Szamos, 1902. december (34. évfolyam, 97-103. szám)

1902-12-04 / 97. szám

tattal kell őrizkedni a tanároknak a nemzeti kizárólagosság és elbizakodottság táplálásától.

A tanlerv kozmopolita szelleme helyett Wlassics Gyula rendelete alapján, életbe lép a nemzeti öntudatot ápoló tanítási rendszeresség, melynek középpontja a történelem tanítás lesz.

Már az alsó osztályokban fognak tör ténettanitással foglalkozni, mindenkor (elköltve a tanuló figyelmét a királyához mindég hü magyarság törekvései iránt.

Ápoljuk is a nemzeti üntudatot, ápoljuk már ott, az iskola íehér (alai között, mert ez képezi zálogát a magyarság mind jobban való terjeszkedésének itt e hazában, itt, a hol másnak, mint a magyarság szellemének létjogosultsága nincs, hogy idővel le legyenek rombolva azok a választalak, melyek gátat képeznek annak igazolásában, hogy: „Hogy Magyarország nem volt, ha-; nem lesz.* *)

R. í

Az elemi iskolai szegény tanulókat segitő egyesület szervezkedése.

E napokban a szatmári állami iskolai tanítótestület rendkívüli közgyűlést tartott, melyen kizárólag a szegény tanulókat segítő egyesület szervezésével foglalkoztak a teljes számban megjelent tagok.

A tél hidege az addig pontosan feljáró iskolás gyermekek számát megtizedelte. A ruhátlan szegény gyermekek eg}7 része iskolát mulaszt; egy része félig megdermedve jön fel a tanórákra.

E szomorú kép látása az állami iskola ta- nitókarát nagy cselekedetre indította. A tan- tantestület tagjai rendkívüli gyűlésükön elhatározták, hogy azonnal gyűjtést rendeznek s e czélból az egész várost — utczák szerint — egymás közt felosztották a következőképen :

1. Deák-tér és Hunyady-utczán Törökné és Farkas Márton ;

2. Rákóczy- és Árpád-utczán Hollósinó és Szeitl Ida ;

3. Széchenyi- és Kossuth Lajos-utezán,

') Ha at ifjúságot már 35 évvel ezelőtt magyar szellemben nevelték volna — „Magyarország“ már régen, „volna !“

Szerk.

valamint a Szirmai-utczán Madzsar Bella és Horváth Erzsiké ;

4. Kazinczy- és Zárda-köz-utczán Fekete Teréz és Kőrösmezey Erzsiké;

5. Bocskay- és Csokonay-utczán Kótai Lajos és Székely József ;

6. Battyhányi-, Várdomb-, Szamos-part- és Tompa-utczán Barta Janka és Halász Mór ;

7. Petőfi- és Zrinyi-utczán Stern Judit és Paládi Lajos ;

8. Eötvös , Bányai-ut, Felső-Szamos-pait , Csatorna- és Hám János-utczán Németi Sándor és Papp János;

9. Kölcsey-, Báthori-, Dianna- és Vágóhíd-j utczán Mihály Ferencz, Tóth Julia;

10. Verbőczy-. Attilla , Teleki-, Nyil- és Szivárvány-utczán Kövesdinó és Vladár Fe- j rencz ;

11. Vörösmarty-, Sziget- és Viz-utczán Pa-: ládiné és Sulyok Gizella ;

12. Perényi-utczán Tar Károly és Cseh Lajos;

13 István-tér, Mátyás király-, Mátyás-köz, Józzika utczán Spiry Endre és Varga Benő ; j

14. Wesselényi-, Toldi-utczán Mihály Fe- reecznó és Székely Józsefnó;

15 Kinizsy-, Kisfaludy- és Bercsényi ut-j czán Nyisztor Endre és Saja Viktor ;

16. Pázsit-. Görbe-köz, Damjanics utczán ; Pályi Lajos és Anderkó Bertalan;

17. Honvéd-, Drágffy-utczán Veres Lajos és Saja Sándor fognak gyűjteni a szegény ‘ gyermekek ruháira, tan- és Írószereire.

