Szamos, 1902. december (34. évfolyam, 97-103. szám)
Gazdák Lapja, 1902-12-04 / 49. szám
Szatmármegyei Gazd. Egyesület utján a nagyobb birtokosoktól várják. De hisz vártuk eddig is, számtalan kör levél, buzdítás, utánjárással igyekeztek e tényezőket megmozdítani, rövid idő alatt mintegy 150 községben ismertették nyilvános előadásokon s még sem tudunk eredményt felmutatni. Sok-sok félreértésnek és még több egyéb oknak kell itt fennforogni, ami egy ilyen életrevaló intézmény terjedését akadályozza! Ezeket kellene tisztába hozni s akkor találnánk meg a módot arra, hogy egyrészt a nép, másrészt a földbirtokos osztály szivéhez, gondolkozásához hozzáférjünk. Az iskolázás nélkül ültetett u. n. mohás oltványok értéke. A fenti kérdés tisztázása végett a földművelésügyi miniszter megvizsgáltatta. A nyolcz helyről beérkezett jelentés szerint: 1. A Gaál Dénes bátói (Somogyin ) birtokos nagyberki szőlőjében az 1900. évben kiültetett 10,000 drb. ily oltványból az 1901. szeptember havában csak 7—800 darab volt meg. de ennek is fele hibás forradásn 2. A Gerő Ede, marosillyei (Hunyad vm.) birtokosnál az 1900. évben kiültetett 1500 darabból 1901. novemb r havában csak 3 darab jó forradásu oltvány volt, mert a többit, mint hasznavehetetlent kidobták és a területet más oltványokkal újra ültették. 3. Berenta Eorencz békési (Békés vm.) bir tokosnál az 1900. évben kiültetett 630 darabból csak 190 darab hajott ki, de ezek is 1902 júniusban csak gyenge, satnya hajtással bírtak és forradásuk tökéletlen. 4. A Kosa János kispetrii (Kolozs vm.) szőlőbirtokosnál az 1899. évben kiültetett 1000 drbból 1902. május havában egyetlenegy tökéletes foradásu oltvány sem volt. 5. Az Udvarhelyi Gyula veszprémi (Veszprém vmegye) szőlőbirtokosnál az 1899. évben kiültetett 6Ö00 drbból már a következő évben háromnegyed rész kipusztult és az 1902. évi julius havában megejtett vizsgálatnál legfeljebb 20 drb volt még meg. 6. A Novák Ferencz, gyókényesi (Somogy vm.) lakosnál az 1799-ben kiültetett 600 drbból egyetlenegy sem volt meg az 1902. óv julius havában tartott vizsgálat idejében, de itt az ültetés is hibásan történt. 7. Takách Zoltán, legóndi (Nógrád m.) birtokosnál (hozatta Nagy József akkori tulajdonos) az 1898-ban kiültetett 10ÜÜ darabból 1902. augusztusban egyetlen darab sem volt meg. 8. Bruchner József budapesti lakos budai saőllőjóben kiültetett 1900-ban 386 darab, 1901- ben 400 drb, és pedig akként, hogy egy tőke helyére 3 darab oltvány helyeztetett, s ha ezek közül egynél több fogamzott meg, az a következő évben kivétetett, és oly helyre ültettetett, a hol a három közül egy sem fogamzott meg. Ezen eljárás mellett pénzbeli előny itt sem származhatik, még az esetre sem, ha minden tőkéhez el is foglaltatott, mert a kiültetett 786 darabból csak 262 tőkehely lett betelepítve; de ennek az eredménye is kérdéses, mert az ezen helyről beérkezett jelentés szeriül a megmaradt oltványok kellő termést ígérnek ugyan, de hogy mennyi ez a megmaradt oltvány, az a jelentésből nem tűnik ki. HÍREK. A gazdasági egyesületek országos szövetsége 1902, évi deczeinber hó 15-én azaz hétfőn d. e. 10 órakor a „Köztelek“ nagytermében évi rendes közgyűlését tartja a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag kiküldése. 3. Földmivelósügyi miniszter képviselőjének és a szövetségi tagok kiküldötteinek bejelentése. 4. Uj szövetségi tagok bejelentése és felvétele. 5. Jelentés a Szövetségi iroda működéséről s a Szövetségi Évkönyv bemutatása. 6. Jelentés a II. Mezőgazdasági Országos Kiállításról. 7. Az 1901. óv zárószámadásának előterjesztése és a felment- vény megadása. 