe. Az eskütételen közreműködött Goluchowski Ageuor gróf közös külügyminiszter és Abensberg Trauu gróf fökamarás. Az eskümintát Berger Oszkár udvari és miniszteri tanácsos olvasta fel. * A képviselőházból. A brüsszeli ezukor- egvezmény és ezukoradó törvényjavaslat tárgyalásakor Hieronymi Károly országgyűlési kép viselőnk a következőket mondta: Nézete szerint kötelességünk minden mezőgazdasági in- dusztria felett őrködni. Ezek közül a ezukor indusztriának vau a legnagyobb fontossága. Törekednünk kell czukorkivitelünket, másfelől pedig a belfogyasztást megtartani. Fogyasztásunkat most hazai termelésünk látja el s ezt a brüsszeli konvenciónak köszönhetjük. Exportunk azoubau a jövőre nézve veszélyeztetve van. Keleten veszélyezteti az orosz ezukor, Augliábau pedig a konkurrensek előnye az, hogy jobb szállítási eszközöket használhatnak, mint mi. A különbözeti vámok előnye is elenyészett. Ha fenn akarjuk tartani ezukoripa- runkat, meg kell tartani számára a belfogyasztást A brüsszeli kouveuczió a ezukor mesterséges megdrágulását csak részben oldota meg. A pénzügyi előadó nézetével szemben azt hiszi, hogy a ezukor megolcsulása nem lesz 14 kor. 12 —1B korona lehet csak ez az olcsódás a legjobb esetben. A fogyasztó közönségnek a szertelen védvámos irány által támadt fojtogatása fogja nézete szerint előidézni a változást. Igazat ad Komjáthynak abban, hogy olcsóbbá kell a ezukrot. A ezukor után szedett adót el lehet érni kisebb adókulcscsal is. Nem lehet azt mondani, hogy csak nagy leszállítás emelné a fog}'asztást. Észközölje a kormány fokozatosan a fogyasztást. Elfogadja a javaslatott abban a remóuyben, hogy az adótételt majd idővel le fogják szállítani. (Helyeslés a jobboldalon.) * Nagybeteg főur. Munkács társadalmi körében mély megdöbbenést keltett az a szomorú hir, hogy a közszeretetnek örvendő főur, SchönboruB. Érvingr. veszélyesen megbetegedett s most Bécsben reménytelenül fekszik. Úgy hiszik, hogy tüdögyuladása, mely már mindkét íüdőszárnyát megtámadta, a legutóbbi udvari bálon való meghűléséből származik. A 60 éves főur életéről hir szerint az orvosok lemondtak. * Lelkészi jubileum. Várotunk területén egy lelkész tölti be ez óv május havában lel- készkedésónek 60-ik évéi. Az Urnák e régi szolgája Papol ez i Károly, a szatmárhegyi ev. ref. egyház lelkésze. Könnyű elképzelni, hogy egy fólszázadon keresztül mennyi küzdelmet kellett kifejteni, s milyen fárasztó feladat volt működni annak a lelkésznek, a kit élete alkonyán még most is hívei igaz szeretettel és tisztelettel vesznek körül Lehetetlennek tartjuk, hogy városunk társadalma és az itteni testvér egyházak kifejezést ue adnának a megülendő jubileum alkalmával örvendő érzelmeiknek és részt ne vennének a hegyi egyháztagok tisztelő örömében, sőt a városi hatóság is, hisz- szük, hogy megtalálja a formát annak dokumentálására, hogy miként értékeli a területén közpályán működő hivatalnok lelkes munkálkodását. Felhívjuk ez utón e tárgyira a hatóság, a helybeli egyházak és a társadalom figyelmét. * Eljegyzés. Berenczei és járdánházi K o- v á t s Sándor nagybányai szolgabiró s vármegyei földbirtokos eljegyezte hiripi és ivács- kói Szuhányi Margit kisasszonyt, Szu- liányi