Ha figyelembe vesszük a gyűjtéssel járó sok kellemetlenséget, nagy fáradságot s azt, hogy a tantestület ezt önzetlenül a közjó érdekében teszi; önkénytesen terheli meg önmagát hivatalos teendőin felül, be kell látnunk, hogy tanítói feladatot csakis ideális czé- lokért lelkesülő táborral lehet megoldani ma is, e reális czélokért élő korszakban. A nép szeretető, a népnevetés fenségének megszivlelóse az emberi cselekedetek legnemesebbike.

Az állami iskola gondnoksága és tanítótestülete legnemesebb munkásságához, a sze gény tanulókat segítő egyesület szervezéséhez minden emberiesen érző lélek csak sikert kívánhat s hisszük, hpgr a tanítótestület fáradozását megfelelő eredmény fogja megédesíteni, nem is szólva arról, hogy a legszegényebb nép gyermekeire mily mérhetetlen nagy áldást hoz a rendszeres nevelést lehetővé tevő felruházás, tan- és iró szerekkel való ellátás Városunk nyugodtan nézhet jövőjére, amikor a nópnevelós ügyét arra hivatottak : az iskola falain kívül is a nép javáért küzdő tanítók és tanügybarátok intézik.

Színház.

November 29-én nyíltak meg városunkban Thalia templomának kapui, végső próbára tévén a tnüélvezö közönség várakozó türelmét. Legalább erre mutat, hogy zsuffolásig megtelt ház előtt nyithatta meg Krémer igazgató az idei szezont. De vájjon erre mutat-e? Vájjon, ha bemutatkozó előadásnak nem valami léha operettet, hanem pl. népszínművet, vagy drámairodalmunk valamelyik remekét választották volna, megtelt volna-e any- nyira a ház? Úgy látszik, hogy nagyon jól ismeri az igazgató a közönség Ízlését, mert különben újdonság ide, újdonság oda, operettel nem kezdette volna meg előadásai sorát.

A „Lotti ezredesei“-nek meséje ép oly egyszerű és sablonos, mint valamennyi operette-ó. Itt is találkozunk az élvvadász feleséges emberekkel, itt is színésznőbe szerelmesek, ki itt is rövidesen bánik el velők. A mü alapeszméje, — ha lehet ilyenről szólni, — az, hogy a szebbik nem előtt mai napig is ellenállhatatlan az uniformis. Ezért maszkírozza magát Daventry piskótagyáros (Szentes) skót ezredesnek. Lottit, (Lónyai Piroskai a varieté művésznőt rnár már meghódítja, mikor útjába kerül Dickson szabó (Krémer), a minek a következése az lesz, hogy Lottinak egyik sem kell, hanem kell a namlaki rajah (Fe- renczy), kinek legnevezetesebb tulajdonsága, hogy gyémánt borravalót osztogat. Lottinak aztán úgy kerül 2 ezredese is, hogy Daventry szorult helyzetében (felesége lepi meg) átadja az egyenruhát, mely könnyen elárulhatná, Dicksonnak, ez pedig igyekszik Lottinál felhasználni a kezei közé került uniformis előnyeit. A helyzet nyújtotta komikum meglehetősen ki van használva s a szereplők mind azon voltak, hogy előadásuk közvetlenségével jó kedvre hangolják a közönséget.

Az est sikerén Lónyai Piroska Szentes Jánossal osztozik Primadonnánk igazán kedves jelenség volt, kellemes mozdulataival, tánczával (kár, hogy nagyon sokat engedett — sejteni) A „gólyát“-t többször ujrázták. Szentes, ki tudomásunk szerint olyan színház tagja volt, mint a debreczeni, határozott nyereségnek mondható a szatmári közönségre nézve. Szerepét nagy körültekintéssel s tanulmánynyal játszotta meg, s többször hívták a lámpák elé. Különösen arczjátéka vonja magára a figyelmet. Mig Szentes a sikerben elbizakodott nőhóditót elevenítette meg, addig Krémer az egvügyü és félszeg kéjenczet állította elénk, nem kevesebb sikerrel. Meg kell még említenünk Ferenczyt és Barátit, (a tarkaszinpad direktora) kik, a mennyire a nekik jutott szerep megengedte, igyekeztek kétségbevonhatatlan tehetkeztetui lehetett, hogy az öreg raéltóságos szörnyű bánatnak képzelt veszteségünket jóvá óhajt ja tenni. Másnap ért minket a meglepetés. Cső magot kaptunk piros tentáva! irt pár sor kisé rétében, melyben szives indulattal az előző napi vereség enyhítésére a mellékelt csekélység elfogadására szólittatunk fel A csomag tartalma pedig: egy halmaz édességekkel béllelt karls- badi ostya s egy csomó különféle czukorka volt.