8. Az 1903. évi költségvetés megállapítása. 9. A Szövetség államsegélye. 10. Az 1902. évi programm megállapítása. 11. A szesz ipari alkalmazása. Előadó: Zórád István. 12. Gazdasági egyletek anyagi támogatása. Előadó: De Pottere Brúnó. 13. A szövetségi tagok esetleges indítványai. Az állandó gazdasági tüddsitók Budapesten (Köztelek, Üllői-ut 25.) 1902. deczember 3-án, délelőtt 10 órakor, kongresszust tartanak a következő tárgysorozattal. 1. Korelnök megnyitó beszéde. 2. Elnök és tisztikar választása. 3. A közgyűlési elnök megnyitó beszéde. 4. Értekezés a tudósítói tisztség feladatáról. 6. Indítvány a gazd tudósítók hivatalos levelezésének bér- mentessége és a hivatalos pecsétnek engedélyezése tárgyában. 6. Heti 2 — 3-szor megjelenő közlöny alapítása. 7. Indítvány az iránt, hogy a községi faiskolák a gazd. tudósítók felügyelete alá helyeztessenek. Megbeszélése azon lépéseknek, melylyel a gazd. tudósítók elérhetnék azt, hogy kellő figyelemre méltatott javaslatokat tehessenek az iránt, hogy járásaikban az éghajlati és talajviszonyoknak megfelelő termelési és tenyésztési ágak létesítésével a fölmive- lö nép boldogulását előmozdíthassák. 9. Indítvány oly értekezletek megtartására, hogy a gazd. tudósítók megyénként a közg. előadó meghívására összejőve, a termés átlagot s egyéb hasonló fontos ügyet megbeszélhessenek. 9. A községi elöljáróságok felhivassanak, hogy a bevetett terület térfogatainak művelési ágak szerint összeállitoi-t adatait a gazdasági tudósítókkal is közöljék. 10. Indítvány a gabona forgalom érdekében a gabona tőzsdei árjegyzést tartalmazó 384 távirdai állomásnak meg9zaporitása tárgyában. 11. A bíróság megkeresése, hogy a gazdasági ügyekben szakértők gyanánt lehetőleg a gazdasági tudósítók neveztessenek ki. 12. A gazd. tudósítók viszonyának rendezése oly helyeken, ahol egy járásban több gazdasági tudósító van. 13. A minisztériumnak gazdasági megbízottjai utasittassanak, hogy kiküldetésük alkalmával tanácskozásaikba vonják be a gazd. tudósítókat is. 14. Iuditváuy arra nézve, hogy minden egyes áll. gazd tudósitó a munkás- és cseléd-pénztár fejlesztését tőle telhető, megkülönböztetett igyekezettel mozdítsa elő. 15. A magyar iparczikkek gyakorlati támogatásáról és a nép között való hathatós terjesztéséről. 16. A kongresszusi elnökség felhatalmazása, hogy 2—3 évenként, főleg mezőgazdasági kiállítások alkalmával kongresszusra hívja egybe a gazd. tudósítókat. 17. Esetleges indítványok. A „Fábiánházai Hitelszövetkezet“ f. hó 23- án tartotta alakuló gyűlését. A gyűlésen megjelent 25 tag, kik együtt 71 üzletrészt kéyviseltek. Az alapszabály tervezetet 90 tag irta alá, kik összesen 215 darab üzletrészt jegyeztek 10750 korona értékben. Egy üzetrész értéke 50 korona, mely összeg 20 filléres heti részletekben lesz befizetve. Igazgatósági elnök lett : Asztalos Kálmán ev. ref. lelkész Helyettes elnök : Bakos István körjegyző (kinevezett). Igazgatósági tagok : Kocsordy Lajos, Bene János, Lódi György, Kovács Ferencz, Harcsa Miklós, Jakab János, Bene József, Gólya György, Cs. Varga Sándor, Papp András és Purjesz Ignácz. Felügyelő bizottsági elnök : Papp Antal g. k. esperes-lelkész (kinevezett) Tagok : Juhász Elek, Zsatkovits Czyrill és Fridländer Mór. Könyvelő : Rósenfeld Dávid, Pénztáros : Molnár János. Uj tagul jelenkezett Kajzágó Dezső fbirtokos Szinyérváralja rendes tag. Országos vasár f. hó 11-én Erdődön. irodalom! Baross János agrár öröklési jog czimü munkájának I. kötete már előttünk fekszik. Az 0. M Gazd. Egyesület az igazságügyi miniszter által készített uj magyar polgári törvénykönyv