Ödön ivácskói földbirtokos bájos leányát. * Eljegyzés. Fried Emil szatmári föld- birtokos fia Fried Samu vasárnap váltott jegyet Rcsenfeid Salamon debreczeni nagybérlő bájos leányával, Fridával. * A Kölcscy-kör szabad liczeumi előadása f. hó 22-ón csütörtökön d. u. fél 6 órakor lesz a városháza közgyűlési termében. Az előadó dr. F e c h t e 1 János tanár, a ki a történelem köréből fog előadást tartani. Meghívókat a Kör nem bocsát ki, csupán a lapok utján hívja meg az érdeklődőket, a kiknek tömeges megjelenésére számit. * Az ügyvédi kamarából. A szatmár-nó- meti ügyvédi kamara közhírré teszi, bogy B a- 1 o g h Gyula „Hodász' szókhelylyei bejegyezbau, akik annyit, oly szívből tánczoltak, mintha másnap vége lett volna a világnak s utoljára vígan akartak volualenni életükben. És a szakadatlan jókedv, táncz és figyelem tartott a leg utolsó perczig, a rendezőség akkor is helyt állott, nem mutatva fáradtságot, pedig azt hi szem, nem egy szerette volna már akkorra a j lábait ujjal megcserélni. És a mulatságnak báli j | jellege mindvégig megóvódott, az utolsó per -j czig minden a legszebb rendben ment, mintha csak az egésznek terve előre ki lett volna dolgozva. Hogy mily sokan voltak, értem hölgyek [ helybeliek, megyeiek, idegen vármegyeiek, ar- j ról leghübb bizonyságot ad a rendezőség meg-1 lepetóse. Éjfél után ugyanis megjelent nyom- i | tatásban a jelenlevő hölgyek névsora egy rö- j vid, de szellemes verses bevezető kíséretében. I Hallják tehát . . . Egy pillanat szabad időm volt s ez alatt A közeli nyomdába mentem A legfrissebb újságot menten Kezembe kaptam s végig néztem A legjobb rovatot: a hirt, 8 ez volt ott a mit elmésségem Most hirtelen itt versbe irt, „Tizenhetedik januárba Szatm árvármegye Ifjúsága Rendezte bálját a nagyot, A mely annyi ifjú kedélybe Legtitkosabb rejtekébe Oly édes nyomokat hagyott. Minő bál volt 1 ... A kik csak látták E fényt kedvet s azt, hogy e bálba Szokatlan bár mai világba Hét vármegye adott találkát, És mindenki a ki csak látta A tündér módra csábitó Szép szemeket, szivén találva Nem szólt csak ezt susogta : Oh .... Mindegyik hölgy kapott egyet belőle, hogy beilleszthesse tánczrendjóbe mely, a maga nemében szintén kis remek ajándék volt a rendezőségtől. A verses bevezetés s a hölgyek névsora a következő: De hallgass szó, mert bárha kész is Lantom ódára, balladára, Elhallgat, mert minden poézis Hallgat e névsor halla tára : Tudom... s ehez kétség se fér, Hogy itt mindenki jól mulat, S vidámitóból mit se kér Az édes báb hangulat 8 nehogy a bálelnököt sértsem 8 nehogy valaki félre értsen Imé sietve bejelentem, Hogy e versre mi ragad engem: Egy régi... régi őserő ; Mind ismerik : csupa merő, De csupa merő pletykaság. Leányok: : Asztalos Esztike, Böszörményi Eszter* Borús Jolánka Budaházy Giziké, Beznák Ilonka, Böszörményi Ági, Dezső Fruzina, Dezső Janka, Farkas Ilonéi, Gödé Erzsiké, Hor- váthErzsike, Kótav Mariska, Kishalmy Irénke, Kölcsey Magda, Kölcsey Margit, Kőröskényi Erzsiké, Kopányi Ma- czika, Kanizsay Etelka, Lovács Ilonka, Kovács Mariska, Koresko Mariska, Litteczky Erzsiké, Leitner Margit, Lengyel Angela, t Láng Etelka, Lebrner Szandrin, Maróthy Mariska, Maróthy