* * >

*

Más alkalommal délelőtt vetődtem hozzá. Szép idő volt, olyan, mint mikor azt szokták mondani: vétek a szobában lenni. Lementünk a parkba. Másik szenvedélye a kertészet volt az öreg bácsinak. Téli kertjén nem sok nézni való akadt, majdnem kongott az ürességtől, még minden ki volt ugyanis ültetve. Az ősz teljes pompájában ragyogót; a virágok változatos csoportokba szakavatott gonddal elrendezve, kedvesen mosolyogtak az egyenesre nyírt, zöld füalapon; a szökőkút vízesése összecseng a parkon átrohanó hegyipatak locsogásával s a jól gondozott fehér kavicsos utak szabályos for mákba szorítva a különféle fákkal szegélyzett parkrészeteket, szelíd emelkedéssé1, majd kanyarogva vezetnek fel a domboldalra, mig el

nem tűnnek a sötétzöld fenvvés fái közt. Lassan ' haladtunk. A Felvidéken az ősz korántsem tesz oly hatást az ember kedélyére, mint az Alföldön. Hiányzik az a számtalan árnyalatba át- j menő sárga szin, a zörögve hulló falevél; az örökzöld fenyő és a kopár kőszikla fakó színe ural- : kodik. Felértünk a magaslatra. Turóczmegvót Magyarország kertjének is nevezik ; úgy vál-; takozik a sik a szelíd, lejcős dombbal az égbe- meredő fényvaskoszoruzta bérczczel, mint a líimes mező a cserjéssel, melyet sürü erdő követ. A sziklaóriások versenyre kelnek, egymás vállára hágva törnek feljebb és feljebb ; ormaikon daliás idők sasfészkei romokba temetve néznek szét a vidéken: Budetiu, Sztrecsno, Szklabina korhadt váromladékai; s e titáni küzdelem diadalmas: győzője a Tátra, lábai alá vetve a küzdő óriáso- j kát, födetlen, ősz fejjel uralkodik a bérezek,, völgyek, patakok, tavak országán s a múlt idők; porladó emlékein: a várromokon. A másik oldalon Gagyer völgye néz felénk ; meredek szirt- jei megkövült ember s állatóriásokra emlékeztetnek, mély szakadékok s tátongó barlangnyi- lások msgközelithetetleuué teszik Blatnicza várát, mely a magaslaton csonka tornyával, megtört bástyáival, roskadozó falával az enyészet hatalmába jutott. Vele szemben egy kupalaku hegycsúcs, fehér szalag : a vár bástyája köríti homlokát. Ez Zuiováraija. A tatárjárás hon pusztító vészei közt ide, e bérezek rejtekébe menekült IV. Béla, a második honalapító; megmentett kincsét a hegygerinezén rejtette el. Az agg rege meg is tudja mutatni a helyet s a jámbor tót lakos éjnek idején gyötrő muukával töri a szir- tet, keresve a nagy király kincseit. Századokkal később u „magyar bíboros ciceró“ : Pázmány Péter itt készült a nagy munkára, melyne k életét és tehetségét szentelő.

Ily környezetben ólt az én kedves öreg tardli partnerem. Közönyösen, hosszú évtizedek megszokásával tekint körül s lassan indulunk lefele. Pár lépésnyire tőlünk, a mohos kőfal mellett csinos kerítés díszeleg; mögötte oszlopok, rajtuk tábla, felírás . . . egy kis temetőhöz érünk.

— Ez a nőmé — szól az öreg ur.

A nejéé gondolom én s önkónytelen részvét támad benuem az iránt az ideges, folyton mozgó, csak idegen nyelveken beszélő alacsony nő iránt Sok bánat, gyász érhette; legalább tizenhat oszlop sötótlett ott a mohos kőfal mellett, a susogó fenyőfák árnyában. Épen részvét- válaszra uyilt meg ajkam s móltóztatnak tudni hogy tört ki mélységes megindulásom ? Nagyot nevettem . . . szivemből . . . önfeledten, a kis fenyőerdő csak úgy visszhangzott bele. Az én

Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárat

ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. •,#••• Közvetlen a Pannónia szálloda mellett !•••••

Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.