tervezettel foglalkozván megbízta a mü szerzőjét, hogy a külföld erre vonatkozó törvényes intézkedéseit a helyszínen tanulmányozza s javaslatot tegyen az öröklési jognak hazai viszonyaink szemmel tartásával legmegfelelőbb mikénti megoldására. Dr. Baross ezen megbízás eredményét a fenti czimü ép oly terjedelmű, mint nagyértékü munkálatban foglalta össze A megjelent 1. kötete tulajdonképen a nagy szorgalommal összegyűjtött adatok tárháza. Az általános rósz 5 fejezetben ismerteti a földbirtok sajátos természetét és egy külön agrár jog indokolt voltát, a különböző agrárjogi intézmények természetét és czólját, a törvényi öröklés reformját a törzsöröklés alapján, a törzsöröklósi jog fejlődését és fajait és a törzsöröklési jog méltatását gazdasági és szocziális szempontból. A további fejezetekben igen részletesen vannak ismertetve a) a fakultativ törzsöklési jog, b) a kötelező törzsöklési jog tulajdonjogi korlátokkal és c) a kötelező törzsöröklósi jog tulajdonjogi korlátok nélkül. Nagy érdeklődéssel várjuk különösen a 2-ik kötetet, mert az iró ebben fogja tárgyalni tulajdonkópen a parasztság öröklési jogait és ebben fogjuk csak megismerni nézetét és álláspotját. Márkus „a mezőgazda udvarának közraktári jellegei való felruházása“ czimü gazdasági eszméktől duzzadó, komoly tanulmányozásra érdemes munkája széles alapon fejtegeti rendszerének előnyeit. Mezőgazdasági közraktári rendszere szerint minden községben községi termés- és nyáj nyilvántartási évkönyvek volnának hivatalból vezetendök, minden gazda részére külön lappal. Az ide bevezetett ingóságokra egy „országos mezőgazdasági közraktári zálogjegybank“ részére a törvényhozás zálogjogot biztosítana KÜLÖNFÉLÉK. „Köztelek“ kedvezményes áron a gazdáknak. A „Magyar Gazdaszövetség“ a folyó évben a gazdakörök szervezése érdekében nagyobb szabású akcziót indított, a melynek czólját vég - eredményében egy egységes és széles alapokra fektetett gazda érdekképviselet teremtése képezi. Az 0. M. G. E. a maga részéről ezt az akcziót lehetőség szerint előmozdítani kívánja s elhatározta, hogy a létesítendő gazdakörök részére 6 korona előfizetési árban rendelkezésére bocsát ja szaklapját, a „Köztelek“-et mindaddig, amig a létesítendő gazdakörök száma az 500-at meg nem haladja; hajlandó a gazdaköröknek 6 kor. árban küldeni abban az esetben, hogyha az illető vármegyei gazdasági egyesületek fogják kijelölni azon gazdaköröket, amelyeknek a lap küldését javasolják. Ez esetben a gazdakörök a lapra az illető megyei gazdasági egyesület utján fizethetnek elő. Támogatandó egyébként is a létesülő gazdaköröket, az O. M. G. E. elhatározta, hogy a birtokában lévő különböző kiadványokat is díjtalanul küldi meg azoknak a gazdaköröknek, amelyeket az illetékes vármegyei gazdasági egyesületek megnevezni fognak. A kiadványok szállítási költségei az illető gazdaköröket terhelik. Felkérjük ennélfogva azokat a gazdasági olvasóköröket, melyek a kedvezményt igénybe óhajtják venni, ajánlattétel érdekében szíveskedjenek a Szatmármegyei Gazd. Egylet titkári hivatalához fordulni. Felkóretnek mindazok, kik a szept. 28—okt. 2-ika közt Szatmáron rendezett borkiállítás alkalmával el nem vitt üres boros üvegekre reflektálnak, hogy azok átvételét a Vármegyei Gazd. Egyesület titkári hivatalánál legkésőbb f. hó 10- éigeszközölni szíveskedjenek, annál is inkább, mert az addig át nem vett összes üvegek a kiállítás költségeinek fedezésére el fognak adatni. A deczember hó 3-iki állatvásár. Tekintettel az esős időre és a rósz útra, a kereslet minden irányban meg volt, az állatfe!ksj'ás ke vésnek mondható.
